Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-25 / 293. (3106.) szám
24 ^I«GAlMACifeARHlRLAI? A varázslatos rádium Uj fordulat az atomenergiáért folyó harcban- ■ ■■ !*•** V ‘ *- - • " Irta: Neubauer Frigyes mérnök Két hónap óta Kanadában óriási rádium-láa uralkodók. Két geológTietcstyér, la Biais, az északi je- gcetenig-er kanadai partján, & Nagymedvetó közeié ben hatalmas uránszunokérc-teiepeket fedezett fel, ez az az érc, mely a modern bö! csekk övét,, a drága rádiumot tartalmazza. Az újságok szerint e rádiuimiláz hasonlatos ahhoz a gyémájitimámonlioz, mely a délatrikai gyémánt-telepeik felfedezőékor uralkodott, vagy aduhoz az 1893-tki aranylázhoz . mely Kloudyke aranyásóit tüzelte. Amellett a rámám utáni kutatásihoz sokkal izgatóbb regénj-es eég fűződik, mint a leghíresebb, legnehezebb gyémántok kiásásához, mórt a csodáé iemnek vagy harminc óv előtti felfedezése óta 1926-ig alig 500 grammot sikerült belőle előállítani és pedig körülbelül 1000 vágón uránszurokéi öböl. Meg máig is Ő—9 hónapig tart eh a bonyolult és fáradságos gyártás' folyamait, mellyel egy vágón ércből az abban oldott 1 gramm rádiumot ki lehet hozni, — és az emberiség máig is csak összevissza 1 kg rádiummal rendelkezik, melynek egymliliárd korona az’ értéke. Ez az összeg nemcsak ritkaság! értékmérő, hanem mindenekelőtt a sugárzó elemnek az orvostanban é» tudományban való jelentőségének a kifejezője. Tudjuk, hogy a rádium az orvostudománynak milyen nagyszerű szolgálatokat tett, — általa olyan betegségeket lehet manapság eredményesén kezeiül, melyek azelőtt a gyógyítás számára teljességgel hozzáférhetetlenek.voltak. De még.sokkal jelentősebb a rádiumnak az elméleti fizikában való szerepe, ahol- nemsejtett forradalmakhoz vezetett, forradalmaikhoz, melyek az emberrel megismertették a világ legősibb, legfélehneteeebb energiáját. Ez az „atoménergla“ felülmúlja kiadósságban, hatalom bán az összes többi természeti erőt együttvéve. A rádium felfedezése után arra a meglepő tényre bukkantak a kutatók, hogy a rádium által ki töveit sugárzások egyike semmi másból nem áll, mint száze-zerezeres lövégsebességgel repüiő elek íromosan töltött héUurnatóiaokibél. Ha egy darabka rádiumot üvegcsővecskóbe teszünk s azt légmentesen bsforraeztjuk, akkor a csodálatosan érzékeny srimképelem zéssel a héliumnak nyomát eeim lehet benne fölfedezni. De néhány nap múlva a ez pék- troszkópban megjelennek a nap-gáznak a jel.eg- zctee. vonalai — a rádiumból képződött annak szétesésénél.. Első Ízben merült fel annak szükségessége; hogy egy, a középkorból származó és tévhit gyanánt elvetett, sőt megvetetté vált tétéit: az elemiek egj'másbaalakitásának eszméjét revíziónak vf fisok alá És ma, „világos századunkban4* az ... alkimistáknak elégtelen eszközökkel - szorgalma zott, zavaros, sötét céljai: aranyat ólomból vagy higanyból, feltámadásukat ünnepük és immár ko moiy alapokon remélik a fizikusok e feladatnak megoldását, melynek mai neve: mesterséges rádió- aktivitás. Ma tudjuk, hogy a kétnóai elemek a két legköny- uvobb anyagnak: a hidrogénnek ée a héliumnak j nagyfeszültségű sűrűsödésed. A legnehezebb atomu | elemeik, mint az urán és a rádium, nem szlárdj egyensúlynak és. atomjaik folytonosan, könnyebb | elemekre és héliumra bomlanak, miközben óriási energiák szabadulnak fel, hasonlóan egy égési folyamathoz, csakhogy egy gramm rádium szétcsé; é néi százezerszer annyi hő fejlődik, mint egy gramm szén elégésénél. Sajnos azonban ez a bomlási fo Fyamat és vele együtt az óniáseuergdák fele-zab .