Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-28 / 23. (3133.) szám
4 Hanau asszony „megoldja” a világválságot Látogatás a párisi börze nagy kalandornőjénél — A P. M. H. páni®! tudósítójától — A választási rendszer radikális módosiiását készítik éld a koalíciós pártok Prága, január 27. ügyes koalíciós pártok- ■bán újabb mozgalom indult a választási rend módosítása érdekében- A oseto agrárpárt végrehajtó bizottsága reformbizottságot alakított, amely Slávnk képviselő, volt miniszter elnökletével e napokban meg is kezdte munkáját. A bizottság elhatározta, hogy törekedni fog a választók állandó névjegyzékének egyszerüssi tésére és javasolni fogja a parlamenti és az összes önkormányzati testületek választási időpontjának egy terminusra való kitűzését. Egyszerűsíteni akarják a községi választási rendet is, valamint rendezni, azaz emelni a korhatárt a járási és a tartományi választásoknál. Ezzel egyidejűleg a választási bíróságról szóló törvény módosítását is kívánják. A harmadik skrutiniumra vonatkozó rendelkezéseket., valamint a második és harmadik ekrutiniumban való jelölések módját is megváltoztatnák- Behatóan foglalkozott a bizottság a kötött jelölő listák kérdésével is. A bizottság február közepén újból összeül, részletesen megszövegezi javaslatait, amelyeket a párt elnöksége elé terjeszt. A nemzeti demokraták is megvitatják ezt a kérdést. A párt alkótmányjogi bizottságában KI imént egyetemi magántanár a választási bíróságról szóló törvény olyan módosítását javasolta, hogy a képviselőjelöltektől követelt re verzál isokat a bíróság érvényteleneknek mi nősíthesse, úgy hogy a mandátumot ezen az alapon nem lehetne elveszíteni. Érvényben maradna tehát az alkotmánynak azon rendelkezése, amely kimondja a képviselők függetlenségét és a törvényhozót csakis aljas és becstelen indokból elkövetett cselekmények miatt lehetne mandátumától megfosztani- Joachim dr. a belga választási rendszer átvételét ajánlotta- Ezenkívül a koalíció berkeiben a községi választási ciklusnak hat évre való megbosz- ezabbi fásáról is folynak tárgyalások. Abból az elvből indulnak ki, hogy a négyéves választási periódus nagyon rövid és a gyakori községi választások a községek gazdálkodására káros hatással vaunak. 90T Ajánlja a „Nagyasszonyt” ofltemerflseJ S8jr közt! Párás, január. így télen korán sötétedik a Boi-sban. A komornyikok hangtalanul meggyül tják a nagy csillárt, mikor betessékelnek rövid várakozásra az elegáns villa sza.ónjába. Hanem mikor kis vártáivá kinyílik előttem a következő ajtó, „la Présjdente vous attend“.., erős rózsás fény csap az arcomba. A „:bankélnöknő“ hálószobája tiszta rózsaszínű. Rózsaszínű selyem a falkárpit, rózsásak a bútorok, rózsaszínű a vi-lany, maga a rózsásra kifestett „More Hanau” (e becéző név ellenére még igen szemrevaló, csinos, móléit, feketebaju asszonyka), rózsaszínű ágyban fogad, rózsás párnák közt rózsaszín ki- inon óban és ágyra alkalmazott rózsafa asztalkán valami kéziratot javít. Még a kereken járó könyvszekrény is rózsafából van az ágy mellett, sőt rózsaszínű a telefonapparátus is a f manckalandornő éjjeli szekrényén. Nem hiába, bogy Martáé Hanau specialitása a rózsás börzehangulat. eNm lop meg, bogy ágyban fogad, egész Paris tudja, bogy közzel kétszáznapos fogság után azért engedték feltételesen szabadlábra Mme Hanaut, mert o.törött lába a fogházban rosszul forrott össze s komoly operációra szorult: a doktorok újra eltörték, hogy most