Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-15 / 12. (3122.) szám

5933 január 15, vasárnap. 'PIWüGAI-MAG^A'R-HlRLAl? Bradác és Benes expozéja a költségvetési bizottságban Benes elutasítja a revíziót ü népszavazást sem tarifa abszolot igazságos eszköznek - „Ham aúm% senkinek semmit" Prága. december 14. A képviselőiház költ­ségvetési bizottsága tegnap éjszaka befejezte a vitát a költségvetési előirányzat nemzetvé­delmi és külügyi tételei fölött. A vita befe­jeztével felszólalt Bradács nemzetvédelmi és Benes külügyminiszter. Bradács rövid felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetvédel­mi minisztérium kötelessége gondoskodni az állam integritásának, határainak megvédé­s-érői, hogy az állam minden egyes lakosa biztonságban végezhesse munkáját. A mai vi­szonyok a legjobban mutatják, hogy mennyi­re szükséges az állam védelmének biztosítá­sa. Épp ezért nehéz szívvel adta hozzájárulá­sát a minisztérium költségvetésének csök­kentéséihez és reszortja nevében kijelenti, hogy ■ a n eimetvédelrai minisztérium további csökkentéseket már nem viselhetne el. Ha mi békét akarunk — mondotta Bradács — és a mi kül- és belpolitikánk a köztársa­ság létezése óta sohasem volt más, mint bé­keszerető politika, úgy kötelességünk gondos­kodni. hogy a hadsereg minden eshetőséggel szemben teljesíthesse védelmi feladatát. El­ismeri, hogy az az adóteher, amely az adófi­zetők vállaiu nyugszik, nagyon súlyos, de amíg a világpolitika nem lesz más, addig a nemzetvédelmi minisztériumnak kijelölt feladatát tejcsifcenie kell. A miniszter kijelenti, hogy a legnagyobb ta­karékossági politikát folytatja. A tényleges szolgálati idő leszállítására való tekintette! át kell,majd szervezni a nemzetvédelmi minisztériumot és a hadse­reget. Már intenziven dolgoznak a hadsereg átszer­vezésén és erre irányultak a hadsereg tanács­adó testületének legutóbbi tanácskozásai is. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel az egyes felszólalásokra és kérdésekre most nem tud válaszolni, de azt megígéri, hogy az összes javaslatokat és panaszokat feliüj fogja vizsgáltatni és úgy fog intézkedni, hogy a jog és az igazság elve érvényesüljön. A tényle­ges szolgálati idő leszállítása következtében őrszolgálatra és segédszolgálatra újabb öt­ezer újoncot kell besorozni. A létszámeme­lést a véderőtörvény megengedi és az erre vonatkozó javaslatot a legkö^cl^ébi minisz­tertanács elé terjeszti. T"bb kérdésre és pa­naszra Írásban fogja majd válaszát megadni Bum kűiiisyüiiszter expozéja Ezután Benes külügyminiszter szólalt föl és részletes expozét tartott. Beszéde elején foglal­kozott a népszövetségről elhangzott kritikák­kal. Az ellenzéki szónokok legnagyobbrészt hangsúlyozták, hogy a népszövetség csődöt mondott. Időnként ehhez hasonló hangokat hall a kormánypártok sajtója részéről is. Elvileg megáll api tora — mondja a szónok —, hegy az én ál’áspontom a népszövetség politikájában és álta'áncsságban a népszövetséggel szemben nem vá tozott. nem változik és remélem, nem is fog változna A népszövet-ég szervezete nem teljes, nem elegendő és kegy azok az erők, amelyek a népszövetség rendelkezésére állnak, nem nyújtanak kellő garanciát a kisállamoknak. Ha a népszövetség az akar lenni, aminek ere­detileg tervezték, úgy ebből a szempontból ki kell egészíteni. Ez volt mindig az én álláspontom. Ha egyesek meglepődnek azon. hogy ez évben bátran kriti­záltam a népszövetséget, úgy fölhívom a figyel­müket arra. hogy nem csak ez évben, hanem évekkel ezelőtt is ugyanezt tettem, de nemcsak bent az országban, hanem Genfben is a leghatá­rozottabban kritizáltam a népszövetség egyes ténykedéseit. Épp ezért nem lehet általánosság­ban azt állítani, hogy a népszövetség csalódást keltett. Elsősorban is két dolgot kell megkü­lönböztetni: az egyik eszmei, a népszövetségi in tézmény elve és politikai iránya, a másik pedig az egyes államoknak a népszövetségben kifej­tett individuá is