Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-22 / 18. (3128.) szám
1533 január 22. vasárnap. I "------TTTT1 Ilii ^M CM-MAGtARHlKLJO? Dérer a régi rezsimet okolja — a mai hibákért Az isko'aiigyi miniszter zárszava a költségvetési bizottság kulturális vitásában — Hokky képviselő éles szócsatáia a miniszterekkel — Dérer tagadja az Iskolareform politikai céljait A szlovenszkói katolikus iskolatanács a legkerekeisben eSutasitla a reformot Prága, január 21. Dérer iskolaügyi miniszter — mint röviden jeleztük — a költségvetési bizottságiban az iskolaügyi költségvetés le tárgyalása után expozét tartott és válaszolt egyes képviselők kérdéseire és megjegyzéseire. Az iskolaügyi miniszter beszéde elején kiemelte’. hogy jó Sebet az iskolaügyi tárca költségvetése látszólag S és fél százalékkal kisebb ez- idén, miint volt tavaly, mégis valójában ugyanolyan magasságban mozog, mert ebhez a költségvetéshez kell számítani még a nem állami iskolák tanítóinak fizetésére szánt összeget és a közmunkaügyi minisztérium költségvetésében foglalt iskolai beruházási kiadásokat, úgy hogy aj iskolaügyi költségvetés összesen 1965 millió koronát tesz ki erre az évre. A költségvetés csökkentése legnagyobbrészt a dologi kiadások kárára történt. Természetesen ez a csökkentés nem aránylagos, az elemi iskoláknál történt csökkentés aránylag kisebb mérvű, a középiskoláknál a csökkentés másfél _ milliót tesz ki, mig szakiskoláknál a csökkentés 34 millió Ke. Ezzel szemben az ipariskolák kiadásai ez évben másfél millióval emelkedtek, az egyetemek és főiskolák kiadásai pedig 16 millió koronával. A legjobban érzi a csökkentés hátrányát a művészetek és a uépmüvelődós, amennyiben az ezévi költségvetés a művészetek ápolására szánt összeget 24 százalékkal, a nép mű vetődésre szánt összeget pedig 55 százalékkal csökkentette. A kultuszkiadások is 15 millió koronával csökkentek. További megtakarítást eszközölni a közoktatásügy terén nagyon nehéz lesz, mert a népszaporodás különösen a köztársaság keleti részeiben rohamosan emelkedik, úgy hogy ezzel kapcsolatban a szükségletek is növekednek. Ennek következtében a kö ííségvetésben ma preliminált összegek a jövőben nem lesznek elégségesek a szükségletek fedezésére. Megállt a diákság számának rohamos növekvése A felszólalók közül nóhányan rámutattak arra, hogy fölöslegesen nagyszámú középiskolánk van, amelyek aránytalanul nagyszámú intelligenciát nevelnék, vagyis hegy túltermelésünk van képzett elemekben- Miután pedig az intelligenciának elhelyezkedése a mai nehéz viszonyok között sok akadállyal jár, a képzelt fiatalság körében az elégedetlenség mindjobban terjed. Nehéz probléma ez, de az általános fejlődés mindig nagyobb képzettséget kivánt a lakosságtól A fejlődésnek ezt az irányát nem lehet megállítani. Különben is az élet maga segít, amennyiben már ezidén is meglátszott a középiskolák népességén, hogy az előző években oly hirtelen je.entkezett növekedés megállt, sőt csökkent. A középiskolások száma ezidén 11 százalékkal emelkedett, de az első osztályosok száma mindössze 480-nal, pedig a 11 év előtti születések számaránya szerint ezidén legalább háromezer középiskolással többre számítottunk. Szlovenszkón meg az első osztályos középiskolások száma 411-gyel csökkent az elmúlt évhez viszonyítva. Ebből látható, hogy a középiskolákba való tódulás lassan megszűnik. Az egyetemek és főiskoláik hallgatóinak' száma is 1200-zal kevesebb ezidén, mint tavaly volt. A főiskolások száma a köztársaság egyetemein és főiskoláin ezidén 38-878 volt., akik közül külföldi volt 3.774- A belföldi főisko ások száma ezidén mindössze 260-al növekedett, ami aránylag oly csekély emelkedés, hogy bátran meg lehet állapítani, hogy a hazai föisko ások száma állandósultHokky vitába száll Dérenrel A miniszter ezután részletesen ismertette az iskolaépítkezést. 