Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-28 / 23. (3133.) szám
1933 Január!®, szombat. •PKflGAl-V MAGVAK HIRT.ap Nyomor-osztás lett a köbölkút! földosztásból Cifra per keletkezett a kisalföldi Páfffy-uradalom felosztása körül - Ha egyszer a magyar földműves is földhöz iut... — Bonyodalmak az Agricoia szlovák szerződése körül, amelyet 3 szlovákul nem értő magyar gazdákkal aláírattak Komárom, január 27. (Saját tudósítónktól.) A földreform végrehajtásának különös virága került a komáromi kerületi bíróság felebbviteli széke elé. Ritkán jutott magyar földműves ember földhöz a földreform révén, de ha hozzájutott, azt rendszerint nagy bonyodalmak követték, mint azt a köbölkút] gazdák sorsa is igazolja. A köbölkuti földosztásból szintén pör lett, mint annyi más föUligénylésböl s a pör már évek óta foglalkoztatja a bíróságokat. Az Agricoia rt. feíoszSatja a Pá!fffy°birtokot A Kisalföld egyik legnagyobb birtoka a tizenegyezer holdas Pálffy-birtok volt, amelyet a földreform során felosztottak. A felosztásra az erre alakult Agricoia r. t. kapott engedélyt s a részvénytársaság a Köbölkút, Bátorkeszi, Marcelháza, Hadar körül elterülő hatalmas birtokkomplexumot igyekezett felparcellázni és eladni. Legnagyobbrészt telepesek kapták a földet, akik máris küzdenek az adósággaü. Magyar gazdák közül azok részesültek előnyben, akik beléptek az agrárpártba. Számos gazda akadt, aki egyidőre valóban be ig lépett az agrárpártba, hogy földet igényelhessen. Mint később kiderült, az uradalom nem volt szabad birtok, hanem kötött, 4e erről a részesülők nem tudtak. A kBbSlkuti földosztás Köbölkút község határában az úgynevezett Báránylegelöt is felosztották. Körülbelül harminc csehszlovák kolonista jutott Itt birtokhoz, akiknek azonban máig sincs a nevén a birtok $ ha tíz év alatt nem tudják lefizetni a vételárat, akkor ki is tehetik őket a birtokból. A köbölkutiak maguk is szerettek volna földhöz jutni 6 kaptak is néhánvan 1—2 holdat. Ezek közül sokan voltak olyanok, akik végkielégi- gitésül kapták a „birtokot14 az uradalomban teljesített szolgálataik fejében. Később kiszámította az Agricoia r. t., hogy kinek milyen ösz- szegü végkielégítés jár s ha úgy találták, hogy a végkielégítés összege nem éri el a kapott egy-két hold árát, akkor az „altruista46 vállalkozás nagyobb dicsőségére pótdijakat szedtek a szegény, ágrólsza- kadt zseüéremberektől, Ezek máig is küzdenek a fizetésekkel. Az uradalom megszűntével az uradalmi cselédek nagy- része munkanélküli lett és növeli az elkeseredett kommunisták számát. Hasonló földosztást csináltak Marcelházán is, ahol a cselédnép vetőmag nélkül maradt, bár megengedték nekik, hogy addig, amíg nem találnak a birtokrészre vevőt, felszánthatják és bevethetik a földet. Vetőmagot és eszközöket azonban nem kaptak. A Pálffy-uradalom zsellér- népe a megélhetés legnagyobb problémái elé került. A „házheljresek" és a „földesek" Köbölkút is egyike volt az Agricoia r. t. területeinek. A Pálffy-birtok legnagyobb részét ko- lonistáknak adták súlyos feltételek mellett. A kokmisták birtokait magyar gazda nem is vásárolhatja meg. A köbölkutiak azonban szerettek volna szintén földhöz jutni őslakos-jogon és sikerült is nekik néhány holdat megvenni, ezeket nevezik most „földeseknek66, akik pedig né- hányszáz négyszögből telekhez jutottak házépítési célokra, azok a „házhelyesek66. A „feliajtók “ ajándékba is kaptak földet. 