politikája. Csehszlovákia min­den bizonnyal azon államok közé tartozik, amely minden a népszövetség elé került kér­désben az elvi szempontok szem előtt tartásával lépett föl és védte elvi álláspontját, még ha az ügy okos kompromisszumra vezetett Í6. mert a népszövetség olyan intézmény, ahol az ál­lamoknak békésen kell megegyezniök. Csehszlovákia ezen a téren is mindig teljesítette kötelességét. Csehsz’ovákia a leghatározottab­ban lépett föl a kínai—japán konfliktusban, nem azért, mint hogyha Kina mellé és Japán ellen, avagy Japán mellé és Kina ellen akart ■volna föllépni, hanem azért, mert Csehszlovákia a népszövetségi paktumot alá­írta és az ebben foglalt kötelezettségeket res­pektálja is. Ez a mi álláspontunk általános­ságban a nemzetközi szerződésekkel szemben, akár tetszik ez valakinek, akár nem. Mi be­tartjuk a szerződéseket, még akkor is, hogy­ha ellenünk szólnak, avagy pedig kötelezett­ségeket rónak reánk és azt akarjuk, hogy azokat a szerződéseket is betartsák, amelyek a mi javunkra szólnak. Ez magától értetődik. Ha a világon rendet akarunk, ezt az elemi kötelezettséget teljesítenünk kell. A népszövetség lehetővé tette, hogy a nagyha­talmak ma a kisállamokat nem a nemzetközi politika objektumainak, hanem szubjektumai­nak tartják. A csehszlovák köztársaság és álta­lában a kisállamok soha olyan nagy energiával és aktivitással nem védekezhettek volna, mint ma a népszövetség keretében és sohasem kerül­hettek volna a kisállamok abba a helyzetbe, hogy a nagyhatalmak politikájára is befolyást "■yakorolhassanak. Ezek csupa aktívumok és épp ezért nem szabad a népszövetség negatívu­mát kiemelni és folyton hangsúlyozni, hogy ez, vagy az nem történt meg, hogy például a kisebbségi kérdést nem úgy oldották meg, ahogyan kellett volna. Én magam is kijelentem, hogy nagyon gyakran elégedetlen vagyok azzal, ami történik és hogy a népszövetség sokszor a kompromisszumokban a kelleténél tovább megy, de ezért a népszö­vetséget elítélni helytelen és igazságtalan. A nemzetközi politikában az erkölcsi és a ha­talmi kérdést mindig össze kell kapcsolni, ami annyit jelent, hogy a népszövetség mellé kell állni, azonban rendelkezni kell olyan hadsereggel, amelyet józanul vezetnek és végül is a megegyezés politikáját kell kö­vetni. A japán-kinai konfliktusra vonatkozóan még megjegyzi, hogyha Európáiban adódna elő hason­ló ügy, úgy a népszövetség sokkal tovább menne, mert itt a nagyhatalmak érdekei annyira össze vannak egymással kapcsolva, hogy a dön­tég egészen más lenne, mint a távol Keleten. A népszövetség jelentősége nagy mértékben függ attól is, hogy melyik kontinens ügyéről van szó. Mennél messzebb esnek az Illető államok az európai központtól, annál kevésbé vannak a népszövetségben lévő államok abban érde­kelve. A népszövetség kritikug pillanata akkor fog be­következni, ha a nagyhatalmak elegyednek egymással konfliktusba. A népszövetség a kisebb államok konfliktusait mindig elintézi s már ez is nagyjelentőségű. Egy másik igen fontos kérdés a szerződések revíziója és a revízionizmus kérdése. Tény az, — mondotta a miniszter, — hogy az utóbbi időben ismét revizionista hullámmal ál­lunk szemben. Ez nem az első és nem is az utolsó, túléltük őket már néhányszor, szerencsé­sen túl fogjuk élni ezt is. Erről Önöket bizto­síthatom és erre nézve nincsenek semmiféle ké­telyeim. Kallina német nemzeti párti képviselőnek válaszolva kijelenti a miniszter, hogy vannak bizonyos kampányok, amelyek a békeszerződések olyan mcgváltoz tatását követelik, amelyek kevésbé fontos kérdé­seket érintenek és legfeljebb diplomáciai konfUkfcu okra vezethetőek, de nem feltét­lenül szükséges, hogy a békét veszélyez­tessék olyan értelemben, hogy háborút idézhetnek elő. Vannak viszont egyéb re­vizionista kampányok, amelyek főleg a határok megváltoztatására irányulnak. Minden felelős tényező tudatában kell hogy legyen az állam integritása fontossá­gának. Ez a legvitálisabh kérdés, amely egy