Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-25 / 293. (3106.) szám

1932 december 23, vasárnap.

KöZCÍAZPAigifir1}

Silmmmikéis Husitoké gazdasági helyzete a vilégfcrizishefs

Irta: Bujanovits Gyula

fs n-ein nagy megterheléssel kezdte meg állami berendezkedését. Kezdettől fogva azonban három nagy tehertétellel kellett küzdenie.

1. A helyzet áltál Tákényszeritett óriási katonai kiadások.

2. A volt monarchia minden részéből viseza- özönlütt hivatalnokok és a Szibériából és más harcterekről visszajött légionáriusok megfelelő elhelyezése.

3. Nemzetgazdasága talán ''legfontosabb tényezőjének, nagyiparának helyzete és jövője a volt monarchia egész vámterületének, mint fogyasztó piacnak, elvesztése után.

Tehertétel gyanánt járultak hozzá még mindehhez a következő momentumok: Az államberendezkedésben kellő tapasztalat és megfelelő politikusok hiánya. A szociális reformok túlságos érvényesülése.

A háború utáni első években az összes győző államokban mutatkozott csalóka föllendülés, amely a reményeket alaptalanul felcsigázta.

Legelőször a hatalmas cseh ipar helyzete okozott gondot a kormányférfiaknak és ebből eredt már régen Szlovenszkó dezindusztriáiásá- nak terve, amely teljes mértékben végre is lett hajtva, itt nagy vagyonpusztulást és munkanélküliséget okozva, de nem segítve a nagy cseh ipar helyzetén, — hiszen az itt megcsökkent fogyasztás nem pótolhatja az elvesztett piacokat. Megindult a koalíciós kormányokban a koalíciós pártok egymásközti versenye a pártszempontok érvényesítésére. Minden kormányprogram csak a különböző pártok külön- külön érdekeinek kielégítése után tudott érvényesülni. A szocialista pártok nyomása alatt a szociális terhek oly mértékben emelkedtek, hogy ezek alatt a termelő osztály összero.ppan, csökkentve a munkaalkalmat. A számszerűit legnagyobb agrárpárt a nemzetgazdaság súlypontját a mezőgazdaságra iparkodik áthelyezni. A mezőgazdasági- termelés nagymérvű emelkedését el is érte, de a termelés jövedelmezőségét biztosítani nem tudta.

A cukorválság tönkretette a répatermelést. A beviteli vámok ma már csak a búzánál érvényesülnek. A marhaára.k katasztrofális zuhanása épp a. szlovenszkói és ruszinszkói kisHogyan érvényesmi,t

nemzetek és I sportélete az olimpiai játékokon?

Gyors amerikai atléta-karrier — A japán állami intézkedések hatása — Német tömegsport, német íélsiher — A színes versenyzők előretörése — Longboat és az indiánok ...

Misángyi budapesti testnevelési főiskolai tanár amerikai

tapasztalatairól

Budapest, december 23. (Saját tudósítónktól.) A mindenkori olimpiai versenyek olyan seregszemléi az egyes nemzetiek sport kultúrájának s annak nyomán általános népegészségügyének, hogy a különböző fajú és nemzetiségű versenyzők telj esi- tőképeseégébül nagyon sok érdekes és mélyreható következtetésre juthatunk. Az ossz 'eredmények mérlegeléséből megállapíthatjuk, hogy egyes fajok fizikád rátermettsége hogyan viszonyul a többiekéhez. Például Magyarország a los-angelesi olimpián eífjcglailt hiaitodiik helyezésével népességi arányához képest a legelsők között van. sport-ratermettsége vitán felüli 411 s további sikerei csak attól függnek, hogy7 a széles néprétegek szociális helyzete nem rosszabbodik-e e hogy a tcmegsportolásnak a közelmúltban megindult egészséges irányzata továbbra is tért hódit-e az országban?

Hogy tisztáiban legyünk a jövő feladataival, szükségesnek látszik, hogy megismerjük a nagy sportoló nemzetek fejlődésének mostani karakterét, ezért felkerestük Misángyi Ottót, a Magyar Test- nevelési Főiskola jeles tanárát, aki los-angelesi tapasztalatainak néhány érdekes részletéről tájékoztatott bennünket.