1919-től 1932 végéig erre a célra összesen két és fél milliárd koronát fordítottak. Ebből nj elemi iskolák építésére másfél milliárd, középiskolákra 190 millió, szakiskolákra 300 millió és főiskolákra 420 mii ió esett. A köztársaság fennállása óta el.elt 14 év j alatt Csehországban 444, Morvaországban és Sziléziában 232, Szlovenszkón 646, Ru- szinszkóban pedig 59 uj iskolát építettek. Hokky képviselő itt közbckiált: Magyar iskolát egyetlenegyet sem építettek! Mennyit adtak ebből a kút és fél milliárdból magyar | iskojákra? Hokky közbeszólására nagy zaj támad, a y mert azok az erők, amelyek a kisebbségeket cseh képviselők idegesen reflektálnak, hogy mennyit adott a régi rezsim a szlovák iskolákra. Hokky: Ne azzal érveljenek, hogy mi volt a múltban. Nézzük a mai állapotokat. A köztársaság demokratikus alkotmánya egyenlőséget biztosit a köztársaság minden polgárának! Mégis a magyar iskolákat elsorvaszt, iák, fejlődésük elé óriási akadályokat gördítenek, a mii iárdos összegekből nekik semmit sem juttatnak. Igazságo&ság az állam alapja! Hokky újabb közbekiáltása nagy zavart kelt, az elnök csenget s rendreatasitja Hokky képviselőt, a miniszter megakad beszédében, s megvárja, amig a zaj leosil apodik. Dérer minisz'.er e kis intermezzo után reflektál Hokky közbeszólására s azzal érvel, hogy az iskolaügyi kormányzatnak mindenekelőtt be kebelt hegesztenie azokat a sebeket, amelyeket a régi magyar rezsim ejtett a szlovák iskolákon, ahol annak idején a 3000 iskolából mindössze 300 iskolában tanították a válás tant a gyermekek anyanyelvén. A magyarok nem panaszkodhatnak, mert mi igazságosan bánunk velük. A magyar gyermekek magyar iskolákba járhatnak. Hokky: Legalább két és félezer magyar gyermek szorult ki az iskolákból. Az elnök ismét rendreutasitja Hokky képviselőt. Dérer miniszter: A magyar lakosság száma köztársaságunkban kisebb, mint Budapest lakosságáé s mégis Szlovenszkón és Ru- szinszkón a magyar iskolák száma sokkal nagyobb, mint Budapesten. Nem lehet tehát szó a magyar iskolák sérelméről. Lehet, hogy vannak tárgyi hibák a magyar iskolák terén, de a cseh és a szlovák iskolákban sincs minden úgy, ahogy az kívánatos lenne. Hogy nem tudtuk még eddig teljes mértékben orvosolni a szlovák és magyar iskolák sérelmeit, ez nem a mi hibánk, ez még mindig a régi magyar rezsim hibája, amely nem törődött az itteni iskolákkal- Ha összehasonlítjuk a mai magyar iskolák viszonyait az államfordulat előttj viszonyokkal, el kell ismernünk, hogy köztársaságunkban sokkal nagyobb a beiskolázott magyar gyermekek száma, mint azokban az országokban, ahol még magyarok laknak, Az iskolai reform!érv A miniszter ezután röviden megemlítette uj is k ólam or m j a v a sla tát, amely egyelőre miniszter közi tárgyalások anyagát képezi- A tervezet elkészítőit tisztán szakszempontok vezeti lék e nincsen semmi politikai tendenciájuk. Ezért árt mindenki az ügynek, aki kultúrharc provokáiásáról beszél. Semmi sem ál- lőtt tőle távolabb, mint a mai helyzetben kultúrharcnak a kiprovokálása. A kérdés megoldását talán el lehet halasztani, de ezzel csak ártunk az ügynek- Rámutat arra, hogy a nem állami tanítóknak fizetett állami hozzájárulás csupán előleg tulajdonképpen, aminek nincsen megfelelő jogi alapja. Szükséges, hogy ezt a problémát Í3 törvényes alapon rendezzük s a tervezet csak a műi tényleges állapotoknak akar törvényes alapot adniTöbbség és kisebbség A nemzeti kisebbségekkel szemben kölcsönös bizalomra van szükség. Mi, többségi nemzet, ebben az államban többet kell hogy lássunk, mint a kisebbségek, s kell, hogy erősebb pozíciónk legyen ebben az államban, segítik, bennünket nem támogatnak. De viszont nem szabad a kisebbségekben ellenségeket látnunk. Kölcsönös türelemmel kell egymással szemben lennünkÁll