1928-ban, — a periratok szerint, — Benkő Samu érsekujvári mérnök megjelent Köböl- kuton. hogy felmérje és kiossza a házhelyeket Ezek a házhelyek nem is voltak a legjobbak, mert mocsaras területen feküdtek. Négy korona ötven fillérjével adta d négy- Szögölenkint Tekintettel arra, hogy ugyanabból a birtokból két koronáért is adtak el négyszögöles telkeket, a gazdák megkérdezték a mérnököt, miért drágább az ő területük. A felelet az volt, hogy a kétkoronás területek kötött területek, mig a négy korona ötven filléresek szabad területek, azok átmennek a vevők tulajdonába s igy természetesen drágábbak is. A vételár mellé a mérnök a felmérés, kezelés, átírás összes költségeire fejenként 220 koronát kért, amit szerződésben meg is adtak neki. A mérnökben mindpnki feltétlenül megbízott s mikor a mérnök a szlovák nyelvű szerződést egy Tomasek nevű postással vógighordoztatta Köbölkuton, a szlovákul egyáltalán nem tudó vevők nyu- j godban aláírták a szerződést ■' Egy nap alatt mind az ötvenheten, jóhiszemű lég. A szerződés titkai A magyar gazdák nem értették, mit tartalmaz a szerződés s csak utólag keveredtek bonyodalomba miatta. A négy korona ötvenfil- léres vételár és a kikötött 220 korona kezelési költség lefizetésével mindent kiegyenlítettnek véltek. Egy év múlva azonban az Agricoia r.-t. ügyvédi felszólítást küldött mindegyik vevőnek, hogy négyszögölenként még egy korona 10 fii ér adminisztrációs költséget is kell fizetniük. Ez újból súlyos terheket jelentett a tulajdonosokra nézve, akik közben megtudták, hogy az ígéret dacára házhelyeik nem szabadok, hanem kötöttek. Nem akartak fizetni s igy került pörre a dolog. A szerződést a vevők ne<m tudták elolvasni és a szerződésben vo >t egy pont, ami lehetővé tette a pörlést: egy „atd.66 jel, magyarul „stb.“ Ez a satöbbi jelentette a további követeléseket, de erről a vevők nem tudtak. Voltak, akik megijedtek és lefizették a további egy korona tiz filléreket is. de huszonötén tanácskozást tartottak é® nem fizettek. A szerződés e?yéb ravaszságokat is tartalmazott, mint később kiderült. A Vevők a telkeket négyszögölenként fizették pontosan, a szerződés mégis azt mondja, hogy: „A terület nagyságáért szavatosságot az Agricoia nem vállal.66 Az úgynevezett „földesek” panasza az volt, hogy Bmkg mérnök a szerződés elkészítéséért külön felszámított szép összegeket, azonkívül kétszer számította fel a mérnöki dijat egy telekért. A bérleti szerződéseket a földhivatal még nem hagyta jóvá. BlröságS tárgyalások Az ügy pörre került. - > - • A párkányi járásbíróság elismerte a szerződés érvényességét. Fellebbez® folytán a köbölkutiak pőre a komáromi kerületi bíróságot csütörtökön foglalkoztatta. A köbölkuti gazdák védői, Kállay Endre ér. és Vitéz Gyula dr- ügyvédek terjedelmes előterjesztésben tárták fel a bíróság előtt a köbölkutiak sérelmét és a földosztás után kötött szerződések különös voltát. A tanuk a kárvallottak mellett szóltak. A köbölkuti nép elkeseredése akkora volt, hogy a helyszíni szemle alkalmával Benkő Samu mérnököt meg akarták támadni és testi épségét veszélyeztették. A biróság külön tárgyalja a „földesek” és a „házihelyesek” ügyét. A „földeseket” az is veszélyezteti, hogy a bérleti összeget nem fogják beszámítani a vétel árába, holott ugyanazon a földön gazdálkodnak, amelyet nicg akarnak venni. A védelem álláspontja *az, hogy a házhelyesek a szerződést jóhiszemüleg írták alá é® csak a megbeszélt összeg kifizetésére kötelezték magukat, évek múlva különleges záradékok alapiján többet követelni tőlük nem lehet. A földesek esetében a bérleti szerződés szerint csak elvont hasznot lehet tőlük követelni. A biróság Ítélete csak a jcV ^éten várható. elismerte a szerTELEFONKÉN 310 A nagyvárosok pezsgő; életét, idegen országok sajátosságait, idegen népek szórakozásait —- mindezt kényelmesen átéli otthon az uj TELEFUNKEiN 350 készülékkel. Ez a modern 3 lámpás, árnyékolt rácsu készülék, melynek tökéletesített visszakapcsolása van, különösen szelektivitásánál és érzékenységénél fogva emelkedik ki. A megvilágított, beosztásos autó- skala megkönnyíti a kezelését. A távoli állomásokat még a helyi leadó közvetlen közelében is kitünően fogja Fa Kreál & Co.. Praha I, Hradebni 3. Küldjön díjmentes árjegyzékeket és prospektusokat. A Reggel hitelezőinek egyrésze visszavonta csődeljárási kérvényét A többi hitelező a várakozás állássontlán — A kormánysajtó ostroma a kormánytámogatö A Reggel ellen Pozsony, január 27. