Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-20 / 16. (3126.) szám

1933 január 20, pinfok. ÍTjVIWÜ Í * kMU U A <xLun2 — A Magyar Munkaközösség elnöke lemon­dott. A Magyar Munkáközösség pozsonyi köz­pontja jelenti: A Magyar Munkaközösség január 14-én tartott választmányi ülésén Szerény! Ferdinénd dr. bejelentette, hogy egészségi okok­ból lemond a Magyar Munkaközösség elnöksé­géről A választmány a lemondást tudomásul vette és köszönetét szavazott meg Szörényi Fer- dinánd dr.-nak eddigi munkásságáért Ezután a választmány elhatározta, hogy az elnöki tisztet az alapszabályok jóváhagyásáig nem tölti be és az elnöki teendők végzésével háromtagú direk­tóriumot biz meg. A tárom tagú bizottság tagjai: Narancsig Imre álelnök,. Duka-Zólyomi Norbert főtitkár ég Ludwig Aurél titkár. xx Passage kávéház, Pozsony, Hviezdo- sláv (Sétatér) 12, mint a Hajókávéház téli helyisége, megnyílt. Telefon 16-86. — A sabáci görögkeleti föesperesség va­gyonát .hatósági sár alá vették. Belgrádiból jelentik: A sabáci görögkeleti főesperesség konzitízioriáJlis bíróságának pénztárkészletót vizisgálóbírói végzés alapján hatósági zár alá vetlek. A kínos ügy órás! feltűnést kelt po­litikai és egyházi körökben. A lefoglalt vas- kazettáiban van a sabáci főesperesség egész vagyona, készpénzben és értékpapírokban. A pénztári készlet lefoglalásával egyidejűleg bűnvádi eljárás indult a konzásatoriális bíró­ság tagjai eben. A Pravda úgy tudja, hogy a konzisztoriáiis bíróság tagjait súlyos vissza­élésekkel vádolják. Állítólag megveszteget­ték őket különböző válópörökben, sőt az a vád is fe.merült, hogy egyházi áldást osztot­tak nagyobb pénzösszegek ellenében. Egyéb­ként is a legkülönbözőbb csalások és sikkasz­tások fordultak elő az egyházi és szerzetesi javak kezelésénél. XX A Prágai Magyar Hírlap utazási osztálya közli, hogy az 1825 koronás február 24-iki első filléres haióntazásra minden jegy elfogyott. Utazási osztá­lyunknak mindössze öt hely áll rendelkezésre és ezeket legkésőbb szombat estig lehet igénybe yenni. Ezért erre távirati jelentkezés szükséges. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ HRUSOVSKy Hölgyek legnagyobb gondja: arcuk szak­szerű ápolása. Ezen gondok megszűnnek, ha „JUNO“ krémet használnak, melytől ér­etik bársonysima és üde lesz. Megrendel­hető E>r. Flittner J. gyógyszertárában Baöská Bystrica. l tégely „JUNO“ króm 10 K, 1 drb „JUN0“ szappan 6 K. Nagyon haragszik ránk a szellemileg elprá- gaiaeodott szlovák ur, pedig nincs igaza. Tisz­telettel kérdezzük, miért követel ,.erélyt“, azaz bunkót, rendőrt, börtönt, fegyvert velünk szem­ben? Azért, mert védeni merészeljük jogainkat? Bűn ez? Azért, mert saját bevallása szerint a konnánymagyarok száma egyre csökken s a magyar ellenzék feltartózbatatíauul növekszik? Munkánk helyességét és jogosságát legfőképpen az igazolja, hogy számos Hrusovsky van, aki fegyverrel, rendőrrel, börtönnel fenyeget és helyteleníti, hogy a kisebbségeknek, egyáltalán jogot adnak a lélek zésre. E fenyegetések ellen csak szabad védekezni akarni, nemde? Azt hi­szem, becstelen ember volna, aki kézcsókkal já­rulna a Hrusoveky-féte urakhoz, mert bunkó­val, fegyverrel, börtönnel kínálnak meg és leg­primitívebb jogainkat sokalják. Egyébként, ha jogainkat erélyesen védjük, nem követünk el törvényellenest. Aki pereat-ot kiált a mi politikánkra, tulajdonképpen elitéli az egész háboruelötti cseh politikát, a cseh nemzet küzdelmét jogaiért. A háború előtti cseh politikát Prágáiban szentségnek tartják, a nem­zet legnemesebb és legnagyszerűbb akciójának, — miért rosszalják tehát a mi politikánkat, amelyről lépéeről-lép&re ki lehetne mutatni, mennyire