Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-25 / 293. (3106.) szám
9 1532 december 25, vasárnap. t~. mi Ml 11 Ilii IIH—IMlTim A MAGYAR NÉP ERŐFORRÁSAI Szegedi romantika és szegedi realizmus idegen szemmel a nagy alföldi városban — Szeged állandó megújhodása Klebeísberg Kunó gróf városa — Mii kíván teremteni az „alföldi gondolái“? A nyugateurópai kisnemzetek példája Ajókás bélszínt ettünk a Tisza-szálló éttermében, majd kisétáltunk a RudoLf-térre, nézni a Tiszát. Panaszkodnak a barátaim, hogy a halászat letünőben van. Márna, sügér, tok, viza, kárász, keszeg akad még néha, de a nagy pen- delhálók uem működnek úgy, mint hajdanán. A varsák nem lesik a partok közelében a halakat, az őskori kuttyogatást alig űzik és a picé- zők reggeli hada megcsappant. A Tisza nem a régi többé, mondják, junius végén kevesebb tiszavirág röpköd a viz fölött, mint évtizedekkel ezelőtt. A parton el-elbullnak a magyal- bokrok, a tiszai hajlat fölött kiszáradt a Doci- tó, s csupasz fenekén éppúgy virít a bárány- pirositó, mint a környező futóhomokdombokon. A régi pusztán nincs fátyol virág, s kipusztul a bölömbika, a nyilas réce. Nagyszéken nem sep- rik az asszonyok a sziket, Rózsa Sándor taván keve&ebb a gojzer, a póli madár és a deszki erdőben vége a bakcsótanyáknak. De a hajlat alatt, a körtöltés között uj Szeged épült, szebb, nagyobb, mint a régi volt. Ki gondolná, ha a Fogadalmi templom előtt áll és építészeti bravúrokban gyönyörödül, hogy ez a város alig nyolcvan évvel ezelőtt Rózsa Sándor hazája volt, óriási falu, s évek múltán romhalmaz, ahol hatezerből alig kétszáz házat hagyott meg a Tisza orvul támadó áradása? A Fogadalmi templom előtt az ember Észak- németországra gondol, Lübeckre, Brémára, Rostockra, ahol ugyanez a téglaépitészet divatos („Backstein-Architek- tur“), amit- itt látni. A tér árkádjai alatt 6záz és száz szobor: a magyar kultúra zászlóvivőinek emlékei, köröskörül sima uccák, sugárutak, uj paloták. Mintha a régi romantika helyébe uj realizmus lépett volna, — avagy ez is csak romantika, amit itt látni, talán túlméretezés? Lehet, hogy a Cook-utasok inkább gyönyörködnének a tanyavilág régi különlegességeiben, a babonákban, a pandúrokban és a rabjukban, a csikósokban, a szomszédos Pusztaszerben, ahol az alpári győzelem után Árpád és népe ,ezerbe vette az ország minden dolgát11, a délibábokban. a dorozsmai kunokban, a különös flórában és faunában, ami párját ritkítja Európában. Megszokott Nyugateurópa az, amit a Fogadalmi templom körül látnak, de engem jobban érdekelt Klebeísberg Kunó Szegede, mint Rózsa Sándor Szegede. Ha exótikum't kívánnék lárái, szívesen megyek Ázsiába, Afrikába; amit itt kerestem, a magyar Európa volt. Megtaláltam. A kétszáz éves hódoltság és az árvíz Szeged a történelem folyamán számos más csapás mellett főleg két óriási és végzetes csapást ismert. Az egyik bosszú és lassan sorvasztó volt, a másik gyors és pillanatok alatt pusztított. Az első a török hódoltság a 16. és 17. században. Gondoljuk meg: a szinmagyar városban száznegyvennégy évig ült a török. Ot emberöltőn át uralkodott, török kereskedők költöztek a városba, török élet alakult ki az eb menekült lakosság helyén. Nem ártott meg. Amikor De la Vergne és Wallis tábornokok 1686-ban kiverték a törököt, az osztrákok rácokat telepitettek Szegedre és ötven évig ők uralkodtak. Ez sem ártott. A magyar faj csodálatos vitaiizmusa diadalmaskodott kétszáz év idegen uralma fölött: ma Szeged ismét szinmagyar, a legmagya- rabb város. A tizennyolcadik század második felében és a tizenkilencedikben rendezni kellett, amit a régi zilált viszonyok okoztak: a hódoltság alatt ö.ssze-vissza osztogatott birtokokat, házakat, kijavítani a hibákat, megvetni az uj élet alapjait. Azt mondhatjuk, a nagy munka éppen befejeződött, araikor 1879 március 12-én éjjel két órakor a