Misángyi elsősorban az amerikai atlétákat jellemezbe. Az amerikai atléták gyors feltűnésének é6 ugyanolyan gyors letűnésének magyarázatát a fokozott amerikai élettempóban látja. Az amerikai atléták gyorsan kiégnek, amire az amerikaiak a „bura out11 kifejezést használják. Tréningrend- esseoriik az európaihoz képest összehasonlitba táblámul forszirozotteubb s ezért a versenyzőik általában hamarabb érik el a firnikai képesség csúcspontját, de a képességnek, ezt a maximumát nem képesek hosszabb ideig tartani. Amellett az amerikai atléta, ha elvégezte az egyetemet — az egészséges angol példa nyomán, bármilyen nagy ionomén is — felihagy a versenyzéssel s csak élethivatásának

szenteli minden idejét. A versenysport valahogy az egyetemi .évek jellemvonása.

Sportközkangulat, sportláz

Loneangeles egyik legfigyelemreméltóbb jelensége a japán sportolók előretörése volt. A japán sportnak fellendülését elsősorban az állami intézkedések mozditotíák elő. Játszótértör vényük a modern sporttelepek tömegét teremtette meg, iskolai testnevelési rendszabályaik pedig odáig mennek, hogy a legtöbb iskolatípusban minden- ; napos testnevelési órákat imák elő. A kormány zatnaik ez az igyekezete, mely a fizikailag rossz irányban fejlődő japán nép félj avatását célozza, olyan sportközhangulatot keltett, hogy Japánban valóságos sportliáz uralkodik. Ennek ezután megvan a maga eredménye: a japánok nemcsak az úszásban, hanem a többi sportágban, elsősorban az atlétikáiban roppant mértékben javulnak. — Vonatkozik ez különösen az ugrószámokra, amelyekben a japánok olimpiai bajnokságot is nyertek. .Japánéhoz hasonlóan bámulatos fejlődésen mén keresztül az olasz sportélet is. ahol Mussolini intézkedései adták a legfőbb mozgaitóerőt: a nagy és egészséges sportéangillatot.

Stagnáció a finn atlétikában

Vámnak azután egyes nemzetek, hol bizonyos okok miatt etagnáció mutatkozik. Ezek közé elsősorban a finnek tartoznak, akik magukból aránylag többet adtak ki az elmúlt évtizedekben, mint egyéb nemzetek sportoló tömegei s úgy látszik, hogy a fejlődésaiék ezt az iramát, amelyet tíz évvel ezelőtt indították meg, lelassítani voltak kénytelenek. Elsősorban azért, mert legtöbb népnél a sport fejlődését az mozditottfa elő, hogy újabb .és újabb rétegeket vontak be a testnevelésbe, amit a finnek most már nem tudnak megtenni,

gazdákat fosztja meg majdnem egyedüli jőve-’ delmüktől. A különböző szindikátusok egymásután hatástalanoknak bizonyulnak.

A lég végzetesebb politikai tévedése volt az agrárpártnak a magyar kereskedelmi szerződés fölmondása, amellyel a termény- és marhaárak emelését vélte elérni és ehelyett két végzetes csapást mért a köztársaság gazdasági életére. Egyrészt a cseh ipar elvesztette a magyar piacot éspedig véglegesen és jóvátehetetlenül. A kereskedő konzervatív, az évtizedek óta megszokott beszerzési forrásaihoz ragaszkodik. így a magyar kereskedelem nagy része az államfordulat után is megmaradt a cseh ipar vevőjének. Ez most megszűnt. A magyar kereskedő kénytelen volt más források után nézni, amelyek készségesen kínálkoztak és most már megmarad amellett, ha a jövőben meg is indul újra a cseh ipar kínálata. Másrészt Szlovenszkó éá Ruszins'zkó egész faiparát, fakereskedelmét tönkretette és ezzel a népet legnagyobb, süt helyenként egyedüli keresetforrásától fosztotta ineg. Vagyonok semmisültek meg, az állami erdők, az összes erdőbirtokosok mérlege passzív lett, a vasút keservesen érzi az elmaradt szállításokat és elképzelhetetlen az a nyomor, mely különösen Ruszinszkóban — ezen egyedüli téli kereseti forrás elmaradása következtében — bekövetkezett.

