Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-25 / 293. (3106.) szám
1032 december 25, vasárnap. Jóakarat az emberek között... Irt a: He, Fizély Ödön, a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség titkára A szeretet földrehajoláisának ünnepén, a megbékélés, a jóakarat szemszögéből nézzük az életeit s azt reméljük, hogy a szeretet valóra is válik. A megértés, a testvéri szeretet létrejöttének egyik legnagyobb akadálya, hogy az emberek nem tudják, hogy voltaképp hol kezdjék, miképp valósítsák meg azt. Pedig annak egyszerű a módja. Mindenkinek meg kell azt kezdeni a maga kis körében. Mindenhová el kell vetni a megbékélés, a szeretet magvait. Sohasem lehet tudni, hogy melyiket áldja meg az Isten százszoros terméssel! Az evangélikus egyházban is megvan az a vágy s az a lényegébe Írott törvény, hogy ha híveit egymástól el is választják országhatárok, nyelvi és nemzetiségi különbségek, mégis egy nagy családnak tudja és érzi magát, melynek ez a szeatirásbeli megáll api'! ás a legszebb jellemvonása; „Milyen szép és dicséretre méltó az atyafiaknak egymás között való békességes lakozásuk!“ A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség és annak hivatalos lapja, az Evangélikus Lap csak az evangélium szellemében való munkát végzi, mikor szószólója és utegyen- geiője annak, hogy a magyarországi és_ az utódállamokban élő evangélikus egyházak közt k.i kell 'építeni a lelki közösséget, a megértést és a közeledést. Ennek az érdekében az Evangélikus Lap pünkösdi interjú keretében megszólaltatta a magyarországi és az utódállamok evangélikus egyházainak vezető embereit és választ kért tőlük arra a kérdésre, hogy miiképp lehetne az elszakadt országok evangélikus egyházait egy magasabb egységbe összehozni. Radivánszky báró magyarországi, Yanovies János szlovenszkói evangélikus egyetemes felügyelők, Kupi, Fajnor püspökök s az evangélikus egyház vezető emberei határon innen, határon túl azon a véleményen voltak, hogy a közeledést nemcsak az evangélium, hanem az egyházak jól felfogott érdeke is ki vámja. Erről a kérdésről kedvező véleménnyel voltak úgy a magyarországi, mint a szlovenszkói esperességi, kerületi és egyetemes gyűlések is. Mindenütt megszólalt az az őszinte vágy, hogy a közeledésnek el kell következnie. Akik jóban-rosszban együtt voltak évszázadokon keresztül, azok nem élhetnek ngy egymás szomszédságában, mintha nem ismernék, vagy mintha nem akarnák ismerni egymást A közeledésnek azután a közelmúltban látható jele is mutatkozott. A magyarhoni egyetemes evangélikus Gyámintézet Budapes.en november 16-án tartotta közgyűlését a Deák-téri evangélikus; templomban. Erre az ünnepi gyűlésre, mely Gusztáv Adolf svéd király hősi halála 300 esztendős fordulójának jegyében folyt le, j meghívást kaptak az utódállamok evangélikus egyházai * is. A szlovenszkói egyetemes; evangélikus egyház nevében Skrovina Ottó turóci főesperes jelent meg. A közgyűlésen üdvözlő beszédét szlovákul és magyarul mon-í dobta el és kifejezésre juttatta azt az evangéliumi gondolatot, hogy a hit testvéreknek szeretni és támogatni kell egymást nyelvi és nemzeti különbség nőikül. S beszédét ezekkel a szavakkal végezte; „Mikor a mai ünnepélyen a béke és a szeretet útjára léptünk, biztosítom részünkről, hogy a béke és a szeretet utján velünk mindig találkoznak.14 Abból az interjúból pedig, mely az Evangélikus Lap ezévi 20-ik számában jelent meg, lehetetlen ki nem érezni, hogy a szlovenszkói egyetemes evangélikus egyház kiküldöttje a legjobb érzésekkel távozott Budapestről. A meginterjúvolt Skrovina