Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-04 / 2. (3112.) szám

rpJKA<iAl'i V lAaa^AR-H 1 RIiA£» Alma Jamoár 8, kedd. Emlékezés Blanár Bélára A kisebbségi magyarság értékei egyre fogynak, pe<lig Jartal^^e^rvoái-jaink igazán nincsenek és minden vezető emberünk elmú­lása utánpótlások kilátásai nélküli abszolút veszteséget jelentenek Kettesével is temet­jük őket, miként most is, Péter Mihály refor­mátus püspököt, a harcos életű, nagy mun­kásságai s tudós főipapot, a Szlovenszkói Ma­gyar Kuitur-Egylet körüli alakwiít twd. saűkoösl. tagját ős Blanár Béla dr. tartományi képvi­selőt, a nagyszerű jogászt és a legjobb, legne­mesebb emberek egyikét. Blanár Béla dr. valóban a közélet embere volt minden vonatkozásában, tudását, szóno­ki képességét, munkásságát ennek a szolgá­latába állította. Ami benne földi volt, az el­enyészhetett, de messze túléli erkölcsi értéke, nagy és nemes példája, mely a kisebbségi élet igazi vezérévé avatta. Ha valakiről, úgy felőle mondhatjuk el, hogy igazi ,,vir integer, Rcaelenisque purus“, egész és vétektől ment ember. Ki meri ezt elmondani magáról, ha lelkiismerete fel is menti, de ha nem ás vét­kezünk, kicsoda ment a tévedésektől és a hibáktól! Nem tartozott a merev pártemberek közé, ezt nem tudta volna összeegyezteni nagy mű­veltségével és felvilágosult világnézetével- Ali, vele nem egy párton lévők sohasem ta­pasztaltuk, hogy külön utakon járt volna, előtte mindenkor a szélesebb távlatú és ösz- tszefoglaló egyetemes szempontok lebegtek. •Nem kereste az elválasztó okokat, hanem ami egymáshoz kapcsol bennünket Hogy ezt a ritka egyéni,séget mindenki megértse kiisebb- tégi sorstestvéreink soraiban, meg kell em­lékeznem róla, mint aki három esztendőn fce. resztül ültem mellette és vele együtt harcol­tam az országos választmányban, ahol ennek az országrésznek a sorsa intéződik. Az országos képviselőtestület megalakulá­sa előtt szó volt köztünk közös klub alakí­tásáról, hiszen mindegyik párt csak 3—3 kép­viselőt küldhetett be 225.000 szavazattal. A -kormányt támogató párok 18 kinevezettet kaptak soraikba erősítésül, akiket a belügy­miniszter „szakértők" gyanánt kinevezett, a magyarság soraiban nem talált ilyeneket. Blanár Béla nem tulajdonított nagyobb jelen­tőséget a klubnak és az nem is jött létre. En­nek ellenére a két párt sehol nagyobb erőt nem fejtett ki és olyan tökéletes harmóniá­ban nem működött, mint az országos képvi­selőtestületben és a választmányban. Az országos képviselőtestület első feladata volt az országos választmánynak megalakítá­sa. Ha jól emlékszem, egyik kormánypárt ' egy póttagsággai kínált meg bennünket, ha­lunkat. Blanár Béla finom mosollyal utasítót- ( la el a fényes és kecsegtető ajánlatot, mi­után az előző estén végzett számításai alapján arról győződött meg, hogy most az egyszer a választási aritmetika nekünk kedvez és pe­dig olyképpen, hogy ha teljesen külön mara­dunk, mint két párt. Három képviselőre egy , rendes és egy póttagnak kell jutnia. : Mikor ennek híre futott a tanácsteremben, az elnök égy órára felfüggesztette az ülést, ' de a megsarkantyuzott aritmetika egy óra múlva is csak ugyanazt az eredményt mutatta pedig mindenféle számtani műveletet elvé­geztek velünk. A mi archimedesi pontunk i maga a törvény volt és dgy kerültünk be a választmányba Blanár Béla és az alulirt el- ! sőnek, amit senki se akart elhinni. A cseh­szlovák lapokban nagy lárma támadt erre a dirre, vereségnek minősítették, hogy 225.000 szavazónak két tagja ülhet benn a tizenkét : tagú válaszmányban, holott a hiba ott volt, hogy nem tudták megérteni a saját törvényü­ket, ami a gyakorlati jogásznak nem jelen- 1 lett különösebb problémát. Blanár Béla d.r. nagy közigazgatási tudása az országos választmányban fényesen érvé­nyesült. A tanácskozásokban a rezervált nyu­galmat képviselte, inig bennem talán több volt a védekezés lendületéből. így kél ellentétes j temperamentummal is egy akaratot alkothat­tunk. Csak egyetlen egy alkalomra emlék­szem, ahol kilépett változatlanul tartózkodó álláspontjából és szintén támadásba ment ki. Egyébként konoilinás egyénisége miatt tisz­telték, sőt kedvelték az ellenkező padokon is. Neki sikerült klub nélkül is egységbe foglalni bennünket és a kapesolalol alkotta összetartozásiunk tudata ée célkitűzéseinek közössége. Ebből igen sokai köszönünk az ő . felejthetetlenül korrekt és fölényes áldásu egyéniségének­A napokban lesz négy éve, hogy szemé­lyesen megismertem Blanár Bélái, fis most úgy érzem, mintha egy hosszú élet viszon- tm.'