Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-07 / 5. (3115.) szám

Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kö, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. n. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl „A nyelveken való szólást ne tiltsátok meg!“ (Pál I. levele a korintkusiakhoz, 14, 39). Szlovenszkó, jananáír 5. A szeretet ünnep­körében olyan részről érte a magyarságot nem várt támadás és súlyos? csapás, ahonnan a legkevésbé számította. Kmetykó Károly dr. nyitrai püspök újév napjára a nyitrai apácák templomában vasárnaponkint és ün­nepnapokon kilenc órai kezdettel megtar­tott úgynevezett „magyar misét11 betiltotta- A püspöki tilalom értelmében a katolikus hivők nem énekelhetnek már magyar egyhá­zi énekeket, nem hangzik el többé magyar prédikáció, megszűnnek a magyar litániák, májusi Mária-ájtatoseágok s októberi rózsa­füzér-áj tat osságok. A nyitrai magyarajku katolikus hivő ezután igazán csak lélekben imádhatja az Istent, hangos szóval és ének­kel nem álil módjában dicsőíteni. A Slovenská Ligának az az akciója, ame­lyet 1924 óta lankadatlan hevességgel vívott meg, kilenc esztendő után eredményire veze­tett. Nyitván a templomból is kiüldözték a magyar szót, ahol senkit sem provokált, sen­kit sem támadott, ahol egyedül Isten dicső­ségét szolgálta. Nem „tolakodott** a székes- egyházba, amelynek alapjait Szent István magyar király felesége, Gizella vetette meg, szerényen meghúzódott az apácák templomá­ban és csupán türelmet kért. Nem tételes törvények, kisebbségi jogok és nyelvtörvény alapján, — ezek a dolgok a profán éleire, bíróságra, iskolára, hivatalokra tartoznak, hanem a krisztusi törvény alapján, amely nem tekint húszszázalékos kvalifikált nyelvi kisebbségre, hanem az egyetemes ember- testvériséget hirdeti. Kmetykó Károly püspök végre meghajlott az ádáz otfenziva előtt s kilenc évvel ezelőtt elfoglalt álláspontja ellenére most egyetlen szavával kivégezte a nyitrai apácák templo­mában a magyar szót. Az univerzális, egyetemes katolicizmus főpapja mérte ezt a súlyos lelki csapást ma­gyar híveire, akikről ő maga állapította meg, hogy nagyszámban élnek Nyitrán s igy szük­ségük is van arra, hogy lelki szükségleteiket anyanyelvükön kielégíthessék­Igaz, hogy a katolicizmus kezdetei Nyit­rán szláv tradíciókból táplálkoztak. Azonban nem szláv, hanem görög papok téritették meg Nyílra környékének szláv őslakóit, a két fivér, Cyrill és Methodius, akik megta­nultak szlávul azért, hogy Krisztus igéjét megértessék híveikkel. Missziójukat valószí­nűleg nem tudták volna elvégezni, ha a kon­stantinápolyi patriarcha azt a parancsot adja nekik, hogy az evangéliumot csupán Hőmé­rőé ékes nyelvén hirdethetik. Ám abban a korban Krisztus tanításának igazi szelleme uralkodott a lelkekben s a szláv Vojtech ke­resztelte meg Geyza fiát, Vajkot Istvánnak, és a cseh Radla volt Asztrik apát néven Ma­gyarország első prímása. A katolicizmus kezdeti szláv tradíciói már István korától ölelkezni kezdtek a magyar tradíciókkal. A Gizella által alapított és Szent Emeránnak szentelt régi székesegy­házban kilenc évszázadon át Krisztus szelle­mében, békés egyetértésben hangzott egy­más mellett a szlovák és a magyar szó- Hi­szen István király atyai intelmekben adta ki a fiának, Imre hercegnek s igy kormány­zati tradicióvá lett az Árpádok korában a másnyelvüek pártolása, mert „gyönge és erőtlen az egynyelvű ország". Csak