Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-21 / 17. (3127.) szám

4 T>R\GAI-yVSA&tAU- H1RLAP 1333 január 21. sgorobaf. S3ílovt'ü*akói őslakosság _ elsősorban ter­mé szetesen a magyarság — legszélesebb rétegednek háláját és eÜsmerését vívta ki. Elénk emlékezetünkben élnek még szenátusi bészéded, melyekben a kisebbségi magyar­ság nemzeti és kuthirális panaszait s az egész őslakosság suilyos gazdasági bajait tárta mindenkor nagy alapossággal és készül tség- gel a parlament elé. Emellett mindig időt talált arra is, hogy a választóközönseggel fenntartsa a közvetlen érintkezést. Elment minden magyar községbe, ahová hívták és személyesen hallgatta meg a lakosság pana­szait, kívánságait, melyeknek aztán hangot adott a parlamentben vagy a különböző hiva­talokban, ahol azok orvoslása lehetséges volt. A. mnlt évi és két év előtti elemi cspások ál­lni Imával, amelyek Szlovenszkó gazdaközön-! ságiét, különösképp pedig éppen a magyar­lakta vidékeket sújtották, ő tette a kezde­ményező lépéseket Prágában az illetékes szak m i u isztéri um okiban, Pozsonyban pedig Szlovenszkó országos elnökénél >ós a mező- gazdasági tanácsnál a gazdaközönség megse­gítése érdekében. A hatóságoknak nem egy vetcoiagsegályaküiéja épp az ő kezdeményezi-! so nyomán indult meg. Munkájában mindig az a cél lebegett szemei előtt, hogy gazdasági téren minden eszközre] meg kell erősíteni magyar népünket, hogy az független lehessen s dacolhasson minden elnemzetlenitő törekvéssel. Szívügye volt úgy a szövetkezeti mozgalom, mint a ke­resztény m-unkásszer vezetek ügye. A keresztényszocialista munkásság rajon­gásig szeretett szellemi vezérét vesztette eí benne. Eokat foglalkozott a magyar főiskolások nem­zeti szellemi önművelődésének és szociális helyzete megjavításának problémáival. Kor­szerű gondolkozása és az ifjúságot megértő jóindulata általános rokonszenvet váltott ki az uj magyar nemzedék körében is- Életrajzához tartozik az is, hogy rendíthetetlen harcosa volt a magyarság, les tv é r i egy iittm ükö dósén e k s épp ezért becsülték és szerették a testvér- pártok táborában is­Korai halálát elsősorban özvegye, született Kovács Irén gyászolja, akivel tiz éven át a legharmónitoiisaibb és legboldogabb házasság­in élt, továbbá két aranyos kis fiacskája: a nyolcéves Bökni Gyurika és a négyéves Bökni Lacika gyászolja. Mérhetetlen nagy gyászuk­ban osztozik az egész csehszlovákiai magyar­ság. A hatalmak a negyvenórás heti munkaidő mellett G e n f, január 20. A negyvenórás heti mun­kaidő kérdéséről tárgyaló nemzetközi bizottság ma délelőtt 36 szavazattal 21-gyei szemben el­fogadta a munkaidő megrövidítésének nemzet­közi megállapítására vonatkozó indítványát. Ezek után valószínű, hogy a hatalmak a közel jövőben hivatalosan is beleegyeznek a negyven­órás heti munkaidő általánossá tételébe. A bi­zottság egyelőre még nem döntött abban, váj­jon a szerződés rövidebb időre, vagy hosszabb időre szóljon, de a delegátusok többsége csalt átmenetinek akarja tekinteni a munkaidő le- szállitására vonatkozó nemzetközi megállapo­dást Konta bá megjött a dutyiból Ha máshonnan nem. ezekről a hasábokról ismeri Szlovenszkó magyarsága Konta bá’t, Nemesoroszi község kires-neves biráját, ld egyben az ottani ag­rárpárt elnöke. E két tisztség mellé jutott még ne­ki egy hajrmadik is: a komáromi törvényszék ven­dégül látta három hónapocskára, a meghivót az állam ügyész küldte s. k. Úgy látszik azonban, ez a három tisztség mégis csak összegyeztethetetleu volt. Konta bá’ nem is próbálta egyeztetni őket, kettőről „lemondott14. így állította ezt előttünk, nem sokkal azután, hogy megjött a hosszai ven­dégeskedésből. Kissé megnyúlt ugyan az ábrázata, de azért sugárzott az örömtől, amikor elujságolta, milyen jól ment a sora Komáromban. — Majdnem pert/ut ittam az ügyész úrral. Ha nálam lett volna a bélyegző, a