-ái'ai, küzdelmei fűznének hozzá. Pedig Három világrészben is háborúval fenyeget az 1933-as esztendő Az '3932-es év a gazdasási fóáboruk esztésideje volt — Japán, kínai, orosz és amerikai érdekek különös kereszteződése Keleten - Petroleumháboru Perzsiában és Dél­afrikéban — I balkáni vibarzsig Az 1932-ik esztendőt sikerült valahogy úgy 6irba kisérni, hogy egész folyamán nem vöd szabályszerüleg megüzent háború a földkerek­ség államai között. Nem azt jelenti ez, mintha béke lőtt volna az államok és nemzetek között, mert komoly értelemben vett béke ebben az esz­tendőben messzebb volt a fáradt emberiségtől, mint talán bármikor iő. A diplomácia hadat nem üzent államtól ál­lamhoz, de annál kegyetlenebből és pusztitób- ban dühöngött a gazdasági háború minden kontinensen. De volt katonai hadjárat is a stratégia minden tudománya szerint, ha nem is előzetes hadüze­net alapján. Most is folyamatban van Délame- rika két állama: Paraguay és Bolívia között a negyedik hónapja tartó fegyveres harc a Grand Cbaco-fensik birtokáért. Eddig Paraguay győ­zött, most átvette a német Kundt. tábornok Bo­lívia haderejének főparancsnokságát, egy cso­mó német katonatisztet vitt magával és karácsony után már bolíviai sikereket köny­vel el a világsajtó. Nem szünetel a fegyveres háború a másik nagy földrészen, Ázsiában sem. Itt már több, mint egy éve folyik a meg nem üzent háború Japán és Kina között, de Kina tartományai között is a belháboru közel két évtizede. Lássuk, milyen kilátásokkal köszönt be az 1933-ik esztendő? Hol vannak olyan feezültsé-, gek, amelyekből háborúé bonyodalmakra lehet­ne következtetni, hol alakulhatnak ki viharfész­kek, melyek nemcsak helyi háborúkat eredmé­nyezhetnek, hanem ahonnan ezek a lokális öez- szeütközések tüzeeóvávai fenyegethetnek egész világrészeket. Az ézs!si feszültség Európát és Eszakamerikát Is ér üti Ázsia lesz a legnyugtalanabb földrész az 1933-as esztendőben is és !ha nem kerülheti el az emberiség azt a m egpróbá! tatást, hogy uj háborúba keveredjék, az csak innen indulhat meg, de kérdés, hogy itt meg is áll-e? Mert az az óriási különbség Ázsia és Délamerika között, hogy az utóbbi talán nyugtalanabb, de harcait csak saját államai intézik ed egymás között, Európának nincs itt közvetlen érdekeltsége s ha a spanyol—portugál—mesztic—indián keve­rék államok egytől-egyig hajba is kapnak egy­mással, az Európát legföljebb annyiban érdekli, hogy jó üzleteket köthetnek a nagy európai fegyver- és lőszergyártó cégek, vigan arathat a Schneider—Creusot- és az Armstrong— Wickers-konszern összes fináléival együtt. Az ázsiai feszültség azonban egyúttal Európa és Északamerika feszültsége is. Amerika megállapodott Mai Janin ellen? Két tűzfészke van az ázsiai kontinensnek: az orosz szovjet, Kina és Japán földrajzi ta­lálkozó pontja és a Perzsa-öböl. Az 1932-es esztendő utolsó napjaiban Japán lapjai már tele voltak háborús rémhírekkel. Ügy tudják, hogy Csang-Hszü-Liang tábornagy, a kínai nemzeti hadsereg főparancsnoka, a pekin­gi haditanács határozata alapján háromszáz- ezer főnyi hadsereget akar összevonni az észak- kir.ai határon azzal a szándékkal, hogy nyug­talanságot keltsen Mandzsúriában és újabb ka­tonai akcióra kényszerítse az ott állomásozó japán csapatokat, A múlt télen a rabló világ miatt kellett Ja­pánnak háborút viselnie Mandzsúriában, most változatosságból reguláris kinai