főesperes kijelentette, hogy a magyarországi evangélikus egyház részéről való meghívás meglepetés volt számára és nem lehetett nem látni benne haladást, közeledést a belső, lelki egység ki építéséhez. S azt is mondotta, hogy Budapesten régi iskolalársai és ismerő'sei tárt karokkal és igazi testvéri szeretettel fogadták, hogy úgy szlovák, mint magyar felszólalását megéT]enézték s magánbeszélgetéseiben teljesen idegen emberek mondogatták, hogy nagy nagy örömmel fogadták a szavait, „mert ez az, ami kell nekünk, béke és szeretet." Karácsony ünnepén több szeretet költözik a szivünkbe. Miért ne volna ottan annak maradandó helye? Miért tekintünk hát úgy a jövőbe, hogy nagyobb lesz a gyűlölet és kevesebb a szeretet? Miért ne hozhatná meg az 1833-as esztendő a magyarországi és az utódállamok evangélikusai közt a lelki közeledést? Skrovina főesperes a már említett interjúban kifejezésre juttatta, hogy ,,a benső lelki közösség nem elégszik mep csak szavakkal. Mindaddig pedig, mig a szlovák evangélikus bütestvéréknek Magyarországon nem lesz1 annyi joguk az egyházban, a templomban és( iskolában, mint van a mi magyar* és német-, nyelvű evangélikus hiittestvéreinknek Szlo-j „Középeurópán ctak az egységet vám- és valutakonföderádő segíthet" Bazovsky Lajos dr. volt nógrádinegyei zsupán nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlapnak - Szlovenszkó a középeurópai probléma súlypontjában van s ezért a szlovákoknak irányitólag keli résitvenasök a középeurópai probléma rendezésében Losonc, december 23. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Munkatársunk felkereste losonci otthonában Bazovsky Lajos dr.-t, Nógrádmegye volt zsupánját, hogy véleményét kikérje a Szlo- venszkót érdeklő bel- és külpolitikai kérdésekről. Az a tanácstalanság és kapkodás, mely egyaránt jellemzi a kormánytámogató és ellenzéki szlovák politikusokat, tette időszerűvé, hogy a szlovákság egyik legképzettebb ég kétségkívül legtehetségesebb képviselőjének véleményével magyar közönségünket megismertessük. A Bazovsky dr.-ra] folytatott beszélgetésünket a következőkben adjuk: Zsupán ur köztudTOiás ezertiat intenziven foglalkozik a külpolitikai vonatkozásokkal & ezirá- nyu megfigyelései Sda: veuszkős zenbe privát tradícióik utján is igen gyakran te’tűnést, szoktak kelteni. Miilyen elgondolás vezeti zsupán urat a politika ezen területeire is? — A külügyi kérdésekkel, avagy a diplomáciai politikával kora ifjúságomtól fogva előszeretettel foglalkoztam, mert a belpolitikát csak a külpolitika függvényének tartom, s úgy tudom, hogy bármi is történik a beliigy terén, ha azt nem hozzák a külügyi helyzettel megfelelő korrespondenciába, annak eredményei nem lehetnek tartósak. Az egyes nemzetek és az egyes államok, kivált a mi vidékünkön, az úgynevezett Középeuró- pában, ahová Európa délkeleti régiói is soro- zandók, s amelynek központi tömbjét a Duna medencéje alkotja, önmagukban elszigetelten nem is bírhatnak kellő jelentőséggel, hanem egyrészt a természetadta, másrészt a nemzet- gazdaság diktálta törvényeknél fogva kénytelenek egymást kiegészítő kapcsolatokban keresni tagjaiknak, lakosságuknak boldogulását. — Ugyancsak kora ifjúságomtól tapasztaltam, s még fokozottabb mértékben tapasztalom most, hogy szlovák földijeim a külügyi vonatkozásokkal abszolúte nem törődtek és nem törődnek, haA vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József víz használatát, mert ez szabályozza a bél működést, erősiti a gyomrot, javitja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. nem ezt a teret azelőtt az osztrákoknak