Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-20 / 16. (3126.) szám
1933 január 20, pinfok. ÍTjVIWÜ Í * kMU U A <xLun2 — A Magyar Munkaközösség elnöke lemondott. A Magyar Munkáközösség pozsonyi központja jelenti: A Magyar Munkaközösség január 14-én tartott választmányi ülésén Szerény! Ferdinénd dr. bejelentette, hogy egészségi okokból lemond a Magyar Munkaközösség elnökségéről A választmány a lemondást tudomásul vette és köszönetét szavazott meg Szörényi Fer- dinánd dr.-nak eddigi munkásságáért Ezután a választmány elhatározta, hogy az elnöki tisztet az alapszabályok jóváhagyásáig nem tölti be és az elnöki teendők végzésével háromtagú direktóriumot biz meg. A tárom tagú bizottság tagjai: Narancsig Imre álelnök,. Duka-Zólyomi Norbert főtitkár ég Ludwig Aurél titkár. xx Passage kávéház, Pozsony, Hviezdo- sláv (Sétatér) 12, mint a Hajókávéház téli helyisége, megnyílt. Telefon 16-86. — A sabáci görögkeleti föesperesség vagyonát .hatósági sár alá vették. Belgrádiból jelentik: A sabáci görögkeleti főesperesség konzitízioriáJlis bíróságának pénztárkészletót vizisgálóbírói végzés alapján hatósági zár alá vetlek. A kínos ügy órás! feltűnést kelt politikai és egyházi körökben. A lefoglalt vas- kazettáiban van a sabáci főesperesség egész vagyona, készpénzben és értékpapírokban. A pénztári készlet lefoglalásával egyidejűleg bűnvádi eljárás indult a konzásatoriális bíróság tagjai eben. A Pravda úgy tudja, hogy a konzisztoriáiis bíróság tagjait súlyos visszaélésekkel vádolják. Állítólag megvesztegették őket különböző válópörökben, sőt az a vád is fe.merült, hogy egyházi áldást osztottak nagyobb pénzösszegek ellenében. Egyébként is a legkülönbözőbb csalások és sikkasztások fordultak elő az egyházi és szerzetesi javak kezelésénél. XX A Prágai Magyar Hírlap utazási osztálya közli, hogy az 1825 koronás február 24-iki első filléres haióntazásra minden jegy elfogyott. Utazási osztályunknak mindössze öt hely áll rendelkezésre és ezeket legkésőbb szombat estig lehet igénybe yenni. Ezért erre távirati jelentkezés szükséges. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ HRUSOVSKy Hölgyek legnagyobb gondja: arcuk szakszerű ápolása. Ezen gondok megszűnnek, ha „JUNO“ krémet használnak, melytől éretik bársonysima és üde lesz. Megrendelhető E>r. Flittner J. gyógyszertárában Baöská Bystrica. l tégely „JUNO“ króm 10 K, 1 drb „JUN0“ szappan 6 K. Nagyon haragszik ránk a szellemileg elprá- gaiaeodott szlovák ur, pedig nincs igaza. Tisztelettel kérdezzük, miért követel ,.erélyt“, azaz bunkót, rendőrt, börtönt, fegyvert velünk szemben? Azért, mert védeni merészeljük jogainkat? Bűn ez? Azért, mert saját bevallása szerint a konnánymagyarok száma egyre csökken s a magyar ellenzék feltartózbatatíauul növekszik? Munkánk helyességét és jogosságát legfőképpen az igazolja, hogy számos Hrusovsky van, aki fegyverrel, rendőrrel, börtönnel fenyeget és helyteleníti, hogy a kisebbségeknek, egyáltalán jogot adnak a lélek zésre. E fenyegetések ellen csak szabad védekezni akarni, nemde? Azt hiszem, becstelen ember volna, aki kézcsókkal járulna a Hrusoveky-féte urakhoz, mert bunkóval, fegyverrel, börtönnel kínálnak meg és legprimitívebb jogainkat sokalják. Egyébként, ha jogainkat erélyesen védjük, nem követünk el törvényellenest. Aki pereat-ot kiált a mi politikánkra, tulajdonképpen elitéli az egész háboruelötti cseh politikát, a cseh nemzet küzdelmét jogaiért. A háború előtti cseh politikát Prágáiban szentségnek tartják, a nemzet legnemesebb és legnagyszerűbb akciójának, — miért rosszalják tehát a mi politikánkat, amelyről lépéeről-lép&re ki lehetne mutatni, mennyire