Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-12 / 9. (3119.) szám

1938 január 12, csütörtök.

'PRXGAI-MAGtAR-HlRLAl.

SzmHÁzKönWKoLTaRA,

Krofta Kamill:

A csehszlovák történelem kistükre

(Í932, Novina Könyvkiadó vállalat, Munkács — Fordította: Sas Andor — Novina kny, 8-rét, Í47 old., 2 térkép mell,)

ÍA könyv szerzőije nemcsak előkelő állása (a kül- ügymimiisateT helyettese) következében tarthat iszámot fokozottabb figyelemre, 'hanem tJör- ténetirói működésénél fogva is. Minket, magyarokat 'is a legközelebbről érdekel annak az állaimnak története, melynek polgárai vagyunk és amelynek femlartásábae nem ás csekély közteherviselésünkkel oésztveszümk. Knoíta Kamill könyvében azokra a megállapításokra, amelyek a esek nemzet történetéivel vannak összefüggésben, kitérni nem szándékozunk, viszont a legélénkebben érdekelnek azo-k a megállapításai, amelyek a miagyar történelem eddigi megállapításaivai állanak kapcsolatban és az itt élő magyar nemzeti kisebbségre vonatkoznak.

A történetírás nem vomtteozhatifc az egyes események felsorolására, mert akkor krónikává lesz, hanem a törtemé tórának meg kel éreznie azt a szelemet, amelyet az esenvények árasztanak ki magukból. Ebből a nézőpontból Krofta könyve súlyos kritika alá esik, miivel a történeti objektivitás ellen is- nagy hibákat követ el és nem helyezkedik a taoitusi történetírás „sine ára et stúdió'* elvi alapjaira. Inkább politikus, mint történetíró a mi nemzeti szempontjainkból. Az ő történeti elgondolása szerint Szlovenszkó már ezer éis egynéhány száz éve a mai helyén áll és a csehszlovák egységes nemzetnek képezte egyik darabját. A csehszlovák nemzet fogalma egészen uj politikai alkotás és történelmi múltja nincsen. Éppen azért miniden igyekezet a szlovákságnak a magyar nemzet, egységes történetéiből való kikapcsolására tudományos alapon meg nem okolható, ment a történelem tényeken és nem elméleteken alapszik.

Krofta tehát nem beszél a volt északi Magyarországról vagy a vélt Magyarország északi vármegyéiről, hanem Szílovenszkőrői, ami teljesen anakronisztikus beállítás és tudományosan nem helytálló. Sőt tovább megy. Nem beszéd Dunántúliról sem, hanem Pannóniáról1. Ezzel azt akarja tudatosítani, hogy a szlovák nép egy évezred és néhány évszázad óta a mai helyén élt és nemzetet alkotott. Azt írja Szvatopluk birodalmáról, hogy annak egyik püspöksége a szlovák Nyítrán volt, amely a köztörténeti legjobb tudomás szerint a nagymorva birodalom székhelye volt. Azt a történeti tényt is -teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy az avair- szlávok birodalma teljesen megszűnt és felszívódott a népvándorlásnak a Duna—Tisza közére érkező hullámaiban. A volt északi Magyarország első századaiban a mai Szlovenszkó területéből a folyamok völgyeiben vajmi kevés a település és a he- gyek-vöigyefc még őserdővel vannak borítva.

Krofta szerint ,.keleti törzsek a mai Szlovenszkó földjén kirekesztőditek az egyesülésre irányuló folyamaiból, sőt idővel beolvadtak a fiatal magyar államba, hogy azután csak napjainkban térjenek vissza az ősi természetes közösségbe.*' ügy hangzik ez az előadás, mintha egy kirándulásról lenne szó, csakhogy ez ezer és egynéhány esztendeig - tartott. ..ügy látszik, hogy ezen század (a X-ik) második felében erőhatalommal Csehországhoz csatolták Morvaországot Nyugaiíszlovenszkóva] együtt(!) és hogy ez a X. század végéig a .cseh államé maradt". Ez a bizonytalan állítás történeti alapon nem valószinüsithető? Balul ütött ki Prie- mysünek az a kísérlete, hogy birtokát Nyugatezlo- venszkónak és a régi Pannónia földijének a magyar államtól való megszerzése utján kikér ékíts e." A szerző egészen nyugodtan nevezhetné a régi Pan- ■ noniát Dunántúlnak vagy Nyngaitmagyarorezágnák iá a köntörfaiazó körülírás helyett. Tovább ezeket mondja: P re ínyei két Ízben (1271 és 1272) elfoglalta Nyugatsziovenszkót, másodízben Pannóniának egy részével együtt, de a meghódított területiét nem sikerült neki uralma alatt megtartania.