államot érinthet és a legtöbb háborút éppen territoriális okok idézték elő- Mi­helyt ilyen értelemben űzik a revizioniz- mus propagandáját, ismétlem, ez esetben veszedelem forog fenn, amely egészen a bán lesz. Először tehát a biztonság és csak azután következhet a J^szerelés. Lapzártakor Benes beszédének további ré- szét a parlamenti sajtóiroda még nem adta ki Feliül a vizsgálat a rin: a szombati választás elleni peleiek ügyében Rimaszombat, január 14. Annakidején kö­zöltük, hogy a Rimaszombatban december 4- én megtartott községi választás ellen három kifogást adlak be az országos hivatalhoz. Az egyik petíciót a csehszlovák szociáldemokrata párl adia be s abban egy skrutiniumbeli hiba kiigazítását kéri olyképpen, hogy a magyar­ság pár íjainak kiosztott mandátumok egyikét a „magyar munkanélküliek pártjának^ kedd juttatni. A másik kifogást a magyarság pártjai érde­kében Törköly József dr. és Halász István dr. nyújtotta be. Ez a panasz arra a tényállásra van alapulva, hogy a szociáldemokrata párt magyar tagozata vesztegetéssel megsértette a választás tisztaságát, ezen kívül a hivatalos terror alkalmazásával is mégha mis ilotta a vá­lasztók valódi> akaratmegynyilvánitását. A harmadik petíciót Törköly József dr. nem­zetgyűlési képviselő, rimaszombati választó- polgár egymaga nyújtotta be. Ez a kifogás arra van alapítva, hogy a csehszlovák' szociálde­mokrata párt magyar tagozatának jelöltlistája nincs ellátva megfelelő jelöltséget elfogadó nyilatkozattal. A jelöltséget elfogadó nyilatko­zatokban ugyanis a jelöltek azt nyilatkoztatják ki, hogy a rimavskasobotai szociáldemokrata munkáspárt jelölteégét fogadják el, vagyis olyan pártnak a jelölését, amilyen párt jelölt­listát egyáltalán nem terjesztett be. Hiányzik az ajánlás és az elfogadás között a ratio legis et iuris értelmében megkívánt összhang, igy a csehszlovák szociáldemokrata párt magyar ta- oozatának jelöltlistája nem alakulhatott át ér­vényes szavazólappá. Eképpen tehát a kong­ruencia hiányának ellenére kinyomatott 5-ös számú szavazólappal érvényesen szavazni nem lehetett. Érvénytelen tehát mindaz a 441 sza­vazat, amely az 5-ös listára esett. Az országos hivatal a hozzá beérkezett kifo­sok alapján a törvény értelmében kötelező elő­zetes vizsgálat megejtésével Hanes Emil járási főnököt bízta. meg. • Hanes Emil járási főnök ezt a nyomozást a múlt napokban kezdte meg azzal, hogy a válasz­tási pártok képviselőit értekezletre hívta meg.. Az értekezleten Törköly dr. mindenekelőtt óvást" emelt az ellen, hogy a vizsgálatot a járási főnök folytassa, miután ő a választásnál egyéni szava­zatát leadta, ezen kivtil a választásnál szerepet játszó felügyeleti hatóságnak törvény szerint hivatott képviselője, s mert Csorbái Endre állami jegyző-titkárt engedte, hogy a választási ügyek intézéséiben döntő szerepet játszón annak elle­nére, hogy már november 11-én Csorbái Endre állásától fel lett függesztve és ellene fegyelmi vizsgálat volt elrendelve. A járási főnök a fel­függesztés keresztülvitelét 1933 január első nap­jáig odázta el. így a járási főnök mindezekkel kifejezésre juttatta, hogy a választásban egyál­talában nem értéktelen személy. A járási főnök az óvásnak nem adott helyt, a nyomozást foganatosította. Ennek a nyomozásnak eredményeképpen ed­dig úgy látszik, hogy az első petíció célját, a skrutinium-beli hibának kiigazítását a választás­ban részt vett pártok közül senki nem ellenezte. A második petíciót illetőleg tanukat hallgattak ki, akik a petíció tényállításait többé-kevésbé igazolták. A kifogást emelők itt további bizo­nyítást kérelmeztek­A harmadik petíció eldöntése tisztám és kizá­rólag jogi alapon történhet s itt külön bizonyí­tás nem is szükséges, mert a választási hivata­los iratok mint okiratok a jogi elbírálás alap­jául szolgáló ténybeli állapotot kétségtelenül igazolták. A nyomozat és a bizonyítás a rimaszombati választás ügyében még tovább fog folyni. háborús veszedelemig