Egyáltalán a csehszlovák gazdasági élet legsúlyosabb, majdnem megoldhatlan. problémája az ipari munkanélküliség.

Olyan föllendülés el sem képzelhető, hogy a csehszlovákiai nagyipar produkciója teljes kapacitásával megindulhasson. Nincs fogyasztó, nincs vevő. és nem is lesz, mert az államok ipari szükségleteik fedezésére maguk rendezkednek be.

Mi lesz a sok-százezer tanult ipari munkással, amely generációk óta erre a munkára van beállítva? Meddig bírják a- még dolgozók a munkanélküliek segítését és a munkanélküliek tömegei meddig tudnak ellenállni a munka-nélküliség demoralizáló hatásának? Szörnyű problémák. amelyek megoldására nem látunk módot.

Végre megindult a takarékosság, még az eddigi nebántsvirág, a hadsereg keretében is. Sajnos, már későn.

Ha az 1929-ben kezdődik, a legfőbb pénzügyi bajoknak talán elejét lehetett volna venni. Ma már nem! Az e-gé6z közgazdaság, a maga egészében és ebben minden egyes polgár — kevés kivétellel — vagyonában, keresetében ma már annyira meggyöngült, hogy az adók újabb emelését és azok kíméletlen behajtását alig bírhatja el.

A világ-krízis összes bajait érzi ma már a köztársaság mindén kereseti ága, minden polgára. A nagy reménykedés ideje lejárt és a keserű valóság tudata uralkodik minden polgáron.

Szlovenszkó és Ruszinszkó polgárai a minmiert ott már régóta mindönki sportol. Est a tapasztalatot a ete.tieztiilka támasztja aló: a finnek olimpiai pontjainak száma állandóan csökkenőben van. Miig 1924-bem Párisiben kilenc, 1928-ban Amszterdamban öt, Losamgelesben már csak három aitl'étilkiai világbajnokságot nyerteik.

A német sikertelenség oka: a nép erejének gyöngülése

Nagyon érdekes Némefx>nstzág helyzete a viliág sportéletében. Németországban a tömegsportolás- natk jelszava hihetetlenül dominál s mégsincs meg a kellő eredménye. Egy ország, ahonnan az eim- ibeint mindig a legszédiitőbb statisztikákkal vágják fejbe (legutóbb tették közzé, hogy Németországban 11 miiiMó ember sportol), ahol a sporttelepek száma megk özeiilheteiiI énül, még aránylag is a -legnagyobb, ahol annyi spo-rtiakadémia és sport- tanár van, — ez a Németország, óriási tömegeivel, képtelen nagy atlétikád eredményt elérni. A németek még sohasem nyertek világbajnokságot a legklasszikusabb sportágban, az atlétikában s mindig csak szerény helyezésekkel voltak kénytelenek megelégedni.

Rezünkben van a németek hivatalos olimpiai jelentése is. Szerintük mindemnek az oka: egyre nagyobb gyöngülése a német nép erejének és közegészségének.

Erőteljesen vonják magukra a figyelmet az olimpiai játékokon a színes versenyzők. Husz- ha-rminc évvel ezelőtt miég az olimpiász szín-ességét iitt-ott elvétve egy-egy néger, vagy indián jelentette csak. Ma már ezek a népek komoly részt kérnek a dicsőségből. Nemcsak hogy starthoz állanak, hanem a győzelemből is kiveszik részüket. A négerek rövid-távfutó és ugróhegemóniáját a jövőben nehezen fogják megdönteni, még olyan rátermett versenyzők is, mint amilyenek az amerikaiak a sprintben és a japánok az ugrószámokban. A futásban Toían, Meteaife és Edwards, az ugrásban Gorc1.;' Johnson, Cator, Hubbard, Cour- din a példák. A nagy gyorsaság és egészen r-cmd- ki-vüM rugalmasság valósággal fajli képességük s a civilizált fehér népeknek nagyon keményen bele kelll feküdniiök e versenysportba, ha nem akarják, hogy a néger győzők elsötétítsék az olimpiai játékok világos szi-nét.