és magyaroknak engedték át, s most átengedik azt a cseheknek. A csehek, bár saját nemzetük szűk keretén belül is eddigelé elenyészően csekély diplomáciai tehetséget produkáltak, formailag is csak egy számbavehető szlovák diplomatát alkalmaztak, Osusky István dr. párisi csehszlovák követet, aki a legújabb időkben híven teljesiti abbeli hivatását is, hogy az autono- misztikus szlovák egyetemi ifjúság gondolkodását más irányba terelje. Úgy hiszik; hogy ehhez a munkához az úgynevezett csehszlovák politikusok közt az egyedüli auktoritással ő rendelkezik. Osusky István dr. szorgalma és ügybuzgósága valóban figyelemreméltó. Szükségesnek tartanám, ha minél több szlovák politikus törődnék a külügyi vonatkozásokkal, mert ez Szlovenszkó gazdasági érdekeinek a megóvása szempontjából felette fontos. Teljesen megbocsáthatatlannak tartom azt az állapotot, hogy a szlovákok és általában véve Szlovenszkó lakosai ne legyenek a legalaposabban tájékozva a külügyi helyzetről, s hogy ez ö előttük valami tabu legyen, s hogy egy szép májusi reggelen száz okuk legyen megbánni, hogy ezen dolgokkal nem voltak tisztában. Hz európai egyensúly Mit bárt zsupán ur ezidöszertirt a külpolitika terén ligyelemrernélitó jelenségnek? — Erre a kérdésre bajos lenne egy mondattal felelni. A külügyi kérdéseknek egész szövedéke, komplexuma jelentkezik manapság, amelyek az embert gondolkodásra késztetik. Hogy ezekben a legkisebb kiindulási bázist is nyerjük, szem előtt kell tartanunk az európai általános diplomáciai egyensúly kérdését. Ez abban csúcsosodik ki, hogy feltétlenül megakadályozandó egyrészt az úgynevezett szláv veszedelem, másrészt a germán veszedelem, melyet általában véve közönségesen a germán „Drang nach Osten" név alatt ismerünk. Úgy látom, hogy az 1815-iki bécsi kongresszus óta a mai napig az egész európai diplomáciai történelem eme kettős szempontot uralta és uralja. Nem tagadom, hogy én szláv orientációjú ember voltam mindég, mint ilyen, figyelemmel kísértem a szláv fejleményeket, s bizonyára egyetért velem minden diplomáciai műveltségű ember, ha azt állítom, hogy az úgynevezett szláv „veszedelem" manapság teljesen megszűnt és legalább is roppant hosz- szu időre nem lesz aktuális: Speciális fenökö és fenöszij: Automatikusan élesíti a pengét, A kifoc áltálán borotválkozást lehetővé ttszi, Kapható minden parfümériában, drogériában és acéláruüzletben, Allegro D, ENGEL, Praha, 2atecká a Bratislava, Masarykovo nám. 6, Oroszország az ő belső ügyeivel lesz bármily rendszer mellett is oly hosszú időre elfoglalva, hogy itt külügyi „veszedelemre", avagy komplikációra csak nagy fantáziával lehetne gondolni. Ellenben a germán Drang nach Osten, Drang nach Bagdad-Indien, Drang nach Suez valóban fenyegető és állandó veszedelmet jelent. Ezen germán Drangnak talán egyedüli gátját azelőtt a dunai monarchia képezte és én egy percig sem csodálkozom ama francia s részben angol terven is, hogy a dunai álla- moknak jelenlegi zilált és részben szervezetlen szétszórtsága helyett azoknak valamelyes gazdasági, vagy akár politikai egysége, konföderációja lenne konstruálandó, megalapítandó. A csehek és magyarok álláspontja a dunai konföderáció tervével szentben Üdvös.niek tartaná-e zsupán ur egy ilyen konföderáció megalakulását, s ha igen, miben láitja a megalakulás akadályát? — Dacára annak, hogy válaszom talán ste- reotipikus lesz, erre csak azt válaszolhatom, hogy ennek mutatis mutandis való megalakulását nemcsak üdvösnek, hanem ma már elengedhetetlen szükségesnek tartom, mert a mai gazdasági rendszer mellett az összes