Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-29 / 295. (3108.) szám

1932 december 29, csütörtök. 3 Jt kormány szemel vakok, fiiéi siketek a kisemberek bajaival szemben” Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor kritikája a „takarékos­sági javaslatok" szenátusi vitájában — A szenátus is megszavazta a költségvetési provizóriumot és a fizelésleszáüüást Prága, december 28. A Szenátus ma egész napi vita után letárgyalta a iizetésleszál átás- ról, a kéthónapos költségvetési provizórium­ról és a takarékossági bizottság létesítéséről szóló törvényjavaslatokat. Ezzel a szenátus egyeiSre be is fejezte munkáját és hosszabb ideig nem fog ülésezni. Értesülésünk szerint csak február közepe táj:in fog újból összeülni, amikorra a képviselőhúz már elintézte a jövő évi költségvetést. ... . Füssy szenátor Ssesziáo Prága, december 28. Tejnap közöltük, hogy a fizetésleszállitási törvény, a kéthó­napos költségvetési provizórium és a taka­rékossági bizottságról szóló javaslat szená­tusi közös vitáját első szónokként Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor nyi­totta meg. A terjedelmes beszédet kivonatosan alább Ismertetjük: — Néhány hét előtt — kezdte beszédét Füssy — amikor a nemzetgyűlés a köztársa­ság gazdasági életét gyilkoló újabb adóeme­lési törvények megalkotása előtt állott, en­nek a gyülekezetnek egyik alelnöke hosszú cikke* irt újságjában a szenátus megrefor­málásáról. Nem kívánok vitába bocsátkozni Klefács szenátor u.r nagy állambölcsességé­vel, de nem hagyhatom szó nélkül azt az okot, amely őt a szenátus megreformálásának szükségességéhez vezette. Mj más volna ez az ok, mint az, hogy a mai szenátus rosszul végzi munkáját És ebben teljesen igazat adok Klotfács sze­nátor urnák. De nyomban hozzáteszem, hogy a képviselő­ház is nagyon rossz munkát, mondhatnám veszodohnes, vcszthozó munkát vége*, de ezért a rossz munkáért kizárólag a többség felelős, amely gondolkodás nélkül, vakon fogadja el és szavazza meg a kormány leg­gonoszabb javaslatait ia. ídekozatják nemcsak Csehszlovákia, hanem az egész világ valamennyi közgazdasági tu­dósát is, de ha a kormány úgy a kezében tartja ezeket a tudós urakat, mint ma a nemzetgyűlés kormánypárti tagjait, akkor ez a közgazdasági parlament ugyanolyan rossz munkát fog majd végezni, mint a mai poli­tikai össze tevés ü nemzetgyűlés. a kölclesscgíoIjesité'Snek is vannak határai és hogy lehetetlenségekre semmiféle tör­vénnyel nem lehet az embert kötelezni. Ha a gyermek édesatyja eltévelyedik, pazarló, könnyelmű életre adja fejét, ugyan ki köte­lezheti a gyermeket, hogy annyit keressen, hogy az apjának mindennapi italra is jus­son. A csehszlovák köztársaság kormánya jól látja* tudja hogy nagyon nehéz időket élünk igényeit mégsem szállítja le, a hadseregre és a diplomáciai pompára tovább költe­kezik esztelenül és hogy az ehhez szükséges pénze megle­gyen, nem röstelli kivenni az utolsó darab kenyeret a koIdusszegények szájából. Tud­juk, hogy mire megy ez a rettenetes játékuk: koldusokká akarnak tenni, minket kisebb­ségi magyarokat, hogy azután jó, engedelmes csehszlovákokat csináljanak belőlünk. De ami nem sikerült két és fél évszázad élőit Ausztriának, az nem fog sikerülni ma önöknek sem. A nyugdíjasokon, kesdik a takarékoskodást Füssy szenátor a továbbiakban behatóan és részletesen foglalkozott a forgalmi adó emeléséről és az autóadórói s autókon oesz- sziókról szóló javaslattal s a fizetésleszálii- tási törvény tervezetével. Az utóbbival kap­csolatban a szónok a következőket mondotta: — Különösen tiltakozom az ellen, hogy a kormány a régi tékozlásokat a legnyomorul- tabbakon, az öreg nyugdíjasokon akarja most megtakarítani. A takarékossági javas­latok indokolásai arra hivatkoznak, hogy minden polgárnak kivétel nélkül áldozatot kell hoznia, mert bajban van az állampénz­tár. Én pedig azt mondom, hogy erkölcstelen dolog a nyomorult sorban élő öreg nyugdíjasoktól