Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-05 / 3. (3113.) szám

Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K6; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes sz&m árm 1*20 Ké, vasárnap 2.—KC. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal;. Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA Jugoszláv demars Londonban a tervezett olasz-albán vámunió miatt Izgatom Parisban — Hz adriai probléma az érdeklődés középpontiéban Tüzek az Adria kürtii (sp) Prága, január 3. A külpolitikai újév előterében — főleg Középen ró pában — az adriai probléma áll- Olvassuk, hogy Parisban nagy nyugtalansá­got keltett az olasz-albán vámuniós terv híre és a jugoszláv követ Londonban állítólag máris interveniált ebben az ügyben. Ugyan­akkor aiz olasz-román barátsági szerződés megújításának körülményei a diplomáciai érdeklődés középpontjába kerültek és a vi­lág kíváncsian várja, vájjon a francia barát­ságban némileg csalódott Titulescu a várat­lan francia-orosz és lengyel-orosz szerződés ellensakkihúzásaként megköti-e a tágabb ér­telmű olasz-román szerződést, amely a kis- antant bizonyos értelemben vett cserben- h agyasát jelentené. Tudjuk, hogy a román- okisz eszmecserét ugyancsak az adriai kér­dés határozza meg: Olaszország semlegességi fogadalmat kíván kicsikarni Bukaresttől az esetleges olasz-jugoszláv konfliktus alkal­mára, Olaszország legtermészetesebb és Velence nagy napjaitól kezdve legrégibb törekvése, hogy megvesse a lábát az Adriai tenger ke­leti partján. Nem hódítási vágy vezérli (Ve-: lence is legföljebb kultúrát hozott a dalmát partokra, de a népeket nem nem retteni tette el), hanem gazdasági étetérdeke: szüksége van a levantei piacokhoz vezető útra és szüksége van a keleti agrárállamok gabona- fölöslezével való egyenes összeköttetésre. Egyébként ennek az összeköttetésnek a kö­zép- és keleteurópai agrárállamok sem lát­hatják kárát, ellenkezőleg hasznuk szárma­zik belőle. A látszólagos harciassággal szem ben elvitathatatlan, hogy Olaszország az el­múlt évtizedben csodálatos eredményt ért el az őszinte, komoly kibékülések terén- Né­metország nem ellensége többé, az Ausztria elleni gyűlölet elpárolgott, Magyarország és Bulgária csaknem szövetségesed, Görögor­szággal, Törökországgal kitűnő a viszony, s mindenki csodálja azt a szivélveaséget. mely Jlómát Szovjetorcszországhoz fűzi. Csak két ország nem vesz részt az olasz külpolitika konszolidálódásában: Franciaország és Jugo­szlávia. Olaszországgal szemben a „nagy román testvér", Franciaország, amelynek útját a világháborúban még a föld legtöbb népének rokon szén ve kísérte s tulajdonképpen az osztrák-magyar monarchiát sem számíthatta elkeseredett ellenségei közé, ma sokat vesz­tett népszerűségéből. A vazallusok érthető odaadásán kívül egyetlen állam sincs, mely a napi szükségleten túl hű maradna Paris­hoz. Kézi ellenfeleihez két uj és hatalmas állam csatlakozott: Amerika és Olaszország- Anglia tartózkodó s legújabban mintha az egyik balkáni szövetséges is ingadozna. Ez a szövetséges: Romania. Parisban néhány hét előtt óriási meglene- t■est keltett, amikor Titulescu megtagadta Ro­mánia hozzájáru'ását a franciák egyik leg­fontosabb külpolitikai akciójához, a Német­ország bekerítését és a rapállói •német- orosz vád- és dacszövetség hathatós ellensú­lyozását jelentő francia-orosz és lengyel- orosz semlegességi szerződéshez- Még na­gyobb volt a meglepetés, amikor Bukarestben nem Vajda miniszterelnök franciabarát po­litikája győzött, hanem Titulescu oroszelle­nes rendszere s a román fővárosba delegált francia preceptorok befolyása jóformán má­ról-holnapra elpárolgott. ,.E-z nyílt lázadás", Írták a francia lapok. A román ellenállásnak