Tisza áttörte a percsórai gátat és a mai Vásárhelyi-sugárut irányából ellenállhatatlan erővel rárohant a városra. Pusztitóbb volt, mint a török és a rác, a pestis és a tűzvész du’ása. A városból nem maradt semmi, — de Szeged 6zebb lett, mint volt. Ezt a csapást is kiheverte. Ha a török és a rác uralom a magyarság nemzeti ellentállóképcsségét igazéba, úgy a nagy árviz után újjáépített város bebizonyította, hogy a magyarság másképp is fejlődőképes és gazdaságilag regenerálódni tud. A csendes éjszaka Ma. modern, kitünően szabályozott város áll a régi falu helyén. Öröm ránézni Szeged térképére, jólesik a szemnek a ezimetria. A Tisza és a Tisza közúti hídja a központ. A be'6ő tereket és uccákat a Tisza Kálmán-körut öleli át (mint a pesti Belvárost a Kiskörút), a központból egyenes sugárutak mennek minden irányban, távolabb a második széles körút köti össze a Tiszától a Tiszáig, hogy a legkijebb a nagy körtöltés és az összekötő vaspálya zárja, el és védje meg az elemek támadásától a várost. Rend, tisztaság, villany és aszfalt jellemzi Szegedet. Csak itt láttam, mennyire tévesek a fogalmaink az alföldi magyarokról. A mi szemünk előtt valahogy állandóan a régi határvidékek magyarjainak alakja lebeg, ha képet akarunk formálni a magyar jellemről, a mozgékony, tultemperamentumos, könnyed és talán könnyelmű magyar, ahogy a mi vidékeinken és talán Budapesten ismerjük, — ezzel szemben az a nép, amely .például Szegeden valóban „tempós11, kispolgári, számitó, józan és takarékos. A történetírók megállapították már, hogy az, amit mi „magyar mulatozásnak44 nevezünk, tulajdonképpen a Bach-korszak elkeseredésében hatalmasodott el közöttünk, s a kiegyezés utáni jólétben az örömbe átcsapva folytatódott, hogy a magyarokká vált idegenek között hatványozott mértékben hódítson, — 6 a tiszta, érintetlen, ősi magyar helyeken aránylag nem vált oly pusztítóvá, mint a nemzetiségek és a magyarok ütközéseinek ideges vidékein. Szeged például csöndes és józan város. Csöndesebb, mint bármely hasonló nagyságú hely Nyugateurópában. Este tiz órakor üresek az uccák. A százharmincezer lakosú városban nincs éjjeli élet, nincs bár (Szlovenszkón a húszezer lakosú városban kettő van!) alig három mozi szórakoztat, ellenben egy kitűnő színház, jó hangversenyek és rengeteg előadás, délutáni kulturális összejövetel. Prágában azt mondják: aki tizenkettő után az uccán van, biztosan magyar. Nos, Szegeden, tizenegy után, egyedül két német ur bolyongott elhagyatottan a végleg kiürült uc- cákon, miután segítségemmel hiába nyaggatta a szálloda portását, hogy mihez kezdjen az ember Szegeden este tizenegy óra után? — Aludni lehet, semmi mást, — válaszolt szinte szégyenlősen a portás. Az esti csönd a nagy magyar városban meglepett. A temperamentumos mozifilmekből az idegen másképp ismeri a hejehujás, nagy dári- dós magyar Alföldet. Lehet, hogy a vidéken itt-ott tényleg van hejehuja, itt, a nagy városban nem. Valljuk be, mi is másképp gondoltuk. Ismét valami, amiben át kell értékelni az alföldi magyarról alkotott fogalmainkat! A határváros A város szép. Az épületek alacsonyak — a belvárosban a kétemeletes háztípus az általános —, de az uccák ápoltak, nyíltak, s a Szé- chenyi-tér kifogástalan. Ellenben kicsi a forgalom. Autót például alig látni s a Kárász-uccai korzótól eltekintve, a gyalogjárók sem szaporák. Re- zignáltan mesélik barátaim, hogy előbb másként volt. Szeged ma határváros, de a határ halott. A pályaudvar halott. A Tisza halott. A kikötők, a raktárak, a sinhálózatok üresek. Amikor a délutáni gyorssal visszautaztam Pestre, az állomáson összesen tizenegy utas volt, holott ugyanakkor egy személyvonat is indult valamerre. A háború előtt Szeged dél felé és kelet felé fejlődött, északi irányban kevésbe: ott elfoglalta a helyet a többi nagy alföldi város é& Budapest bűvköre még javában