áldozatot követelni addig, amig a hadseregen és a külügymi­nisztériumon nem kezdik meg egyszer már a komoly takarékosságot. A kéthónapos ideiglenes költségvetéshez is azt kell megjegyeznem elsősorban, hogy az 1233. évi nagy költségvetésen sem ész­lelhető az őszinte, igaz takarékosságra va­ló törekvés. A hatalmas spanyol nemzet törvényhozása a | múlt napokban szavazott meg 140 ezer újon-1 ooí az 1033. évre A lakosság számaránya i szerint Csehszlovákiának elég volna 30—35: jezsr újonc s ehelyett a valóságban van 12o— i 130 ezer újonc. Kisdássk a hadseregre A cseh közvélemény kétségbe van esve, hogy Franciaország kozd elhiílegiilni Cseh-; Szlovákiától s a ki sántán tiól. Félnek, hogy i Csehszlovákia magára marad a nemzetek nagy versenyében és a gazdasági és ke­reskedelmi teljes elzárkózás után most szuronysövényekkel és ágyuparkokbal akarja a kormány biztosítani az állaim ha­tárait. Legfőbb ideje volna és legokosabb volna hozzákezdeni azoknak a diplomáciai kérdéseknek békés megtárgyalásához a szomszédokkal, amelyek miatt Csehszlová­kia ma hatalmas hadseregeket kénytelen fenntartani. : Az ideigle-nos költségvetést a Iegfcafározot- \ talbban vissza kell uinéi tanom azért is, mert az az álla János gazdasági nyomort az uj adókkal és a régi adók emelésével csak te­tézni fogja és nem tartalmaz egyetlen olyan tételt sem, amely egyszer már az Ínségben levő mezőgazdaság helyzetének megjavítá­sára szolgálna. á kisgazdád szanálására nincs pénz Egy év tdrvénylidzésa — A csehszlovák gyorstalpaló törvénycsi- nálás ma már az egész világon szomorú hír­névre tett szert, de amit ez a törvénygyár ebben az évben s az óévnek utolsó beleiben müveit, az már egyenesen elijesztő. Tavasszal j ö v e d el m ead óe m elés, forgalmi adóemelés, nyáron ólesztőadóemelés, ősz- szel benzin áremelés, a tarifák megdrá­gítása, a trafik áru drágítása és a Jóságos isten a megmondhatója, hogy milyen min­denféle adóemelés. És a december méltóan fejezi be az egész évi áldatlan munkát: újabb forgalmi adóemelés, az autótörvény- nyel a szállítmányozási adó emelése; tél- viz idején leszállítják a közalkalmazottak és nyugdíjasok fizetését és négy paragra­fusból álló törvénnyel meghatalmazást ad­nak a kormánynak, jiogy további két hónapig fékevesztett ga­rázdálkodást űzzön a pénzügyi revíziós bi­zottságok s a repülő adóvégrehajtó bizott­ságok utján. A törvényeket olyan gyorsan gyártják, hogy mire az ember rendbehozná gondolatait, hogy valamely javaslathoz felszólaljon, akkorra már a harmadik adóemelési ja­vaslat van soron. Amióta mi, szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyarok az édesanyától elszakíthatva mostoha sorsra kerültünk, sohasem tagadtuk meg azt a kötelességünket, hogy mostohánkról, a csehszlovák köz társa Ságról is gondoskodni kell. Adóinkat hosszú éveken keresztül úgy fi­zettek, hogy több pénzügyminiszter is megelégedését fejezte ki. A cseh generá­lisok mindig a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak és nyilatkoznak ma is hadba- vonult gyermekeinkről. Nem akarok most amiatt siránkozni- hogy ezért a becsületes, tisztességes kötelességtel- jesi-fésérl mennyi és milyen oldal bamgásban volt részünk, ellenben igenis, nyíltan meg kell mondanom innen, hogy A kormány a mezőgazdasági hitelről és kamateegélyről, az elemi csapásokkal súj­tott gazdák segélyezéséről szóló kétéves tör­vényeket sem hajtotta végre. Mindenre volt és van pénz: ágyúra, tank­ra, diplomaták urhatnámságára, fényes miniszteri paloták építésére, kormány- lapok eltartására, miniszteri automobilok­ra, népszövetségre, bankszanálásokra, csak egyre nincs: a kisgazdák szanálására. A kormány intézkedései és vállalkozásai, amilyenek a gabonabehozatali szindikátus, az állatbehozaiali szindikátus, az állami er­dők fájával tervezett üzérkedés, kivétel nél­kül mind arra való csak, hogy az egyébként is válságos időkben csak még nagyobb za­vart keltsenek, hogy