hasonlít a csehek hajdani alkotmá­nyos harcaihoz? Sőt, sokkal enyhébb és lojáli­sabb, az állam tekintélyét jobban tisztelő. így válik a hajdani „szent küzdelem4* olyas­valamivé, ami Hrusovsky urat éktelen dühbe hozza. Kár, hogy errefelé nem mérnek egyforma mértékkel. A harag elvakitja Hrusovsky urat, olyannyira, hogy dörgedelmes cikke, mint min­den demagóg cikk, hemzseg a ténybeli valótlan­ságoktól. Például azt irja, hogy Szlovenszkon egy konzorcium akadály nélkül terjesztheti a budapesti irredenta lapokat, így a Magyarságot. Ezzel szemben tény, hogy a Magyarság sóim nem jött be Szlovenszkóra, a beengedett lapok reverzálisokkal garantált szuper!ojafötását pedig néhány nap előtt egy nagy cseh lap, a Právo Lidu, egyenesen mintaképül állította a belföldi magyar 6ajtó elé. A Szlovenszkóra beengedett magyar lapok csehszlovákiai politikájához vi­szonyítva a Frankfurter Zeitung, a Corriere della Sora, a Daily Mail és néhány madridi lap, amelyeknek néhány hét előtt volt afférjuk a Národni Politikával, vagy akár az a holland új­ság, amely közölte az ünnepelt Chevalier nyi­latkozatát Prágáról, szinte felforgató és állam- ellenes tendenciák terjesztésével vádolható. Nagy tévedés például, amit a magyar és a csehszlovák püspökök közötti különbségről ír s ostorozza Bubnics és Vojtassák püspököket, mert meglátogatták Serédi hercegprímást. Azt állítja, a magyarok máskép cselekszenek. Nem egészen. Olvassa például a fiatal magyar kato­likusok reprezentáns folyóiratát, a „Korunk Szavát*4 s csodálkozni fog, mennyi megértést és jóindulatot mutat az ifjú magyar katolicizmus más katolicizmusok iránt. Mennyire távol áll tőle a sovinizmus ég a rosszakaratú gyanúsítás. Több hasonló természetű cikk után a közelmúlt­ban, Kmetykó nyitrai püspök és a nyitrai ma­gyar katolikusok afférja idején, egyenesen meg­lepett, mennyi tisztelettel és jóakarattal irt a lap a nyitrai püspökről, s — joggal — mennyi bizalmat előlegezett neki. Fele-leges folytatni. Contra vén-tum non va- let argumentum. Befejezésképpen csak ennyit: téved Hrusovsky ur, ha a szlovénéiból magyar­ság fokozódó elégedetlenségét a mi befolyásunk­nak tulajdonítja. Gyengék vagyunk a nép és a nemzet indulatainak fűtésére. A körülmények determinálják az eseményeket. Minél keményeb­ben bánnak a magyarokkal, annál nagyobb az ellenakció s a helyzeten egyedül a jóság, a meg­értés, a jogok megadása segíthetne. Éz azon­ban távol áll a Láttuk. Hrusovszky féle meutalitá. ló! Szvatkó Pál Végeiért a prágai bérautósztrájk — január 23-án országos sztrájk tesz Védelmi bizottság alakult, amely áltatános sztrájkot készít elő Prága, január 19. A sofőrök ég bérautótulaj­donotok sztrájkja, amely tegnap már vad sztrájkba ment át, tegnap este végétért. A késő délutáni órákban mintegy kétezer érdekelt je­lent meg a szakszervezeti házban s a gyűlésen viharos jelenetek után elfogadtak egy határo­zati javaslatot, amellyel a sztrájkot befejezettnek nyilvánították, de egyúttal leszögezték, hogy január 23-ára az egész köztársaság területén általános sztrájkot készítenek elő. A központi szövetség vezetősége helyébe, amelytől teljesen elfordultak, védelmi bizottsá­got alakítottak, amely a további küzdelem vi­telére lesz hivatott. A védelmi bizottságban tizenöt taggal a bér­autótulajdonosok s tizenöt taggal a sofőrök vannak képviselve. Elhatározták, hogy az általános sztrájkba be­vonják az automobilgyárak munkásait is s föl­hívják a kisiparosokat, hogy a sztrájk napján tartsák zárva üzleteiket. Éjszaka tizenkét órakor a sztrájk végétért, a taxik ismét elindultak Prága uccáin. 