Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-12 / 9. (3119.) szám
1933 január 12, csütörtök. Január 17.-re összehívják a képviselőházat Gazdasági vitát indít meg a kormánya plénumban - Ni szerepel az ülés napirendién? Végétért az általános vita a költségvetési bizottságban Prága, január 11. A képviselőház elnöksége ma illést tartott, amelyen elhatározta, hogy a Jcépviselöhá* plénuma legközelebbi ülését január 17-én, kedden délután három órakor tartja. Az ülés napirendjén szerepelnek a Svájccal és Németországgal (kötött kereskedelmi szerződések és azok jegyzőkönyveinek ratifikálása és a csehszlovák-román határkiigazji tásról szóló alkotmánytörvény javaslat, amelyet már letárgyalt a ház és csupán annak megszavazására kerül a sor, feltéve, hogy jelen leszre az ülésen annyi képviselő, hogy eztazalkot- mányjavaslatot háromötöd többséggel el ás fogadhassák. Az eddigi tervek szerint a kormány egy vagy két napra terjedő gazdasági vitát akar megindítani a képviselőház plénumában. A képviselőiház január 17-1 ülésén a kormány be akarja nyújtani a villanykörték megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot. Ez azonban még nem egészen biztos, mert a villany- körtéket előálLliitó gyárak azzal fenyegetőznek, hogy beszüntetik üzemüket, ha az adóemeléssel megdrágítják termelési költségeiket A kamatlábcsökkentés kérdése Prága, január 11. Ma délelőtt a gazdasági miniszterek tanácskoztak a kamatláb leszállításáról, végleges döntést azonban még nem hozhattak, mert még nem tudtak megegyezni a pénzitézetekkel, viszont a kormány diktatórikus módon nem akarja a kamatlábat leszállítani és ezen intézkedéshez csak végső esetben nyúlnak- A kamatláb leszállítására vonatkozó tanácskozások még holnap is folytatódnak. „A költségvetést 11 milliárd koronáról 6 vagy 7 milliárd koronára kellett volna leszállítani** Prága, január 11. A költségvetési bizottság ■tegnap esti ülésén a költségvetés általános vitája folyamán Slavióek cseh nemzeti szocialista képviselő beszédében foglalkozott a nemzetközi helyzettel, amelyet nem tart a legkedvezőbbnek, mert az egyes államok politikája nem arra mutat, hogy biztosítsák a békét és rendes gazdasági kapcsolatokat teremtsenek egymással. Olyan eseményeknek vagyunk a tanúi, mondotta —, amelyek a mi államunkat is nyugtalaníthatják. így elsősorban ismét felszínre vetették a lengyel korridor kérdését. Olaszországnak az a törekvése, hogy a kis- antantot szétugraissza és Jugoszláviát izolálja. Nincs megoldva még a leszerelés és a háborús adósságok kérdése. Háború van Bolívia és Paraguay közt, a távol keleten is és végül még legközelebbi szomszédunknak most kipattant fegyverszállítása is nyugtalanságra ad okot. Ily körülmények között valóban nem lehet hivatkozni a lojalitásra és a közvetlen szomszéd országokkal való együttműködésre, amint ezt Jung képviselő kifejtette. Amikor látjuk, hogy közvetlen szomszédaink milyen politikát folytatnak, nekünk nemcsak a kis- an lantban, hanem a nagy Franciaországnál is védelmet kell keresnünk. A közvélemény fölvilágositást követel a nemzetközi politikai kérdésekről és elvárom a külügyminisztertől, hogy reszortjának költségvetési tárgyalása alkalmával ezekről a nemzetközi fejleményekről nyilatkozni fog. A mai ülés első szónoka Kopecky kommunista képviselő volt, aki élesen kritizálta a költségvetést, amelyet kapitalista költségvetésnek tart. Ezután Pruzsinsky szlovák néppárti képviselő szólalt föl, aki a költségvetés egyetlen előnyének azt tartja, hogy az idén már a tanítók fizetésére szánt fedezetet, valamint a munkanélküliek segélyezésére fordítandó összegeket is fölvették a rendes költségvetésbe. A koalíciós hetes bizottság a költségvetésben eszközölt