Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-22 / 18. (3128.) szám

1933 január 22, vasárnap. toíxgaiAWíVap hírlap Nitsch: Vádat emelek! A kormány mezőgazdasági politikájának kritikája a képiselSMz költségvetési] bizottságában - Nitsch javaslatot nyújtott át a kormánynak a meze gazdasága hitei realizáláséról Mint egy basa otthon Schiáuer ur úgy üf Hirtelen iámpája elsötétül De egy Schiáuert ilyesmi nem zavar Zseblámpáját előkapta hamar S bár már régi a batériája Schiáuer ur ezt igazán nem bánja Mert a Pertrix fekhet bár egy éve Csodálatos ragyogó a fénye gpjgnse&ll£ a nagyigányüek eleme! marás vezette be s beszélt még Laczkó Béla dr. kassai ügyvéd is. Az értekezlet után az országos elnök helyi látogatásokat tett, majd visszatéri Kassára és innen, megszakítva körútját, Böbm Ru­dolf szenátor temetésére utazott Pozsonyba. A pártelnök további útja rA Böbm Rudolf szenátor temetése miatt megszakított pártelnöki körutat Esterházy János országos elnök január 25-én folytatja­25- én délben Királyhelmeoen lesz népgyü- lés, délután pártértekezlet Bélyben. Jan.uár 26- án, 27-én és 28-án végzi el a pártelnök ruszinszkói látogatásait. 29-én Szobráncon és Nagymihályon lesz pártértekezlet. Január 30-án a pártelnök kassai megbeszéléseken vesz részt. 31-én részt vesz az eperjesi párt­értekezleten, február elsején a Szepesség falvait látogatja meg. Korompán 6 Iglón lesz nagyobbsza.básu értekezlet. Február 2-á,n lá­togatja meg Esterházy Lőcsét, Szepesváral- ját és Podolint. iiscsu Böhm Rudolftól Drága Testvér! Miért o sietés mindattól, ami Neked a legdrágább Tolt c földön? Miért ez elvágyódás életed derekán az örök pihenés után, kit az élctrobotolás sohasem pihentetett? M'ért e halálos elfordulás mindattól, amin örökké csüngött mélyen látó szemed, míg csak rá nem borult a szemfedél? Síiért ez e'árvu- lása mindannak, ami szivednek legdrágább kincse volt, míg csak ez a nemes nagy szív utolsót nem dobbant? Hová lett a Te fenkölt lelked s kifino­mult szellemed, amely a hit, a szeretet és az igaz­ság kisugárzásai által másokat is a krisztusi via et veritas felé terelt? Miért engedted kialudni tett- erős életednek fáklyafényét, amely a Te katolikus hited és a magyar nemzetszeretet templomában gyulladt meg s melynek forró kisugárzásai messze keletről szélső nyugatig elárasztották Szlovenszkót? Miért hagytad kiapadni a Te nagy szivednek, a Te erősítő v gasztaláscdnak és meggyőződésnek bősé­ges forrd ait, amikor oly nagy a kietlenség, o’y ál­talános a lelki-testi szomjúság, amikor a tengernyi bánat gyötri drága Tieidet s általános gyász azt a nagy keresztényszocialista csa'ádot, amelynek meg­születésében, gyarapodásában és vezetésében orosz­lánrészed volt? A Dunának impozánsan hömpöly­gő hullámai nem egysz-er elkapták mélységes sóha­jaidat, mikor a danaparti központi helyiségünkben éjjeleken-nappalckon dolgoztál pártunk fennmara­dásáért és felvirágoztatásáért. Te is mondhattad az apostollal: in Christo gennisti Tos, Krisztusban nemzettelek benneteket testvérek­ké, akik ma gyászoltok engem Miért engedted k:hu!I- ni hős kezedből a c-atabárdot, amikor az antikrisz- tusi, az ant'szociá’is és a nemzetellenes frontok még mindig félelmetes erővel állanak velünk szem­ben? Miért kívánkoztál a föld alá, mikor szent föl­dünknek teherbíró és tehermentési érdekeiért, földműves- és miinkás-tostvérejdért kiváló közgaz­dasági felkészültséggel, szeretettel és hangyaszor­galommal annyit dolgoztál, hogy ezért most a föld hálából hideg ölelő karjaiba fogad Téged s nzt súgja Neked néma rögzörgéssel: Elég a sziszifuszi munkából! Gyere pihenni! Miért némult el istene en, ékesen, okosan, böl­csen beszílő nyelved, amikor oly nagy apostoli hi­vatást íöltöt.