5zmHÁz-KönVvKaLitmA Wallentinyi Ida ipar- művésznő nyitrai sikere Nyitra, január 19. (A Prágai Magyar Hírlap mun­katársától). A napokban kezdődött Wallentinyi Ida iparművésznö második nyitrai tanfolyama a Hid- uccai műteremben. Az a tény, hogy az első nagy­sikerű tanfolyamot megismétli, ékesen szóló bi­zonysága annak, hogy az istenáldotta tehetségű művésznőt mily őszinte szeretettel és megértéssel karolta fel a művészet iránt érzékkel biró nyit rai hölgyközönség. Wallentinyi Ma a múlt hónap derekán minden előzetes beharangozás, bejelentés nélkül érkezett Nyitrára. Egyetlen ismerőse 6em volt ebben a nagy vidéki városban, s így kétségtelen, hogy nehéz helyzet előtt állott. Wallentinyi Ma azonban sze­retetreméltó kedvességével, közvetlenségével egy­kettőre meghódította. Nyitra hölgy társadalmát. Verő Károlyné, a nyitrai előkelő társaság le ke volt az, aki felismerve Wallentinyi Ma művésze­tének nemes értékeit, mindent elkövetett, hogy a . tervezett tanfolyam sikerüljön. Wallentinyi Ida pedig bebizonyította, hogy képességeiben nem le­het csalódni. Hihetetlenül rövid idő alatt volt ké­pes megtanítani a tanfolyam hallgatóit a legnehe­zebb technikájú munkákra is. A selyem, brokád, pergamentanyagu dísztárgyakon kívül könnyen sajátíthatták el tanítványai a bőrdiszmunkák, sőt a speciális rézdomboritás készítését is. Halomszám ra készültek a szobadisztárgyak és a divatos nő. ruha kiegészítő részei, valamint a francia művirá­gok, amelyek oly finom kivitelben kerültek ki az ápolt női kezek alól, hogy a párisi mintától sem voltak megkülönböztethetők. Asszony- és leáuyta- nitványai hihetetlen kitartással és buzgalommal vetették magukat bole a munkába, amelynek ered­ményei a legteljesebb sikert, elismerést ée cso­dálatot vívták ki. Wallentinyi Ida tanfolyamának sikere abban a körülményben is magyarázatát leli, hogy az egyébként rendkívül drága ée éppen ezért nehe­zen megvalósítható tárgyaik nagyrészének ké szitás! módja könnyen sajátítható el És azok, akik a szépérzéküknek megfelelő dísztárgyakat vá­sárolni — a mai leromlott gazdasági viszonyok kö­zött — képtelenek, szívesen áldozzák azt a jelen­téktelen összegű tandijat, amelynek fejében játszva megtanulhatják a legkomplikáltabb technikájú értéktárgyak készítését is.. A tágas műteremben, amelyben a tanfolyam fo­lyik, hatalmas asztalok körül ülnek a hallgatók, Wallentinyi Ida pedig magyaráz, tanit, segít olyan lelkiismeretes ügyszeretettel, amilyennel csakis egy igazi művészietek képes Mintegy hat éve annak, hogy Wallentinyi Ida megrendezte első tanfolyamát. A sikeren felbuz­dulva azóta Szlovénézkó majdnem minden városá­ban tartott tanfolyamokat, 60k helyütt pedig éven- kint ismétli meg tanfolyamát. Szenl-Ivány Jó­zsefed vetette föl előtte az eszmét, hogy tudását és lankadatlan energiáját tanfolyamok rendezésével hasznosítsa. Akadtak ismerősei közül, akik nem hittek a kísérlet sikerében és lebeszélni igyekez­ték tervéről, Wallentinyi Ida azonban nem ret­tent vissza a kezdet nehézségeitől, s nekiindult az útnak a kitűzött művészi cél felé. Számításában nem csalódott. Ma Wallentinyi Ida Szlovenszkó- ezerte fogalom, dacára az önadminisztrálás ufcja't nem ismerő szerénységének. Minden sikerért és elismerésért keményen dolgozik és tehetségével érdemelte ki, hogy lépésről-lépésre haladva előre jutott. A 6ulyos gazdasági helyzet miatt belátható időn belül önálló kiállítást sem rendezhet. Leg­utóbbi, Pozsonyban rendezett kiállításáról — amint emlékezetes, — a 6ajtó a legmelgeebb elismerés hangján emlékezett meg. Ismerve Pozsony fejlett Ízlését, az ottani siker előkelő fokmérője volt Wal­lentinyi Ida tehetségének. Nyitrai tanfolyamának befejezése után bécsi tanulmányútra megy, majd ismét Pozsonyban