■'.•dudás a rendkívül lassú, — csak 1750 esztendő alatt veszíti el egy darabka rádium a súlyának a fe ét, és egyelőre nem áll hatalmunkban ezt a folyamatot legkevésbé is gyorsítani vagy befolyásolná. Az atommag belsőjében rettenetes elektromágneses feszültségek- uralkodnak, 5—50 millió Volt, melyekkel való megküzdésre a tudomány és technika még nőm talált eszközöket. A színképelemzés megmutatta, hogy a héliumgáz a Nap légkörének egyik .jelentős alkatrészét képezi (már podg földünkön igen gyéren fordul elő). Ezáltal valószínűvé vá.t, hogy a sugárzó központi' égitest belsejében rádio- afctiv folyamatok legnagyobb méretekben mennek yégbe. E feliismerés révén oly kérdés megoldásához jutottunk.közelebb,rmelv a-fizikusoknak már régien sok fejtörést okozott: honnan veszi a Nap az ő évezredek óta változatlan erővel a vilégtérbe do botfc bő tömegeit, anélkül, hogy hőfoka észrevehetően csökkent volna? Ha ugyan é a Nap tiszta, legjobb kőszénből állana, mely oxigénlégkőrben ég, ez a folyamat a ténylegesén' folyó tartós nagyfokú hősugárzást csak néhány évezredre biztosi thatná, — ce a tűzgömb régen ki kellett volna, hogy alud jón. A rádioaktiv folyamatok azonban fogalmat rő-ujtanak arról, hogy . . az anyag még egészen más, kísértetiesen gigán tikusabb értelemben is meg lehet gyújtva, mint egy közönséges elégésnél. A Nap belsejében uralkodó hőfokot, többmlllió fokra, becsülik-és az ősérők e birodalmában a rádió- akti v robbanások is bizonyára sokkal hevesebbek Ab mé 1 yebbhatóak, mint a földünkön megfigyeltek. . így. vezetett a rádium hatalmas, nem e földről való folyamatok megértéséhez, a mülófokoe hőség érőkohójába való pillantáshoz és az anyag e/zer kőzetének és életének megismeréséhez. A rádioaktiv bomlás mesterséges nagybani elő áíl'í-ása. a hírhedt .,atornxombo.lás“ és a mretereé gi"s aranynak. őriért' ipari energiáknak tőle vár! csodái ma már szinte közhellyé váltak, — róluk tplndiig u;jra- beszélnek, mert. komoly 'elismert ku tat.ók. - jÓ7yan .fizikusok mind egyértelműen 'állít ját;. a probléma megoldása az ernlvri szellomnrnk nagy győzelme és talán minden idők legnagyobb technikai vívmánya lesz, — de éppen, mert a megoldáshoz gyakorlatilag, még a legkisebb lépi esel sem jutottunk közelebb, valami meis.t6zerii kőd lebeg az atomrközi energia -körül, munfiha igaz sem lenne az egóez ... Egyelőre úgy vagyunk vele, miiut a napkeleti mesének halásza, aki rátalá l a teo- gerbeai úszó bűvös palackra, melyben mérhetetlen erejű szellenierő van elzárva- Felismerte a szellőm rettentő hatalmát, de nem ismeri a' varázs igét mely megnyitná előtte a palackot és veszély nélkül hajtaná szolgálatába é szörnyű erőt. ‘ És mégis. . emlékezzünk arra, hogyan született a dróttalan technika. Az elméleti fizika nagyon d vont területeinek a. tudósa, Maxwell, az „elektromágneses f-árny-elmélet44 .megteremtésénél tisztára matetmatika.i módon bukkant az ejiméletfnek szinte mel lékeredmén ye gyanánt a,rra rá, hogy létez nők kell a fénynél s-okkaí „hosszabb*! bullámul elektromágneses rezgéseknek . is, melyek a világié.ben terjedhetnek és megjósolta mai rádióhulláimaink felfedezését, és előállítását. Néhány évvel később aztán a kísérleti fizika embere, Hertz, e hullámokat egy, az elméleten alapuló, kitüzöttea-céltuda- -bos, rendsz eres la borát órium-murnka eredménye gyanánt kicsiben elő is állította,. Csak ezután jött e-1 a gyakorlati technika embere Marcona képében, aki az elméletnek és a laboratóriumi előmunkálatnak utasításait követve a dróttaian távbeszélés és a mai rádió megalapítójává válhatott. A mesterséges rádiumnak, a mesterséges atomromboJásnak gyakorlati fejlődése számára is az elmélet mutatja, a követendő és eljövendő utat- Általa már évek óta tudjuk, hogy az atomköri energiák kiváltását, kirobbanását csak azoknak a már említett igen magas, többmilláó voltos elektromos '-feszül'cégeknek az anyagra kívülről való rákapcsolásával lehet- majd elérni, melyek a.z atom-magban uralkodnak és az atomokat felépítő elektronokat öiT6ze-tart- ják. Legalább is 5—8 millió voltról van itt ezó. Már pedig az elektrotechnika mindem modem fogásának felhasználása mellett sem lehetett eddig másfélmillió voltnál nagyobb ma-gasfeszülts-éget elérni. Csak a legutóbbi időben jutottak az A E. G. magas feszültség! laboratériumának a kutatód túl a másodük millión és folérkeztók egészen a két és fél málló volt-ig. Ez a feszültség már olyan röntgensugarakat- eredményez, melyek átütőereje a rádikursu- garakének immár tizedrésze, éftt részben egy ötödé, — és e® tekintettel arra, hoigy az eddig legkeményebb röntgensugarak is 50—100-szor gyengébbek voltak a rádiumnál, nagyjelentőségű eredmény. Annál ié inkább, mert az A LG. laboratóriumában már egy újabb elektromos lökő-generátort építenek, mélyét a k'.sfllési csővel együtt teljesen olaj alá fognak mexáténi, hogy majd hét millió volt-os feszültségeket- adjon! Már a jelenlegi berendezés is hatásában ezer kg rádiumnak felel meg, habár ez a ,ymes.teraégee rádium**, mint mondottuk, még mindig ötször gyengébb a természetes csodaelemnél, — és hogy ez: milyen jelentőségű, sasnak tuda- tára ébredünk, ha, a sugárzó elemnek amaz egyetlen ,kg-já,r» gondolunk, melynek kiküzdósére az emberiségnek 30 esztendőre .volt szüksége. Immár látjuk ' — a mesesizerü-elérhetétlenségnek köde. oszládoáiíi keid: az atomrombolás problémája az elméleti stádiumból a Laboratóriumi kísérlet korába vezető átmeneti- napokat' éli é6 talán már a közeljövőben jelenik meg az atomközi energia Mar coní-ja. ... < . • * Abban a. pereiben azonban nemcsak az uránérc- káncsásók minden felfedésért láza válik majd tárgytalanná, hanem újonnan ‘felfedezondó arany- telppekijek.. minden konjunkturamáimoira C6, mert a mesterséges Tádiumsnjgarafc 'a,' nemesférobányáknál olcsóbban fogják az aranyat higanyból vágy rézből tenmelui és ká tudja, 'hová jut akkor évszázados valutarendszerünk aramy standard. alapja. És az atomkort-energiáknak kitörő'orkánja, melyet