már helyesen gyógyuljon. Valahonnan e.mosódott irógépkattogás hal. latszik: börtöncellában vagy betegágyon az „elnökuő” egyre dolgozik és félelmetes bör- zelapoeskája, a .,Force“, mely most a City-i Rue de Pro véne©-hó! a beteg főnökuő tiszteletére ideiglenesé® a Bois de Boulognei nyaralóba költözött át, rendületlenül hozza hét* ről-hétre címlapján a megszokott kiadványt: „Mme. Hanau érti a dolgát!” — „Ö jósolta meg az Oustric-botrányt félévvel előre 1“ — „Bemondta az angol font elkerülhéteten összeomlását már 1981 március 6-án a Fonóéban 1“ — „Előre megírta lapunkban a Kreu- ger-botrányt, már január 8~án!“ — „Bőre figyelmeztette az olvasói mindig mindén bankbotrányra*" . . . és igy tovább. Ez a negyven egynéhány éves ragyogó szemű asszony hét éve nyugtalanítja a francia közvéleményt és fájditja a francia finánepoli. tikusok fejét. Akkortájt alapította az első banküzletet; nyolc százalékot fizetett az ügy. feleinek, aínii Franciaországban hallatlanul magas kamatnak számit;.a betétekkel a börzén spekulált és fantasztikus szerencséje volt. Erre kövekeaett a „öazette du Franc" alapítása és a „Gazette des Nations“-é és mielőtt a páratlanul nagyszabású csalásnak nyomára jöttek volna, Mártiié Hanau nagyhatalomnak látszott. A lapjában Podncaré és Mussolini árt vezércikkeket, miniszterek üldögéltek előszobáiban és mikor 1928 februárjában de Monzie miniszter a világsajtót a párisi Ritz-iszállüdábao teára hívta, az értekezlet elnöknőjéül *30 világlap tudó silói a közül Mme Hanaut választotta meg. Hét pénzintézete volt ezidőben 400 fiókkal, melyek íél- milliái'd frank betétet kezeltek és a kliens- szerző ügynökei 40—50.000 frankot kerestek havonta provizióban. Azután rendőrök rámolták ki a „Gazette de Franc” szekrényéit, hivaía ös pecsétet tettek Mme Hanau pénz in tézeteinek ajtaira és zár alá tették magát az „élnöknőt”, ki ma is azt állítja, hogy mutatkozó 40 millió frankos hiányt nem az ő ügykezelése Okozta, hanem a rendőri beavatkozás. — Mindent, szétzilállak, elhureö’tak öt óra alatt -- mondja — hetven hivatalnokkal egy óv kellett hozzá nekik, bogy c-sak rendbeszedjék minden üzemem elkobzott iratait. Mely pénzintézet bírna ki ily barbár még szakítás! ? Az ilyenbe magának a Francia Banknak is bele kellene pusztulnia! És Válóban, mikor évek múltán szabadlábra helyezték s beutazva az országot, uépgyü- lésekre hívta egybe károsult klienseit, azok 28.000-en bizalmat szavaztak a nagy börziá- neraőnek megint és ma is legbübb olvasói a „Forcé”-nak. Mme Hanau pedig a börtönből éles cikkeket irt a kormány ellen, nagy lepelezésekko'. fenyegetőzött, mihez módja óé volt, mert 62 titkos álneves folyószámlát találtak az a kor 250tt áratok között, miknek állítólag csupa közéleti nagyság volt a tulajdonosa, Hanau asz- szony pedig éhségsztrájkot kezdett és a fogház kórházából megszökött, táviratot küldött a francia miniszterelnöknek, meg a nagy párisi lapoknak, a-ztán önként visszament a M vörös csillag lovagjai Ma: VÉCSEYZOLTÁN (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) . (23) Még jó hosszú ideig ül így az ágy széléi' amíg gondolatai eltompulnak e valami zsóngit érzés száll jótékonyan rá & takarja be szárnya' val. Elnyomja újból a, fáradtság 6 végignyulv ágyán, elalszikHirtelen fény üti meg lehunyt szemeit 6 mi előtt még az álmot kidörzsöli, erős kéz markol ja meg a vállát 6 durva hang rivall a fülébe: — Hé, fölkelni, megyünk kihallgatásra. Tehát éjszakai kihallgatás