ez az iskolaügyekre vonatkozólag, de a vallásfelekezetek re vonatkozólag is. A ruszinszkói iskolák tekintetében is nagy gi|||g mm orr Énen a a -a. í O S PiiD t K. fejlődésnek vagyunk sze-mtanúi, hiszen az államfordulat alkalmával ott be nem iskolázott 35 ezer gyermekhez képest ma mindössze 2918 a be nem iskolázott gyermekek száma. Eresen hiszi, hogy rövidesen Ruszinszkó iskolaügye is egyenlő magasságban fog állani a történelmi iskolák nívójával. A miniszter reflektál még a tanítók egyetemi képzettségére vonatkozó elhangzott felszólalásokra s kijelenti, hogy a kérdés még csak az előkészítés stádiumában van s erről ma még korai lenne beszélni. Az üresedésben levő egyetemi tanszékek betöltésére is sor kerül a lehetőség szerint ebben az évben. Az Iskolareform a felekezeti iskolák végromfását jelenlegié — mondta a sziovettszköi katolikus iskolatanács tolt egyházi iskola a kabaláéra van Ítélve. A felekezetek a mai viszonyok mellett kéoteleiiek Prága, január 2Í„ A szlovenszkói katolikus iskolatanács 1933. január 15-en Zsolnán, az iskolai és népművelési (minisztérium által kiadott, az iskolák rendezőjére es fenntartására vonatkozó törvény-tervezet ügyeben tartott értekezletén a következő határozatot hozta: — A katolikus iskolatanács megállapítja, hogy a törvényjavaslat éle kifejezetten az egyházi iskolák ellen irányul, mely iskolák a szlovtnezkói iskolák túlnyomó többségét alkotják. A minisztérium azzal, hogy a népiskolákat úgynevezett „nelkülözhetetlen“ és nem „nélkülözhető", iskolákra szándékozik felosztani, közvetlen az egyházi iskolák létének gyökerébe vág. A törvényjavaslat támadást jelent, a különböző hitvallásokhoz tartozó polgárok azon jogai ellen, melyeket az évszázados jogszokás s különösen j az ÍP63 évi törvény biztosított részükre az által. I Ha fáradt és izgatott, ha álmatlanságban és gyakori félelemérzetben szenved, ha hasgörcs, mellnyomás, vagy szivfájás kínozza, akkor igyék reggel éhgyomorra egy*két pohár természet es „Ferenc József w keserüvizet, mert ez megszünteti az emésztési zavarok okait és elhárítja a vértolulást. Rz emésztő szervek gyógyításának több orvostanára elismeri, hogy olyan tüneteknél, melyek a tápcsatorna tartalmának önmérgezéséból származnak, a Ferenc József keserüviz kitünően beválik. R Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. * 200 hogy az állampolgároknak jogot adott arra, hogy szabadon állítsanak fel és tarthassanak fenn iskolákat s igényt tarthatnak azok állami segélyezésre. Ezt a jogot az uj iskola-javaslat egyszerűen elkobozza, mert szerzett jogaiktól szándékozik megfosztani az állampolgárokat a demokratikus államban. — A törvényjavaslat a vallásos világnézetet valló állampolgárokat megsérti, s őket másodrendű polgárokká degradálja, mert az egyházközségi (a javaslat szerint „egyházi4*) iskolák nélkülözhetetlenségének kimondásához a felekezeti iskolát látogató legkevesebb 200 gyermek kimutatását követeli, mig az állami iskolák nélkülözhetetlenségének kimondásához megelégszik 30 gyermek szüleinek kérésével, ha azok nincsenek megelégedve az egyházi iskolával. Ezért a törvényjavaslat nem jelent haladást és demokráciát, de reakciót. — A törvényjavaslat megtűrni szándékozik u^yan továbbra is az ugynevezett nélkülözhető egyházi iskolákat, de csak, mint magánjellegű iskolákat, melyek állami segélyezésben nem részesülhetnek. _ E rendelkezésben az egyházi iskolák megsemmisítésére irányuló törekvés lappang. Az iskolaügyi minisztérium maga tudja a legjobban, hogy az állami segélyezéstől megfoszD u ám asm m bSsfcsan meggyógyítja i IS ÉT ipt |L mételyig óros ® ™ ssarvasmarháiti Juiislt. Kapható minden patikában. Lesántult malacai, hízói meggyógyulnak, erőteljesen felsődnek ha a napi takarmányhoz néhány gramm PEIS ^«»D-Vitamint kever. oqr A ®*£KK sokkal olcsóbb