Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-17 / 13. (3123.) szám
1933 január 17, kedd. Stimson általános háborús hullámtól tart A Fülöp-szisetek problémája - Változás Amerika keletázsiai politikájában! 'Washington, január 16. Jelentettük, hogy Hoover köztársasági elnök vétót emelt a kamara azon határozata ellen, amely a Fülöp- szigoteknek autonómiát akar adni. Stimson államtitkár és számos más miniszter ugyancsak óva inti a parlamentet a Fulöp'Szigetok füjggctlenité&étől, mert a törvény gazdaságilag egészségtelen és alkalmas arra, hogy háborút idézzen elő. Stimson szerint szerencsétlen politika az, amely a Fülöp-szigeteknek autonómiát ad, mert az Egyesült Államok erkölcsi presztízse és anyagi befolyása nélkül a szigetek elvesznek és az Unió elveszti tekintélyét Távol Keleten. Most, amikor Keleten egyre veszedelmesebb méreteket ölt a nyugtalanság és a háború hulláma könnyen az egész világot elöntheti, lehetetlen föladni az Egyesült Államok erő8 kcletázsiai pozícióit. Hoover mindent megkísérelt, hogy a fiiggetlenitésá törvény megszavazásához szükséges kétharmad többség kialakulását meggátolja. A Fehér Ház közli a volt amerikai államminiszterek emlékiratét, amelyek kivétel nélkül a fiiggetlcnités ellen nyilatkoznak. A szenátus kedden foglalkozik a törvény- javaslattal. A szenátus döntése messzemenő következményekkel járhat a távolkeleti po- litiKára, különösen, ha a szenátus végérvényesen Hoover vétója ellen szavaz. Gömbös: Tetszik vagy nem tetszik, ml a békés revízió .kérdését napirenden tartjuk A magyar miniszterelnök felszólalásai a nemzeti egység pártjának székesfehérvári és veszprémi zászlóbontásán Székesfehérvár, január 16. A Nemzeti Egység Pártja szombaton délután tartotta a Szent István-teremben zászlóbontó nagygyűlését. Ebből az alkalomból a városba érkezett Gömbös Gyula miniszterelnök is, aki szintén réeztvett a zászlóbontó gyűlésen és ismertette a kormány programját. Amikor Gömbös Gyula kíséretével a nagygyűlés termébe lépett, szűnni nőm akaró, hosz- szas és lelkes taps fogadta. Általános helyes- lessel fogadott beszédében kitért a külpolitikai kérdésekre is. — A magyar kormány — mondotta Gömbös miniszterelnök — azon az elvi állásponton áll, hogy állandóan napirenden tartja a revízió kérdését. Erős kritikában részesültem ugyan emiatt egyik-másik külföldi tényezőtől és sajtóorgánumtól. Én természetesnek találom ezt a kritikát, mint ahogyan természetesnek találom az én ebben a kérdésben elfoglalt álláspontomat is. Amikor be akarom bizonyítani, hogy békés eszközökkel ugyan, — és ezt háromszor is aláhúzom —■ de igenis revízióra van szükség, hangsúlyozom, hogy ezzel elsősorban a nemzetközi politikai, gazdasági és lelki egy önsúly helyreállítására gondolok. Szerencsés helyzetnek mondhatom, hogy a leszerelési konferencián az öt nagyhatalom kimondotta az egyenjogúság elvét és ezzel lényeges lépéssel haladtunk előre ezen a téren. Sajnos, ennek jelentőségét nem igen értékelték nálunk, holott ez lényeges eredmény a revíziós gondolat ég a leszerelés kérdésének előrehaladásában is. Nálunk azonban sokkal fontosabbnak tartják azt, hogy ki milyen állásba kerül. Mi halálos ellenségként tudtunk egymással szemben állni egv főszolgabírói választás után, holott ezek a kérdések nem fontosak az érintett nagy elvi nemzetközi problémák mellett. Az uj stílusban háttérbe kell szorulnia ezeknek a személyi kérdéseknek, mert különben abba a hibába esünk, hogy kis kérdések taglalásával elveszítjük a nany perspektívákat. — Tehát összefoglalva a mondottakat: Tetszik vagy nem tetszik, mi a revizió kérdését napirenden tartjuk. Napirenden tartjuk illő és kellő formában. Miután külföldi megnyilatkozásokból hallom, hogy a népszövetséghez utasítanak, bennünket ezzel a kérdéssel, kijelentem, hogy egyedül rajtunk fog múlni, mikor megyünk vele a népszövetség elé. Ea Európa békét akar, akkor egészséges béke- revizióra kell törekednie. Nem lehetnek első és másodrendű népek. Ha ez a helyzet megváltozik. akkor a gazdasági és erkölcsi megújhodás is okvetlenül be fog következni. Mindaddig, amig