hadsereg pró­bái összecsapást provokálni. A japán hadügy- minsztérium most közzétett nyilatkozata szerint a m and zsűriai japán haderők létszámát a kinai készülődések miatt 65.000 főre emeli föl. Hogy pontosak-e ezek a számadatok, ez nem biztos, de nem is lényeges. Ellenben lényeges az, hogy a japán sajtó szerint Csang-Hszü-Liang titkos megállapodást kötött az amerikai kormány­nyal s ez kötelezte magát arra, hogy japán— kinai háború esetén Japán ellen fordul. A sajtókampány tehát megvan már Japánban az Egyesült Államok ellen, a feszültség nő s most már csak Amerikában kell a háborús nagyiparnak hasonló sajtókampányt kezdeni Japán ellen, hogy a feszültség a kitörésig foko­zódjék. De ha Amerika kívül is marad ezen a hábo­rún, van elég más érdeklődő, akiknél szintén pattanásig feszül majd a húr, ha Japán és Oroszország meg tud egyezni Kina fölosztásá­ra. Pár nappal ezelőtt óvatos moszkvai lapje- ientések már célozgattak rá, hogy Litvinov közvetíteni akar Japán és Kina kö­zött, hogy létrehozzon egy hármas nagyha­talmi ántántot Ázsiában. A kilátások nem olyanok, hogy az őrületig föl- izgatott két sárga nacionalizmus egymással meg tudjon békülni, de ha Moszkva ezt a csodát mégis létre tudja hozni, akkor azt Anglia é«s Franciaország nem nézheti tétlenül. De Amerika sem nagyon. Ha nem sikerül a hár­mas megegyezés, sikerülhet a kettős: Japán és Oroszország szövetsége Kina ellen. A két nagyhatalom érdekei komolyan nem ke­resztezik egymást. A japán—orosz osztozkodás Kínában nem járna túlságos nehézségekkel. I perzsa petróleum mögött a szovjet néz farkasszemet Angliává! A japán—orosz esetleges megáll apód ássál szemben közösek Anglia és Franciaország ér­dekei, a másik tűzfészekben, a Perzsa-öbölben azon­ban maga áll szemben a szovjettel, sőt az orosz—francia és orosz—lengyel meg­nemtámadási szerződések kierőszakolásával a francia diplomácia valósággal tehermentesítette a szovjetet nyugat felé, hogy annak annál sza­badabb keze legyen Angliával szemben Perzsiá­ban. A petróleumért folyik a harc, egyelőre diplo­máciai és gazdasági színtéren Perzsia és Angol- ország között, -de az 1933-as esztendő meghoz­hatja azt a szenzációt is, hogy az ágyuk is be­leszólnak ebbe a harcba. Az angol repülőgyáro­sokat sikerült már a szovjetnek kiszorítania Perzsiából. A második nagy angol vereség a Bahrein-szigetek megszállása. Ez a szigetcso­port a gyöngyhalászat központja. A gyöngyüa^ lászatot az angolok bérelték é6 az angol flotta védte a területet a kalózoktól.-A szigetcsoport papíron Perzsiához tartozik, voltaképpen egy független törzsfőnök uralma alatt áll. A perzsa kormány most megegyezett a törzsfovel, hogy az angol flotta helyett perzsa hajókkal őriztesse a gyöngyhalászat területét. Perzsia olasz cé­gekkel építtetett erre a célra öt hajót s ezek ott horgonyoznak a Bahrein-szigetek partjain. Ang­lia a gyöngyhalászatot nem tartja oly fontos­éven 1© csak huisz-ihuszonnégy napon találkoz­tunk- A személyes barátság kötelékével lán­colt magához. És most ezt köszönöm Neked. Halottunk, ötszáz kilométernyi távolságban a ar“" i szimeloadasa f ---------—— wn nr*nnwn.*rmtiBnxrKartvMmmm»riumm»m<»'wmimimii uiw»^niM-n»nrev»vwwn»:«iiii im mmmmsrmmmram W —-----------------------■ ,,..—•— ily. SZEIFERÍNÉL Re adetS: Cfetzon Emtiné J|% (András ueca 5) korai ravatalodtól. A Te szép és nagy emlé­ked közéleti pályámnak mindenkor ragyo­góan világító emléke marad. Alapy Gyula dr. trak, hogy emiatt kényértörésre vitte volna a dolgot, a petróleum kérdésben azonban nem fog engedni. Délamerika és Afrika tűzfészkei Délamerikában, a/z örök nyugtalanság színte­rén szintén a petróleum készíti elő a háborút. Az angol és amerikai petróleum cégek versenye háboruztatja hónapok óta Paraguayi és Bolí­viát s a Kolumbiában újabban talált petróleum miatt kell majd gyilkolniok egymást Kolumbia és Pem hadseregeinek. Karácsonyra megkezdő­dött a mozgósítás mindkét államban, az Ama­zon folyó kolumbiai flottillája