Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-23 / 292. (3105.) szám

1932 december 23, péntek.

tpagm-ÍVWAap -mpiiAP

A Veier tiltakozik a Daily Mail revizioniz- musa ellen

Prága, december 22. Malypetr pártjának délutáni lapja, a Veőer „Angol újságírók, akik nem Indiában, hanem nálunk ajánlanak népszavazást" elmen a kővetkezőket írja: „Már néhányszor utaltunk egyes vezető angol lapoknak a trianoni békeszerződés revíziója ügyében irt kellemetlen Írásaira. Legutóbb a Daily Mail, tehát nem valami jelentéktelen lap Aldo Danii svájci írótól cikket közölt, aki ebben szintén a trianoni szerződés revíziója mellett foglal állást, Csehszlovákiáról kijelentette Dami, hogy túlságos nemzetiségi jellege miatt hasonlít a régi osztrák-magyar monarchiához, g csupán a lakosság negyven százalékát teszik a csehek. Ha a szlovákokat is odaszámitjuk, szerinte akkor sem volna olyan tiszta nemzetiségi számarány, amilyen a régi Magyarországon volt. Dami a vitás területeken népszavazást és a ma- gyaroklakta területek visszaadását kivánja, miáltal Magyarországhoz kétmillió magyar és másfélmillió más nemzetiségű lakos kerülne. Már itt lenne az ideje, hogy egyes angol lapok szűnjenek meg törődni a csehszlovákiai kisebbségekkel. Az itteni kisebbségek jól vannak védve, úgyhogy a mi kisebbségvédelmünk mintául szolgálhat. Kisebbségeinknek több(?) jogot adtunk, mint amennyire a békeszerződések szerint kötelezve lennénk. Az említett angol lapok és angol politikusok túlságosan sokat törődnek a mi kisebbségeink sorsával, amikor inkább a saját kisebbségeikkel, a brit birodalom kérdéseivel törődhetnének. Van ott elegendő ilyen probléma. Itt van az ir kérdés, vagy az indiai kérdés, nem is beszélve számos más jelentéktelenebb kérdésről. Angliának perzsiai érdekei is valószínűleg közelebb esnek a Daily Mail-féle angol lapokhoz, mint Magyarország. Különben, hogy beszélhet a Daily Mail a kisebbségek érdekében, mikor a népszavazással másfélmillió más nemzetiségű lakos kerülne Magyarországhoz? És még egyet, ha népszavazás, akkor népszavazás. Miért csak a kisállamok kötelez- tessenek a kisebbségekkel szemben, a nagyok pedig nem? Miért kelljen szaggatni a kisállamok területét, viszont a nagyok érintetlenek maradjanak? Hát nem tudja a Daily Mail és a vele rokon lapo-k, hogy egyes elemek Indiában és általában az angol kolóniákon is népszavazást követelnek. Azt hisszük, hogy ez a népszavazás egész másként festene, mint minálunk. Ismeretes, hogy például a csallóközi magyar parasztok semmiáron nem akarnak visszajutni Magyarországhoz. Egészen másképpen lenne ez a brit uralom alatt levő számos vidéken." ■— fejezi be cikkét a Vecer.

A német pénzügyminiszter optimista

Berlin, december 22. Schwerin ron Kro- sigk gróf birodalmi német pénzügyminiszter egy folyóiratban áttekintést közöl a birodalom pénzügyeiről és a gazdasági krízis állásáról. Megállapítja, hogy a folyó évben hat milliárd márkával kevesebb volt az adójövedelem, mint 1929-ben, míg a munkanélküliek s ege lyezé sere fordított összeg másfél milliárdról három miliiárdra emelkedett. A pénzügyminiszter véleménye szerint a gazdasági helyzet javulóban van, úgy hegy pénzügyi előirányzatait nagyobb optimizmussal állíthatta föl, mint még tavaly fölállította volna.

