Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-21 / 17. (3127.) szám
1938 január 21, szombat 3 flcrriot sohalla a németek számát „Csehszlovákia az egyetlen megbízható barát” — A volt miniszterelnök előadása az európai helyzetről Paris, Január 20. A Les Annales-társaság vitaest -*-i Herriot volt francia miniszterelnök és a baloldal vezére nagyjelentőségű politikai előadást tartott „Németország és Ausztria” címen. Bevezetésképpen Herriot hangsúlyozta,! hogy Franciaország sohasem törődik a külföldi [ államok államformáival, de követeli, hogy az európai államok betartsák a szerződéseket. Ez! annál inkább lehetséges, mert az 1919-es béke- ' szerződések lehetővé teszik, hogy kölcsönös \ megállapodással, de természetesen nem egyol- j dalulag revideálhatok legyenek ezek a szerző- j dé:ek. A német—francia problémát a két nemzet lakosságának száma determinálja, az, hogy hatvankétmillió német van és negyvenmillió francia. Herriot ezután Németország jelenlegi helyzetéről nyilatkozott. Kifogásolta az ifjúság katonai nevelését és rosszalóan emlékezett meg a birodalom megalapításának emléknapján elhangzott beszédekről. Később az exminiszterel- nök fölsorolta az európai problémákat, amelyek még nincsenek megoldva s fölemlítette többek között a jóváíételi problémát is, amelynek végleges megoldása Amerikától függ. Véleménye szerint az erkölcsi lefegyverzést egyáltalán nem szolgálja az a módszer, amely képes folyóiratokat ad ki a francia fegyverkezések bemutatására. Ez az eljárás csak izgatóan hat a lakosságra. Beszéde végén Herriot utalt a francia— szovjeíorosz viszonyra, majd Ausztriáról emlékezett meg. Véleménye szerint a nagyhatalmak kötelessége, bogy a csatlakozás gondolata ellen harcoljanak és bátorságot öntsenek az oszt-! rákokba függetlenségük további védelmére. j Magyarország a közelmúltban Olaszország felé hajlik, holott Franciaország sokat tett Magyar- j országért. Végezetül Herriot nagy elismeréssel ANYUS, JER MÁR VÉGRE -----------MI NDNYÁJAN ) VÁRUNK REÁD! Mily gyakran kel! az apának és a gyermekeknek vasárnap önre várni, mert még nem készült el az edénymosással. Mindez megváltozik, ha VIM-et vesz segitségül.VIM oldja a zsírt, mert erősen szappan- tartalmú. VIM-mel tehát ez a munka sokkal könnyebben és gyorsabban megy! ónő dobozban nyilatkozott Csehszlovákiáról, mint az egyetlen hűséges barátról, amellyel Franciaország Kö- zépeurópa bizonytalan területén rendelkezik. Franciaország szerepe az európai politikában, hogy ideálnak szolgáljon anélkül, hogy illúziókat kergessen. A ssloveaszkü egyetemes magyarság kegyeletének virágaival indították ei utolsó útiéra Bölim Rezső szenátort ülel&emarKoló gyászünaepség BSbm szenátor ravatalánál - A beszenietést egykori törvényhozó társai, Dobráaszky és firegorovics végezték — Esterházy és Fedor gyászbeszéde Pozsony, január 20. (Pozsonyi szerkesztőségünk le. efon jelen Lése.) Délután félnégy órakor szentelték be az elhunyt Böhm Rudolf földi maradványait a Szent-András temető kápolnájában a város társadalmának részvéte mellett. A beszentflesi szertartást Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő sóvári esperes, plébános végezte Gregorovics Lipót jó- kai és Csaposs Géza nagymagyári plébánosok segédletével. Már jóval a beszentelési szertartás megkezdése előtt megtelt a temető kis kápolnája a gyászoló közönséggel, amelynek sorában ott volt Esterházy János, az országs keresztény- szocialista párt országos elnöke, Neumann Tibor dr. a párt orsz. aleinöke, Jabloniczky János dr. és Fedor Miklós a párt nemzetgyűlési képviselői, Alapy Gyula dr., Fieisch- mann Gyula dr. tartóménygyülési képviselők, Aixinger László dr. országos pártigazgató, Bartók Béla dr. magyar királyi konzul, Jankóvieh Marcell dr., Kreibich Károly, To- masehek László dr. pártügyész, Szilárd Marcell dr. pozsonyi ügyvéd, Mágócsy-Dietz Sándor dr., Forgáck Géza, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője, Moravek Gyula volt helyettes polgármester, Vargha Ferenc, a pozsonyi keresztényszocialista munkásság képviselője, Ványai István, a kassai és keletszlo- venszikói keresztényszociaiista szakszer veszetek képviselője, Biskoroványi Ernő, a vág- sellyei és galántai pártkörzet kiküldöttje, Furdanich Aádár somorjai