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt fél tiz óra. kor tárgyalta Kycák bírósági tanácsos a pozsonyi kerületi bíróságon a Minerva korlátolt fele lősségű lapkiadó társaság csödügyét. Mint ismeretes, az országos nyugdíjintézet 60000 koronás követelés erejéig csődkérvényt adott be a pozsonyi A Reggel című magyar nyelvű csehszlovák kormánylapot kiadó Minerva lapkiadó társaság ellen és a kerületi biróság a c8ődöt december 31-ikén meg is nyitotta. A mai első hitelezői értekejlieten a Minerva lapkiadó társaságot Stunda István agrárpárt! képviselő ég Schulz Ignác 8®ociálde„ mokrata szakszervezeti titkár képviselte. Mint csődtömeggondnok, Földe® Zsigmond dr. pozsonyi ügyvéd jelent meg. Kycák birő a tárgyalás során bejelentette, hogy az országos nyugdíjintézet levélben visszavonta a csődeL járási kérvényt, mert ígéretet kapott, hogy a társaság havi részletekben megfizeti a 60.000 koronás követelést. A Minerva társság ugyancsak becsatolta a csehszlovák sajtóiroda nyilatkozatát, amely 22 337-75 korona követelést jelentett be, de levében követlését szintén visszavonta. A pénzügyigazgatóság egy szerkesztő visszatartott adójának ügyében támadt 1186% korona követelését szintén visszavonta és igy ez a? ügy is elesett. A bér. li,pi Sclierí-Verlag 1500 koronás követelését & tárgyaláson kifizették az ott megje’ent ügyvédnek. A hitelezők bejelentési terminusa február 6. és az első érdemleges tárgyalás február 13-án délelőtt 10 órakor lesz. Van több hitelező is, akik részint Fo des dr. csődtömeggondnoknak bejelentették ugyan követelésüket, de egyelőre nem csatlakoztak a csődeljáráshoz, hanem megvárják, milyen elintézést nyer A Reggel ügye. Külön csoportot a<kotnak a bizományosok, akiknek egy része szintén hitelezőként lép föl a Minerva lapkiadó társaság ellen. Ezek szintén várakozó álláspontra helyezkedtek. A kormánylapok támadják A Reggelt Prága, január 27. A csehszlovák kormány- többség lapjai rendszeres támadást folytatnak a kormány magyar nyelvű orgánuma, a pozsonyi A Reggel ellen. A L idővé Novimy szerdán közödé, hogy a lap 65 000 korona havi szubvenciót kapott, az összeg azonban nem volt elég a kiadásokra és a lap két igazgatójának és három főszerkesztőjének fizetésére. A rendszeres szubvención kívül a lap még további támogatást is 'kapóit. A Kasztot főszer. kesztősége alatti gazdálkodás hiányainak fedezésére 400 ezer koronát fordítottak. A mostani gazdálkodás deficitje 700.000 korona kőiül mozog, amelyet valószínűleg a kormánynak kell kifizetnie a laptulajdonosok helyett, nem tekintve a rendszeres szubvenciót, amely körülbelüli háromnegyed milliót tett ki évente. Ivánka Milán lapja, a Národny Dennik tegnap egyebek közt a következőket írja: — A Reggel mai állapotában és azzal a gazdálkodással, ahogy eddig vezették, egyá'falában nem s égi ti elő a szlovens®kói magyarok közti aktivizmu«t, hanem inkább kompromittálja azt és közvetve árt neki, mert a magyar intelligencia, mégpedig az is, amely szemmel láthatólag aktivista és az állam iránt pozitív hajlandósággal bírna, nem viseltetik a lap és annak vezetése iránt bizalommal. Számunkra a valódi magyar afotivizmus a fontos s éppen ezért ebben az ügyben tökéletesen rendet kell teremteni. Az általános nyugdíj- biztosító intézet, amely mintegy 60.000 korona összegű nyugdiijiíleték be nem fizetése miatt kért csődeljárást A Reggel ellen, ezt a kérését ugyan visszavonta, amikor megígérték neki, hogy az összeget A Reggel megfizeti, de azóta újabb csőd kérvények futottak be. Hogy a közvélemény legalább egy kis betekintést nyerjen A Reggel gazdálkodásába, egyebre néhány számadatot idézünk — folytatja Ivánka lapja. — A Reggelnek szubvenció eímén a miniszterelnökség sajtóosztálya — rendszerint a Csehszlovák Agrárbank pozsonyi fiókjának közvetítésével — havi 65.000 koronát küldött. Ebből azonban A Reggel pénztárába csupán 57.000 koirona folyt be. Hol maradt a hátralévő 8000 korona, havonta? De A Reggelnek 5