hasonlít a csehek hajdani alkotmányos harcaihoz? Sőt, sokkal enyhébb és lojálisabb, az állam tekintélyét jobban tisztelő. így válik a hajdani „szent küzdelem4* olyasvalamivé, ami Hrusovsky urat éktelen dühbe hozza. Kár, hogy errefelé nem mérnek egyforma mértékkel. A harag elvakitja Hrusovsky urat, olyannyira, hogy dörgedelmes cikke, mint minden demagóg cikk, hemzseg a ténybeli valótlanságoktól. Például azt irja, hogy Szlovenszkon egy konzorcium akadály nélkül terjesztheti a budapesti irredenta lapokat, így a Magyarságot. Ezzel szemben tény, hogy a Magyarság sóim nem jött be Szlovenszkóra, a beengedett lapok reverzálisokkal garantált szuper!ojafötását pedig néhány nap előtt egy nagy cseh lap, a Právo Lidu, egyenesen mintaképül állította a belföldi magyar 6ajtó elé. A Szlovenszkóra beengedett magyar lapok csehszlovákiai politikájához viszonyítva a Frankfurter Zeitung, a Corriere della Sora, a Daily Mail és néhány madridi lap, amelyeknek néhány hét előtt volt afférjuk a Národni Politikával, vagy akár az a holland újság, amely közölte az ünnepelt Chevalier nyilatkozatát Prágáról, szinte felforgató és állam- ellenes tendenciák terjesztésével vádolható. Nagy tévedés például, amit a magyar és a csehszlovák püspökök közötti különbségről ír s ostorozza Bubnics és Vojtassák püspököket, mert meglátogatták Serédi hercegprímást. Azt állítja, a magyarok máskép cselekszenek. Nem egészen. Olvassa például a fiatal magyar katolikusok reprezentáns folyóiratát, a „Korunk Szavát*4 s csodálkozni fog, mennyi megértést és jóindulatot mutat az ifjú magyar katolicizmus más katolicizmusok iránt. Mennyire távol áll tőle a sovinizmus ég a rosszakaratú gyanúsítás. Több hasonló természetű cikk után a közelmúltban, Kmetykó nyitrai püspök és a nyitrai magyar katolikusok afférja idején, egyenesen meglepett, mennyi tisztelettel és jóakarattal irt a lap a nyitrai püspökről, s — joggal — mennyi bizalmat előlegezett neki. Fele-leges folytatni. Contra vén-tum non va- let argumentum. Befejezésképpen csak ennyit: téved Hrusovsky ur, ha a szlovénéiból magyarság fokozódó elégedetlenségét a mi befolyásunknak tulajdonítja. Gyengék vagyunk a nép és a nemzet indulatainak fűtésére. A körülmények determinálják az eseményeket. Minél keményebben bánnak a magyarokkal, annál nagyobb az ellenakció s a helyzeten egyedül a jóság, a megértés, a jogok megadása segíthetne. Éz azonban távol áll a Láttuk. Hrusovszky féle meutalitá. ló! Szvatkó Pál Végeiért a prágai bérautósztrájk — január 23-án országos sztrájk tesz Védelmi bizottság alakult, amely áltatános sztrájkot készít elő Prága, január 19. A sofőrök ég bérautótulajdonotok sztrájkja, amely tegnap már vad sztrájkba ment át, tegnap este végétért. A késő délutáni órákban mintegy kétezer érdekelt jelent meg a szakszervezeti házban s a gyűlésen viharos jelenetek után elfogadtak egy határozati javaslatot, amellyel a sztrájkot befejezettnek nyilvánították, de egyúttal leszögezték, hogy január 23-ára az egész köztársaság területén általános sztrájkot készítenek elő. A központi szövetség vezetősége helyébe, amelytől teljesen elfordultak, védelmi bizottságot alakítottak, amely a további küzdelem vitelére lesz hivatott. A védelmi bizottságban tizenöt taggal a bérautótulajdonosok s tizenöt taggal a sofőrök vannak képviselve. Elhatározták, hogy az általános sztrájkba bevonják az automobilgyárak munkásait is s fölhívják a kisiparosokat, hogy a sztrájk napján tartsák zárva üzleteiket. Éjszaka tizenkét órakor a sztrájk végétért, a taxik ismét elindultak Prága uccáin. 5zmHÁz-KönVvKaLitmA Wallentinyi Ida ipar- művésznő nyitrai sikere Nyitra, január 19. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától). A napokban kezdődött Wallentinyi Ida iparművésznö második nyitrai tanfolyama a Hid- uccai műteremben. Az a tény, hogy az első nagysikerű tanfolyamot megismétli, ékesen szóló bizonysága annak, hogy az istenáldotta tehetségű művésznőt mily őszinte szeretettel és megértéssel karolta fel a művészet iránt érzékkel biró nyit rai hölgyközönség. Wallentinyi Ma a múlt hónap derekán minden előzetes beharangozás, bejelentés nélkül érkezett Nyitrára. Egyetlen ismerőse 6em volt ebben a nagy vidéki városban, s így kétségtelen, hogy nehéz helyzet előtt állott. Wallentinyi Ma azonban szeretetreméltó kedvességével, közvetlenségével egykettőre meghódította. Nyitra hölgy társadalmát. Verő Károlyné, a nyitrai előkelő társaság le ke volt az, aki felismerve Wallentinyi Ma művészetének nemes értékeit, mindent elkövetett, hogy a . tervezett tanfolyam sikerüljön. Wallentinyi Ida pedig bebizonyította, hogy képességeiben nem lehet csalódni. Hihetetlenül rövid idő alatt volt képes megtanítani a tanfolyam hallgatóit a legnehezebb technikájú munkákra is. A selyem, brokád, pergamentanyagu dísztárgyakon kívül könnyen sajátíthatták el tanítványai a bőrdiszmunkák, sőt a speciális rézdomboritás készítését is. Halomszám ra készültek a szobadisztárgyak és a divatos nő. ruha kiegészítő részei, valamint a francia művirágok, amelyek oly finom kivitelben kerültek ki az ápolt női kezek alól, hogy a párisi mintától sem voltak megkülönböztethetők. Asszony- és leáuyta- nitványai hihetetlen kitartással és buzgalommal vetették magukat bole a munkába, amelynek eredményei a legteljesebb sikert, elismerést ée csodálatot vívták ki. Wallentinyi Ida tanfolyamának sikere abban a körülményben is magyarázatát leli, hogy az egyébként rendkívül drága ée éppen ezért nehezen megvalósítható tárgyaik nagyrészének ké szitás! módja könnyen sajátítható el És azok, akik a szépérzéküknek megfelelő dísztárgyakat vásárolni — a mai leromlott gazdasági viszonyok között — képtelenek, szívesen áldozzák azt a jelentéktelen összegű tandijat, amelynek fejében játszva megtanulhatják a legkomplikáltabb technikájú értéktárgyak készítését is.. A tágas műteremben, amelyben a tanfolyam folyik, hatalmas asztalok körül ülnek a hallgatók, Wallentinyi Ida pedig magyaráz, tanit, segít olyan lelkiismeretes ügyszeretettel, amilyennel csakis egy igazi művészietek képes Mintegy hat éve annak, hogy Wallentinyi Ida megrendezte első tanfolyamát. A sikeren felbuzdulva azóta Szlovénézkó majdnem minden városában tartott tanfolyamokat, 60k helyütt pedig éven- kint ismétli meg tanfolyamát. Szenl-Ivány Józsefed vetette föl előtte az eszmét, hogy tudását és lankadatlan energiáját tanfolyamok rendezésével hasznosítsa. Akadtak ismerősei közül, akik nem hittek a kísérlet sikerében és lebeszélni igyekezték tervéről, Wallentinyi Ida azonban nem rettent vissza a kezdet nehézségeitől, s nekiindult az útnak a kitűzött művészi cél felé. Számításában nem csalódott. Ma Wallentinyi Ida Szlovenszkó- ezerte fogalom, dacára az önadminisztrálás ufcja't nem ismerő szerénységének. Minden sikerért és elismerésért keményen dolgozik és tehetségével érdemelte ki, hogy lépésről-lépésre haladva előre jutott. A 6ulyos gazdasági helyzet miatt belátható időn belül önálló kiállítást sem rendezhet. Legutóbbi, Pozsonyban rendezett kiállításáról — amint emlékezetes, — a 6ajtó a legmelgeebb elismerés hangján emlékezett meg. Ismerve Pozsony fejlett Ízlését, az ottani siker előkelő fokmérője volt Wallentinyi Ida tehetségének. Nyitrai tanfolyamának befejezése után bécsi tanulmányútra