falu pecsétje, egész biztos nyert ügyem van. — Hát tessék már mondani bíró ur, miért volt becsukva? — Szóra se érdemes. Adóeltitkolás miatt. — Maga mint pártember, hogyan feledkezett meg igy magáról? — Lári, fari ... pártember... ajjaj... — Tessék?... Már nem? — Ugyan kérem. Az embernek annyi baja van mindennél. De most má kész vagyok ám! Hogy, hogy?... — Lemondtam a bíróságról. Nem leszek tovább senkinek a bolondja! Itt az írás. Lemondó levél. E] is fogadta a plémnn. Még az költött volna, hogy el ne fogadják! — Pardón, báró ur! Megengedi, hogy nyilatkoza­tát a nyilvánosság elé vigyem? — Akarom is! El is várom, hogy mindent meg­írjon rólam. — Bíró ur, kérem, én úgy látom éhből az Írásból, hogy magát mint büntetett előéletű embert kémy- szeritették, hogy távozzon a biró székből! — Ááá... dehogy... Maga nem tud olvasni ren­desen ... — Kérem - -. lehetséges...- Engem nem kényszeríthet senki semmire! Én Örökké bíró lehettem volna., de fütyülök! Érti!. • • fütyülök! — Mi lesz a párttal, biró ur? — A mandátumot megtartom és punktum. En­nek örül a falu is legjobban. Búcsúz ásnál nagyon megkért a báró n.r, hogy mindent írjak meg róla, amit jónak látok- ö mint mondotta — sohasem fog megharagudni, mert ő politikára született, a politikában pedig a d.plo- máciai stílus a fontos. — Tessék, Konta bátyánk. Olvassa egészség* re!... (ha) Esterházy Rozsnyó, január 19. (Saját tudósítónktól.) Esterházy János, az országos 'keresztényszo­cialista párinak uj elnöke január 17-én meg­látogatta a párt rozsnyóí körzetét. A több magyar szabadságbólt adó Esterházy-család sarját Rozsnyó magyar társadalma osztatlan lelkesedéssel fogadta. A Rimaszombatból ér­kező pártemököt és a kíséretében 'megjelent Aiximger László ár. pártigazgalót és Fleisoh- rnann Gyula dr. tartomány gyűlési képviselő1! a keres'ztényszocialista párt rozsnyó. i szerve­zetei délben meleg üdvözlésben részesítették a Fekete Sas feldíszített különtermében. A fogadtatáson a magyar nemzeti párt rozsnyóí ihe.yi csoportjának képviselői is megjelentek. Tóth Erzsébet, Zsulkán Erzsébet s Ligáth Jo­lán virágcsokrokkal kedveskedtek a vendég­nek, majd. Benkovlcíh Guido, a keresztéi.íyszo- cialista párt rozsnyóí körzetének elnöke a körzet nevében, Kiss Károly dr., a magyar nemzeti párt rozsnyóí osztá.va, Majkutb Albert a város keresztényszoeialista polgár­sága, Krapcsik Andor, a keresztény munkás szervezetek és Potocsnv József a .magyar el­lenzéki sajtó nevében üdvözlő beszédekéi mondottak, amelyekre Esteaiházy pártelnök meghatott szavakkal válaszolt. A pártelnök ezután a párt vezető emberednél tett látoga­tást, fél kettőkor pedig az üdvözlésére külön megjelent rimái munkásságot fogadta a párt- helyiségben. Itt Farkasovszky Ferenc üdvö­zölte Rozisnyó és környéke keresztény mun­kásságának nevében és a munkásság törhe­tetlen ragaszkodásáról biztosilo'ta. Délután öt órakor ünnepélyes párt vezetőségi ülés volt, amelyen Benkovich Guido körzeti elnök megnyitó beszéde után Esterházy János há­JSÜOS Misiül romnegyed órás beszédben fejtegette a ma­gyarság szlovénszkói he.yzetét s rámutatott a magyarság sérelmeire és azokra az eszközök- • re, amelyekkel a sérelmeké! orvosolni kell. A társadalmi osztályok összefogásának múlhatatlan szükségességét hirdette és szeretettel üdvözölte a gyűlésein nagy számban megjelent munkásokat s biztosí­totta őket, hogy a. kére szté ny s zo c iái ista párt egyre fokozottabb erővel fog a mun- uásság anyagi és erkölcsi szín vonalának mai ínséges időben mindent elkövet a mun­kásság anyagi és erkölcsi szávoualának emelésére. Beszédét az egybegyűltek hatalmai éljenzés­sel fogad iák. Ezután ‘Aixinger László párt­igazgató és FIei.soh.mann Gyula foglalkozott a polgárság, illetve a munkásság sérelmeivel, majd Fejes János titkár felolvasta titkári je­lentését. A rozsnyóvidéki helyi szervezetek