törléseivel csak félmunkát végzett, mert meghagyta a rendelkezési alapokat a miniszterelnökség költségvetésében és megengedte, hogy a földművelésügyi minisztérium újabb osztályokat és újabb hivatalokat létesítsen. A hetes bizottságnak foglalkozni kellett volna a minisztériumok számának csökkentesével. A költségvetés nem felel meg a mai gazdasági helyzetnek, mert hogyha a nemzeti jövedelem az utolsó esztendőkben 90 milliárd koronáról 50 milliárdra csökkent, úgy a költségvetést, amely ma 11 milliárd koronát tesz ki, ennek megfelelően le kellett volna szállítani hat-, vagy hétmilliárd koronára. A költségvetés tehát túl van méretezve. Ugyancsak nagyon optimisztikusan állították be a költségvetésbe az adóbevételeket és az államvasutak deficitjét 490 millió koronával. Egy költségvetés, amely nem számol az adófizetők teherviselő képességével, nem lehet reális és csak rossz hatással van a nemzetgazdaságra. A gazdasági élet szanálását alulról fölfelé kell kezdeni és nem fordítva. Az adóterhek könnyítése nélkül az árak nem i-/állhatnak le és. a kamat sem csökkenhet. Ha az állam a kartellek nyereségeiben akar fedezetet találni deficitre, igy például a gyufa- és a benzin-kartellnól, úgy a fogyasztási árak nem csökkenhetnek. A hitelkamatláb nem csökkenhet olyan időben, amikor az emberek betéteiket kiveszik és amikor a pénzpiacon nagy az érdeklődés a töke iránt. Végül ajánlja, hogy az államadósságokat konvertálják. Rosche felszólalása Rosche német gazdasági párti szerint a költségvetés csak akkor volna elfogadható, ha a gazdasági viszonyoknak megfelelően állították volna össze. Ha állandóan a nemzetgazdaság vérét szívják, úgy végül is el kelle vérezuie és ezzel tönkreteszik az állami gazdálkodást is. Az Általános világpolitika és az európai politika rossz és kérdés, vájjon Csehszlovákia külpolitikája helyes-e. Sok tekintetben hebizonyosodott, hogy az ellenzéknek igaza volt, azonban nem hallgattak rá. Véleménye szerint az európai helyzet elsősorban is Németország és Franciaország viszonyának alakulásától függ, ami pedig a csehszlovák külpolitikát illeti. nem hiszi, hogy Benes továbbra Is megmaradhatna az eddigi külpolitikai irány mellett Csak politikai barátság nem elegendő, hanem szükséges gazdasági téren is a barátságos kapcsolatok kiépítése. Csehszlovákia viszonyain felül él ég a válságnak kellett bebizonyítani, hogy igy gazdálkodni tovább nem lehet A pénzügyi politikát nem lehet politikai hasznosítás szempontjából vezetni. Csehszlovákiának elsősorban is két nagy problémát kell megoldani é6 pedig a hivatalnok- és agrár-problémát A hivatalnok-apparátus óriási, mert hogyha az állami alkalmazottakhoz az állami üzemek tisztviselői, valamint a tartományok, járások és községek tisztviselői is hozzá- számitódnak, úgy ezek ellátása évi 14—15 millió koronát emészt föl. Ami az agrárproblémát illeti, kijelenti, hogy az agráriusok ebből az államból egyre inkább agrárállamot akarnak csinálni és újabb adóemelésekkel egyre jobban sújtják a kereskedelmet, a kisipart és nagyipart. Majd részletesen foglalkozik a költségvetéssel és kijelenti, hogy a költségvetés egyensúlya egészen problematikus jellegű. Az állami üzemeknél rendet kell teremteni. Ami a kamatlábleszáilitást illeti, azt kérdezi, ki szállítsa le a kamatlábat, ha az állam még ma is nyolc százalékos kamatot szed? Ha valaki a lakosság bizalmát vissza akarja szerezni, ahhoz egy kis hazaszeretet szükséges, amint ez Angliában és Franciaországban észlelhető, Csehszlovákiában azonban ez a hazafias érzés sokaknál a zsebnél végződik. Az állami pénzügyigazgatás minden adófizetőben adósikkasztót lát, nem akar tekintettel lenni a mai válságra, hanem még külön büntető adóbíróságot