akkor majd rendezett'mederbe kell szorítani? Einstein egy képleté - fe-lvijágosit arról, hogy bármilyen anyagból egyetlen grammnyi — ha sikerül az „anyagTobbantás4!, — ■ el tudná látni például Budapestét világítási árammal egy egész hónapra, körülbelül 20,000,tonna légjobb széniek gőzgépben nyenhető energiáját pótolhatná tehát.' Micsoda perspektívák! Einstein egy alkalommá! azt mondta: „Jaj az emberiségnek,' ha egyszer rárohannak az atom belsejének e megvadult' őserői __“ De ha nem akarunk fajunk .történelmének belső értőimében kételkedni, hinnünk keil, hogy az embe- ' riség elég érett desz -akkor ahhoz, hogy az ölébe j hullott szörnyű erőket a kultúra és jólét szolgálatába állítja majd, ahelyett, hogy világkatasztrófát I ée önmegsemmisítést idézzen M. A MAYA ŐSKULTURA Irtai IJJASZ Ungrár, dccomlyeT hó- A P. M. H. december 1-i számában „Yukatain őserdőjében kiásták a maya birodalom fővárosát** címmel ■egy közlemény jelent meg. Érdeklődéssel olvastam e cikket, mert amerikai tartózkodásaim alatt évekera ót behatóan foglalkoztam úgy a Mayaföld történetével, mint kultúrájával és nyelvével• Esu í tál is készséggel mondok el egyet-mást a mayákról Ttilaidonképpon kik a mayák? E kérdésre fogok itt megfelielni, már amennyiben egy cikk terjedelme megengedheti* Amerika felfedezéséiig a mayákról mit sem tudott a világ. 1517-ben Franoesco de Cordo- va érte ei hajójával Közép-Amerikát. ő volt az első európai, áld katonáival először lépett Mayaföldre A betolakodó spanyolokat kiváncsi an bámulták meg az őslakók, de semmi- esetre ©em örömmel, ami abból is látszik, hogy rövid időé bedül kiűzték őket- Csak 15 év múlva sikerült a spanyoloknak ismét Mayaföldre -lépni, de csakis kemény harcok árán. Ott maradásukat csak a legnagyobb terrorral tudták biztosítani. Ettől kezdve napról napra- veszítettek a mayák függetlenségükből. Számukra az európai civilizáció idegen volt, nem hogy gyarapodtak volna, ellenkezőleg: lezüllőttek a spanyol iga alatt. Az egykor több milliót kitevő mayrság állandóan bökkent számban is, úgy hogy ma alig egy milliót tesz ki az összes, Guatemala, Honduraz és Yukatan területein. A spanyolok nem sokat vesződtek a maya sorssal Olybá tekintették őket, mint a cigányokat. Legkevésbé sem érdeklődtek a maya őekultüra iránt, hanem rábíóterületnek tekintették- az országot, ahonnan hajórako- mányszámra szállították el Európába az aranyat ée ezüstöt, amelyet holmi értéktelen cseretárgya kért szereztek meg. A mayaföld a kalandorok prédájává lett, a ’ maya nép pedig a kalandorok brutalitás árak áldozatául esott 4 Azóta évszázadoknak kellett elmulniok, hogy a versenyző nemzetek, u. ni. az angolok, a németek és a franciák megismerjék a mayák, elszigetelt éjeiét és napvilágra hozzák a -’jfett ország érdekességeit, történetét és kultúráját. Expedíciókat indították útnak, hogy felszínre hozzák az inkák és mayák elásott műemlékeit,, melyeket azok félelmükben ástak el a romboló spanyolok elől Ma. már a tudomány tárgya lett a maya történelem és a maya mítosz. Kitűnik, hogy a maya nép nem indiánfajta, hanem árja ée a maya nyelv meg ősnárjanyelv. . A mayák őshazája: Mu földrész volt, vagyis