kél, oka vol!: egy politikai és egy gazdasági. A politikai ok: Besszarábia. Franciaország­nak az egyre harria.sabbá váló Németország clszigelelé'-se céljából sürgősen szüksége volt Páris, január 3. A párisi sajtó érthető nyugtalansággal közli az olasz-albán vám­unióról szómó híreket. Az Eeho de Paris sze­rint a jugoszláv kormány semmiesetre sem egyezhet bele a vámunióba, amely Olaszor­szág helyzetét tetemesen megerősítené Al­bániában. A lap reméiü, hogy az olasz mi- nisztrelnök eláll Szándékától, mert eDJenkezö esetben az adriai tenger partvidékének béké­jét veszélyezteti. A vámunió esetén a nagy­hatalmak kényteűouek volnának a tiránai szerződést közelebbi vizsgálat tárgyává ten­ni és eldönteni azt a kérdést, vájjon össze. egyezíethetök-e a népszövetségi paktummal és a nagykövetek tanácsának Albániáról szó­ló 1921es döntésével. Az olasz tervek de fac- to a békeszerződések territoriális határozatai­nak megvá'foztaíására törekszenek. Annyi bizonyos, hogy az európai közvéleménynek a közeljövőben nagyobb figyelemmel kell te­kintenie a római, a tiránai és a belgrádi ese­ményekre, mert az izgalom az adriai tenger környékén nagy és könnyen végzetessé vál­hat, A Sendoiti dssnars London, január 3. A londoni jugoszláv kö­vet ma meglátogatta a britt külügyminisztert, de látogatásának céljáról a lapok nem nyi­latkoznak. Jó forrásból származó hírek sze­rint Jugoszlávia az albániai és az adriai ese­mények miatt interveniált Londonban. & iugcszlávfsi helyzet „nmét ionos kizfet- iünest keltett** London, január 3. A Weekend Review j nyugtalanítónak találja a szebbek olaszéi!enes : kitöréseit. Franciaországnak csak az lehet az ! észszerű politikája Jugoszláviával szemben- ! — írja — ha megakadályozza, hogy a szerb ; az orosz semlegességi nyilatkozatra, .s ezért elhanyagolt oly csekélységeket, mini Bessz­arábia Romániáihoz tartozásának végleges rendezése. Hogyan, szisszenlek föl Bukarest­ben, Franciaország egyenesen megköveteli re vízi óellenes politikánkat, amíg Erdélyről és közvetve francia érdekről van szó, de cser­ben hagy, ha másfajta román terület épsé­géről van szó, holott Besszarábia ugyanolyan ,.szent" része Romániának, mint Erdély?! Ti- tiulescu méltatlankodva utasította vissza a f ra-nc i a k ivánságokat. Az elhidegülés másik oka gazdasági. Ro­mánia nem kap több pénzt Parisból sőt a franciák kezdik visszakövetelni pénzüket. Vi­szont Románia természetes gazdasági lébe-, tőségei Franciaország ellenlábasaihoz, Né­metországhoz és Olaszországhoz vezetnek, amerre a párisi parancs tilalomfát állított. Se pénz, se posztó — ez nem megy. Ha a párisi segítség elmarad, Románia kénytelen az uta­kat egyengetni természetes gazdasági part­nerei felé. A nagy szláv szerelem amúgy is kényelmetlen már Bukarestben, elvégre a román nép ugyanagy idegen elem Keletközép- európa f rancia zselici bán álló szláv tenge­rében, mint Magyarország. A szláv fajok az uj lengyel orosz ölelkezés után lassan-lassan diktatúra a morvátok ellen tanúsítóit kímé­letlenségével megismételje az 1914-iki szeren­csétlenséget. A New States mán szerint a jugoszláviai helyzet ismét kincs közi eltűnést keltett; megújultak Jugoszlávia szokásos marakodá­sai Olaszországgal és újabban Bulgáriával is. A belgrádi kormány lenliére van igen sok alatt valójának és a szoimszédállamoknak is- A diktatúrát központosító pánszerb politikája Mukden, január 3. Japán jelentések sze­rint a japán csapatok a hétfőről keddre vir­radó éjjel Sangthaikvan kínai határváros kö­zelében kínai területre léptek és megszál­lották a várost. Ez az első eset, hogy a japá­nok behatoltak a tulajdonképpeni Kina terü­letére. Moszkva, január 3. A Szovjet hatóságok Uk. ; rániában több halálos ítéletet hoztak a gabo­na leszállításának szabotázsával vádolt m?