Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-31 / 297. (3110.) szám
Na: RÁDIÓHELLÉKLET 297 ^3110^ SZám * tSOml>aí * 1932 december 31 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kó A képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. 11. emplet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PR AHA A délafrikai font zuhan, de Anglia optimista marad \ DdlaVrika letér az araapalaprói — 1932 mérgese Az ő- és uli¥ határán Irta: Almás* Mihály Miként az egyes ember Szilveszter-estéjén számot vét életének az elmúlt esztendőben lezajlott szakával és eddigi tapasztalatainak lámpásával belevilágítani próbál a jövendő sötétjébe, úgy az emberiség s a népek kollektív életének intézői és figyelői az ó- és az újév határán szintén mérleget szoktak csinálni arról, ami elmúlt és föllebbenteni próbálják a fátyolt, amely az eljövendőt elrejti előttünk. Fájdalom és sajnálkozás nélkül búcsúzunk 1932-tőL Örömtelen, nehéz év volt ez, valósággal szűk esztendő és mindnyájan föllélegzünk, hogy pontot tehetünk a végére. A nagy világválságot nem szüntette meg, hanem ellenkezőleg, csak fokozta annak pusztító hatását. A nyár végén és az ősz elején mutatkozó enyhülés túlságosan rövid ideig tartott, semhogy a várva várt fordulatot meghozhatta volna és az év vége felé a helyzet semmivel sem volt vigasztalóbb, mint tavasszal. A nagy tornádó kegyetlen következetességgel söpörte végig a világot, a munkanélküliek fekete serege Amerikában éppen úgy, mint Európában nőttön nőtt. a megingathatatlanoknak vélt gazdasági vállalkozások egész sora összeomlott, a nemzetek nagy családja pedig képtelennek bizonyult arra, hogy a fenyegető csőd elkerülésére közös* mentőakciót indítson, az egyes államok autarkiás törekvései pedig szinte teljesen megbénították * nemzetközi forgalmat. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az emberiség már régóta nem osetlettíbotlott oly üg’yefogyot- tan, mint manapság. Hiszen ebben az évben a „bizalmat!anság“ fogalma oly tartalmat nyert, amilyennel 6oha azelőtt nem birt. Bizalmatlanokká váltak az emberek a létező társadalmi rend, az országok kormányosai és a gazdasági élet vezérei iránt. Amikor nem bíznak önmagukban, hogyan biznának meg másokban? A kapitalista termelési rendszer és vele együtt a polgári társadalom a legsúlyosabb válsággal küzd, amit létezése óta megélt és a bolsevizmus vörös sátánja kezét elégedetten dörzsölve lesi és várja, mikor omlik össze az az épület, amelyen a tizenötödik század óta oly sok fáradsággal és gonddal dolgoztak az emberi nem legjobb előmunkása A bizalomnak erre az általános hiányára vezethető vissza, hogy az elmúlt esztendőben oly sok országban kellett a kormányt kicserélni. Angliában, a parlamentarizmus klasszikus hazájában MacDonaLd egy konzervatív kormány élén keményen fogja az ország gyeplőjét és Olaszországban Mussolini egyénisége szilárd alapja az ő képére formált kormányzati rendszernek, de már a többi nagyhatalom belső életében fontos változások következtek be az elmúlt esztendőben és hatásuk az egész világon érezhetővé vált. Az Egyesült Államokban Hoo- verrel a republikánus párt oly megsemmisítő vereséget szenvedett, hogy azt sem a kétpárt- rendszerrel, sem pedig Roosevelt népszerűségével egyedül megmagyarázni nem lehet, hanem csakis azzal a nagy elkeseredéssel, amely az amerikai nép lelkét is elfogta a prosperity megszűnése és a válság beállta miatt. Franciaországban a baloldal előre látott győzelme nem tudott egy állandó kormányzatot kialakitaná és Herriot most is, akár 1924-ben. néhány hónapi miniszterelnökösködés után a népszerűség dicsfényétől övezve kénytelen volt helyét átadni. Németországban pedig, ahonnan a politikai válság kiindult, egy rövid esztendő alatt nemcsak Brüningtől, de Papentől is meg kellett válnia Hindenburgnak, aki környezetének befolyása alatt az utolsó időben egyre szeszélyesebb cikk- cakkban irányítja az újból reábizott birodalom sorsát. És kormányválságokkal volt telve a középeurópai kisebb hatalmak élete is. Csehszlovákiában a gyenge Udrzeal-kabinetet. a csak apró- cseprő személyi, de semmiféle rendszerváltozást fel nem mutató Malypetr-kormány váltotta fel. Magyarországon Károlyi Gyula gróf helyébe