a zavarosban a kormánypártok kényelmesen halászhassanak zsíros províziók, engedélyki­járási dijak után és sok más mindenféle bű­nös pénzt szerezhessenek a köz rovására il­letve megkárosítására. A földművelésügyi minisztérium legnagyobb gondja most az állatbehozatali szindikátus, amely arra jó, hogy megtöltse az agrárpárt pénztá­rát a különféle engedélydijakból. De a földművelésügyi minisztériumnak leg- kissebb gondja is nagyobb annál, hogy tudo­mást szerezzen, hogy Szlovenszkó és Ruszin- szkó egész vidékein kipusztult sertésvész kö­vetkeztében a sertés és hogy jó, olcsó, vámmentesen importált tenyész- anyagról kellene gondoskodni. A földművelésügyi minisztérium ezzel nem so­kat törődik. A kormány semmi készséget és hajlandóságot nem mutat a kartellek megrend- szabályozására sem. mert a kormánypártok itt is megkeresik a bűnös pénzeiket a kartellektől. A válság orvoslását ott kell kezdeni, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés árai között mutatkozó egyenetlenséget az ipari termékek árának leszorításán kell kezdeni. Hát nem az őrültséggel határos-e az, hogy a cukorkartell olyan árakat diktál a belföldön, hogy azok­ból az árakból fedezni tudja a kivitelnél el­szenvedett veszteségeit? ezt szó nélkül tűri a kormány. Most olvas­suk a lapokban, hogy. a szénkartell leszállítja a szén árait, azonban csak annál a szénnél, amit Ausztriába exportál. Hát olyan jól megy nekünk, hogy mi a mi keserves adófilléreinkből ráfizethetünk a kiviteli cukorra, 6zénre, hogy j a külföldiek olcsó cukrot ehessenek, olcsó szen­nai fűthessenek? A legújabb statisztikai kimu­tatások szerint a műtrágyák használata egyes fajtáknál 33 százalékra esett vissza a múlt évvel szemben. Hogyan vásároljon a kisgazda műtrágyát, mikor annak ára kétszer, háromszor olyan nagy, mint például Németországban? Meg kiáltóbb a különbség a bel- és külföldi vas i ára között. Az állam százmillióit dobálták ki a bankok j szanálására, mely százmillióknak csak egy töredéke is nagyon elég lett volna a kisgaz- datársadalom valamilyen formában való meg­segítésére. A pénzügyminiszter ur hallani sem akar az ön­hibájukon kívül fizetésképtelenné vált kisgaz­dák, kisiparosok és kiskereskedők adótartozás sainak ideiglenes, átmeneti felfüggesztéséről é6 a magánadósságok moratóriumának elrendelé­séről, amiből csak az tűnik ki, hogy a kormány szemei vakok, fülei süketek a kisemberek bajaival szemben. Az ilyen kormánnyal szemben a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetünk s annak 6e ideig­lenes, se végleges költségvetést nem szavazha­tunk meg. A szerdai vita A szenátus mai ülését Soukup elnök dél­előtt 10 órakor nyitotta meg. A bárom tör­vényjavaslat közös vitája folyamán Scholz né­met keresztény szocialista kijelentette, hogy az állam a fizetésleszállitásokkal rossz példát nyújt a magánvállalkozásoknak. A javaslat­tal nem fogják elérni az államháztartás egyensúlyát és a legnagyobb igazságtalanság történik a régi nyugdíjasok negyedik csoport­jával, akik már évek óta váriák nyugdijegyen- jogusitásukat és most ezt nem kapják meg. SÍ ama cseh iparospárti annak a nézetének ad kifejezést, hogy a jövő évi költségvetés j egymillió koronás aktívuma ée az óriási I adóterhek ellenére az állam kénytelen lesz egymilliárd koronás kölcsönt fölvenni, hogy a beruházásokat végrehajthassa. Stöhr német agrárius a szigorú adóvégrethaj-, tások ellen beszél, majd állást foglal az ellen, hogy a létesítendő állatbehozatali szindikátus­nál olyan emberek jussanak előtérbe, akik a belföldi mezőgazdasági termelésben egyálta­lában nincsenek érdekelve, hanem ellenke­zőleg a külföldi gabona- és állatbehozalalt forszírozzak. Tiehy német Iparospárti szerint a különbö­ző minisztériumok költségvei őseiben még nagy törlések volnának eszközölheíők. Kostka német gazdasági párti az állam álta­lános gazdasági helyzetével foglalkozva rámu­tat arra, hogy az évi jövedelem hatmilHárd