és Komáromban rendez tanfolyamokat. Tavasszal Lévára megy, ahol szintén szeretettel várják. D. I. (*) Reiohenth&l Ferenc komáromi képkiál­litásf. Komáromi tudósítónk irja: Reichenlhal Ferenc a szlovenszkói képzőművészet együk legerősebb egyénisége. Felfogásában, világ­nézetiének színekké és rajzzá való vetítésé­ben, képeinek megoldási módjában modern, de meggyőződéssel teszi: nem az újszerűsé­get hajiiássza bennük, hanem, mert keze és szelleme föltétlenül erre az útra vezéreKe. A színek és rajzok belülről fakadtak föl Rei- ohenithalíból, nem az évek ragasztották rá mű­vészi útra valóul. Vasárnap nyílt meg Komá­romban újabb kiállítása, amely egy uj Rei- chenlhalt mutat: a riporter-festőművészt, a friss benyomások emberét. Hetven képét európai csavargásáról hozta magával, alig négy-öt kompozíció mellett megannyi táj, természeti kép, anhitekitura, párisi görbe ucca, rotterdami tengerpart, hollandiai szél­malom, brüsszeli házak, égkék színben ra­gyogó Riviéra, melegszinü tenger, lankadt pálmafa, hegyoldalba tornyosuló házrenge­teg, génuai kikötő, velencei palota: megany- nyi emlék, biztos kézzel és jól látó szemmel felrakott sziliek, lendületes rajzok. A szem a dolgok mögé is lát, de nem teszi a képet mégsem vizionáriussá, csupán a művész sa­játos szellemével melegíti és teszi egyénivé, vonzóvá. A különös kompozíciók és az irre­ális aktok mestere most más oldalról mutat­kozott be, az impressziógyüjtő művész olda­láról, aki lázasan csiholja ki a színekben rejlő harmonikus lehetőségeket és ceruzájá­val kerüli ki a fényképlátás köznapiságát. Izzó színek, megtisztult, lehiggadt művészet, mégis friss és jóleső. Az átlagképnéző is örö­met talál benne. Néhány alakos kompozíciója már fölledi a művész lelkének belsőbb di­menzióit is: a naturalista látáshoz szokott közönség előtt különös, húsos női portré, né­hány erőteljes halász, az expresszionista is­kolákat juttatja eszünkbe, amely a valóság­fölöttivel kacérkodik már. Lényegében min­den művészet szürreális, azt programmá ten­ni fölösleges. Az igazi művész a reális fölött keres kifelé vezető utat a maga számára és nem izmusokhoz való hajlás dönti el az ér­téket, hanem a belső mondanivaló súlyossá-1 púdert, mert az tartl ga, amely értékeltetési tehetséggel párosul. Reiohentbaliban pedig ez megvan. A ver írisz- százson Harmos Károly festőművész mondóit közvetlen szavakkal megnyitót. (az. v.) (*) Porubszky Géza dr. előadása a Toldy-kör- ben. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Toldy- kör tudományos rendezései során kedden Po­rubszky Géza dr. kéméndi plébános „Lehet-e ;i nacionalizmus öncél44 oiniii tanulmányát, adta elő. A kitűnő előadó először a nemzet fogalmát fejtegette és a nacionalizmus kialakulásával fog­lalkozott, amelyek kezdete egybeesik a napó­leoni háborúk idejével, tehát a tizennyolcadik század végével. A nacionalizmus hatása alatt •mondották ki a világháborút, befejező békeszer­ződések, hogy minden nemzetnek joga van tra­dícióit megőrizni, nemzeti kultúráját kifejlesz­teni. IH. Napóleontól származik a híres mondás, hogy: „Minden nemzetnek meg van a joga arra. hogy külön államot alkosson.44 Vizsgálta a na ciDualizmus és a keresztény világnézet viszonyai és megállapította, hogy a kettő között csak ak­kor lehet ellentét, ha a nacionalizmus eltér a valláserkölcsi alaptól és az egyetemes emberi ér­dekeket mellőzi, vagy ellenük vét. A. nacionaliz­mus ellentéte a nemzetköziség, amelynek jel­szava Ubi bene, ibi patria. A nacionalizmus túl­zásai a sovinizmus, amely elnyomni igyekszik mások jogait és a hitlerizmus, amely az állami mindenhatóság isteni tése. Az igazi nacionaliz­musnak nincsen öncélja, csak végcélja van: a nemzeti élet szabadsága. Az előadást a közönség nagy tetszéssel fogadta. (*) Az Édes ellenség pozsonyi szereposztása. Pozsony városa téli nvomorenyhitö akciójának kuratóriuma vasárnap, 22.