lesz. Számolnál Fáradtságával, fásultságával s azt gondolják hogy ebben a meggyötört állapotban valami el fog árulni. Fölt'ápászkodik e nem tudja visszafojtani a Föltűni káromkodást. A két porkoláb harsányan nevet. Amint a folyosóra lép, az udvarról feltörő zaj üti meg ii, fülét. Mintha óriási motorok berregnének, olyan intenzív a zaj. ró, valami gyér világosság ie fölhatol onnan alulról. A zúgás, berregés szakadatlanul tart, de mintha csattanó, sivitó hangok és éles sikoltások szakítanák meg. Csak nem az álom folytatása? önkéntelenül a szeméhez kap s megdörzsöli. Nem, ébren van & amit mos! lát, amiben része van, valóság. Az emeleti ablakokban itt is, ott is kiváncsi és kárörvendő arcok bukkannak föl e ez az őrjítő berregés szakadatlanul tart. Az ablakhoz lép s két kísérője meg róm akadályozza. Sőt az az érzése, mintha az ő számára rendezték volna az egész látványosságot, ezt a borzalmas Valpur- gis-éjszakát. Mégfogózik az ablakpárkányon, hogy e! ne zuhanjon a rémségéé látványra. Odalenn nyólc-ti? ember lapul a falhoz, négynek a teste már a földön hever és egy csoport terrorista céilövészeti gyakorlatot tart élő ember- Hduzaíúkra. fáklyák világítanak az udvaron e három hatalmai teherautó "motor ja berreg, nyilván valóan azért, hogy elfojtja a lövések zaját (■ a haíálkiáltásókát. ró: ebben a borzalmas; színjátékban éles kohturókkal emelkedik , ki egy magas, bilincsekbe vert alak. akii- kínzói odáta- ^zitottak ,-iz egyik sarokba. liog\ végigszenved ’j-c társainak kivégzését. Mintha már nem is e világról való volna ez az ember. Csali osont és bőr, fejét hosszú haj és szakáll borítja, arcain véres csikók szaladnak alá, ruhája megtépett, cafatokban lóg. Ki lehet ez az élő kísértet? A többieket már mind lelőtték s a még vergődő testeket fölhajitják az autókra. A kísérte- tét visszataszigálják az épületbe. A kapuk megnyílnak ... lvurt idegei fölmondták a szolgálatot. Kiró- rölnek karjai közé hanyatlott. Elájult. 15. A POKLOK POKLA Alúiutalan mély ájulásban tölthette az éjszakát s másnap már jó dél felé járhatott az idő., amikor kábulatából magához tért. De tompa fásultság volt az agyán s kétségbeesetten eszmélt arra, mi történik vele, ha energiája már az első napokban összetörik, ellen állóké pesség e teljesen megsemmisül és akaratereje már semmiféle kezdeményezésre nem lesz alkalmas, Az éjszakai látvány borzalmai még a fényes nappal óráiban is visszakisérteuek. Maga előtt látta a maga*, szikár, élő emberi csontvázat, vérző arcával, bozontos szakarával, vállát verdeső hajával s látta a szerencsétlen áldozatokat, amint sorjában hullanak el a terroristák golyóitól, közben kísértetiesen berregnek a motorok, hogy az uc- ca felé elnyomják a. lövések ropogó zaját. Így viszik hát a cseka szerencsétlen foglyait a városba és ezt a sorsot helyezte ozámára. is kilátásba a joviális ételhordó. Nem, nem... el a rémképekkel, nem akar eszmélni rájuk, hiszen ő nem kerül az inferno szerencsét lene! kóré, néhány órának, legföljebb egy-ket napnak kérdése csupán, bogy kiszabadul. De hát miért nem jönnek a konzulátus emberei börtönébe, hogy vigasztalást és remény- egri. hozzanak s megerősítsék a leikét. Húszon* in':') órája ü,1 <-l>hen t> cellában és úgy érzi. hogy I máris örökkévalóság, amit itt töltött. Elszedtek tőle mindent, zsebóráját is és így az időt sem tudja ellenőrizni. Pedig már közel lehet a dél, esedékes az ebéd. Végre, csakhogy nyílik az ajtó, mégis emberi arc, bárha