sokatígérő programmal Gömbös Gyula került. Ausztria Dollfu6sal uj kancellárt kapott. Romániában Jorga és Vajda egyaránt elhasználódott ée Maniuval Titulescu is bevonult a kormányba. Jugoszláviában Zeivkoviceot a király barátí London, december 30. A délafrikai angol domínium eílhatározta, hogy megszünteti az aranyvalutát. Ez a hir nagy feltűnést keltett a londoni lapokban s valamennyi orgánum az angol világbirodalom zavaros politikai és pénzügyi helyzetéről ir. A délafrikai font jegyzését ma újra bevezették a tőzsdéken, de senki sem tudhatja, vájjon a dclafrikai valuta a közeljövőben esni fog, vagy szilárd marad. Az optimista lapvélemények a délafrikai állam kedvező gazdasági helyzetére vafió tekintettel remélik, hogy a délafrikai Páris, december 30- A kamara tegnap késő este 352 szavazattal 188-cal szemben megszavazta Ausztria pénzügyi támogatását. Paul- Boncour fölvetette a bizalmi kérdést és a kormány 164 szavazattal többségben maradt. A vita kiemelkedő pontját Herriot nagy beszéde jelentette. A baloldal vezére személyiségének minden súlyával harcolt a kormány mellett és törekvése szemmelláthatóan az volt, hogv az amerikai adóssági kérdésben szenvedett csorbát most ne gyarapítsa egy újabb vereséggel. Herriot szerint Ausztria mai súlyos helyzetében csak két megoldás létezik; az egyik a Németországhoz való csatlakozás, a másik a nyugati hatalmak segítsége. A német alkotmányban több olyan paragrafus van, amely előre intézkedik a csatlakozásról. A sága sem tudta megmenteni és miután Marinko- vics egy kis vizet kevert a diktatúra borába, Szeszkicg kabinetje ismét a hamisítatlan abszolutizmust állította vissza. Lengyelországban is el kellett mennie az évek óta a nyeregben ülő Zaleskinek és a külügyminiszteri széket Beck alezredes foglalta el. Győré egymásutánban változtak a nevek a történelem kaleidoszkópjában. Régen megszokott szereplők tűntek el és sok helyen egészen ismeretlen nagyságok bukkantak fel a színpadon, jeléül annak, hogy bizonytalan és vajúdó korban élünk, amelynek mázsáé problémái nagyon gyorsan őrlik fel ég használják el a politikusokat. Mert mentségükre szolgáljon a mai kor ál- lamférfiainak, ez az esztendő oly súlyos kérdésektől volt terhes, aminöket az állammüvészet- nek talán még soha nem kellett megoldania. Itt volt mindenekelőtt a jóvátételi probléma, a békekonferenciának ez az átkos öröksége. Lauean- neban megtalálták a megváltó formulát ée el kell ismerni, hogy a három győztes európai nagyhatalom nagyvonalú elhatározásokra szánta el magát, de — amint ettől kezdettől fogva féltünk — a lausannei megállapodások ratifikálása kátyúba került, amióta az Unió kormánya megtagadta a Hoover-moratórium szellemét, s a 6zövetségközi adósságokat a legride- gebbül akarta behajtani A leszerelési kóírdésvaluta nem fog ugyanolyan mértékben zuhanni, mint az angol font. Optimizmus a konzervatív táborban London, december 30- A három nagy konzervatív ia-p ma áttekintést közöl az elmúlt év eseményeiről. A iüapok optímisztikusan hangzó következtetéseket vonnak le az eseményekből. Megállapítják, hogy az angol kormány működését siker koronázta s 1932-ben sikerült Nagybritánniát kiemelni a gazdasági kao»z állapotából. veszedelem akut és a legkisebb hiba óriási bajokat teremthet Középeurópában. Herriot fölvetette a kérdést, hogy a nyugati hatalmak miért segítették meg 1931-ben a nagy Németországot és miért akarják most megtagadni a segítséget a kis és gyenge Ausztriától? A szónok ezután a bécsi Creditanstalt bukásáról beszélt, amely vállalatnak terheit most az állam viseli. Ausztria a háború óta tragikus körülmények között harcolt létéért. Ha Franciaország nem ratifikálja az 1932 junius 15-iki jegyzőkönyvet, akkor a népszövetség egész rendszerét veszély fenyegeti. Beszéde végén Herriot fölvetette a kérdést, vájjon Franciaország beleegyezik-e abba, hogy Auszr tria egy megnagyobbodott Gerinania tartóben az év végén, annyi balsiker után, végre egy lépéssel előbbre jutottak, mióta a nagyhatalmak genfi egyezményükben a németek egyenjogúsági és a franciák biztonsági tételét össze tudták egyeztetni, de ez aztán az egyetlen világos pont, amelyet 1932 krónikájában felfedezhetünk. A londoni és stresai konferenciák