„ ... képesek voltak (a husziták) országuk határán messze túlra győzedelmes hadjáratokat vezetni (az akkor Magyarországhoz tartozó Szlovenszkóra stb.)" Legjobb tudomásunk szerint más államhoz a történelmi Magyarország fennállása óta nem tartozott. „Majd amidőn Ulászló cseh királyt magyar királlyá választóíiák, a cseh állam, melynek egysége igy helyreállott, szoros közösséghez jutott Magyarországgal s ezzel Szlovenszkóval is." Krofta ezzel azt akarja mondánk hogy a történelmi Magyarország területe hozzátartozott a történelmi cseh áftliaim egységéihez, tehát annak része volt. Mi úgy tudjuk, hogy II. Jagelló Ulászló per szónál unióban uralkodott Cseh- és Magyarország felett. Nem tartjuk objektívnak azt a megállapítást sem, hogy a Jagellók alatt a német elemet csaknem teljes jelentéktelenségbe süllyesztették. (47. 1.)

Téves történetszemléletre bizonyít az az állítás, hogy ezeket a Habsburgi házból származó uralkodók „főképpen a magyarok érdekében viselték", ezzel í zeimben történeti tény az, hogy a Habsburgi uralkodók, akik német-római császárok is voltak,

Magyarországot harctérnek használták, hogy ezzel az osztrák örökös tartományokat és Csehországot magát is megkíméljék. Ami pedig a pénzáldozatot illeti, nem tudjuk, hogy az osztrák örökös tartományok p'énzáldoaatai voltak-e nagyobbak — beleértvén természetesem Cseh- és Morvaországot is, vagy az a költség, amellyel a háborúk között a német és cseh zsoldos seregek eltartásával járult a védelemhez. A magyar katona évszázados vér- álduzahaárál ne is beszéljünk.

Krofta nagy történeti tévedése Rudolf uralkodásának leírásánál az, hogy a magyarok a legnagyobb vonakodás nélkül eljártak Csehország közös ország- gyűléseire. Ha még a török ellem való közös készülődések megbeszéléseiről lenne szó, ilyenre volt példa, de országgyűlésre soha. I. Ferdánánd uralkodásának talán minden harmadik eztendejében összehívta a magyar országgyűlést, Rudolf pedig bosszú uralkodása alatt négy országgyűlést tartott, amelyből kettő dolgavégezetlenül oszlott szét. Téved Krofta abban is, hogy Habsburgi I. Ferdiinőmd perszonális unióban élt volna az ausztriai tartományok és Csehországban, mert a cseh rendek a legidősebb fiú trónörökilésii jogát vonakodás nélkül ismerték el, mig ez Magyar-országon, amely a szabad királyválasztás jogát nem adta fel, csak I. Lipót alatt következik be. Nehezen lehet megérteni Krofta következő történeti megállapítását: „Az első Habsburgok alatt legalább némely ügykörben bizonyos közigazgatási egységesülés támadt a cseh országok és a többi országok, különösen Magyar- országnak szlovenszkói része között". Ha ezt abból következteti, hogy Rudolf birodalmi székhelyéül Prágát választotta, úgy ebből igen messzemenő következtetést vont íe a székhely kérdéséből. Az udvari kamara volt az egyetlen központi szerv, amely a császár és a magyar király mindegyik országával érintkezett.

A fehérhegy! csatával alig néhány szóval fogM- korifc és meg sem említi, hogy a válási háborúkban Bethlen Gábor, mint a morva rendek és a cseh nemesség szövetségese vett részt a harmincéves háború küzdelmeiben, melynek hullámai a cseh királyság tartományaira is átcsaptak. Könyvének sok helyén álilitja, hogy a cseh korona országai Fehérhegy után sem szűntek meg önálló, önjogu és egységes állami egésznek lenni. A történelmi következmények azonban ezt néma bizonyítják. A cseh kancellária feiáíllitésa nem bizonyítja azt, hogy az ország megtartotta volna közjogi önálló egyéniségét, amikor az önkényuralom alkotmányát eltörölte, törvényeket diktált neki és még nyelvi jogait sem ismerte el. Ezek nem az önálló, önjogu és egységes állam kritériumai.