Lemosol! a világ legnagyobb bankjának elnöke

Newycrk, december 22. Albert H. Wiggin, az amerikai Chase National Bank elnöke tegnap kijelentette, hegy nyugalomba vonul- Wiggin hatvanöt éves és át akarja adni helyét a fiataloknak. A Wallstreeten élénken kommentálják a makk-egészséges pénzügyi hatalmasság visszavonulását. Mindenki tudná | véli, hogy Wiggin nyomós okok miatt válik meg állásától. Egyesek szerint Rockefeller és Wiggin között nézetei térések merültek ' föl és a legnagyobb amerikai bank élére Aldrioh, Rockefeller veje kerül. Más beállítás szerint Wiggin túl nagy engedékenységet mutatott a német hitelnyújtások idején, ami miatt éles kritikában volt része. Wiggin hu- szen-egyéves tevékenysége alatt a Chase National Bankot a világ leghatalmasabb pénzügyi intézetévé alakította ki.

— A pozsonyi keresztényszocialisták karácsonyi ünnepe. Mint minden évben, idén is megajándékozzák a pozsonyi keresztény- ezocialiisták a szegényeket. Áldozatkész höl-: gyek fáradságot nem ismerve gyűjtöttek a; nyomorgók javára, hogy legalább karácsony ünnepén száradjon fel a könny az éhezők ar- c'.öl. Ezidón 100 szegény család kap ezere- tetcscmagot. Az ajándékok kiosztása december 23-án, pénteken este 6 órakor történik bensőséges ünnepély keretében a párt központjában (Ventúr uoca 9.). Ez alkalommal mutatkozik be a mun'kássszervezetek dalárdája is. A rendezőség ezúton Is meghívja azokat, akik önzetlen fáradozásaikkal hozzájárultak a gyűjtés sikeréhez.

„Nálunk csak valutapolitikát űznek és nem gazdasági politikát”

Nitsch Andor felszólalása a forga'mi adó kiterjesztéséről szóló javaslat képviselőházi vitáidban — A kormánytöbbség elfogadta a javaslatot

Prága, december 22. A képviselőház ma letárgyalta a forgalmiadóról szóló törvény novelláját, amely a törvény újabb szigorítását jelenti miután olyképp módosítják, hogy a nyolc hónappal ezelőtt 2 százalékról 3 százalékra felemelt forgalmiadó érvénye a jövőben vonatkozni fog azokra a kereskedőkre és iparosokra is, akiknek évi forgalma nem haladja ,meg a 150 ezer koronát Ez az uj törvényes intézkedés súlyosan érinti a kiskereskedőket és iparosokat, akik eddig csak 2 százalékos forgalmiadót fizettek. A jövőben már ezek is 3 százalékot lesznek kötelesek fizetni.

Az uj törvényjavaslat érthető opponálásra talált az összes ellenzéki törvényhozóknál, elsősorban is a németeknél és magyaroknál. Jellemző az itteni többségi viszonyokra, hogy egy ilyen fontos javaslat tárgyalásánál a többségi pártok részéről az érdeklődés a legminimálisabb volt A kereskedők és iparosok láthatják tehát, hogy a parlamentben tulajdonképpen csakis az ellenzéki német és szövetkezett ellenzéki pártjaink törvényhozói képviselik érdekeiket. Szlo- venszkó szempontjából is kiemelendő, hogy a kereskedők és iparosok érdekében pártjaink nevében Nitsch Andor szepesi német párti képviselő a költségvetési bizottságnak tegnap késő éjszaka tartott ülésén is állást foglalt a javaslat ellen és Uf^vancsak a mai plenáris ülésen is harcolt ellene.

A mai ülés

Az ülést Stanek elnök délelőtt fél 12 órakor nyitotta meg. A forgalmiadó törvény novellájának előadója Bergmann cseh nemzeti szocialista képviselő volt, aki azzal indokolta meg a

javaslat benyújtását, hogy az államnak ujahb jövedelemre van szüksége a költségvetés fedezete céljából.

Ezután megindul a vita.