rabtartói közül való is és valami jóindulatú részvét, a szerencsétlen sorsa iránt való érdeklődés le* sugárzik róla. Szinte melegen cseng a hangja, amint elébe tolja a tálcát: — Faljál, tóvárié, szükséged van erőre, mert nehéz óráid lehetnek. A szív mélyéből tört föl Kurt sóhajtása. — Ki volt az a szerencsétlen, az a kísérteties alak, aki éjszaka társainak kivégzését végignézte? — Bizony, az éjszaka tizenkettőt vittek ki a városba. A legnagyobb részük kémkedő emigráns volt, úgy hallottam... — De az a szerencsétlen élőhalott... —- Nem tudok róla, nem volt az osztályomon, közvetlenül a pincékbe került... — innen fölülről is ... Kurt nem merte végigkérdezni, amit gondolt. De a másik megértette az elharapott kérdést- és komolyan bólintott. — ügy van... Innen fölülről is a legtöbb a pincékbe kerül. Csak nagyon ritka eset, hogy valakinek teljes ártatlansága kiderüljön s akkor elengedjék. A pincékből már nincs szabadulás... Még nem fordult elő eset... Két csékaista ment el most a félig nyitott ajtó előtt, amire az étekhórdó jónak látta befejezni a társalgást. — Tűvarró sok pénzt kapsz, ha... — súgta Kurt feléje. Az csalt legyintett a kezével, mintha azt akarná kifejezni, hogy ne törődjön hiábavaló és haszontalan dolgokkal, aztán hangosan hozzátette: —- Hát csak megnyugodni a dolgokban, tova- rk, úgy, ahogy vannak. Már csikorgót! a zárban a kulcs e Kurt megsemmisül fen zuhant vissza székére. Ott gőzöl- gött az orra előtt az étel, arra se volt kedve, hogy belekukkantson a két tálba. Vacsoráig senki sem zavarta. Már erősen alkonyodon. amikor vacsoráját hozták. Az étek- hordó rossz aló an csóválta fejét, amikor látta az érintetlen tálakat. — Tóvárié, ezt ne csináld, nincs semmi értelme, az éhségsztrájkkal nem érsz el semmi eredményt, senki sem törődik vele, eszel, vagy nem eszel. Amikor magára maradt-, elgondolkodott az ételhordó szavain. Éhségsztrájk . .. te" 1933 január 28. szombat. fogházba. Végül 1931 tavaszán (két évi fog házra Ítélték. Orvosi bizonyítvánnyal kapott haladékot, amit arra használt fel, hogy uj bankot alapított és uj lapot kezdeti, 150.000 frank büntetésre Ítéltette a zsaroló hírlapíró Aiiquétílt, kri megindította volt a hajszát ellené, de a börtönt mégsem kerüHihefte el és most is csak záros határideig üdülhet salat párnái között. — Pedig ne hígyje — magyarázta nekem — hogy születésemtől fogva valami börzein fekdóban szenvedek. 1925-ig nem másként éltem, mint bármelyik párisi kispolgárad. Akkor a nagy konjunktúrában, megfelelő tanulmányozás után kezdtem átlátni az üzleti világ rejtélyeit és megalapítottam az első lapomat, S habár ma is asszony vagyok*, aki •szereti a zenét, a jó re vényeket, az ‘iFése- bútorokat, de a szén ruhákat is. meg a jó parfümöt, mégis azóta szüntelen harc az életem. Nem panaszul mondom, mert szeretek harcolni és- mert az éli harcom „az istenek ked- veltjei” ellen az egész emberiségért folyik... — Látja, különös emberfaj ez, airróve- én ugv nevezek, hogy „az istenek kedvel'jár*, mert ezek azok az alakok, akiknek minden sikerül, akik a jég hátán is megélnek ős a szovjetben is ex-cellenciás urak; mindig köz. ügyeket vezetnek és mindig .magánérdekeket szolgálnak; rózsásak, előkelőek — ember- vérben fürdeuek és hullákkal táplálkoznak! Aki fellép elemük, annak teljesen szabad.