Ezzel szemben elismerni kénytelen, hogy Magyarország jelentékenyen eltérő módon fejlődött és „ez a fejlődés Szlovenszkót is érintette." Ez természetes is, mert Magyarországon egy alkotmány volt ősidők óta, amelyről a nemzet soha le nem mondott, még az elnyomatások éveiben sem. Ez az alkotmány Trencsénben és Túróéban ás éppen olyan volt, mint Hajdúban és Szabolcsban. Csehország 1749-ben, Mária Terézia alatt elveszti a cseh kancelláriát, ami állami önállóságának nemleges bizonyítéka, majd beolvad az osztrák örökös tartományok közé és itt megszakad a jogfolytonosság a régi cseh királysággal.

Krofta történetírásának teljesen politikai izt ad a csehszlovák egységes politikai nemzet fogalmának előkészítése. A szlovákokat „a csehszlovák nemzet szlovák ágának fiai" néven említi, amelyből „néni veszett ki soha teljesen a nemzetének cseh ágával valló neylvi és népi egység tudata." Mi ennek bdzonyitékait a magyar történél' emben nem találjuk, de az közismert dolog, hogy a XIX. század, mely a nemzeti ébredés százada, a szlovákságot éppen úgy megérintette, mint a magyar népet. Az, hogy a magyar nép a szlovák néppel békés testvériségben élt, sok történeti adattal bizonyítható. Rákóczi Ferenc szabadságharcának első csapatai a szlo vák és a ruszin népből kerültek ki. 1848- ban Branyiszkónál és számos diadalmas csatában a szlovákság együtt küzdött a magyarral, sőt. a szlovák népet teljesen hidegen hagyta a negyven- kilences Hurbán-iféle betörés, amelynek császári izét azonnal megérezte.

A legújabb kor történelmének megítélésében Krofta Kamill tisztán politikai szemüveget használ. Szerinte a Bach-korszaik „javulást" hozott a szlovák népre, mert a cseh hivatalnoki kar özön- lötte el az országot. Ez a megállapítás nem helytálló. Az sem, amit a Bach-kore-zakbeli „magyarosi- iáéiról mond. Tudnivaló, hogy a Bach-korszak mémeteeitett még Csehországban is. Azzal az állításával szemben, hogy a szlovákság az 1848-as szabadságharc után átvette volna a cseh nyelvet irodalmi nyelvül, miaga állapítja meg, hogy 1860 után a szlovákok lemondtak a cseh nyelvről. Ezzel a

csehszlovák irodalmi nyelv létezésének korábbi előfeltételei is elesnek. Tisztán politikum ez, amit a magyarosításról, a szlovák középiskolák bezárásáról ir, amelyeknek igazi okai eléggé ismeretesek. Egyetlen álam sem enged szuverenitása ellen semmiféle támadást sem. Ez alól a mai csehszlovák állam sem kivétel.

Ezeken keresztül jut el Krofta a csehszlovák egységig: „Magukat közösen csehszlovákoknak nevezik, ami egykor, régen szokásos volt." Ezt a szokást nem ismerjük a magyar történelemből amely a szlovák nemzetnek is évszázados történelme. .Könyvének végén a mai csehszlovák állaim keletkezésénél kitér a pittsburgi szerződésre, mely szerint „Szlovenszkó bizonyos autonómiát nyer". Fel sem tűnik ezek után, amikor azt mondja, hogy Szlo- veimszkónak nem voltak történelmi határai. Beszél a római kúriával kötött modus vivendirőL mely tudomásunk szerint még nem lépett életbe és beszél a magyar nemzetről is, amely itten ék akik között (politikai felfogásban) „uj fordulat készül". Ez a része azonban már a csehszlovák köztársaságnak jövő történetéhez tartozik. A könyv nem elégíthet ki magyar kisebbségi szempontból senkit. A történelem legyen csakugyan az és ne legyen benne politika.

A könyvet Sas Andor fordította, több helyen észlelünk benne zavaros mondatokat és kifejezéseket (Volt Magyarország), oimd talán nem is írható mind a fordító rovására, ha ismerjük a sokszor bizonytalanul ingadozó cseh mondatszerkesztés módijait. A nyomdai kiállítás technikája a fokozottabb gra- ikai igényeket is kielégítheti.

Alapy Gyula.