titkár, Híres Károly igazgató, Berta dr. pozsonyi ügyvéd, Mészáros misérdi plébános, Janson Jenő tanár, Bicsovszky Kázmér dr. magyar nemzeti párti főtitkár, a keresztényszociaiista párt pozsonyi központjának valamennyi tisztviselője és az elhunyt volt barátainak, ismerőseinek és tisztelőinek nagy tömege. Kevéssel félnégy után jött a kápolnába az elhunyt özvegye a kis árvákkal, akiket az elhunyt sógornője és öccse, valamint Arkau- er István, a Híradó főszerkesztője kísért A felkoszoruzott ravatal A kápolna közepén felállított ravatalt, amelyen a nehéz kettős tölgyfakoporsó nyugodott, a virágok s koszorúk tömege léptééi. Közöttük a Prágai Magyar Hírlap koszorúja, amelynek szalagján ez a felírás látszott: Böhm Rudolfnak — a Prágai Magyar Hírlap. A ravatalra küldött koszorúk között többek között ott szerepel az országos keresztény- szocialista párt koszorúja a következő felírással: „A fáradhatatlan szerető harcosnak — az országos keresztényiszocialista párt.” A keresztényszociaiista párt kassai központjának koszorúja ezzel a felírással: „Felejthetetlen munkatársunknak”, a pozsonyi keresztényszocialista szervezet koszorúja ezzel a felírással: „Mély gyásszal —• a pozsonyi 1 Esterházy János, az országos keresztényszocialista párt országos elnöke lépett a koporsóhoz és a következő beszédet mondotta: — A mai zord téli naphoz annyira hasonló kisebbségi életünk nem ismerhet megállás^ pihenést, miig nemes céljainkat ei nem érjük. Néked megálljt parancsolt ebben a súlyos küzdelemben felőrölt szervezeted. Korán kihullott dolgos kezedből a fegyver, amellyel a mi feiikölt keresztény- szocialista eszménk szerint a földi igazság eléréséért fáradhatatlanul küzdötted. Megrendülve, mély gyásszal helyezzük hálánk, szeretetünk és elismerésünk örökzöld babérkoszorúját ravatalodra és emléked köré. Ez is jelentse azt, hogyha ki is dőlnek legjobbjaink, mi, akik itt maradunk, meg nem szűnünk küzdeni azért az igazságért, amelynek égi fényében te már elpihen- hetsz, de amit sok harc és szenvedés árán kell még nekünk kivívnunk.. Áldott legyen emléked és fakadjon ebből á’dás rajongva szeretőit családodra és arra a családra is, amit a mi pártunk alkot. ke rész tényszocial is ta szervezet”, a pozsonyi keresztényszocialista szakszervezetek koszorúja e felírással: „Szeretett szellemi vezérének — a pozsonyi keresztényszocialista szakszervezetek munkássága”, a Toldy Kör koszorúja a következő felírással: „Kegyelettel — a Toldy Kör.” A beszentelési szertartás után a szertartást végző Dobránszky János sóvári esperes magyar imát mondott, majd felcsendült a pozsonyi ke reszt ónyszocialisfa munkásszakszervezetek énekkarának gyászéneke. A gyászének utolsó akkordjainak elhangzása után a nehéz koporsót kivittek a halottasház fedett előcsarnokába s itt búcsúztak el az elhunyt munkatársai a halottól. Az első gyászbeszédet Esterházy János országos I pártelnök mondotta. Nem búcsúzunk tőled, mert emléked éL ni fog köztünk mindenkoron. Fedor Miklós keresztényszocialista nemzet- gyűlési képviselő a keresztényszociaiista törvényhozók klubjának és egyúttal a párt kelet- szlovenszkói pártszervezete és kassai központja nevében vett búcsút a halottól. Búcsút mond általam — mondotta — Kassa kuruc város és egész kerületének magyarsága, Abauj, Zemplén. Sáros szlováksága és a Zipszerföld németsége. Mindnyájan tiszteltek, szerettek és nagyrabe- csültek, mert érettük dolgoztál szakadatlanul a végkimerülésig. Óriási küzdelemben a harctéren véreztél el. És most fájdalommal körüláíljuk koporsódat. Neked már nem fáj semmi. Te a bol- dogak országába jutottál, ahol nincs első és másodrendű polgár, ahol nincs gyűlölködés, hanem csak végtelen szeretet, amely egész lényedet áthatotta és amelynek magad is hirdetője és apostola voltál. Vizy Károly, a Magyar Néplap szerkesztője, az országos keresztényszocialista párt tisztikara nevében mondott megható istenhozzádot. Majd Bicsovszky Kázmér dr. a magyar nemzeti párt elnöksége, központja és pozsonyi szerEsterházy pártelnök búcsúja vezete nevében búcsúzott meghatott szavakkal a hü fegyvertárstól.A Prágai Magyar Hírlap búcsúja Utána Forgách Géza a Prágai Magyar Hírlap nevében mondotta a következőket: — Megrendült lélekkel, fájó szívvel állunk, Böhm