él be mindmáig s amikor az istentelen csahoíások és a néprontás éppen a szó és az Írás ereje által napirenden vannak? ifiért mindez? H'«z egész életeden át nem inogtál soha s meg nem tantorodtól egy gyenge pillanatban sem s most annál borzasztóbb mindnyájunkra nézve a Te siri zuhanásod. Miért mindez? Azért, mert ez az isteni Gond­viselés szent akarata! Ez szó'itott ki Téged 14 éves harci zajból az örök szabad-ágra. Ez az örök Tör­vényhozó jött eledbe azzal, hogy lássad és érezzed az ő törvényének örökké osztó igazságát, uzy ahogy az ő íanitáía szerint teljesítetted itt a földön Te Is törvényhozói tisztségedet. Isten látta, hogy tnlon-tul sok jutott Neked e su'yos feladatokból, megpróbál­tatásokból, munkából és égő nemzeti fájda’makból, annyira, hogy életed javát elraboltad a közért a Te édes hitvesedtől és gyermekeidtől. Do Te erős voltá', mint a tengőiből kiemelkedő kő zikia s a végső erőfeszi lésig ott állottál az őr­tornyon, mig csak az utolsó halálhullám el nem sodort onnan. Éppen azért számunkra nem marad más, mint igaz szívből megsiratni vesztedet, imádkozni drága telkedért s há ás szívvel emlékezni Rád, mig csak bennünket is nem szabad ágol a jó Isten e fö'di rab ágból. Nem marad más, mint buzdulni tetterős, nemes példádon, amely arany betűkkel díszeleg mrd kisebb-égi küzde münk mártirlapjain. Téged sohasem fűtött és hordott csillogó szár­nyain az olcsó népszerűség vágya. É9 hogy ma annyian, nagyok, kics'nyek, szegények, munkások meghajtják ravatalod előtt tiszteletüknek köny- nyekbe mártott zászlaját, mindennek az ellenérté­két bőven szo'gáltattad életedben mindnyájunknak lankadaílan munkáddal, szervező tehetségeddel, elvhüségcddel, katolikus Iclkületcddel, nagy fel­készültségeddel, hivatott toliaddal. Ez a toll kihul­lott ma kezedből, de igazságaid soká lógnak élni ezrek és ezrek szivében. Mi a hit hordozói vagyunk g épp ezért fájdalom­mal bár, de megnyugvással átadjuk földi m&radvú- nya'dat annak a földnek, amelyet másodanyánkként szeretnél, özvegyedet ég elárvult gyermekeidet a mennyei Atya gondviselő szeretetébe, fájdalmun­kat s veszteségünket arra az áldozati oltárra, amely­nél lobognak a mi áldozataink s imáink, amig csak az isten meg nem hallgatja őket. Isten veled! János bácsi Prága, január 21. A képvieeloház költség- vetési bizottságának gazdasági vitájában föl­szólalt Nitsch Andor, a szepesi német párt nemzetgyűlési képviselője és kemény kriti­kában részesítette a kormány gazdasági po­litikáját — A földművelésügyi minisztérium költ­ségvetésének tárgyalása alkalmával beszé­demet Zola híres mondásával kezdem: J'aocuse, vádat emelek! — mondotta egyebek közt Nitsch képviselő. Vádolom a kormányt azért, hogy a mi gaz­dasági helyzetünk, főleg pedig a mezőgazda­ság helyzete ily súlyos és nehéz helyzetbe került. A miniszterelnök ur expozéjában két nagy problémáról beszélt, amely megoldásra vár; ezen problémák egyike a munkanélkü­liség, a másik a mezőgazdaság súlyos hely­zete. A többség felelőssége — Az okok, amelyek mindkét osztály ka­tasztrofális helyzetéhez vezettek, ismere­tesek. Véleményem szerint az ok a szerencsétlen békeszerződésekben keresendő, önök sze­rint a világhelyzetben. Ebben a pillanatban nem volna helyén afe­lett vitatkozni, melyikünknek van igaza, de azt leszögezném, hogy a<z ellenzék a beállott súlyos helyzetet előrelátta és idejében javaslatokkal állt elő. amelyek alapján legalább részben meg lehetett volna előzni a súlyos időket. De minden hiába volt Javaslatainkat nem fogadták el és a kormány, ahelyett, hogy átfogó gazdasági programmal jött volna, amely a helyzeten azonnal segíthetett vol­na kicsiny, semmitmondó törvényecskék­kel állt elő, amelyek már a