Uj hultarUlm a Magas Tátráról

Táíraszéplak, január 11. Tátraszéplakon in- temacjonális sportközönség jelenlétében mutatták be azt a kultur filmet, amelyet a Ká rpát - egyesület hatvanéves jubileuma alkalmából részben a szépesséigi városokban, részben a Magas Tátra üdüilö- és fürdőtelepein, főleg azonban a Tátra hegyvilágában készítettek. A filmet a Kárpátegyesület főtitkára, Hefty tanár, az ismert, alpinista, Böekl mérnök és Kemény dr. társaságában rendezte. -A filmnek a célja, hogy úgy a tátrai fürdőik szövetsége, mint a Karpat- benverein által újonnan teremtett üdülési lehetőségeket,. valamint a turista menedék-házakat, továbbá a Magas Tátra természeti szépségeit ég a Szepesség kulturhistóriai múltját és műkincseit bemutassa. Ennek a feladatának a film a legkiválóbb mértékben felel meg. A tele ob- 1 jektiv -több kilométernyi távolságról nemcsak igen hatásosan, de rendkívül tisztán és szemléltetően láttatja a -film nézőivel a Magas Tátra 'hegycsúcsait és ez az első tátrai film, amelyen a 'hegyek, ormok és csúcsok a maguk teljes szépségéiben bontakoznak ' ki. A Csorbái tótól egészen a Javorináig a Tátra minden részét, völgyét és erdeit magában foglalják ezek a felvételek, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a Magas Tátrának Európában újabb híveket szerezzenek. Ebből a szempontból a film kultur- jelentősége felbecsülhetetlen értékű.

A filmnek a második részét a Szepesség Ismertetése képezi. Kemény Vilmos dr. nagy hozzáértéssel és szakértelemmel választotta Id azokat. az objektumokat és helyeket, amelyek a Szepesség múltjának kulturhistóriai szempontjából nemcsak helyi jelentőséggel, hanem az európai történelmi múlt távszögéből nézve is minden érdeklődésre nézve nagy értékkel bírna. Poprádtól Késmárkon és Lőcsén át a Du- najec áttöréséig és szepesi, valamint a luiblói várig minden emlékezetes és figyelemreméltó része a Szepességnek megvan a filmen örökítve, amely egyben a szepesi népviseleteket is bemutatja.

A filmnek — amelyet a Deutsche Kulturfilm- Produktion (Berlin készített és amelynek operatőrje a hírneves Hí Héber volt, aki a Zeppelin első nagy világító rútját is filmezte, — a bemutatón rendkívül nagy sikere volt ég az UFA-kul- turfilmek bármelyikével felveheti a verseny. A sikert bizonyltja az a körülmény is. hogy egynéhány kópiát már Berlinben eladtak és a film bemutatása iránt úgy Kémetorezágban, mint a többi, középeurópai államokban igen élénk az az érdeklődés. Lillafüred és Krynica, ezen a példán felbuzdulva, most hasonló filmet készíttet.

A telj szezon folyamán a nyáron készült filmet kiegészítik a Tátra telének és téli sportjának felvételeivel, amelyek keretében számos európai hírű sportember, közöttük a mükorceo- lyázás világbajnoka., az osztrák Sekaffer is be fogja mutatni a Magas Tátrában sportteljesítményeit.

Itt írjuk meg, hogy a Tátrában ragyogó napsütéses az idő és hogy az élet rendkívül élénk. A Tátra téli szezonja, ha a következő hetekben

is annyi lesz a vendég, mint most. amikor az összes fürdők zsúfolva vannak, nagyszerűnek Ígérkezik. Estéukint táncmulatságok, inozielő- adások, szépségversenyek és egyéb szórakozások követik egymást, számtalan kiránduló társaság megy naponta a begyekbe és utazik a. Szepesség városaiba. (S. B.)

(•) Elmarad Cselényi József és Szakmáry Magda kassai koncertje. Kassai szerkesztőségünk jeleníti: Cselényi József, a budapesti Nemzeti Színház művésziének és Szakmáry Magda, a prágai német színház énekesnőjének január 12-re, csütörtökre hirdetett kassai hangversenye elmarad, miivel az országos hivatal nem engedélyezte Cselényi föllépését. Az elővételiben elkelt jegyek árát a rendező Vitéz-cég visszafizeti.