-én d. e. fél 11 órakor rendezi a városi színházban az „Édes ellenség44 magyarnyelvű előadását. A nagyszerű darab a következő szereposztással megy: Gedeon: Sáray Pál, Gedeonná: Kertes Klári, András: Körinek Lajos, Judit: Wortmann Rózsa. Rita: Lngváryné Újházi Nusi, Steíiikné: B. Révész Ilonka. Szűcs bácsi: Bérczy Gyula, Adamj: Kende Pál, Kis­asszony: Gergely Irma, Günter: Radnai Károly. Az előadás iránt, tekintettel a jótékonycélra is. igen nagy az érdeklődés. Jegyeket a színházi portásnál lehet kapni. Mindazok jegyeit, akik az Édes ellenségnek a múlt hónapban hirdetett előadására már megváltották, ezen előadás je­gyeire átcserélhetik. A rendezőség tisztelettel értesíti a közönséget-, hogy uccui plakátokat nem adnak ki. (*) Az eperjesi Munkásakadémia műkedve­lőinek sikeres szinielőadása. Tudósítónk jelenti: Az eperjesi Munkásakadémia műkedvelő osztá­lya a városi színházban, jó szereposztással, gör­dülékeny előadásban a „Tessék szellőztetni44 ci- mü francia bohózatot mutatta be. A szereplők mindnyájan tehetségük és igyekezetük legjavát nyújtották az előadások sikerének érdekében. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy harmadszor is meg kellett ismételni az előadást s ez alka­lommal is megtelt a színház nézőtere. (*) Iván Sándor színtársulata Losoncon. Losonci tudósítónk jelenti: Iván Sándor szín­társulatát Losonc város magyar közönsége a mostani színi idény alkalmával éppen olyan szeretettel fogadta, mint az előző években. A kiváló színigazgató ugyanis mindig olyan gonddal állítja össze művészgárdáját és olyan műér tűssel és Ízléssel válogatja össze repe-r- torjáit, ahogyan azt a losonci szinpártoló kö­zönség igénye 'megkívánja. Amikor tehát ilyen egyetértés uralkodik a művészi dolgok­ban a színház és a közönség között, nem is maradhat el az általános eredmény és a lo­sonci közönség estéről-estére sereges látoga­tásával rója le háláját a színigazgató és a színjátszó művészek komoly művészi törek­vései iránt. A színi idény kezdetén Iván Sándor inkább a szia vonalasabb pr ózai elő­adások bemutatásával igyekezett a közönség szivéhez férkőzni, ment tapasztalta már az előző években, hogy a könnyű fajsúlyú ope­retteket a losonciak nem kedvelik, már pedig a mai oper-ettermelés csak igen kevés olyan darabot tud felmutatni, amely az igényesebb közönség ízlésére is számíthatna. A bemuta­tott prózai előadások (Tűzmadár, Csók a tü­kör előtt, Kis senki stb-) teljeseu meg is fe­leltek a közönség várakozásának s a színtár­sulat kitűnő erői olyan előadásokat produ­káltak, amelyekre méltán büszke lehet Iván Sándor színigazgató. A prózai együttes leg­kiválóbb erői: Székelyhídy Adrién, Szendrev Júlia, Vécsey Ilona, Vágó Artúr, Szakáts Zoltán, Turóczy Gyula, Némethy Zoltán. Azonban a szinrekeriilt operettelőadásokról is csak dicsérö'leg lehet megemlékezni- A darabok kiállítása, a rendezés mintaszerű és a zenekarról elég annyit mondanunk, hogy az a kiváló Fisékor Károly vezetése alatt áll. A nagy színpadokra méretezett operettelő- adások is tehát ilyen előfeltételek mellet t elismer-ésreméltó módon érvényesülhettek a Losonci színpadon. Az operettegylittes erői: Erdész Irén, Sólyom Győző, Rajz Jancsi. Geszty Mária, Szigethy Irén, Viueze Emuni és Kardos Margit és a kitűnő Farkas Pali, aki egyformán kedvence a losonci közönség­nek úgy a prózai, mint az énekes szelepek­ben. Az oipe rét.telő adások kérdését egyébként

Next

/
Thumbnails
Contents