születésük­kor meg voltak halva. Tessék elővenni beszédeinket 1926 óta., láthatják, hogy az ellenzéki képviselők igenis komolyan fog­ták fel a helyzetet és hogy minden bekö­vetkezett. amit megjósoltak. Példa kedvéért rámutatok harcunkra a kor­mány ellen, amikor a magyar kereskedelmi szer­ződéseket felmondották. Megjósoltuk annak ká­ros hatását Csehszlovákiára. Előre mondottuk és számadatokkal bizonyítottuk, hogy ennek a szerződésfelmondásnak ipari leépítés, munka­nélküliség éö gazdasági nyomor lesz a követ­kezménye. És ime, mindez bekövetkezett! Öröm­mel regisztrálhatjuk, hogy ma már nem mi vagyunk az egyedüliek, akik ezen szerződésnélküli állapotnak súlyosságát hirdetjük, hanem több előkelő csehszlovák közgazdász csatlakozott véleményünkhöz, köztük maga Kramár is, aki ezídei híres karácsonyi cikkében felfogá­sunknak ad igazat, amikor a nagy gazdasági egységekről beszél. A magángazda kodást Is szanálni belli — A kormánynak ma a legfőbb gondja a ko­rona árfolyamának megtartása ég az államház­tartásnak szanálása. Én azt hiszem, hogy rövi­desen rá fog jönni a kormány arra, hogy a magángazdaság szanálására is gondolnia kell. A mi mezőgazdaságunk, iparunk, kereskedel­münk tovább nem várhat* Itt a tizenkettedik órája a segítségnek és ha az nem jön gyorsan, úgy az 1933-ik év lesz a kritikus év, amely ösz- szeomlást hoz! Más utat nem látok! Más országok példája — A minket körülvevő államok igyekeznek a mezőgazdaság részére enyhítést hozni. így például Lengyelország kormánya már előkészíti a ja­vaslatot a mezőgazdaság katasztrofális hely­zetének könnyebbitésére a rővidlejáratu hite­lek konvertálásával. A hosszúlejáratú hite­lek kamatterhe A%% lesz és 30 év alatt tör­lesztődnek. Továbbá a lengyel mezőgazdaság | részére 50 százalékos adókedvezményt nyúj­tottak, a kamatlábat a lengyel állami bank leszállította. Lettországban az állami agrár- bank a rővidlejáratu hitelek kamatlábát 3 szá­zalékra mérsékelte, a hosszúlejáratú hitelek 28 év alatt törlesztendők olcsó kamatláb mel­lett. Németország intézkedései az agrárkrízis enyhítésére közismertek: a kamatleszállítás s a mezőgazdasági termények árainak javítá­sára engedélyezett 100 millió márka. A ma­gyar kormány a legmesszebbmenő eszközök­kel támogatja és védi a mezőgazdaságot. Ju­goszlávia 50 hektárig engedélyezett agrármo­ratóriumot és kamatmegköunyitéseket. Meg kell még említenem Roosewelt uj ameri­kai elnöknek agrárprogramját, amellyel az amerikai farmereken akar segíteni. Ég ugyanakkor, amikor más államokban már hathatós eszközökkel siettek a mezőgazdaság segítségére, nálunk erről még csak diszkusz- szió folyik! Javaslat a mezőgazdaság: hitel megoldására A légnél ezebb kérdések egyike a mezőgaz­dasági hitelé. A régi hitelek kamatai tulma- gasak, uj hitelt kapni pedig szintén nem le­het A kormány rendszabályai arra kényszerítik a pénzintézeteket, hogy ügyeljenek a fizetőképes­ségükre és csak hamar realizálható kölcsönöket adjanak. A mezőgazdaság ellenben a katasztro­fális értékcsökkenés és a folyton növekvő ter­melési költségek, különösen a szociális terhek folytán újabb hitelekre szorulna, nemhogy a ré­gieket fizethetné. Újabb hitelt azonban nem kaphat, mert a pénzintézeteknél hiányzik az a tudat, hogy a hitelezéseket kellőképpen biztosítani lehet, mert az adórendszerben uralkodó mai bizony­talanság bármely pillanatban oly meglepetést hozhat, amivel sem a hitelező, sem a hitelke­reső nem számított. A rővidlejáratu betáblá­zott hiteleknek hosszúlejáratú amortizációs hitelekké való átalakítására átadok a Minisz­ter urnák egy részletes javaslatot, ame’yet szakemberek dolgoztak ki és remélem, hogy ez meg is felelne. Szíveskedjék javaslatomat tanulmány tárgyává tenni