kc-ronával csök­kent és a nemzeti vagyon egy harmaddal visz- 6zaesett. Ma a nagyipar is ötven százalékkal kisebb, mint régebben volt, vagyis beteljese­dett az, amit egy volt kereskedelemügyi mi­niszter kívánt, de mi haszna van ebből az ál­lamnak? Elvesztette adóforrásait Mindennek ellenére még most is arra töreksze­nek, hogy a megmaradt nagyipart is tönkrete­gyék. Rovnan szlovák néppárti kijelenti, hocryha a kormány rendes gazdaságpolitikát folytatott volna, akkor különösen Szíovenezkó nem jutott volna mai válságos helyzetébe. A beruházási munkálatokhoz szükséges pénzt megtalálhatná a kormány a bankokban és a külföldön, ahová ezt elrejtették. Rieál cseh nemzeti szocialista kijelenti, hogy a demokrácia elve következtében tulajdonkép­pen a fizetésleszállitási törvényjavaslat ellen kellene állást foglalnia, e kényszerűségből az ál­lam érdekében áldozatot kell hozniok az állami tesztviselőknek is. Bohr német keresztényszocialista ugyancsak a fizetésleszállitáe ellen foglal állást és a legéle­sebben tiltakozik azon igazságtalanság ellen, amelyet a törvényjavaslattal a régi nyugdíja­sok negyedik csoportja ellen elkövetnek. Koubek cseh néppárti felveti azt az eszméd, hogy azokat az állami tisztviselőket, különösen tanítónőket, akiknek férje állami szolgálatban van ée legalább huszonnégyezer korona jövede­lemmel bír, bocsássák el az állam szolgálatából és hevükbe fiatat férfierőket kellene alkalmazni, hogy ezáltal az intelligencia fiatal generációja is kenyérhez juthasson. A szavazás Több szőriok felszólalása után a vitát befe­jezték és a három javaslatot minden változtatás nélkül gyorsított eljárással első és második ol­vasásban elfogadta a koalíciós többség. Az el­lenzéki módosító indítványokat kivétel nélkül elutasították. Az elnök fes’eHsütl Grosschmid lemondását Soukup elnök az ülés végén még bejelentette a szenátusnak, hogy Grosschmid Géza ílr. orszá­gos keresztényszocialista párti szenátor lemon­dott mandátumáról. A szenátus legközelebbi ülését írásban hív­ják egybe. Hsute ezrsdes íréisgitfa Amerika külpolitikái!!? Washington, december 28. Tegnapi számunk­ban jelentettük, hogy Roosevelt nyilatkozott terveiről és munkájának előterébe a vám, a le­fegyverzési és az adó6sági problémák általános rendezését helyezte. Bizonyos, hogy Ro őse vál­tét nem vezetik kizárólag közgazdasági mérle­gelések, hanem politikailag is messzemenő újí­tást tervez. A feledés homályából váratlanul fölmerült Edward N. House ezredes alakja, Wil- son volt titokzatos segítőtársa, akiről tizenkét év óta az amerikai közvélemény alig hajlott. House a jelen pillanatban Roosevelt legmeghit- tebb tanácsadója 6 ő közvetít Hoover és az uj elnök között. Amerikai körök valószínűnek ve­szik, hogy Roosevelt hatalomrakerülése után Houset nevezi ki államtitkárává s így Amerika külügyminiszterévé. Természetesen a jelöltek között más nevek is szerepelnek, igy John W. Davis volt londoni nagykövet, Newton D. Ba.- ker, Wilson hadügyminisztere és Norman Davis, Amerika lefegyverzési delegátusa. A biiliségveiési vita a parlament bizottságában január 10.-e után kezdődik Prága, december 28. A gazdasági min isi­iének ma ismét hozzáláttak a munkapro­gram megtárgyalásához. Előtérben vannak a vámtarifa átszervezésére vonatkozó tanács­kozások, amelyek a jövő évben megkötendő kereskedelmi szerződésekre való tekintettel is sürgősen szükségesek. A gazdasági mi­niszterek csupán az irányelveket fogják megállapítani, a részleteket külön bizottság fogja kidolgozni. E héten ezenkívül a költ­ségvetési egyensúly biztosításához szüksé­ges fedezeti törvényjavaslatokkal is foglal­koznak a miniszterek, igy a világítótestek utáni adóval és az inségiMetékkel. Pénteken rendes minisztertanács lesz e azután január 10-ig munkaszünet következik, majd 10-ike után a képviselőház költ sérvet ősi bizottsága megkezdi az 1933. évi rendes költség ve:és tárgyalását

Next

/
Thumbnails
Contents