az uj vi­szonyok között száműzték a magyar szót az ősi székesegyházból e azóta ott húzódott meg szerényem az apácák templomában, mig m-ost, 1933 január elsejével onnan is kitil­tották. Kmetykó Károly püspök, teológiai doktor s igy igen magas egyházi műveltségű férfiú. Lélekben tehát neki is el kell Ítélnie s meg kell vetnie a türelmetlenséget, a másnyelvü­ek eben folytatott hadjáratot. Hiszen „Mind­nyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézus­ban. Nincs többé sem zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban," (Pál a Budapest, január 5. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Á Magyar Távirati" Iroda jelentése szerint Fuky Endre dr. kül­ügyminiszter csütörtökön benyújtotta Göm­bös miniszterelnöknek lemondását. A kor­mány azt javasolja a kormányzónak, hogy külügyminiszternek Kánya Kálmán berlini magyar követet nevezze ki. Wlassics Gyula báró, a közigazgatási bíróság elnöke, magas korára való tekintettel nyugdíjaztatását kér­te. Kérelmének a kormány eleget tett. Ugyancsak nyugdíjaztatását kérte Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnö­ke. A kormány azt a javaslatot fogja a kor­mányzó elé terjeszteni, hogy a közigazgatási bíróság elnökévé Puky Endrét nevezze ki. A Magyarország szerint Benedek Sándor másodelnök helyébe a kormány minden va­London, január 5. Kínai jelentések szerint a japánok Kaudo vidékén uj offenzívat kezd­tek a kínaiak ellen. Tizennégy japán repülő­gép bombát szórt Jehol tartomány észak­keleti határvárosaira. A kínaiak attól fél­nek, hogy a japánok Tienosint és Pekinget is bombázni fogják. A Ilajho torkolatánál, Taku Bar vidékén állítólag nagyszámú japán bombavető repülőgép állomásozik, készen arra, hogy akcióba lépjen. Tienesin alig har­minc mérföldre fekszik a japán tábortól és a város, valamint Peking védtelen a légi tá­madásokkal szemben. Az amerikai sajtó elégedetlen Newyork, január 5. Stílusom államtitkár Gálátokhoz 3, 28 ) A püspök ur tudja, hogy „nincs személyválogatás az Istennél, amikor igazságot kell tennie". (Pál a rómaiakhoz 2, 11) és „nincs különbség zsidó és görög kö­zött, mórt ugyanazon egy U.rok van mind­nyájuknak, gazdag mindnyájok iránt, akik őt segítségül hívják". (Pál a róm. 10, 12.) Ezért Pál apostol, a kereszténység megszervezője „minden hívőnek üdvözitésére" (a róm. 1, 16) hirdeti az evangéliumot. És Pál egyházakat alapit Hispániától Kis- ázsia belsejéig- Sokféle néppel, nemzetiség­gel vau dolga s ezért már ő rájut a nyelv­kérdés fontosságára az egyházi életben. Ha már Bábelben összezavarta az Ur a nyelve­ket, akkor ennek értelme csak az lehet, hogy a különböző nyelveknek békében kell él­niük egymás mellett és egymás között is. ha egy egyház keretébe szorultak. Ezért Pál már ezerkilencszáz évvel ezelőtt felállítja az egyházi élet nyelvtörvényét a korinthusiak­lószinüség szerint Szél] József zempléni fő­ispánt nevezi ki. A kinevezések ma vagy holnap megtörténnek. Az uj magyar külügyminiszter Kánya Kálmán kinevezésével, Csáky Imre gróf háromhónapois miniszterségét leszámít­va, első alkalommal kerül státusbeli diplo­mata a magyar külügyminisztérium élére. Az eddigi külügyminiszterek részint a poli­tikai életből, részint más hivatali állásból kerültek ki, Kánya Kálmán az első, aki pá­lyáját mint diplomata kezdte és mindvégig ezen a pályán maradt.. Kánya Kálmán 1869- ben született, tehát most hatvanhárom éves. Elvégezte a bécsi