Kaáina német nemzeti párti többek között kijelentette, hogy a pénzügyminiszterek éveken keresztül azt állították, hogy a forgalmi- és fényüzé6i-adó csak átmeneti adónak tekintendő és a szocialista pártok még csak nem is olyan régen a legélesebb harcot indították ezen adónem ellen. Már ekkor látható volt, hogy tulajdonképpen csúfos szemfényvesztést űznek a választókkal.

Schubert német nemzeti szocialista utal arra, hogy a többségi pártok ezzel a javaslattal szép karácsonyi ajándékot adnak választóiknak.

Stenzl német iparospárti szerint ez az újabb adó nem fogja a várt eredményt meghozni. Igazságtalan az adókulcs és nincs tekintettel a gazdasági helyzetre. Kéri, hogy a szabálytalanul előirt adók behajtásáról ne intézkedjék a kormány. Adóigazságot követel.

Kunz német keresztényszocialista kifejti, hogy az 1932. évi aktív költségvetési előirányzat dacára már ez év júliusában 1700 millió korona volt a passzívum, tehát hinni lehet-e az 1933 évi költségvetési előirányzat aktívumában?

Olyan időben, amikor 3 milliárd koronát tesz ki a forgalmiadó hátraléka, hihetetlenül hangzik, hogy a forgalmiadót még fel is emeljék.

Majd felszólalt Nitsch Andor szepesi német párti képviselő, akinek beszédét nagy érdeklődéssel hallgatták nemcsak ellenzéki képviselők, hanem maga Hodzsa földművelésügyi miniszter is. Beszédét a következőkben ismertetjük:

Nitsch képviseld beszéde

Az 1932. év alkonyán állunk, — kezdette beszédét Nitsch képviselő. — A közgazdászok ezt az évet a konferenciák évének nevezték. Én az eredménytelen konferenciák évének mondanám. Az európai hatalmasságok számos konferenciájába helyezett remény és bizalom, mely konferenciáknak a közgazdaság gyógyulását kellett volna hozniok, nem teljesedett be.

A szétzilált Európa

Eme eredménytelen konferenciák vezetői, a győző államok reprezentánsai, az 1918-ban elkövetett hibáikat nem akarják átlátni, beismerni s a szétzilált, pénztelen Európa sokmilliós munkanélküli tömegeivel a végromlás fe'é megy. Benes dr., a csehszlovák kormány külügyminisztere is kritikus évnek mondja a jövő, 1933. évet. Mert ha a nagy európai politika tovább halad az eredménytelen és terméketlen konferenciák utján, úgy az európai kis államok gazdasági depressziója annál nagyobb dühvei fog tombolni.

Az egyes államok eddig még sohasem voltak egymástól úgy elválasztva, mint éppen ma.

Szigorú határzárlatok, devizarendelkezések és mindenfajta más zaklatások jól gondoskodnak arról, hogy a gazdasági élet jól legyen összekötözve.

Az államok ellenségesen, ellenségekként állanak egymással szemben. A katonai fegyverkezés soha nem sejtett méreteket ölt és nagyon feszült az atmoszféra.

Olyan hangulat uralkodik, mint az 1914. év júliusi napjaiban.

Szorongón várják az emberek, hogy hol csapnak föl a lángok. A kiviteli lehetőségektől megfosztott gyáripar agonizál. A mezőgazdaság elvesztette a fogyasztókat és az értékesítési lehetőségeket. A külkereskedelemben a pénz helyébe a cserekereskedelem lépett s ennek kísérő jelensége és kinövése, a lánckereskedelem. Az államnak a külkereskedelemből eredő bevételei a minimumra csökkentek. A pénzzárlatok és a devizaforgalmi tilalmak azonban az egész ipart a földre fektették, elsősorban azt az ipart, mely még a németek kezén van, mert a német és magyar ipart a devizaengedélyezésnél mostohagyermekként kezelik.