fütve áll és talán az uj esztendő első napjait már ágyudörgés visszhangja veri föl ezen a területen. De nemcsak ezekben az egzotikus földrészek ben fenyeget háborúval a lelkek feszültsége, hanem Afrikában is komoly készülődések foly­nak burok és angolok között egy újabb hábo­rúra. A szojvet ügynökei pedig fáradhatatlanul piszkálják ennek a tűzfészeknek ősi lakosságát, a színeseket kétféle gazdájuk ellen. Az angol— búr háborúskodás föltétlenül elvezetne a nége­rek lázadásáig. Eurípa viharzuga: a Balgán Az ázsiai, délamerikai és afrikai tűzfészkek nagyon messze vannak hozzánk, de van a kö­zelben is egy örök viharfészek, ahol nem alud­tak el még a húsz évvel ezelőtt kitört háború zsarátnokai, a Balkán a szokottnál is nagyobb feszültséggel végezte a most letűnt, esztendőt és még nagyobb izgalommal fogadja az újat. A nagyszerb törekvések a forrásai a balkáni nyugtalanságoknak. Nincs olyan nap, hogy va­lami határsértést, lövöldözést ne jelentenének a jugoszláv—bolgár határról. A belgrádi kor­mány szava, jó összeköttetései révén, messzebb elhangzik, mint a szófiaié s igy a világsajtó többnyire szerb beállításban értesül ezekről a ha tárincidense kről. De aki figyelemmel kíséri azt a részét is a szerb sajtónak, amely csak belső használatra készül és nem csupán Európa félrevezetésére, az bámulattal szemlélheti azt az izgatást, amellyel nyíltan fenyegeti Bulgária önállóságát, sőt létét. A Narodna Öd'brana és a többi nagyszert) terrorszervezet lapjai nap-nap után verik bele az ifjúság leikébe azt a progra­mot, hogy a délszláv államnak három tenger közét kell kitöltenie s addig mindig csonka, mig Bulgáriát is be nem olvasztja. Az uszitó szerb sajtó ügyes taktikával folytonosan megkülön­bözteti a bolgár népet a bolgár kormányzattól. Csöpög a testvéri szeretettől a bolgár néppel szemben és szemforgatva sóhajtozik, hogy a so­kat szenvedett testvérnek is föl kell szabadulni az idegen dinasztia kormányzata alól és el kell helyezkednie a jövendő nagy délszláv államban. Bulgária a folytonos provokálásra sem mozdul­hat meg hivatalosan, de a nép, különösen a szerb uralom alá került Macedónia emigránsai nagyon is izzó hangulatban vannak. Most még a két macedón forradalmi szervezet emberei egymással vívnak testvérharcot, de ha létrejön köztük a béke, nagyon könnyen a Balkán bé­kéje borulhat föl. A szerbek aktivitása a másik irányban sem nyugszik, Olaszországot is fenyegeti s a szerb provokál ásókra a Tiberis mellől még hangosabb visszhang kiált át a Balkánra. Meghalt Epstein Leó dr. Prága, január 2. A csehországi német kisebb­séget nagy veszteség érte. Epstein Leó dr., a német demokrata párt egyik vezetője, s a párt prágai városi tanácstagja, ma d. e. rövid szenvedés után meghalt. Epstein Leó dr. 1883-ban Prágában született. Jogi tanulmányainak befejezése után a prágai pénzügyi prokuratura szolgálatába állott. Az ál­lamfordulat után bátor, nemzeti szellemű tevékeny­sége miatt m ellőzte léseknek és zaklatásoknak volt kitéve s tavaly pénzügyi tanácsosi rangban idöelőtt nyugdíjazták. Epstein dr. tudományos munkássága sok oldalú volt. Egyik legnagyobb müve a csehszlovák alkobmánytörvények kommen­tált németnyelvű kiadása volt (e mű második ki­adása most van nyomás alatt). A csehszlovák nyelvtörvény és a választási törvények egyetlen német kiadásának ugyancsak ő volt a szerkesztője. Mint a kisebbségi jog szakértője nagy hírnévre tett szert nemzetközi viszonylatokban is. Legfon­tosabb kisebbségjogi müvei: „A kisebbség védelem mint nemzetközi jogi probléma" és „A nemzetközi kisebbségi jog alapelvei“. Epstein dr. éveken keresztül titkára vojt a cseh­szlovákiai németek népszövetségi ligájának s eb­ben a minőségben hathatósan együtt működött a Csehszlovák Köztársasági Magvar NépszövetsAgj Ligával és szövetkezett ellenzéki pártjainak ve­zető tényezőivel is. Váratlan haláláról a. kisebb­ségi magyarság is őszinte részvéttel órtetsüillL *

Next

/
Thumbnails
Contents