is akar létesíteni. Rosche beszéde után a költségvetési bizottság ülését félbeszakították és azt délután három órakor folytatták. Véget ért az általános vita A délutáni vitában rászívott Stem kommunista, Hodác cseh nemzeti demokrata, Rypár cseh neonért és Macek cseh szociáldemokrata. Az általános vita ezzel be is fejeződött. A költségvetési bizottság még ma este áttér a részletes vitára és pedig a költségvetés első három tételének, a köztársasági elnök és irodája a nemzetgyűlés és a miniszter- elnök költségvetésének tárgyalására. Lapzártakor az ülés tart. A fegyverszállitási hírek kapcsán heves revizióllenes sajtókampányt folytatnak a prágai cseh lapok A Venkov vezércikkben „üzen" Budapesire — A Károdul Listy a „magyar fegyverkezésről" Prága, január 11. A cseh lapok nagy sajtó- kampányt folytatnak az állítólagos olasz fegyverszállítás hírével kapcsolatban. A miniszter- elnök pártjának hivatalos lapja, a Venkov, „A gépfegyverpolitika ellen” cimü vezércikkében többek között ezeket Írja: A Venkov vezércikke — A fegyverek és gépfegyverek Magyarországra való szállítása, amelyet a béc-si Arbeiterzei- tung álcázott le, ez alkalommal nem olyan egyszerű affér, amilyenek az Olaszországból Magyarországra menő régebbi titkos fegyverszállítások voltak. Ma a nagymennyiségű fegyver, amely Magyarországnak van szánva, riadóul szolgál valamennyi állam számára, amelyekkel szemben Budapest ismert: „Nem, nem, soha!” jelszavát elkiáltotta. Ezt a föltűnő szállítást Fehér fogak: Chlorodont nem lehet be nem sorozni az utolsó hetek politikai eseményei közé. Mussolini nyilvánosságra hozatta azon nézetét, hogy Franciaországnak át kellene, hogy engedje Olaszországnak KÖ- zépeurópában a döntő befolyást, amiért Róma kiegyezéssel fejezné ki háláját. Németország viszont — Mussolini fölfogása szerint —- Lengyelország és a többi balti államok rovására keleten kapna jogot expanzióra. Olaszországnak Középeurópába való behatolásának legfőbb akadályát a többi kisantantállam által tá- mogatott Jugoszláviában látta. Ezért keletkezett először az olasz—jugoszláv feszültség, melyet mesterségesen hivtak elő. Az olasz lapok a zárai esetet, ahol a jugoszláv kormány által elitéit uccai suhancok tönkretették a velencei kőoroszlánokat, óriási jugo6zlávellenes kampány szitására aknázták ki, amelynek során azt állították, hogy Jugoszlávia lehetetlen politikai alakulat, oly nemzetek konglomerátuma, amelyek kölcsönösen gyűlölik egymást. Ez a kampány élénken emlékeztet a bécsi és budapesti lapoknak a Szerbia-ellenes osztrák akció előtti kampányára... — E politikához Olaszország Magyarországot választotta magának munkatársul — folytatja a Venkov —, viszont Magyarország az olasz segítség révén reméli visszaszerezni azt az egész területet, amely a háború előtt az övé volt. Ha ennek az olasz—magyar együttműködésnek a politikai céljait tudatosítjuk, akkor a fegyverszállításhoz szükségtelen minden további kommentár. Rejtély marad csupán az osztrák kortáány szerepe, amely a szállításról tudott, azt támogatta és politikailag fedto... — Magyarország tehát kielégítően el van látva fegyverekkel és gépfegyverekkel. Repülőgépeket és tankokat is kapott állítólag Olaszországtól. Ez a tény nem maradhat befolyás nélkül a szomszédoknak Magyarországhoz való viszonyára, hanem ellenkezőleg, ez az ezer gépfegyver fölveendő a Magyarországgal szembeni uj politika alapjai közé. Budapestről időnként hangok hallatszottak „Középeurópáról“, együttműködésről stb. Ma világosan látjuk, hogy ezek a pusztába kiáltó hangok voltak és hogy a hivatalos magyar körök sokkal többet törődtek a gépfegyverekkel, mintsem a „középeurópai együttműködéssel”. De nemcsak a politikusoknak nem szabad