Ami a déia-merikai népeket illeti, túlnyomórészt indiánok révén voltaik kép viselve, akik azonban sem általános, sem eportku’turában nem értek el szóm érdemes nívót. Másképpen áll a helyzet az északamerikai indiánokkal, aikák között nagyon sok a kiváló hosszútáv futó. ötveu-hatvan évvel ez-előtt a nagy 'indián futóknak még a közelébe sem értek a fehérek. És indián volt a világ legjobb hosszú távifu't ója, a cáriadéi Longboat.....

27

5 ..... ff 1 iTWn nfrrij

(J

enkire egyaránt nehezedő bajokon kivül, szuperplusz gyanánt, még súlyosan érzik azokat a terhes adottságokat, melyek anyagi és más tekintetekben másutt nem ismert nehézségek elé állítják.

Itt minden kereseti ág óriási teherrel hendi kepeive kénytelen a versenyt fölvenni. A tari- fális politika következtében itt minden szükségleti cikk drágább és minden eladási cikk ol esőbb, mint a történelmi országokban. Minden kereseti ág szizifuszi munkára van kárhoztatva, úgy érzi magát, mint egy ember, akinek keze-lába meg lett kötözve, óriási teher nehe zedik vállára és mégis arra lesz kényszerítve, hogy versenyt- fusson és ha erre nem képes — mint ahogy -nem képes —, egzisztenciájának mégsem m isi-térével bűnhődik.

*

Ez a szomorú jelen és még nem biztató a jövő.

Csak egy -nagyszabású világösszefogás és rendezés- orvosolhatná a bajokat. A viiág vezető hatalmasságai ugyan már a saját bőrükön érzik a krízist, do az egoizmus még mindig dominál. A világ bölcsei állandóan tanácskoznak, de eddigi tevékenységük csak üres formulák keresésében merült ki és abban a törekvésben, hogy a semmittevést úgy csoportosítsák, hogy az lázas tevékenységnek Üssék.

Tisztában vannak azzal, hogy a világ gazdasági rendjének újrarendezése áldozatok nélkül nem lehetséges, de eddig még mindegyiknek álláspontja az, hogy a nélkülözhetetlen áldozatokat -hozza a felebarát, de ő nem.

És mégis, a mindennapi kenyér biztosítása va-skény szerűséggel fogja rászorítani az önző hatalmasokat a szükséges áldozatok meghozatalára. A kérdés csak az, hogy a világszerte nélkülöző milliós tömegek türelme addig el nem fogy-e, mert ettől függ. hogy a gazdasági vi- lágkrizisből ne fejlődjék ki egy világkatasztrófa.

Egységes balkáni dohányexport-központ. A -dőli ári y termői ő balkáni államok egységes dohány-értékesítő központ felállítását tervezik. Az erre vonatkozó javaslatot Törökország tette és Bulgária már el is fogadta azt, míg a görögök most tanulmányozzák. a kérdést.

Spanyolország búzatermése. A spanyol búzatermés végleges becsléssé 46 millió q, a múlt évi 32 millióval szemben. Az idei tenmée nemcsak a belföldi fogyasztást fedezi bőségesen, hanem k-b. 8 millió felesleg is marad. A hektárthozam 10 4 q volt.

Spanyolország uj kölcsöne. Spanyolország ez év- elején 500 millió pezeta kölcsönt vett fel. A kormány legújabb terved szerint Spanyolországban a jövő év első hónapjaiban újabb 250 millió percet ás kölcsön kibocsátása várható.

Ha az indiánokat megfelelő életmódra szoritamálc és következetes tréningbe fognák, -hosszutévfuitás terén talán a finn távfutók tudásátlagát is túlszárnyalnák. N. U.

)( Nem lesz a berlini olimpiászon futballtorna. Nemrégiben tartott értekezletet Páriában a FIFA. Ezen az értekezleten a német labdarugó sport képviselője kijelentette, hogy az 1936. évi berlini olimpiászon sem rendeznek futballtornák Erre csak akkor került volna sor, ha ©nélkül az olimpif.sz anyagi sikerét nem lehetett volna biztosi tani. Mivel ez az eset nem fo-rog fenn, a német futball- szövetség nem erőszakolja a labdarugó mérkőzések tartását, annál kevésbé, mert a német futball most áll az amatőr-profi szétválasztás előt-t 'és kérdéses, vájjon 4 óv múlva — ha a szétválasztás megtörtént — lesz-e olyan amatőr futball Németországban, amely méltóképpen tudná képviselni a rendező ország színeit.