a ,*Nap birodalma*^ 1805-ben jelent meg' AuguSlus Le Plongeon „Maya * könyre, amely annak idején hagy port vert fel a tudományos körökben. Nem állított kevesebbet, mint azt, hogy a mayák őshazája elsüllyedt és hogy onnan származik minden kultúra és az árjanyelv, hogy, az egyiptomi művészet tulajdonképpen maya művészet e hogy a görög „ alfa bei ta“ is maya „abc“, melyben el van mondva Mu-íöldrész pusztulása — amint hogy görög nyelven nincs ie semmi értelme. íme az aljfabetta görögül, mayául és annak magyar jelentése szabad fordításban:- .. • . . - • ... - •; * ' , * Görög Maya Alpha Al-páa-ha erővel tör elő a tenger Betta be-ta megmozdul a Föld Gamma kam-ma megtelik minden Delta tel-ta < mély terület Epsilon ep-zil-on:om . árak és viharok Zeta* ze-la • támadnak a Eta et-ha , tengeirekbőlThéta thethe-ba Tengerek elleptek Iota io-ta minden jót a földön és Kappa ka-páa ősszé vegyült (víz a földdel) és Lambda lam-be-íi'. . elsüllyedt Mű Mu g ‘ . ” Mu. CMár csak a) Ni ni '' hegyek Xi xi látszanak a Omikron om-ik-le-on viharokból Pi pí picinkét és Rho Ia-ho ' jön a Sigma zi-ik-ma hideg- (Ahol előbb völgyek voltak, most) Tau ta-u tó (tavak vannak ott) Upsilon , u-pa-zi-le-on . fagyos mocsár köröskörül és Phi pe-hí agyagképződmény. Chi chi , Megnyílt a föld szája (esi-száj) Psi pé-zi hamut (port) hány és Omegá o-niec-ka salakkal (beborít mindent). A mayákul túra már 20 ezer évvel ezelőtt elterjedt a földön, sőt. jóval előbb. ÜK., A hatalmas terjedelmű Mu-földrész belső kataklizmák- folytán -elsüllyedt s -maga alá temetett vagy 65 milliónyi lakosságot k. b. 50 ezer éves kultúrával. 'A Ceendestenger kiálló apró szigetéi -ngy tűnnek elő, mint a süllyedő ember 1932 denember 3$, rasárcap* kinyújtott ujjal, jelezve az utókor számárat hogy hol kereshető a nagy halott. Minden szigeten maradt valami ősemlék a maya korból. A monolitok Írásait bárha megfejteni ma eenki sem tudja, de sejteni engedik, hogy a kőkolotz- szusok szövegei egy-egy elbeszélés Mu tragédiájáról. , A maya ős-hit A maya mítosz többisten-imádásról számol be nekünk. Legfőbb istenüknek neve' „Hun-Apu44 == ^.gy-Apa), aki az összes istenek légfőbbje volt. Különben minden fogalomra volt. egy-egy istenségük, az ,.ábc“ hangjainak külön egy-egy védőistenük volt. A napimádóknak istenük .s Nap volt Ra néven, akitől az öehit szerint a legkiválóbb nép származott Ah-Ra-Ya néven (= Árja). Valamint az inkanép is a Naptól származik (Inca = „Napfia44). Szerintük az őslény a’ tenger fenekén lakozott kígyó alakjában. Majd felszállt a tenger színére s mint szárny askigyó körülrepülte a mayák földiét, melyei benépesített. Ezért a mayák „Kigyóaépé^-nek. is nevezik magukat. E kigyóisten neve aztékul Quetzalooatl, aki megvédi a maya harcost az ej- lenééggel'szemben. E szárnyas kigyóstent' még az őskorban átvették a kínaiak, biizonyára ’ a í ősuiguroktól és még ma is ily' sárkánnyal' dlézi- tik nemzeti és vallási kegyszereiket ép- zászlóikat.' Az összefüggés kedvéért, itt tudnunk kell azt is, hogy a tengert vagy vizet mayául Ha-nák nevezik. Ennél fogva a tengeri szárnyas-kigyó- isten neve Ha‘d volt, illetve Ha-d-Ul, ■ melynek jelentése „TengerbŐlfelszáliIó**. Ezen. istennéy átjutott az ázsiai népek nyelvére, is Hadul vagy Hadúr alakjában s igy ragadt a magyar nép nyelvén is „Hadisten1,1 jelentéssel. És minthogy az őskori háborúkat Hadul védelme alatt folytatták mint a mayák, az ösmagyarnyelv a háborút „had“-nak nevezte el. A maya nyelv. A nyelvészek még ma is azon töprengtek, hogy melyik nyelvcsaládba sorolják a maya nyelvét. Gramatikája annyira önálló, hogy semmi más nyelv gramatikájáva-1 sem lehet sikeresen összeegyeztetni. Ragjait, képzőit Ö6sze-yisz- sza alkalmazza, minden különös rendszer nélkül, melyeket hol a gyök elején hol a végén vagy az összetett szó közepén látjuk. Minket magyarokat annyiban érdekelhet a maya nyelv, hogy ragjai, képzői, névelői, névutói nagyrészben azonosak a magyar elemekkel. Pl. az első szeméiynévmás en és in (==én); a második személynévmás tetS, on (=te, ön); a harmadik személynévonás u (~ő). Többesszámban az első személynévmás ank (rrimink); harmadik személynévmás tí-ob (—ő-több vagyis ők). Ám a folyékony maya nyelv semmiben sem hasonlit a magyar nyelvhez, azonban a maya szavakból már eddig is több mfnt 150 olyan kincset leltem, amely úgy csengés mint. jelentés tekintetében egyezik a magyar .szóval. A sok közül itt is bemutatok néhány közös jelentésű maya szót, u.m.: katun -=? katona, bat = balta, tzelek — csülök, emel = emel tziva (= bíró)- és a m. civakodó, pereskedő, jéb == jég, jék — szék, ke = kell, culaé r= kulacs, ana anya, mama = marna, tata — atya st.b Maya szavak éppúgy fellelhetők a finn, ugor, török és más ázsiai nyelvekben is mint akár a magyar nyelvben, de nem oly nagy menn\nség- ben. A maya irodalom Legelőször a spanyoloknak volt érdekükben, hogy a maya nyelvvel megismerkedjenek., A megszállás kezdő éveiben kénytelenek voltak ráfolyamodni a „vadnyelv** elsajátiriisára, különben anélkül nem boldogulhattak volna. Csupa kényszerből megtanulták a maya nyelvet, de egyúttal nyelvtant és szótárt is Írták. Később maya nyelvre fordították le. a Bibliát is. Ettől kezdve mind sűrűbben jelentek meg maya vonatkozású könyvek. Több százra rúg a maya nyelvmagyarázó mii és sok ezerre a tanulmányi jelentések és a tudományos könyvek száma. Aki tehát ismerni óhajtja a mayákra vonatkozó irodalmat, forduljon az angol vagy amerikai kiadásokhoz. ezekben tárgyilagos nézetekre találhat. E helyen még a legkiválóbb irók. neveit és müveit sem sorolhatom fel. csupán néhányat: Augustug-Le Plongeon: „Maya*4 és „Queen Móö“ — Newyork; Lewis Spenee: ..The Myt-hg ot Mexico and Peru1, ■— London; Ch. Arnold: „The American Egypt“ — Newvork: Luclen Biart: „Ibié Aztecs** — Csikágó; James Churehward: „The Lest, Continent of Mu“, — „The Children of Mu4*. — „The Religiou of Ma*1 — Newyork. A magyar könyvpiacon is megjelent már 1925-ben égy. a mayákkal kapcsolatos könyv Cserép József dr : „A magyarok eredete. A turáni népek őshazája és -ókori története** cirnmel, Budapesten. E forrásmunkákra támaszkodva állítottam össze a „Magyar nyelv eredeté*4-!, melyben bővebben ismertetem nyelvünk ősi származását, fejlődőét, mai állomásáig. Az első kiadásom kevés száma elfogyott s a második ja viteti kiadásom ©ajtó előtt van.