megfeledkezniük a magyar- országi arzenálról, hanem a katonai köröknek is be keli ezt kalkulálniok terveik közé. A magyarok va banque-politikát űznek és nagyon nagy elővigyázatlanság volna, ha engednők, hogy egy hirtelen akció meglepetésszerüleg érjen minket. Ugyan békeszerető nemzet vagyunk, pacifisták vagyunk, de nem olyanok, akik megengednék, hogy az Olaszországból származó budapesti gépfegyverek fölboríthassák Középeurópa mai állapotát. Ezt szükségesnek tartjuk idejében megmondani — fejezi be a lap —, nehogy Budapesten téves illúziókban ringassák magukat. A Národní Listy riadója A nemzeti demokrata „Národni Listy „Magyar fegyverkezés” címen ugyancsak vezércikket ir: „Még a Károlyi-kormányban sem tudott lényegesebben érvényesülni a frankofil orientáció — írja egyebek közt —, mert ebben a kormányban is ott ült Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, aki Bethlen gróf mellett az olasz és német orientációnak legkiemelkedőbb híve. Mindenkinek, aki előtt ismeretesek a pesti politika utjai és metódusai, egészen természetes volt, hogy Károlyi Gyulának a magyar kormány éléről való távozásával és a Gömbös-éra életbeléptetésével hosszú időre eltemetődtek a magyar külpolitikában a francia orientációra irányuló összes mozgalmak. Ha időnként mégis elhangzik Budapesten egy-egy Franciaországgal rokonszenvező nyilatkozat és egyes hangok a francia orientáció után kiáltanak, ez mind csak kétszínű játék, amely végül is födni akarja az uj, titkosan előkészített komplottot a kis- antantállamok és Franciaország ellen. Ez a tradicionális magyar taktika, amely különböző változatokban ismétlődik, meg. Úgy Gömbös, mint Bethlen revizionista. Bethlen mindaddig, amig a magyar politika élén állott, hivatalosan és nyilvánosan nem vallott szint a revizionizimis mellett, Gömbös viszont, amikor a magyar kormány főnöke lett, egész politikáját hivatalosan a revizionizmusra állította be. A Mussolininál tett látogatása után Gömbös pontos „mars- rutát” hozott Rómából a magyar külpolitika számára és feltűnő sietséggel kötött gazdasági, politikai és katonai szerződést Ausztriával. Annak gazdasági részéről egyet-,mást hallottunk a két fél államifór,fiainak a nyilatkozataiból, a politikai és katonai része azonban titok maradt. Az olasz-magyar katonai konvenció Ausztria nélkül illuzórius lenne. Magyarország és Olaszország között — ez utóbbi Magyarországot főleg egy Jugoszláviával való konfliktus esetén akarná fölhasználni — nincsen területi kapcsolat és Magyarországnak saját erejéből és saját termelése révén nincs és belátható időn belül nem is lehet annyi hadianyaga, hogy Olaszország számára hathatós és fölkészült katonai szövetséges és segítőtárs lehessen. A magyar fegyverkezést a trianoni békeszerződés erősen korlátozta. Erre szükség volt a közéfpeurópai béke megőrzése végett, mert — s erre nézve nem szabad ámítanunk magunkat — a magyar revíziós és reváns- mozgalmak sokkal veszedelmesebbek, mint- ahogy azt a középeurópai pacifisták gondolják, akik behunyt szemekkel szavalnak leszerelésről. A magyarok — jóllehet Trianont aláírták — a békeszerződést nem ismerik el, titokban fegyverkeznek, ami ma talán már mindenki előtt világos. A katonaságot Magyarországon különböző titkos katonai szervezetekben képezik ki. ^ A hadianyagról, amelyet Magyarország a papír- költségvelésben elleplezett forrásokból különböző címek alatt fizet meg, Olaszország gondoskodik. Ez közismert és több esetben bebizonyított dolog, például a szentgotthárdi és legutóbb a hirbenbergi esetben is- Már csak ezen, Olaszországból Magyarországba irányuló fegyverszállítások kedvéért is szükséges volt a katonai konvencióba belevonni Ausztriát is. Ausztria hosszú ideig nem tud3