dunai nemzetek és államok a pusztulás káoszához közelednek. Nem kétlem, hogy a francia és az olasz elgondolások között el fogják érni a megfelelő megoldást. Itt a mi tájékunkon kétségkívül két fontos faktoron múlik a dolog. Az egyik a csehek, a másik a magyarok. A csehek azért gördítenek és a kisantant utján gördítettek a francia megoldás elé akadályokat, mert úgy válik, hogy egy „dunai konföderációban" természeti, földrajzi fekvésénél fogva Budapest, vagyis magyarok javára tolódnék, gördülne át a su.ypont, viszont a magyarok részéről azért mutatkozik ellenérzés a tervvel szemben, mert azt hiszik, hogy a gyeplőt a nagy indusztriális kultúrával rendelkező csehek ragadnád magukhoz. — Az én meggyőződésem az, hogy a presztizs-kérdés itt nem helyénvaló, meri számos mód van arra, hogy az egyenrangúság elve intézményesen biztosítható legyen és senkinek sem kellene még inter páros som primusnak lennie. Össze kellene minél előbb ülni, mert egyébként a leghatározottabban fennforog a veszély, hogy a megoldást azok a nagyhatalmak fogják diktálni, amelyek a békeszerződéseket korántsem tekintik már valami noli me tangere gyanánt. Engem szlovák részről annyiban felette érdekel a kérdés, mert nagyon fontosnak tartom, hogy mindennemű ezirányu egyezkedésekben a szlovákok is részt vegyenek, nehogy úgy járjon Szlovenszkó, mint a mostani csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalásoknál, amelyekbe szlovák politikusok és szakemberek egyáltalában nincsenek bevonva, e e részben de nobis sine nobis történik az egyezkedés. — Egyébként Szlovenszkó szempontjából is és általában nézve a mi politikai, gazdasági, kö- zépeurópai, vagy dunai arénákban a gazdasági és politikai helyzet mai állása mellett már venszkón, addig nem lehet komolyan venni a közeledést." Mi igazán tiszta szív vei kívánunk magyar- országi szlovák hittestvéreinknek is minden jót és jogot Az evangélium alapján minden hívőnek nyelve, nemzetiségre való különbség nélkül mindenütt lehetővé kell tenni, hogy megkapja a magáét. S éppen ez mondatja el velünk még a következőket; A szlovenszkói egyetemes evangélikus egyház talán már 1933-ban, de a közeljövőben zsinatot akar tartani. A szlovák evangélikusoknak kész már az egyházi alkotmány- tervezetük. A német evangélikusok is elkészítették azt s abba belevették az uj német evangélikus püspökség tervét. A magyar evangélikusok most készítik az alkotmány- tervezetet, melyben benne lesz a magyar evangélikus egyházmegye felállításának a kívánsága. Nem akarunk ebbe a karácsonyi hangulatba diszharmóniát elegyíteni. De ki kell jelentenünk, hogy miképp a magyarországi szlovákoknak jussuk van ahhoz, hogy templomban, egyházban, iskolában élvezhessék mindazt, amit élveznek Szlovenszkón a német és a magyar evangélikus kisebbségek, de őszintén meg kell azt is mondanunk, hogy magyar egyházmegye engedélyezése elé se gördíthet az igazi hittestivér.i szeretet semminemű akadályt. A karácsonyi jóakarat, a békességre kész szeretet egyengetheti csak az evangélikus egyházak közt, melyek határon innen, határon túl ellnek, a közeledés útját. Ez teszi majd lehetővé, hogy itt Ls, ott is megkapják a kisebbségiben élő hittestvérek mindazt, amit. az evangélium alapiján joguk van megkapni. D m A mm JSH. m Plstosan meggyógyilia 1 Hl ÜT ÉO§ |L méUByhőfos U im? m WB ssarvssmarStélft' Subáit. / Kapható minden patikában. lesöRtHltmalacai,hlzóimeggyógyulnak,eröteljesenfeilödnek, J I ha a napi takarmányhoz néhány gramm S*£8C &«D-Vitanstnt kever, gpf*- A PAKK sokkal crfcsöbb 8et«. * ............NBDIKA, ©RATISIAWA.