Kö- zépeurópa fájó sebeire nem találtak balzsamot, mert a nagyhatalmak mindegyike kizáróan önös érdekei szerint járt el és közönyösen szemléli a Duna-völgy lakosságának vergődését. A békeszerződések egyes fejezeteinek revíziója után az általános revízió gondolata az egyik oldalon utat tört ugyan magának a közvéleményben, a másik oldalon azonban még hevesebb ellenzést váltptt ki azokban az államokban, amelyeknek áldozatkészsége nélkül ennek a kérdésnek megoldásához eljutni nem lehet. És ha a nagy politikai ellentétek áthidalásának reménye egyelőre oly csekély, lehet-e csodálkozni azon, hogy a gazdasági tárgyalások is kevés jóval biztatnak ég a világgazdasági konferenciát el kellett halasztani? Fájdalom és sajnálkozás nélkül búcsúzunk el az óévtől Szemünket a pesszimizmus sötét árnyai talán nagyon is elhomályosítják, de ha még az optimizmus rózsaszínű pápaszemével is néznők a világot, akkor is legfeljebb azt hozhatnék fel vigaszul, hogy az a sok kellemetlen tapasztalat és az a sok keserves csalódás, amelyet A Daily Tclegraph szerint az előjeleik arra mutatnak, hogy a közgazdasági helyzet javulóban van. A Times idézi Baldwin kijeién-, tését, aki azt áiMtötía, hogy mint ahogy. 1932-ben minden nap számolni kellett a katasztrófa lehetőségével, úgy 1933-ban minden nap számolni lehet a konjunktúra visszaérkezésének lehetőségével. A Momingpost is a javulás előjeleit véli fölismerni az álla pótokban. Hiánya legyen, vagy pedig az aránylag jelentéktelen segítség fejében önálló ország maradjon. A béke veszélyben van és a francia parlament dönt most békéről vagy háborúról. Herriot után Paul-Boncour miniszterelnök emelkedett szólásra, aki kijelentette, hogy a francia külpolitika alappilléreiről van szó s éppen ezért kénytelen fölvetni a bizalmi kérdést. A mai lapok kivétel nélkül megállapítják, hogy az osztrák kölcsön dolgát a parlament tegnapi ülésén Herriot nagyszerű beszéde döntötte el. A radikális képviselők nagy része tegnap déledőtt nem tudta még, hogy milyen álláspontot foglaljon el, de Herriot szavai magukkal rántották a képviselőket és a beszéd elhangzása után a hangulat azonnal megváltozott. Pau’-Boncourt a szokásos baloldali többség támogatta. Mindössze nyolc radikális képviselő szavazott a kölcsön ellen. A lapok kommentárai nem írnak rokonszenvesen az osztrák kölcsönről és hibáztatják a parlamentet, hogy oly simán elfogadta a kormánv javaslatát. Kedvezmények Ausztriának Páris, december 30. Paul-Boncour miniszterelnök és Durand kereskedelemügyi miniszter Parisban tegnap Schüler és Schmidt osztrák megbízottakkal aláirták a franciaországi osztrák faexportról szóló szerződést. Ausztria kedvezményes tarifákat kap ugyanolyan módon, mint amilyen tarifákat eddig a dunai államok gabonaexportja élvezett. megéltünk, szükségképpeni velejárója annak, hogy az idők méhében nagy események érnek, a kor sürgős megoldásra váró problémái a levegőben kavarognak, az emberiség, ha lázas betegen is, de szüntelenül keresd a jobb jövőbe vezető utat és egy újabb, nagy katasztrófa nélkül is meg fogja találni a békés kiegyenlítődés; aranyhidját. Sajnos, a világpolitikai helyzet mai összekuszált sága mellett nehezen tudjuk elképzelni, hogy Ariadne legendás fonalának megtalálása nélkül ebből a zeg-zugOiS labirintusból vissza tudjunk térni a szabad levegőre. Az év vége felé Franciaországból oly hirek érkeztek, hogy ott bizonyos körök a preventív háború gondolatával foglalkoznak, azaz végezni szeretnének Németországgal, mielőtt ez újra talpra állhatna. Herriot toulosei beszédének olaszbarát szólamait úgy is lehet magyarázni, hogy a franciák éket akarnak verni az olaszok és németek közé és meghiúsítani kívánják e két keleti szomszédjuk szövetségét, amelyet Hitler ma sem kizárt uralomrajufása szinte automatikusan létrehozhat. Ha a francia-olasz közeledés minden kósza hírére a kisantaDtsajtó valósággal fellólegzik, úgy eztv, szintén amellett szól, hogy az érdekeltek sehogy sem tudnak megszabadulni attól az aggodalomtól, hogy Franciaország egy esetlegei Franciaország az osztrák kofáén megszavazásával meggátolta „egy nagyobb Germánia" megteremtését Herrio* nagy beszéde az osztrák kicsin mellett — kamara elfogadta a kormány Javaslatát i