- | zögazdasági tisztviselők pőrében. Az urCckovi kerület tizenegy vezető hivatalnokát azzal vá- i doRák, hogy hamis adatokat szolgáltattak be kibékülnek s ez veszélyes lehet. Keresni kell a kivezető utat a szláv ölelésből, mint Első Carol király és német-olasz barát ta­nácsadói keresték annakidején. Az olaszokhoz vezető ut simának látszott. Az egyedüli akadályt Olaszország reviziós- párti magatartása jelentette, de az Is eny­hült, amikor a római kormány a Steed-féle háborús rémhírek cáfolatában hivatalosan rá­mutatott arra, hogy a revíziót csak békés utón, valamennyi érdekelt fél hozzájárulásává^ tudja elképzelni. Ez Románia szempontjából kevésbé veszedelmes lehetőség, mint az orosz-francia szerződés, mely egyenesen nyit­va hagyja a hess zambiai kérdést. Az ul Ró­ma felé nyitva áll s készül a Délromán iából Albániába vezető vasútvonal is, amely a fölös román gabonát Rómába szállíthatja, készül a többi kereskedelmi szerződés s a nagy kedvezmények fejében Románia bátran meg­teheti a híres semlegességi fogadalmat, el­végre az nem a kisautónt-eszme feladását je­lenti, niért a kisantanl-eszme csak Magyar- ország s nem Olaszország ellen irányul­Ha a román—olasz barátságos szerződési a semlegességi záradékkal kiegészítve megújít­ják, tüzek gyulnak az Adriai tenger partján. miatt egyaránt gyűlölik ‘az elnyomott hor­dátok, szlovének és macedónok. A közvéle­mény végül felhívja a figyelmet az angol közéleti vezetőíérfiak múltbeli nyilatkozatára, amely elítéli a jugoszláv diktatúrát. Ugyanez­zel a nyilatkozattal foglalkozik a Spectator is, amely a jugoszláviai helyzetet bírálva han­goztatja, hogy a belgrádi túlzott központosító törekvés az oka a horvát és dalmát nyugta­lanságoknak. Pék ingből érkezett jelentések szerint a japán katonai repülőgépek ma délelőtt ki­lenc órakor megkezdték a sangkaikvani zó­na bombázását. A japán tengere szetiigyi mi­nisztérium rendeletet adott ki, hogy a Sei- sebo kikötőben horgonyzó flotta készenlét­ben álljon és szükség esetén azonnal a kínai vizekre induljon. inni adtak az éleiü parasztoknak: halálos ítélet Szabotázspgr&k Szevletukralnában — Tizenegy elsült a kormánynak a fagyokról és a gabonát ért több másfajta kárról, a termés mennyiségét kisebbítették, az álilami gabona nagy részét saját céljaikra fordították és a hatáskörükbe tartozó kollektív gazdaságokban az előirt leszállítandó mennyiséget önkéntesen leszáL Ha Olaszország kierőszakolja az albán—olasz vámuniót; a tüzek tartós tápot kapnak. Hiába volt a belgrádi kieantantkonferneia, hiába kii - di Paris Jouvenelt Rómába- nagy békítő misszió­val, mint Berlin küldte Bülowot 1914-ben, hiá­ba szavazta meg a francia kamara az osztrák kölcsönt, amely hátvédet biztosított a franciái:- nak Becsben a németek és az olaszok ellen (gyönge hátvéd, bármennyibe került!), hiába rombolják le a szerb hazafiak a traui oroszlá­nokat, amelyeken évszázadokig ott ragyogott a „pax" szó, — a tüzeket eltagadni nem lehet. Elkeseredetten hangoztatják Rómában, hogy Velence dalmáciai oroszlánjait a sokat óeeáro. osztrák elnyomás évszázadokig épségben hagg - ta, s a szerbeknek kellett jönni, hogy meggy c- lázzák az olasz nagyság szimbólumait! Az elke­seredés itt is, ott is forr. s mementó lehet, In nem is holtbiztos még, amit- a közelmúltban cgv nagy csehszlovákiai lap irt az adriai kérdd komplexummal kapcsolatban: „Európa érth tétlen fatalizmussal tekint az eljövendő esen: - nyék elé. Ma valamennyi gyermek tudja m;í . hegy a legközelebbi háború a lengyel korrido . vagy a Földközi tenger hegemóniája miatt te : kitörni." Az Ég adja. hogy no így legyen! Japán katonák kínai területen

Next

/
Thumbnails
Contents