megy, majd ismét Pozsonyban és Komáromban rendez tanfolyamokat. Tavasszal Lévára megy, ahol szintén szeretettel várják. D. I. (*) Reiohenth&l Ferenc komáromi képkiállitásf. Komáromi tudósítónk irja: Reichenlhal Ferenc a szlovenszkói képzőművészet együk legerősebb egyénisége. Felfogásában, világnézetiének színekké és rajzzá való vetítésében, képeinek megoldási módjában modern, de meggyőződéssel teszi: nem az újszerűséget hajiiássza bennük, hanem, mert keze és szelleme föltétlenül erre az útra vezéreKe. A színek és rajzok belülről fakadtak föl Rei- ohenithalíból, nem az évek ragasztották rá művészi útra valóul. Vasárnap nyílt meg Komáromban újabb kiállítása, amely egy uj Rei- chenlhalt mutat: a riporter-festőművészt, a friss benyomások emberét. Hetven képét európai csavargásáról hozta magával, alig négy-öt kompozíció mellett megannyi táj, természeti kép, anhitekitura, párisi görbe ucca, rotterdami tengerpart, hollandiai szélmalom, brüsszeli házak, égkék színben ragyogó Riviéra, melegszinü tenger, lankadt pálmafa, hegyoldalba tornyosuló házrengeteg, génuai kikötő, velencei palota: megany- nyi emlék, biztos kézzel és jól látó szemmel felrakott sziliek, lendületes rajzok. A szem a dolgok mögé is lát, de nem teszi a képet mégsem vizionáriussá, csupán a művész sajátos szellemével melegíti és teszi egyénivé, vonzóvá. A különös kompozíciók és az irreális aktok mestere most más oldalról mutatkozott be, az impressziógyüjtő művész oldaláról, aki lázasan csiholja ki a színekben rejlő harmonikus lehetőségeket és ceruzájával kerüli ki a fényképlátás köznapiságát. Izzó színek, megtisztult, lehiggadt művészet, mégis friss és jóleső. Az átlagképnéző is örömet talál benne. Néhány alakos kompozíciója már fölledi a művész lelkének belsőbb dimenzióit is: a naturalista látáshoz szokott közönség előtt különös, húsos női portré, néhány erőteljes halász, az expresszionista iskolákat juttatja eszünkbe, amely a valóságfölöttivel kacérkodik már. Lényegében minden művészet szürreális, azt programmá tenni fölösleges. Az igazi művész a reális fölött keres kifelé vezető utat a maga számára és nem izmusokhoz való hajlás dönti el az értéket, hanem a belső mondanivaló súlyossá-1 púdert, mert az tartl ga, amely értékeltetési tehetséggel párosul. Reiohentbaliban pedig ez megvan. A ver írisz- százson Harmos Károly festőművész mondóit közvetlen szavakkal megnyitót. (az. v.) (*) Porubszky Géza dr. előadása a Toldy-kör- ben. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Toldy- kör tudományos rendezései során kedden Porubszky Géza dr. kéméndi plébános „Lehet-e ;i nacionalizmus öncél44 oiniii tanulmányát, adta elő. A kitűnő előadó először a nemzet fogalmát fejtegette és a nacionalizmus kialakulásával foglalkozott, amelyek kezdete egybeesik a napóleoni háborúk idejével, tehát a tizennyolcadik század végével. A nacionalizmus hatása alatt •mondották ki a világháborút, befejező békeszerződések, hogy minden nemzetnek joga van tradícióit megőrizni, nemzeti kultúráját kifejleszteni. IH. Napóleontól származik a híres mondás, hogy: „Minden nemzetnek meg van a joga arra. hogy külön államot alkosson.44 Vizsgálta a na ciDualizmus és a keresztény világnézet viszonyai és megállapította, hogy a kettő között csak akkor lehet ellentét, ha a nacionalizmus eltér a valláserkölcsi alaptól és az egyetemes emberi érdekeket mellőzi, vagy ellenük vét. A. nacionalizmus ellentéte a nemzetköziség, amelynek jelszava Ubi bene, ibi patria. A nacionalizmus túlzásai a sovinizmus, amely elnyomni igyekszik mások jogait és a hitlerizmus, amely az állami mindenhatóság isteni tése. Az igazi nacionalizmusnak nincsen öncélja, csak végcélja van: a nemzeti élet szabadsága. Az előadást a közönség nagy tetszéssel fogadta. (*) Az Édes ellenség pozsonyi szereposztása. Pozsony városa téli nvomorenyhitö akciójának kuratóriuma vasárnap, 22.