)( Hírek a görög futbaliról. A görög fut- ballról aránylag keveset tudunk, pedig ott is élénk küzdelem folyik úgy a bajnokságért, mint a görög kupáért. A bajnokságot az idén két csoportban bonyolították le. A szalo-uiki és az athéni kerületiben -mérkőztek -a csapatok. A két kerület tabellavezelő egyesületei jelenleg: az athéni kerületben az ..Enossis", a szaloniikiiba-n a „Horaklis“. Meglepetés az Enossis kitűnő és a múlt évi bajnok „Aris“- nak gyenge szereplése a szalonLki csoportban. A bajnoksággal párhuzamos kupa-mérkőzések Is közel állanak a befejezéshez. A két elődöntő januárban lesz az „Olimpiakos11 és „Etni-kos11, illetve az rAris“ és „Herakli-s11 közt.

A GYÓGYSZER

— Az orvosom azt mondta, hogy ha meg akarok szabadulni a köezvényemtől, egy hónapig ne érdeklődjem az üzletem iránt.

— Na és használt?

— Hát az üzletemtől tényleg megszabadultam. de a köszvényem az megvan.

*

AZ OPERÁCIÓ

Egy tudományáról és szórakozottságáról egyformán híres professzor kijelentette a betegnek, hogy sürgős operációra van szükség.

A beteg kiabált:

—■> Inkább meghalok, mint hogy megoperáltassam magam!

Az orvos jóságosán mondta:

— De, kérem szépen, a kettő nem zárja ki egymást.

A világtermelésnek, -kereskedelemnek és a javak kicserélődésének mog vannak a maguk nélkülözhetetlen törvényei, amelyek megbontása megbénítja az egés-z világgazdaságot és a harmonikus együttműködés helyett beáll a káosz. A nagy világégés után az uj, nemcsak politikai, de a gazdasági rendet megalapozni hivatott államférfiak végzetes tévedése volt az a- hit, hogy a gazdasági világrend törvényeit meg lehet változtatni és a természet adottságai egyszerűen hozzá fognak alkalmazkodni a politika -előírásaihoz.

A megzavart gazdasági világrend végzetes hatása elsősorban természetesen az uj rend szegényein, koldusain nyilvánult meg, amikor még a gazdagok és hatalmasok azon tévhitben éltek, hogy mindez csak lokáils, múló jelenség, amely reájuk semmiesetre sem fog kihatni.

Jelszó gyanánt ki lett adva a több termelés, minden baj ellen pedig hi-ztositék gyanánt be lett állítva az nranyfölhabnozás.

Mindkét mentőeszme fényesen megbukott.

A határtalan túltermelés, megfelelő fogyasztás nélkül, a termelés csődjéhez vezet és előidézi azt a mai abszurd helyzetet, hogy arnig tízmilliók éheznek, addig a legnélkülözhetetle- nebb élelmicikkek eladhatlanul halmozódnak föl, sőt egy részüket mesterségesen meg is semmisítik.

Az aranyról pedig bebizonyult, hogy amíg az gyümölceözetlenül fekszik az egyes államok bankpincéi'beu, nincs nagyobb szerepe az illető államok közgazdaságában, mintha uccakövek lennének ott fölhalmozva. Sem Franciaország, sem az Egyesült Államok óriási arany-készlete nem hat termékenyitőleg az ottani gazdasági életre és nem ad kenyeret egyetlen munkanélkülinek eem. A végtagokon kezdődött a gazdasági élet üszkösödése, melyet azonban nem sikerült lokalizálni, átterjedt a nemeseknek tartott részekre is és ma a világ bölcsei elkéoedve és tanácstalanul állnak az általánossá vált krízissel szemben.

Ez a mai világhelyzet. Nézzük most ezen belül a mi köztársaságunk gazdasági állapotát.

A 6tart, amelyből kiindult, elég kedvező volt. Megkapott mindent, amit kívánt és anyaa-ilag