a népek szuverenitása tekintetében egyenlőség áll fenn, a közös összetartozandóság gondolata nem tud kellőképpen érvényesülésre jutni a nemzetek között. — Egy másik külpolitikai probléma gazdasági vonatkozású. Amikor kormányra kerültem, de korábban is. áttanulmányoztam mindazokat a gazdasági kérdéseket, amelyek a mai különleges világgazdasági helyzetből folynak. Meg kellett látnom, hogy a magyar mezőgazdaság és általában a terme’és terén a legfontosabb kérdések egyike a kivitel ügyének megoldása. Mert hiszen hiába termelünk, hiába beszélünk többtermésről, gyümölcstermesztésről, belterjes gazdálkodásról, stb.. ha nincs aki megvegye termelvényeinket. Akkor éppen ebbe a többtermelésbe fogunk belebukni. A. kérdés lényege tehát az, hogy külföldi piacokat teremtsünk a magyar nezőgazdaság terményei számára. A római ut, az osztrák tárgyalások, a csehszlovák kompenzációs megállapodás mind ezt a célt szolgálták. Németországgal is felvesz- szük a közel jövőben a tárgyalások fonalát. — Fontos továbbá, hogy ezekhez a tárgyalásokhoz csatlakozzék a devizagazdálkodás terén olyan szabályozás, amely a mai élet követelményeinek megfelel. Ez lesz a közel jövőben a kormány egyik legfontosabb feladata. — Az is bizonyos, hogy termelési politikánk terén le kell venni a helyzetadta következtetésekek Az is bizonyos, hogy az úgynevezett önFehérfogak: Chlorodont ellátási törekvések teljesen egészségtelen állapotokat teremtettek Hangsúlyozom, hogy nézetem szerint a Briand-féle páneurópai gondolat gazdasági tekintetben helyes elgondolás volt, csak aibb^n a hibában szenvedett, hogy tűin agy koncepciót fogott átA veszprémi zászlóbontás Budapest, január 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnap Veszprémben a nemzeti egység pártjának zászlóbontása alkalmával nagy beszédet mondott, amelyben az érdekképviselet! elv helyességének hangoztatása után kijelentette, hogy nem a politikai jelszavak hangoztatásán, hanem a gazdasági felvirágzáson, a termelési felesleg elhelyezésén múlik az ország kedvező helyzete. Az ipari vámokat a mai magas szinten fenntartani nem lehet A magyar kiviteli kereskedelemnek javítani kell a minőséget, mert nem a máról-holnapra való meggazdagodás, hanem a piac megtartása a fontos.' Majd cáfolta a pénzügyminiszterrel való ösz- szekülönbözéséről és annak lemondásáról szóló hireket Nem gondolható, hogy Genfbe küldte volna Imrédy pénzügyminisztert, ha Imrédy a lemondás gondolatával foglalkozna- Ezek a hírek csak annak a harcmodornak illusztrációi, amellyel küzdenek ellene. Ilyen hírek zavarják a közvélemény egységét. Amikor ilyesmit hali, ökölbe szorul a keze. Ha nem volna miniszterelnök, le is sújtana a szó lea^zorosabb értelmében. A nemzeti munka- tery 95 pontja nem valósítható meg máról- holnapra. A 95'ponton kivül még egy pontom van, — mondotta a miniszterelnök — és ez az: türelmet kérek. Európai konfliktus lehetőségéről beszélt Benes expozéjában Szernfe a revizionista mozgalom dacára is barátságra léphet Csehszlovákia és Magyarország - „Németországgal való háborútól nem kell félnünk** Prága, január 15. Benes külügyminiszter a költségvetési bizottságban mondott expozéjának végén — amelyet vasárnapi számunkban nem közölhet lünk le, miután a sajtóiroda csak az esti órákban adtak i — többek között válaszolt az ellenzéki szónokok ama kritikájára, hogy Csehszlovákia nem követ béke- politikát— Meg akarom állapítani — mondotta Be- nes, — hogy abban az esetben, ha például a ki sán tán t nem létezne, Középem ópában már lett volna katasztrófa. Ha a kisantant a Habsburg-kérdést meg nem oldotta volna, már több konfliktusunk lett volna. Ha politikánk Géniben nem érvényesülne, akkor politikai, gazdasági és erkölcsi helyzetünk aránytalanul nehezebb lenne és miután a ke vésbé jó helyzet a népeket és államokat mindég idegessé teszi, nagyobb veszedelem is előadódhatna. Mi azonban nyugodtak és biztosak lehetünk, mert a mi békepolitikánk valóban őszinte, reális, mivel az adott viszonyokkal számol- Végül az utolsó általános kérdés: Politikánk szomszédainkkal szemben — Az ellenzéki képviselők szememre vetik, hogy viszonyunk az egyik vagy másik állammal szemben csak korrekt, őszintén mondom: barátságos viszonyt kívánok mindenkivel és nemcsak, hogy kívánom, hanem az a politika, amelyért felelős vagyok és amelyet űzök, barátságos, őszintén barátságos marad mindenkivel szemben. Nem tartom őszintének, ha egyes ellenzéki pártok rendszeresen azt állítják, hogy viszonyunk például Németországgal szemben nem olyan, amilyennek lennie kellene. Ez nem áll. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a két állam kormányzókörei, felelős tényezői jó politikai kapcsolatban vannak egymással. Megerősítem azt, amit Peters képviselőtársam mondott: a sajtó mindkét résziről hibákat követ el. Peters azonban azt is mondotta, hogy ezt a hozzám közelálló sajtó is csinálja. Elismerem, de azt is meg kell mondanom, hogy az őhozzá közel álló sajtó sokkal rosszabbul csinálja. (Peters képviselő: Egy lapért vagyok felelős és ez nem csinálja.) Ha valamennyien korrektek lennénk egymáshoz, úgy szinte a paradicsomban élnénk. Nagy mértékben ugyanez vonatkozik Ausztriára ás. mozgalom és propaganda dacára meggyőződésem, hogy poli ikám ebben az irányban diadalmaskodni fog. Ez másképpen nem is lehetséges. Ezek az államok egymásra vannak utalva. A miniszter beszéde további részében visszautasította azt a vádat, mintha a csehszlovák külképviselet tuldrága lenne. Ami a propagandát illeti, hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek csak 1.4 százaléka megy propagandára. A modus vivendire vonatkozólag hangsúlyozta a miniszter, hogy egyházpolitikai kérdésekben sokkal többet tett a köztársaság, mint a szomszédállamok. Maga Benes is arra törekszik, hogy legalább a kellemetlen kérdésektől megszabaduljon, hogy igy egyebekkel foglalkozhassék, mert úgy mondja, mindenkinek be kell ismernie, hogy nem kellemes ezeket a függő problémákat a végtelenségig huzni. Vissza utasítja az egyházpolitikai kérdésekben űzött sajtókampányt. ,már csa . azért is, mert olyan eset is előadódott, bog' egészen indokolatlanul szemrehányást telte a pápai nuneiusnak. Beszéde végén az álalános külpolitikai helyzetre tért vissza a miniszter és újból leszegezte, hogy a helyzet igen Peters képviselő azt mondotta, — folytatta a miniszter, — hogy bel- és külpolitikánkat a Németországtól való félelem diktálja. Ezt mások is állítják. Elsősorban a saját személyemről beszélek, mint külügyminiszter. Noé, magam ilyesmit nem érzek s ilyen érzés nem irányítja politikámat. Meg vagyok győ-. ződve arról, hogy egy Németországgal való háborútól nem kell félnünk. Mi Németországgal nem fogunk háborút viseni. Nekünk, éppen úgy, mint a többieknek, általános európai, avagy egyéb katasztrófától kell félnünk, de soha sem egy Németországgal való konfliktustól. Ilyen politikát nem csinálok és n&m is fogok csináni. Tény az, hogy beszélnek egy európai konfliktus lehetőségéről, de mi erre nem adunk okot, mert mi senkitől semmit sem akarunk. Igaz, hogy olyan nemzetközi konstelláció is bekövetkezhet, amely bennünket is konfliktusba ránthat és erre fel kell készülnünk. De hangsúlyozom, hogy a Peters képviselő- társam által megjelölt szempontok szerint nem csinálok politikát, mert nincs bennem ilyen félelem. Ami szemrehányást ezzel kapcsolatban tehetek az az, hogy jóakaratomat és’ igyekvésemet nem akarják elismerni. Csehszlovákia és Hagyarország — És itt a leghatározottabban mondom: — Mi a lehető legjobb viszonyt kívánjuk nemcsak Len gy e lo rS /ággal, Németországgal és Ausztriával, hanem nevezetesen Magyarországgal is. Erre törekszünk és továbbra is est fogjuk tenni. Minden revíziós A csehszlovák kormány a negyvenórás munkahét bevezetését javasolja Prága, január 16- A cseh lapok jelentése szerint a csehszlovák kormány elhatározta, hogy a nemzetközi munkahivatal által egybehívott előkészítő konferencián ajánlani fogja, hogy nemzetközi megegyezéssel vezessék be a negyvenórás munkahetet. A szociáldemokrata sajtó a minisztertanács határozatát örömmel fogadja, mert szerinte a munkaidő csökkentése a mai num ka nélküliség egyik hatásos ellenszere lesz.