- kezűnek és mindenkitől -függetlennek kell lenni — amilyen én vagyok! Ki bűnös a világháborúban? Az ..istenek kegyeltjei”! Azok a bizonyosok, akiknek a tömegpusztu’ás hasznot jelent: ők azok, akik a maguk vesztegetési hasznáért és titokzatos gazdasági előnyeiért vámhatárokat emelnek az országok közé, fegyverkezésre uszi-anak a nehézipari részvények érdekében, hintik a gyűlöletet, mely nekik aranyat jelent, ők, az „istenek kedvel tj ed” a felelősek azért a „békéért”. amely megörökitelté a világban a nyugtalanságot, a zavart és a nyomort . . . — De ők, az álhatalmasok, felelősek a vi- lágazdasági krízisért közvetlenül is. A világ- krizisre vonatkozó bonyo'üít 'teóriák mind hazudnak. A válság azért keletkezett, mert érdekében állott egyes gazdasági hatalmasságoknak és azért nem szűnik meg, mert pusztítása egyeseknek hasznot jelent. Csak egy módon lehet a válság elí’eu küzdeni: le kell leplezni kíméleten ül és tönkre kell tenni az „istenek kedvet tjeit”. Eleket mondotta fölöttébb tüzesen a Prágái Magyar Hírlap munkatársának Mártiié Hanau, a Bois de Boulogn-e-i nyaraló rózsaszín vánkosai között, _ , . . Benedek Karoly. Nem volt eszében, a lelki km és az undor tartotta vissza az ebédtől, nem volt akart ez az ebédtől való tartózkodás, de tényleg, nem volna-e valami eredménye, ha nem enne és ezzel kényszerítené ki, hogy igazságosan bánjanak velő? A vacsorához .sem nyúlt, habár a gyomra már lázadozott. Újból csak úgy ruhástól ledobta magát a-z ágyra, a fal felé fordult s aludni próbált. Arra ébredt, hogy durva kezek rángatják a vállát, Föltápászkodott és szemeit dörzsölgette. — Mit, akartok velem? Miért- nem hagytok legalább éjszaka békén? — Ne óbégass! Gyorsan, mert Mensinskij elvtársnak sok dolga van meg az éjszaka. Már ta&zigáltak előre, a sötét folyosóra, amelynek csak a két végén világított kis távolságra egy-egy gyönge villanykörte. Az udvarról most nem hatolt föl a fáklyák imbolygó, kísérteties fénye, nem hallatszott a motorok idegesítő zúgása, sem emberi jaj-kiáltások nem törtek föl, mélységes csönd honolt a borzalmak épületén és a folyosó sarkán merev tartással állott őrt két-két-, Aliig fölfegyverzett terrorista. Az egésznapi éhezés borzasztóan roeggyöngi- tetl-e s Iáibai rogyadoztak, mig két- kísérő;•• között haladt, De lelkierejét igyekezett Ossz -szedni, hogy fölkészül fen vehesse föl a han-oi. ami most reá vár. Gyengeséget nem szítbad mutatnia, Érezte, bogy agya, tiszta, elk-oáliókép', róge- még nem bénult meg c bízott benne, hogy szilárdan szállhat- szembe kínzójával. Ugyanabba a szobába vezették-, amelyben el só kihallgatása folyt le, A szoba- közepéről egyetlen egy százas égő csüngött alá. és olyan vakit-ó világosságot árasztott, hogy szemei szín te megfájdultak bele. A fa! mellett, húzódó padra ültettek s az egyik terrorista kopogott a baloldali ajtón, mig a ma tik egy tapodtat sem tágított mellőle. Megnyílt az ajtó s belépett Mensinskij. Kíséretében egy magas, halványaién, fekete, nyakig zárt ingű fiatalember vólt, aki nyomban leült az asztal végéhez s kíkészitetto irataitMensinskij megállt az asztal közepéiéi s két keiével az asztal lapjára támaszkodva kissé előre dőlt- Fürkésző szemei élesen fúródtak Kurt szemeibe, úgyhogy Kurt nem sokáig ál lotta ezt a, nézést ós félreforditotta a fejéi. Mer sinskij most intett a, két őrnek, mire a zol sár kon fordultak s otthagyták a kihairóahVzóbáb A terroristák főnőké- most leüli ró füh/.ólit-otta JvtiU’ró lte-y *«;róö r - E:\l e’ú 'TPA'GAI-TVAAGkAR-HlKLaá ................ M i ............Ili IMiiaailMlllliTirMllllllWWMIMMilB1 milllllilHHÜ—ii>TnrTiP~—1