elnökeinek tisztelgése után Esterházy János a különböző előterjesztéseket hal.gatia meg és megígérte, hogy a sérelmekre orvoslást keres. Este nyolc órakor ünnepi bankett volt. a Fekete Sas különtermében. A vacso­rán negyvenen vettek részt. Az est folyamán több tartalmas felköszöntő hangzott el. Es­terházy János január 18-án délelőtt a párt- iroda ügykezelését s általában a párt.admi­nisztrációt vizsgálta felül, majd tázenegy óra után Kassára utazott. Esterházy János fiatal­ságával, kellemes modorával, nagy tudásával rövid ittléte alatt meghódította a rozsnyőiá­kat s mindenkiben azt a meggyőződést hagy­ta, hogy Esterházy János méltóan lép nagy­nevű elődjének, Szüldő Gésának örökébe. Unohahuga gyilkolta meg Maiam Franciskái A gyilkos kalapácsai a liszleszsák mélyén találták meg — Azért ölte meg nagynéniéi a bestiális nő, mert az vissza- követe te íő.e a betétkönyvét Prága, január 20. Tegnapi számainkban rövi­den megírtuk, hogy Prága perifériáján, a „Na Záverce“-kolóniában bestiális gyilkosság tör­tént. Egy Halam Franciska nevű 62 éves, ma­gányosan élő öregasszonyt valami tompa tárgy- gyai agyonvertek, azután felgyújtották a lakást, ho^v a bűntény nyomait eltüntessék. A tragédiát az áldozat egyik unokahugának a férje födte fel, aki a szomszédiban lakik s éppen látogatóba ment nagynéniéhez, amikor az abla­kon 6ürü füstöt látott ki tódulni. A nyomozás nagy apparátussal indult meg a tettes kiderítésére. Mindjárt a nyomozás elején nyilvánvaló volt, hogy a gyilkosságot csak a helyi viszonyokkal ismerős egyén követhette el, amire több momentum engedett következ­tetni. A boncolás megállapította, hó0-" a bűn­tettet kalapáccsal hajtották végre, de a gyilkos szerszámot sehol sem találták. El­lenben a Halam Franciska lakásából a szomszé­dos villáig vezető utón néhány vércsöppet födtek fel, amelyek ujságpapir-darabkákkial voltak leta­karva. Ebben a villában — az áldozat un oka húga lakott férjével, Cicha Józseffel, aki az álilaimvasutnáil tefljesit ezölgáilahot affltfilsertá minőségbe®.. Éppen ez a Cicha József volt az, aki a gyilkossá got fötfedieate és jelenítette a rendőrség­nek. A véircsöppek o deleik ti veiket egyenesen Cicháék lakáséiba vezették. Gidhát és feleségét nyomba® ki­Magyar újságírók hangversennyel egybekötött reprezentációs ...báljjcg Ka ssán, január 21-én a Schalkházban Föllépnek: SZALAY KAROLA és LAURISIN LAJOS a budapesti operaház tagjai SZEKELYHIDY ADRIÉN, a kassai magyar szín­ház tagia M. HEMERKA MARY zongoraművésznő Jegyelővétel Vitéznél, Kassa, Fo~u. 75, ibailgaitásmak vetették alá. Azonban a házaspár szil-, tárd válaszokat adott e egyelőre nem voilit ok Le­tartóztatásukra. Másnap reggel Cickát beidézték a rendőrségre s uijbó'l k iiaalllgaltiák, de a vasutas teljes aJibil igazolt, mire elbiM-áíotlák. Közben megtörtént a boncolás, amely minden két­séget kizáróan megállapitotta.- hogy a bűnt.ettet kalapáccsal követték öl. Erre a detektívek elindul­tak a .kalapács fölkutatására. A ffeilam-vilihi égé-z környékét felkutatták, találtak is hét kalpácsot, de együk sem tüntetett fel véruiyoinokit s. tulajdonio- eaiifc egyike Beim kerüllhelett gyanúiba. A dölektivek ezután házkutatást tertottialk még egyszer Gxháék- náO. A házkutatás ezúttal a lehető Jegalaiposaibb volt « a detektívek fáradozását síikor is koronázta : az egyik liszteszsák mélyén, a liszt közé dobva, ott találták a kalapácsot, tisztára mosva, fényesre tisztítva. Ugyanakkor a 'közeli csat Dunáiban 'megtalálták azt « véres rougy- darabot is, amelybe a véres kalapácsát töröílték. A rongydara-bo-t és a kalapácsot megmutatták Cickának, aki izgatottan vallotta be, hogy úgy a kalapcs, mint a rongy darab az ö liázía!