fokozódhat. Aki ezt nem akarja látni, az neon reálpolitikus. Én őszintén akarok önökhöz és a nyilvános­sághoz beszélni, nincs okom eltitkolni semmit és állítom, hogy ilyen kampányok léteznek és ezek veszélyeztetik a békét. Kallina képviselő hivatkozva a népszövet­ségi paktum 19. cikkére, megtámadott engem. Én sohasem tagadtam, hogy ez a cikk léte­zik. De minek ez az uszító kampány egy vagy több állam ellen? Minden ellen vagyok, ami az uszitó kampányt erősíti, minden e'len va­gyok ami a nefnzeiközi helyzetet elmérge- siti. Ezzel kapcsolatban Kallina képviselő a szerződések igazságtalanságáról beszélt. Ebben, uraim, nem fogunk tudni sohasem megegyezni. Az egyik fél a szerződést igaz­ságosnak. míg a másik fél igazságtalannak tartja. A legtöbb hafárreviziós aiSfér mindig azzal végzőibe, akárhogy is oldanánk meg hogy az eeyik fél igazságtalannak tartaná azt. a másik fél pedig meg volna azzal elé­gedve. a mi körülmények körött nem le­het pusztán etnikai államéit alkotni r« esze­rint á(lapítani meg a határokat. Mind"n reáloolitikusnak be kell ezt ismernie és esek az nem látja. ezt. aki vak a nemzet­közi élei reális szükségleteivel szemben. „A népszavazás nem abszolút igazságos esifcöi“ Benes ezután állást foglal a népszavazás elve ellen, mert szerinte ez nem abszolút igazságos eszköz. Véleménye szerint a béke- szerződések elleni kampány idején meg kell őrizni a nyugalmat és nem kell idegeskedni. Nyugodtan meg lehet mondani egymásnak a véleményeket anélkül, hogy ebből ellensé­geskedés támadna. Ezzel az üggyel kapcso­latban — úgymond — szeretnem kijelenteni, hegy a mi politikánk a következő: Mi senki­től semmit nem akarunk. Nincs szándékunk senkinek semmit sem adni és ha valaki eb­ben a tekintetben valamit ki akarna tőlünk erőszakolni, védekezni fogunk és meg va­gyok győződve arrH, ho.<?y a nemzetközi fó­rumok előtt helytállók ál lás non tómmal. Eb­ben az irányban nincs mitől félnem. A leszerelés és a biztosság A külügyminiszter ezután áttért a leszerelés kérdésére és hangsúlyozta, hogy a csehszlovák álláspont győzött a leszerelési konferencián, vagyis az az álláspont, hogy a leszerelést csak fokozatosan lehet végrehajtani. Ezt az állás­pontot fogadta el a leszerelési konferencia Né­metország, Magyarország és Bulgária szavaza­taival is. Benes úgy értelmezi a biztonságot, hogy az valamennyi államra vonatkozzék, tehát Né- :-metországra és Magyarországra is. A mi­niszter ezt őszintén kivánja Csehszlovákia érdekében, mert meg van győződve arról, hogy ha ezeknek az államoknak meg lesz a biztonságuk, úgy Csehszlovákia is biztonság­WWVVVVWWVWWVWWVWVWWV^ Január 19-én tartják meg Hock János ügyében a főtárgyalást A főtárgyalásíg Hock János fogságban marad Budapest, január 14. (Budapesti szerkesztő­ségünk teleíoojelentése.) Töreky Géza dr , a törvényszék elnöke etegnap és ma egész dél­előtt tanulmányozta a Hock János ügyére vo­natkozó iratokat, majd dél' egy órakor össze- üit a vád tanács, amely úgy döntött, hogy a főtárgyaláson hozandó érdemleges ha áro- zatig Hockot vizsgálati fogságba tartja, egyben a főtárgyalás időpontját már január 19-re, csülökökre tűzte ki. A vádtanács a végzés indokolásában megálla­pítja. hogy Hock latos' az államügyészség sú­lyom bűnesetek menyekkel vádolja, tizennégy é,ri távollétével -neghiusirótta, hogy bűnügye végleges befejezést nyerhessen és Hock Já­nosnak megállapíthatóan semmiféle foglalko­zása, lakása nincs. A vád tanács tekintetbe vető ugyan hajlott korát, önkéntes visszaté­rését és megtört egészségi állapotát, mégis nem adhatott helyt a védő indítványára elren­delte Hock János fogva! artását. aNgy Vince dr., Hock János védője nyom­ban fölkereste a fogházban Hockot, aki örömét fejezte ki a közeli főtárgyalás fe­lett. Egyébként a fogházban mindent meglesznek, hogy Hock János kedvezményekben része­süljön Hock egész nap fekheGós egyedül sé­tálhat, csupán íálogatokai nem fogadhat egye­dül. 3

Next

/
Thumbnails
Contents