é6 megvalósítani! Miben át! on a segítség! Követeljük a kamatláb leszállítását a váltó­éi minden egyéb hitelnél, fizetési halasztást a megszorultalak. Az adók terén kérjük a je­lenlévő minisztert, hasson oda, hogy a kive­tési eljárásnál az illetékes pénzügyi hatósá­gok legyenek tekintettel a gazdasági hely­zetre. A fellebbezéseknek sürgős elintézését kérjük és amig ezek elintézve nincsenek, a végrehajtások fölfüggesztését! Kérjük az adóhátralékoknak legalább is részbeni törlé­sét és a késedelmi kamatok elengedését. Szo­ciális terheknél követelnünk kell a dijak erős leszállítását. ■ A szociális intézmények annakidején berendez- 1 kedtek a nagy konjunktúrára, rendezkedjenek * n..„ be a mai viszonyoknak megfelelően. Követeljük & miniszter úttól, hogy mint a történelmi országokban, Szlovenszkón is engedje meg az önálló mezőgazdasági be- tcgsegélyző intézetek felállítását! Követel­jük a hivatalos ténykedések után szedett dijaknak leszállítását, telekkönyvi, bíró­sági és egyéb illetékek leszállítását a mai viszonyoknak megfelelően. A tarifakérdés- ben követelünk Szlovenszkó, de főleg Ke* Ietszlovenszkó részére kivételes tarifákat! Üdvözöljük az uj kartell törvényt és reméljük, hogy ez a piacra jó hatással lesz. Szlovenszkó mezőgazdasági tanácsában mind a magyar, mind a német gazdaközönség képviseletet követelünk számarányának megfelelően. A mezőgazdasági szakoktatásnál épp oly elbá­nást követelünk, amilyenben a csehek és szlo­vákok részesülnek! Felhívom a Miniszter Ur figyelmét arra, hogy a legetőjavitást az ország északi részeiben ne szüneteltesse, épp úgy a talajjavítást sem! A villamosítás kérdésénél felhívom mind a földművelésügyi, mind a közműnkaüigyi miniszter figyelmét arra, hegy a mostani villanyárak nem tarthatók fenn! Ha mégis a „közhasznú" villaimostársaságok tovább operálnak a magas árakkal, úgy annak az lesz a vége. hogy a fogyasztás vissza fog esni és újra előkerül a petróleumlámpa! A miniszter ur az utóbbi időkben sokat beszélt a mezőgazda-sági kollektivizmusról, in­dividualizmusról és az agrárdemokráciárób Nekem ezen kérdésekhez az a véleményem, hogy a mezőgazdaságnál a kollektivizmus csa-k az értékesítésnél jöhet számba és igy bátorkodom a Miniszter Ur figyelmét a szö­vetkezeti mozgalomra felhívni, különösen a szlovénekéi szövetkezeti mozgalomra és a már létező szövetkezetek megtartására. Ha a miniszter ur a szövetkezeti mozgalmat oly nagyon a szivén viseli, ám tessék segít­ségére sietni, amig nem késő és pedig oly­képpen, hogy a szövetkezetek ro-vidlejáratű, drága hitelektől nrelőbb szabadulhassanak és hosszúlejáratú, olcsó amortizációs hitelekhez jussanak! A Körner-Sgf Ami az állami birtokok gazdálkodását illeti, főleg pedig az erdőgazdálkodást, úgy a leg­utóbbi időben történteket nemcsak a törvény­hozók. hanem a közönség is felháborodással fogadta. Nem akarok a dolognak elébe vágni, de remélem, hogy a miniszter ur informál minket az ügy állásáról és leteszi a Ház asz­talára azt az állítólagos szerződést, amely a Köm er-céggel köttetett meg. A pozsonyi Karpa'.hia gyűlésén történtek gyanút kelte­nek hogy ekörül az ügy körül va-lamá nincs rendben. Dacára annak, -hogy a miniszter ur nagy eréllyel vette újból kezébe a földművelésügyi tárca vezetését, nem tudom elhinni, hogy a nálunk uralko­dó rendszer bármiben is változna, hogy a mezőgazdaság érdekében tenni tudjon. Én meg vagyok győződve arról, hogy ismét a régi lassú halogatás politikája folytatódik és azért semmi okom nincsen, hogy a mos­tani kormányzattal szemben bizalommal le­gyek és azért a költségvetést neon fogdem el. IGYUNK KASSAI SÖRT I 12* PRIMUS GYÁRTJAi W S“. H.ORIAN BAUERNEBL es FIA r.t. KOSICE 3

Next

/
Thumbnails
Contents