Keleti Akadémiát és 1892- ben tette le a konzuli vizsgát. Eleinte a kö­zös külügyminisztériumban szolgált, majd megvárja Debuchi japán nagykövei mára jelentett látogatását és délután nyilatkozik a kínai kérdésről. A japán nagykövet a tokiói kormány megbízásából részletesen tájékoz­tatja a washingtoni kormányt a távoli kelet eseményeiről. Az amerikai lapok rendkívül élénken kommentálják az uj ázsiai japán előtörést és rosszalják, hogy a hivatalos kö­rök napok óta feltűnően hallgatnak a kon­fliktusról. A lapok a nagyhatalmak erélyes magatartását követelik. A New-York Times azzal vádolja az amerikai kormányt, hogy kulisszamögötti politikája nem őszinte és japánpárti. A lapok nem hisznek a hivata­los tokiói jelentéseknek. Az államdeparte- ment keletázsiai osztályának vezetője teg­nap tárgyalt Debuchi japán nagykövettel és hoz irt levelének tizennegyedik részében. Az apostol „háláit ad Istennek, hagy minden hí­vének nyelvén szól." Megállapítja, hogy „sok neme van a nyelveknek a világon s egy sincs jelentés nélkül". Törekedni kell arra, hogy „arra nézve, akinek szól a prédi­kátor, idegen nyelvű ne legyen". És azért kell profé Iáin i, hogy „mindnyájan tanulja­nak és mindnyájan értessenek". Éppen ez­ért kiadja az örök időkre szóló parancsol, amit címül választottunk: „Igyekezzetek prófétáini, de a nyelveken való szólást ne tiltsátok meg." Igen, Pál apostol szellemében hirdette az evangéliumot Fisoher-Colbrie Ágoston kas­sai megyéspüspök, aki életének a végéig nyelveket tanult s nyelvekben tőkéiét esi tet­te magát, hogy minden hívéhez anyanyelvűn szólhasson, anyanyelvén gyóntathassa meg. A háború elején megtanult románul is, pusztán azért, mert a kassai kórházakban később mint konzul Konstantinápolyba, Sza- tonikibe és Moszkvába került. Szolgálatot teljesített a moszkvai, pétervári, kievi, rosz- tovi és odesszai konzulátuson s az orosz kér­dés egyik legjobb ismerője volt. Később, 1905-ben a közös külügyminiszté­riumba rendelték be szolgála t tételre, ahol néhány év múlva rendkívüli követté és meg­hatalmazott miniszterré nevezték ki. Innen Mexikóba ment mint az osztrák-magyar monarchia követe. A háború alatt ezen a poszton rendkívül értékes szolgálatokat tel­jesített. Az összeomlás után magyar külügyi szol­gálatba lépett és vezetője lett a külügymi­nisztérium politikai csoportjának. 1925-ben berlini követté nevezték ki. utalt a komplikációk lehetőségére. Sanhajk- vantól 15 kilométerre ugyanis egy szakasz amerikai gyalogság állomásozik a pekingi vasútvonal védelmére s ha a japánok elö- nyomulnak, akkor könnyen konfliktusba ke­rülhetnének az amerikai katonákkal. Uj harcok előtt Peking, január 5. A Sanhajkvan bombázá­sánál elpusztult polgári személyek számát háromezerre becsülik. A városból és kör­nyékéről százezer menekült indult dél felé, Sanghaikvanban és környékén béke uralko­dik, de a helyzet feszült A kínaiak megerő­sítik állásaikat és erősen figyelik a japán hadsereg felvonulását. A béketárgyalások egyelőre nem indultak meg. Puky magyar külügyminiszter lemondott Utódja Kánya Kálmán berlini követ, mig Puky Endrét a közigazgatási bíróság elnökévé nevezik ki — Wlassícs nyagdij&iatása iránti kérvényét benyújtotta A japánok bombázni akarják Pekinget és Tiencsint? 3000 halott Sanhajkvanban — Izgalom Amerikában — Kína készü'etien tó Ma: RÁDIÓMELLÉKLET I Xn. évf. 5. (3115) szám • Péntek » 1933 január 6 í

Next

/
Thumbnails
Contents