Rudolf, ravatalodnál. Mi, a Prágai Magyar Hírlap munkatársai, úgy érezzük, hogy testvérünket, bátyánkat vesztettük el benned. Testvérünket, akivel egyek voltunk a magyar 6zent jövő hitében és egyek voltunk a magyar jövőért folyó önfeláldozó munkában, önzetlenséget, ügyszeretetét, tudást, munkakedvet, kitartást és lelkesedést tanultunk tőled. Petrogalli Oszkárnak, a Prágai Magyar Hírlap halhatatlan emlékű vezérének megdicsöült magyar szelleme egyesített bennünket. Szentül ígérjük, hogy hűségesen megőrizzük a Te pé’dátadó és utatmutató igaz magyar életed emlékét. Szentül ígérjük, hogy a Te szellemedben fogunk továbbra is dolgozni és mindent meg fogunk tenni, hogy örök álmod boldog, béké6 magyar álom lehessen. Ezután Vargha Ferenc a keresztényszocialista szakszervezetek, Ványa István titkár a kassai és keletszlovenszkói munkásság és Vizi Károly a pozsonyi pártközpont nevében búcsúzott a halottól. Ezután Dobránszky Jáno6 és Gregorovits Lipót még egy rövid imát mondtak, majd a temetkezési vállalat emberéi kivitték a koporsót a temető kapujában várakozó temetkezési autóra, amely a ligetfalusi állomásra szállította Böhm Rudolf földi maradványait, ahonnan Bu dapestre 6zállitják. A gyász-beszédek alatt el-elcsuMott a beszé lök hangja ég a gyászolók szeme könnyökké-, volt tele. Vasárnsp temetés Pozsony, január 20. (Pozsonyi szerkéz tőségünk telefonjelentése.) A család intézkedő se folytán az elhunyt Böhm Rudolf szenátor te metése Budapesten vasárnap délután 3 órako I lesz a Kerepesi-uíi temetó'ben. A temetésen a elhunyt tisztelői és barátai nagy számban fog nak résztvenni. Böhm Rezső életpályája A csehszlovákiai magyarság nagy hálót: Böhm Rudolf szenátor 1884 augusztus 6- született Kassán mint egy ottani tekintély kereskedöcsalád gyermeke. Közéipiskolai < jogi tanulmányait Kassán és Budapesten v: gozte. Már joghallgató korában élénk rész vett a keresztényszociaiista muukásmozga makiban és 1906-ban mint a kassai keresztény szocialista munkásság delegátusa szerepel a/. első budapesti keresztényszociaiista munkáskongresszuson. 1908-ban a posta szolgálatába Lépett és ebben a minőségében vette ki részét a világháborúban is, amelynek ideje alatt a tábori postán működött és Románia megszállása után a bukaresti posta vezetését bízták rá. Az állami ordulatt öt is, mint annyi mást, állástalanná tette. Ettől kezdve a szlovén- szkói magyar kisebbségi közélet megszervezésének szentelte éleiét. Első perctől kezdve résztvett az országos keresztény szocialista párt keletszlovenszkói szervezeteinek kiépítésében s nem csekély érdeme van abban, hogy a párt oly erősen megvetette lábát Keletszlo- venszkó minden vidékén. Rendkívüli szervező képességeit méltányolták a párt országos vezetői, amikor 1925-ben — az emlékezetes pártválság legforróbb napjaiban — Pozsonyba hívták és itt mint országos főtitkárt megbízták a párt reorganizálásával. Böhm Rudolf erélyes kézzel vette kezéb a párt újjászervezésének munkáját s nagyszerűen egészítette ki adminisztrációs téren. Szüllő Géza dr. nagyvonalú politikai tevékenységét. Ennek a céltudatos, nagyszabású munkának eredményeként a párt az 1925. évi általános nemzetgyűlési választások alkalmával — az azt közvetlenül megelőző belső harcok és a pártból kivált csoport ellen listája ellenére is — százszázalékosan megtartotta pozícióját a parlamentben, a következő, 1929. évi választásoknál pedig még növelte is szervezeteinek és mandátumainak szárnál. Ugyanilyen szép siker kisérte a pártot az 1928. évi első országos képviselőtestületi választások során is. Ezt a sok évi kitartó, becsületes és eredményes munkát, amelyet Szüllő Géza dr., a párt vezérének oldalán kifejtett, jutalmazta meg a párt, amikor az utolsóelőtti kongresszus alkalmával országos pártigazgatóvá léptette őt elő, az érsek újvári és kassai választókerületek magyar közönsége pedig ugyanez év őszén beválasztotta a szenátusba. A párt adminisztrációjának vezetését 1930 tavaszáig még megtartotta Böhm. azóta pedig teljesen törvényhozói hivatásának szentelte magát. Itt említjük meg, hogy Böhm Rudolf legfiatalabb tagja volt a szenátusnak s kor- jewzője volt az első ülésnek. Mint törvényhozó fáradhatatlan, minden közérdekű kérdést felölelő munkájával a ——————naaom——a—MMwai