vonzott. Szeged helyzete a háború után korántsem oly kedvező, mint Debrecené, amelyből nagy és fontos főhely lett, s környéket kapott, ahelyett, hogy környéket vesztett volna (az északi és keleti, más államokhoz került nagyvárosok megmaradt vidékének egy része Debrecenhez csatlakozott). Szeged a Maros és a Tisza összefolyásának pontján keletkezett, s rendeltetése a két folyó forgalmának lebonyolitása volt. Ma sem a Tisza, sem a Maros nem ütőér. Nem visz,.nem hoz árut. A vasúti vágányok néhány kilométerre a várostól határokba ütköznek, sőt Szeged nyugati irányban a nagy tcst- vérhellyel, Szabadkával sem érintkezhet. így hát nem élhet mást, csak önnön zárt életét. Expanziója megtört. Klebeísberg Kunó gróf, Szeged nagy barátja, nem akarta, hogy az évszázados csapások folyamán törhetetlen vitaiizmust tanúsító város most beletörődjék sorsába. Uj föladatokat, uj tevékenykedést szabott eléje — ha szabad igy beszélnünk — <s bekapcsolta abba a közvetlen vérkeringésbe, amelytől előbb messzebbfekvő célok miatt érthetetlenül távol maradt. Klebeísberg Kunó gróf fölvetette az „Alföldi gondolatot44. írtam már arról, hogy a háboruelőtti Magyarország a végek kedvéért gyakran háttérbe szorította a Nagy Magyar Alföld kultúráját, s ezen a helyzeten akart segíteni az agilis gróf. Ne szívja föl egyedül Pest az Alföld erejét, ne formálja át, ne fossza meg egyéniségétől. Jelszava az volt, hogy az alföldből holland, vagy dán értékű, termékeny és müveit síkságot kell teremteni. A munka előkészítését a két alföldi egyetem vállalta: a debreceni és a szegedi. A két alma mater a központ s a tudományos előkészítő. Klebeísberg megalakította az „Alföldi Bizottságot11, amely a két egyetem tudományosságára támaszkodva hivatott a kifejlesztés előfeltételeit tanulmányozni és megvalósítani. Az alföld rendszeres fejlesztésének középpontjában az uj Duna—Tisza-csatorna megépítése áll, mert a viz, a mesterséges öntözés nélkülözhetetlen a homokos vidéken. A kulturális alapeszme a tanyák összefogása, a tanyai ut és iskolahálózat kiépité&e, a talajmelioráció, a fásítás, a két nagy város: Debrecen és Szeged központtá tétele. Klebeísberg Kunó gróf életében az Alföldkutató Bizottság máris ■jelentős eredményt ért el, s csak időre — s a mai depresszió enyhülésére — van szükség, hogy az elméleti munka gyümölcsöt érleljen. Holland példa az Atföídön Szeged valóban csak Klebeísberg Kunó alatt lett szebb, mint volt. Neki köszönheti a város, hogy az uj viszonyok között élni, sőt fejlődni tudott, neki köszönheti az uj hatáskört, az uj célt. Szeged ma az alföldi gondolat jegyében ól, vele nő és vele bukik. Ha sikerül az eddig elhanyagolt vidéket bekapcsolni és az aktív, nagy, mozgalmas város vérkeringésének táplálójává tenni, akkor nincs baj, s a széles sugárutak, a terebélyes körutak, a tág terek ismét megtelnek élettel, a házak emberekkel, az iskolák diákkal. Távoleső célok helyett közvetlen célokat kell keresni, a közvetlen környezet erejének fölhasználását, értékesítését. A szegedi polgár egészséges realizmusának pompás megnyilatkozása volt, amit vezetőm Klebeísberg Kunó gróf terveinek és munájáoak fölvázolása után mondott a magyarokról: — A mi hibánk évtizedekig az volt, hogy a legnagyobb népekkel akartunk versenyezni. Utánoztuk őket. Azt hittük, franciák, angolok, németek, oroszok vagyunk világjelentőséggel és kötelességünk az európai élet első vonalában küzdeni. Életünket nagyhatalomszerüen rendeztük be. Expanzióról ábrándoztunk, harminc- milliós világbirodalmat kívántunk, a célunk a külső nagyság volt, ahelyett, hogy azzal törődtünk volna, amink van. Úgy rendezkedtünk be és vágyainkat aszerint igazítottuk, mintha nagy nép lettünk volna, holott a mi példaképeink csak a boldog kis népek lehetnek: a hollandok, a svédek, a dánok. j Most beláttuk, hogy a mi föladatainkat, élet- | módunkat