- tásából való. A rendőrség erre újabb kihallgatásnak vételi • alá Cicha feleségét, aki hamarosan megtöri és borai dobta, hogy ő ölte meg nagynénjét. Azonban tette indokául azt adta elő, hogy nagy­fokú felindulásában követte el tettét. A kala­páccsal a kezében kiment az udvarra, hogy valami szöget üssön a fáskamra ajtajába, de nagynénje kint állott az ajtóban és behivta őt. Beszélgetni kezdtek és Cickámé szemére vetette az asszony­nak, hogy minden pénzét elherdálja rokonsága között s 433 koronás nyugdijából is unokaöecseit támogatja. Szó szót követett s a, veszekedés hevében Cickámé iőbeüíüíte az asszonyt a kalapáccsal. Aztán egy másutáu többszer sújtott még rá, úgyhogy az asszony hamarosau kiszenvedeít. A holttestei azután betakarta rongyokkal, leöntötte petró­leummal s meggyu.jtoíta, hogy a gyilkosság nyo­mait eltüntesse. A réti cl őrség azonban megállapította, hogy a. gyil­kosság motívumai egészen mások. Oicháné még karácsony előtt rábeszélte nagynénjét. hogy pénzét helyezze ei a takarékba, „mert könnyen rablók törhetnének rá“ s amikor ez megtörtént­magához vette a betétkönyvet. Mikor most Haiamné visszakövetelte a betétköny­vet, Cieháné mindenféle kifogásokat emelt s nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a betét­könyvet* Nyilván ez volt a motívum, amely a gyilkos kala­pácsot Gioháné kezébe adta. A betétkönyvtől nem akart megválni s elhatározta, hogy inkább elteszi nagynénjét láb alól. A sors úgy akarta., hogy éppen férje volt az, aki fölfedte a gyilkosságot s megakadályozta, hogy a tűz eltüntesse a nyo­mokat. Cickán ét beismerése után nyomban letartóz­tatták. Du'a dr. Szlovenszkó uj országos aleináke Pozsony, január 20. Az országos választmány tegnapi ülésén Országh József dr. országos el- ! nők kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhuny Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti választmányi tágról s bejelentette, hogy utód­jául a párt. az országos választmányba Grilier János dr. tartományi képviselőt jelölte ki. Az országos elnök bejelentette még, hogy Sekác dr. országos alelnököt a belügyminisztérium központi hivatalába helyezték át s helyébe or­szágos al-eln-ökké Dula dr. kormánytanácsost nevezték ki — Tisztújítótok a magyar nemzeti pártban. Ko­máromiból jelentik: A magyar nemzeti párt több szervezete tisztújító közgyűlést tartott. A tiszt- ujitások eredménye a következő: Vágán: Elnök: ifj. Józsa Ferenc 383. ez., iigyv. elnök: Jakuböcz Lajos, alelnök: Forró József, jegyző: Hlavaty Ist­ván, kovácsmester, pénztárnok: ifj. Nagy János, ellenőrök: Kamenár Lajos és Józsa János 385. ez. A körzeti választmány tagjai: Józsa Ferenc 883. Hlavaty István ée Jakubeoz Lajos. — Paláston: Elnök: Gál József, ügyv. elnök: Fritz ImTe, alelnök: Saliga István Vended fia, pénztáros: Bartos István, jegyző: Gyenes Pál, ellenőrök: Kotolák Imre, Kis István felsőki. A körzeti választmány tagja: Sa- liga Vendel — Lón tón: Elnök: Liehy Miklós, ügyv. elnök: Banzi János, alelnök: Szikra. András, jegy­ző: Sebő József, pénztáros: Sebő Lukács, ellen­őrök: Bublós Pál, Bárány Lajos. A körzeti választ­mány tagja: Liehy Márton. — Szilicén: Elnök: id- Bokros János, alelnök: Bodnár Pál, jegyző: Máté Gyula, pénztárnok: Bokros Dániel, ellenőrök: Vá rady Bertalan és Máté Gyula. — Benkepatonyban: Elnök: László Vince, alelnök: ifj. Lelkes Gyula, jegyző: Nagy Imre, pénztárnok: Nagy Lajos, ellen őrök: Csiba Rudolf, Németh József. A körzeti vá­lasztmány tagjai: Lelkes Gyula, ifj. Nagy Lajos. — Ktrekarcsán: Elnök: Bartad Péter, alelnök: Ambrovics Dániol, jegyző: Kulcsár János, pénz­tárnok: Lukács Imre, ellenőrök: Félix Albert, Majtényi Viktor. A körzeti választmány tagjai: Bartad Péter és Ambrovics Dániol. Erdöhátkar- csán: Elnök: Nagy Pál, alelnök: Bariul Ignác, jegyző: Ravasz Péter, pénztáritok: idb. Komárom} József, ellenőrök: idb. Komáromi Vince, ifj. Ko tnáromi József. A körzeti válaezlmáíiy tagjai: Nagy László, idb. Komáromi Vince, idb. Ravasz István. r iS

Next

/
Thumbnails
Contents