-én d. e. fél 11 órakor rendezi a városi színházban az „Édes ellenség44 magyarnyelvű előadását. A nagyszerű darab a következő szereposztással megy: Gedeon: Sáray Pál, Gedeonná: Kertes Klári, András: Körinek Lajos, Judit: Wortmann Rózsa. Rita: Lngváryné Újházi Nusi, Steíiikné: B. Révész Ilonka. Szűcs bácsi: Bérczy Gyula, Adamj: Kende Pál, Kisasszony: Gergely Irma, Günter: Radnai Károly. Az előadás iránt, tekintettel a jótékonycélra is. igen nagy az érdeklődés. Jegyeket a színházi portásnál lehet kapni. Mindazok jegyeit, akik az Édes ellenségnek a múlt hónapban hirdetett előadására már megváltották, ezen előadás jegyeire átcserélhetik. A rendezőség tisztelettel értesíti a közönséget-, hogy uccui plakátokat nem adnak ki. (*) Az eperjesi Munkásakadémia műkedvelőinek sikeres szinielőadása. Tudósítónk jelenti: Az eperjesi Munkásakadémia műkedvelő osztálya a városi színházban, jó szereposztással, gördülékeny előadásban a „Tessék szellőztetni44 ci- mü francia bohózatot mutatta be. A szereplők mindnyájan tehetségük és igyekezetük legjavát nyújtották az előadások sikerének érdekében. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy harmadszor is meg kellett ismételni az előadást s ez alkalommal is megtelt a színház nézőtere. (*) Iván Sándor színtársulata Losoncon. Losonci tudósítónk jelenti: Iván Sándor színtársulatát Losonc város magyar közönsége a mostani színi idény alkalmával éppen olyan szeretettel fogadta, mint az előző években. A kiváló színigazgató ugyanis mindig olyan gonddal állítja össze művészgárdáját és olyan műér tűssel és Ízléssel válogatja össze repe-r- torjáit, ahogyan azt a losonci szinpártoló közönség igénye 'megkívánja. Amikor tehát ilyen egyetértés uralkodik a művészi dolgokban a színház és a közönség között, nem is maradhat el az általános eredmény és a losonci közönség estéről-estére sereges látogatásával rója le háláját a színigazgató és a színjátszó művészek komoly művészi törekvései iránt. A színi idény kezdetén Iván Sándor inkább a szia vonalasabb pr ózai előadások bemutatásával igyekezett a közönség szivéhez férkőzni, ment tapasztalta már az előző években, hogy a könnyű fajsúlyú operetteket a losonciak nem kedvelik, már pedig a mai oper-ettermelés csak igen kevés olyan darabot tud felmutatni, amely az igényesebb közönség ízlésére is számíthatna. A bemutatott prózai előadások (Tűzmadár, Csók a tükör előtt, Kis senki stb-) teljeseu meg is feleltek a közönség várakozásának s a színtársulat kitűnő erői olyan előadásokat produkáltak, amelyekre méltán büszke lehet Iván Sándor színigazgató. A prózai együttes legkiválóbb erői: Székelyhídy Adrién, Szendrev Júlia, Vécsey Ilona, Vágó Artúr, Szakáts Zoltán, Turóczy Gyula, Némethy Zoltán. Azonban a szinrekeriilt operettelőadásokról is csak dicsérö'leg lehet megemlékezni- A darabok kiállítása, a rendezés mintaszerű és a zenekarról elég annyit mondanunk, hogy az a kiváló Fisékor Károly vezetése alatt áll. A nagy színpadokra méretezett operettelő- adások is tehát ilyen előfeltételek mellet t elismer-ésreméltó módon érvényesülhettek a Losonci színpadon. Az operettegylittes erői: Erdész Irén, Sólyom Győző, Rajz Jancsi. Geszty Mária, Szigethy Irén, Viueze Emuni és Kardos Margit és a kitűnő Farkas Pali, aki egyformán kedvence a losonci közönségnek úgy a prózai, mint az énekes szelepekben. Az oipe rét.telő adások kérdését egyébként