és módszerünket csupán olyasvalami | vezérelheti, ami például a holland—Hamma/nd (nép ideálja. Nem expanzió, hanem belső töké- j letcsedés. Nem vitézkedés, hanem a belső béke ! keresése és a hazai rögnek minél intenzivebb megművelése. Belterjes gazdálkodás, kultúra- kis népünk elitnéppé való változtatása. Kle- belsberg Kunó terve volt, hogy ugyanolyan müveit és boldog kertet varázsol a. poros alföldből, mint amilyen ma a hajdan vitézkedő németalföldiek gyönyörű mélyföldje. A szegedi Fogadalmi templom holland—német architektúrája az uj eszménynek és az uj célnak jelképe kívánt lenni? Talán. SZVATKÓ PÁL. LEGÚJABB SPORT Az Újpest győzött Antibesben Antibes, december 23. A francia túrán levő Újpest első mérkőzésén az itteni Olim- pique ellen 7:3 (5:1) arányban megérdemelt győzelmet aratott. Az Olimpique góljait is a francia csapatban játszó magyar játékosok rúgták. Pelfe István világbajnok visszavonul a versenyzéstől Budapest, december 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Budapesti Torna-Club csütörtökön továbbította a Magyar Országos Tornaszövetséghez Pelle István, a kétszeres tornászvitágbajnők abbeli kérelmét, hogy őt a Szövetség igazolt tornászainak sorából törölje. E kérelem után a szövetség nem tehet mást, minthogy a beje- jelentést tudomásul vcszi és a törlést végrehajtja. A karácsonyi ünnepek sportja Prága, december 23. Az idei karácsony újból a középeurópai csapatok túrázásának jegyében áll. Úgy Prága, mint Budapest futballeseménymcníesek lesznek, miután a középeurópai csapatok elitje nyugateurópai túrán van. Franciaország és Olaszország és egyrészben Németország képezik a csch- salovák, magyar és osztrák csapatok célpontját. Ezekben az országokban érdekesebbnél-érdekesebb találkozások lesznek, melynek felsorolása nagy lielyet venne igénybe. A magyar csapatok Spanyol- országot, sőt még Kisázséát is felkeresik. Igen érdekes mieccs folyik le például karácsony másod - napján Máltáiban, ahol a kaposvári Somogy és a Kladnói SC játszanak exhibldós meccset. A csehszlovák csapatok közül furán van a DFC, Slliaviia, Viktória Zsizskov, SK Kiadná, S'K Náchod és több cseh-morvaomzág i együttes. — A magyar- országi csapatok közül túrát végez a Hungária, Ferencváros, Újpest, Kispest, Bocskai, Budai XI., Somogy, Nemzeti, Vasas, BEAC éis a III. kerület. A magyar csapatok összesen 80 tunameccset játszanak. A jjéghokki számtalan érdekes mérkőzést hoz, amelyek során a kanadai Edmonton Superiors Berliniben vendégszerepel. )( Ismét az első menetben győzött Carnera. Gaivestonból jelentik: Primo Carnera olasz ököl- vivő folytatja kiütéses győzelmeit. Carnera az amerikai Jimmy Merrfettet már az első menetben kiütötte. )( Az Edmonton Suiperiors Prágában az LTC ellen második mecc&ét is 3:0 (2:0, 0:0, 1:0) arányban nyerte meg. )( Milánóban a Cambridge-egyetem jéghokki csapata a HC-töl 3:5 arányban vereséget szenvedett. )( Sonja Hennie tegnap Münchenben vendég- szerepeit, ahol 3000 nézőt ragadtatott ©1 kivételes mii korcsot yázásá vall. A Mtinchener EV az Imms- brucker EV-t 3:2 arányban verte meg. A győztes csapatban a kanadai Watson dir. is játszott és mindhárom gólt ő ütötte. )( Rómában a kettős ünnepen érdekes futball- torna lesz, amelyen az 1860. München, a Laiusanne Sports. AS Róma és a Laziio vesznek részt. A győztes 10.000 lírás díjban részesül. )( A Magyar Vizipoló Kupa döntőmeccsét karácsony első napján rendezik meg Budapesten az UTE és a MAC csapatai között. A harmadik díjért a III. kerület és az MTK csapati küzdenek. SPORT-ROVAT A 26.-ik OLDALON ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Budapest, IV. Egyetem utca 5 Szép tiszta szobák. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene. Az Erzsébet>pince a főváros legszebb sörözője, — revier rendszer. Olcsó polgári órait! _______Figyelmes IcisgeigaSásl