lett. ® Fsitrakait MSB1KA« ®SSBkÜTISS>BkVAb az iskolákat saját anyagi erejükből fenntartani. — De még azok az ugynevezett egyházi iskolák is, melyeknek nélkülözhetetlenségét a törvényjavaslat elismerné, még azok is meg lennének fosztva minden egyházi jellegüktől, melyből csupán az iskolák elnevezése és a tanitók keresztlevele maradna meg, mert ezek az iskolák is teljesen kivonatnának az eeyház joghatósága alól, amennyiben a törvényjavaslat a felekezeteknek' semmiféle jogi befolyást nem biztosit sem a nevelés irányzatára, sem a tankönyvekre, sem a tanítók kinevezésére vonatkozólag, mivel a tanitók hármas .jelölésének joga, amelyet a minisztérium nem köteles tekintetbe venni, valóságban semmi jogot nem jelent az egyházak részére. Az iskolák fenntartásának terheit azonban az eddigi mértékbeu továbbra is a felekezetek viselnék. — Mivel tehát a törvényjavaslat tendenciája világos, a szlovenszkói iskolatanács kijelenti, hogy a katolikus polgárok, semmiképpen sem adhatják beleegyezésüket az iskolák redezésére és fenntartására vonatkozó uj törvényjavaslathoz. A katolikusoknak az iskolákra vonatkozólag isteni, természeti, történelmi, alkotmányos és demokratikus joguk van. A katolikus Egyház az iskolák legrégibb alapítója és szervezője és a népművelődbe első, legsikeresebb és legérdemesebb terjesztője. Az iskolák ügye éppen az Egyház vezetése és föl- iigyelete alatt virágzott és haladt nagy léptekkel előre. — Nemzeti szempontból az iskolatanács a törvényjavaslatot igazságtalannak és károsnak tekinti Az egyházi iskolák Szlovenszkón fényes múlttal bírnak, azokban működtek nemzetünk nagy tanítói, bennük tarthatta fönn magát legtovább a nemzeti szellem az elnemzetlenitő törekvés ellen. Kis nemzeteknek védelmezniük kell az iskolára való közvetlen szülői befolyás jogát, amely joggal a szülők Szlovenszkón tényleg biríak. — Az iskolai és népnevelési minisztérium törvényjavaslata nem időszerű. A mai kor, az eddig még soha nem tapasztalt gazdasági nyomor ideje, amikor a polgárok nagyrésze a puszta megélhetésért kénytelen küzdeni, semmiképpen sem alkalmas oly súlyos problémák elintézésére, melyeket az iskolai és népnevelési minisztérium javasltában fölvetett. A polgárság ma más, sürgősebb munkát vár a törvényhozástól, mint amilyen az iskolaügyi minisztérium javaslatával kapcsolatos. —A törvényjavaslat nem volt. kellőleg előkészítve, mert az előkészítő tanácskozásokra nem vonták be az összes érdekelt tényezőket, nevezetesen az Egyházat. Még most is szenvedünk azon zavarok súlya alatt, amelyek az ugynevezett kis isko'.atörvény végrehajtása következtében állottak elő. Nincs elég osztályunk, nincs elég tanítónk. Az iskoláknak, a nevezett törvény következtében előállott növekedésével, az egyházi, de még a községi és állami iskolák fönntartói is kétségbeejtő helyzetbe kerültek, melyet a mai gazdasági vá’ság csak még jobban növel. És ily rendezetlen iskolai viszonyok közepette most újabb zavar és fölfordulás fenyeget, mert bár az előbbi iskolai törvény nincs még jól életbe vezetve, az iskolai minisztérium máris uj iskolai reformmal áll elő. Az itt fölhozott körülmények komoly mérlegei鮩 után, a szlovenszkói katolikus iskolatanács minden jóakarata állampolgárhoz fordul vallási, nemzetiségi és foglalkozásbeli különbség nélkül, különösen pedig fölszólítja és kéri a katolikus szülőket, hogy minden törvényes eszközzel védekezzenek az iskolai minisztérium javaslatának törvénybeiktatása ellen. A katolikus iskolatanács fölszólítja továbbá a politikai pártokat, a törvényhozókat, testületeket, intézményeket, hogy egységesen vegyék védelmükbe a felekezeti iskolákat, illetve, hogy a parlamentben ne engedjék meg e javaslat tervénybeiktatását, miután ez a felekezeti iskolák végromlását jelentené, A szlovenszkói Katolikus Iskola Tanács, 5