(*) A magyarországi kommunizmusról filmet készít az oros-z szovjet. A szovjet tudvalevőleg külföldi propagandájának tengelyébe a filmet állította. Több nagy filmje sikert is aratott világszerte. Az 1917-es forradalmat két óriási film örökítette meg: az egyik Pudovkin „Szentpétervár vége" című filmje volt, a másikat Eisenstein rendezte „Tíz nap, amely megrázkódtatta a világot" címen. A szovjet most az 1918—10. évi magyarországi forradalom 'témájából készít filmet. A szcenáriumot már megírta Balázs Béla, a Berlinben élő emigrált író, a zenét most komponálja hozzá Szabó Ferenc, aki négy évvel ezelőtt végezte Budapesten a Zeneművészeti Főiskolát és fél éve ment ki Szovjetorosz- országba, állítólag már erre a filmre hívták ki. Semmi kétség, hogy az októberi forradalom és kommün a szovjet propaganda céljait fogja szolgálni. Esetleg személyesen szerepel a filmben Kun Béla és a többi Oroszországban élő magyar kommunista. A hangosfilm betörése óta alábbhagyott az orosz filmgyártás. Most, a szovjet fennállásának 15 esztendős jubileuma alkalmából ismét nagyobb produkcióra készül Oroszország. Huszonnégy tervezett nagy filmjének egyike a magyar tárgyú. A többi között szerepel Eisenstein komédiája és mexikói filmje, Pudovkin drámája a nyugateurópai életiről és egy hatalmas film, amelynek Lenin, Staíiiin, Kálium és a többiek lesznek főszereplők Barbusset is meghívta a szovjet, a francia iró egf pacifista filmét készít, amelynek cinné: „Embet ember ellen" lesz.

(*) Máris bukás feuyegeti a newyorki Radio-Cityt. A világ nyolcadik csodájának emlegették a minap megnyílt newyoTki Radio-Cityt, a világ áhitóiag legszebb és legnagyobb színházát, És tázenkétnapos fennállása óta máris felhők tornyosulnak a felhőkarcoló fölött. A bemutató-előadáson egy revüt játszottak és ezt a revüt a nagy premieren Amerika legszebb színházi közönsége nézte végig. De csak az első előadáson volt tele a revüeziniház, 6500 helyes nézőterének azóta legfeljebb csak a negyedrésze telik meg és üres székmezők előtt produkálják magúival Titta Ruffo, Vera S’chwartz, Harald „ KreutZberg és Rapé Ernő, a magyar karmester százhusztiagu zenekara élén. Most energikus gesztussal akarják megmenteni a helyzeteit. A megnyitó műsor 100.000 dollárba került, de már nem játsszák; helyette olcsó mozi- és varieté-programot játszanak, miután a Radio-City óriás Rodkefeller- mioziját már bezárták. A művészekkel tárgyalásokat kezdtek, hogy a szerződésüket felbontsák és ha ez nem fog sikerülni, más színházakban léptetik fel őket.

Hajápolás, hajfestés,

tartós ondulálás élőit

ajánlatos a haját uálunk megvizsgál latin. Fejbőr-, arc* és kézápolás legrégibb és legjobb szakisineröjc

Béres Mihály, KoSice, Pö-u. 85.

(Andrássy palota) Ingyen tanácsadás! Szolid árak )

A NYUGATSZL0VENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN:

Csütörtök: Amikor a kislányból nagylány lesz. Péntek: Fanny.

Szombat: Weekend.

Vasárnap délután: .Mikor a kislányból nagylány lesz este: Weekeud.

Hétfő: A mosoly országa.

AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA LOSONCON:

Csütörtök: Angyalt vettem feleségül. Va&zary János nagyszerű énekes bohózata.

Péntek: Filléres előadás, vasárnap délutáni mérsékelt helyárakkal: Csók a tükör előtt. Színmű. Szombat: A fehér ló. Nagy revü operett-újdonság. Vasárnap délután: Vőlegényem a. gazember. Operett, mérsékelt helyárakkal.

Vasárnap este: A fehér ló. Operett.

Hétfő: Egy kis senki. Vigjáték-ujdonság.

A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON:

Csütörtök: Kaméliás hölgy.

Péntek: Nyitott ablak. Operett.

Szombat délután: Csók a tükör előtt, este: Nyitott ablak.

Vasárnap délután: Őfelsége frakkja. Operett, este: Nyitott ablak.

AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA:

Csütörtökön csak egy napig, általános közkívánatra, a múlt szezon egyik legszebb filmjének, a TÉKOZLÓ FlU-nak másodberautatója. Főszereplője: Gustáv Fröhiich.

Következő műsor: A SZENVEDÉLYEK VIHARA: Emil Janii'inge legnagyobb szerepében. Partnere: Anna Steu.

Szombaton és vasárnap délután Is3 órakor, uép- előadás keretében: A reichenbaehi bankház kirablása. Szenzációs detektivdráma. Főszereplői: Evelyn Holt és J. Kovái Samborsky.

| ICf SS 1^5. rfc-SjP I Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik

IQ ©na 1»ÍcSJeÍí©Í1Í CbCMoXibCK 9 az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetési nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk.

9