Az adócsavar kritikája

Az állami apparátus pedig pénzt és pénzt követel. A közigazgatás, a katonaság, a rendőrség, csendőrség fegyverrel látandó el és fizetendő. Az állami üzemek passzívak. Az állam bevételei nem elégségesek a kiadások fedezéBágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél a természetes „Ferenc József" keserüviz szabaddá teszi a vérkeringést és emeli a gondolkodó- és munkaképességet. Beható kórházi kísérletek folyamán fcebizonyult, hogy a Ferenc József viz szellemi munkásoknál, neuraszténiás embereknél és betegeskedő asszonyoknál rendkívül jótékony hatású gyomor- és béltisztitó szer. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható.

sére. És ahelyett, hogy az illetékesek arról gondolkodnának, hogy az államháztartás milyen megfelelő eszközzel, beavatkozással, mint pél dául a gazdasági mozgalmasság újraélesztésével, az állami üzemek jobb kihasználásával, a hadsereg óriási szükségleteinek csökkentésével volna egyensúlyban tartható, ahelyett a kormány, illetve ennek pénzügyminisztere ahhoz az egyszerű eszközhöz nyúl, amelyet eddig

még minden pénzügyminiszter megtalált: az adócsavarhoz

s a közgazdaságot és az állampolgárokat uj adóterhekkel sújtja. Ehhez igazán nem kell nagy pénzügyi kapacitás és zsenialitás! Mert ilyen eszközöket mindenki, mindenkor talál. Englis dr. volt pénzügyminiszter ezt a kijelentést tette: az adóalanyokat nem szabad tönkretenni! És mit müvei utóda? Vizsgálta már valamikor tárgyilagosan, sine ira et odio a pénzügyminisztérium tanulmányozó bizottsága a közgazdaság tényleges teherbiróképességét? Azt hiszem, hogy nem! Mert a tanulmányozó bizottság munkálataival szerzett tapasztalataink mást mutatnak, ennek pont az ellenkezőjéről győznek meg. 1920 óta, amikor a vörös— zöld koalíció hatalomra került, a gazdasági romlás mérföldes lépésekkel halad. A hibát nem szabad kizárólag a nemzetközi helyzetben keresni, mert ma is azt látjuk, hogy a szomszédos államok vezetői erejük megfeszítésével dolgoznak s különösen ügyelnek, hogy a viszonyokat legalább elvisel'hetőkké tegyék.

A mi közgazdászaink, akár. csehszlovákok, akár németek, akár magyarok, mint V*y- reéka, Hotowetz és Sokan mások, uj irányokról, kereskedelmi szerződésekről írnak, ilyeneket követelnek, indítványoznak, mindé* azonban hiábavaló, tanácsadó szaruk agy elrész a semmibe, mint-a faárában yt borsó.

A kormány oldaláról pedig nem jön semmiféle indítvány, semmi javaslat, semmi gondolat, semmi terv, amely a mai nehéz időben némi könnyebbülést jelenthetne.

Nálunk csak valutapolitikát űznek és nem gazdasági politikát 1 De ily, rossz közga-zdasági politika mellett a valuta sem les* fenntartható.

Stodoláék felelőssége a szlovenszkői ínség előidézésében

Szlovenszkó és Ruszinszkó közgazdasági viszonyai külön fejezetet alkotnak. A kassai és a pozsonyi kereskedelmi kamara jelentései nagyon világos képet tárnak elénk Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági süllyedéséről és még csak nem is kételkedhetünk ezeknek a jelentéseknek hitelképességében, mert hiszen a két kamara élén oly egyéniség áll, mint Stodola Soma szenátor és Ma- xon Milán igazgató, akinek komolyságához szó sem fér és akik elsőrendű csehszlovák hazafiakként is ismeretesek. Tessék ezeket a jelentéseket elolvasni s az azokban foglalt jajszavak mindent megmagyaráznak, hogy hová, milyen sorsra jutott Szlovenszkó. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar és német nemzeti képviselői egy évtized óta mindig jelentkeztek óva intő figyelmeztető szavukkal, azonban csak gúnyos mosolyt kaptak válaszul. 31a már a százszázalékos szilárd csehszlovák is, mint amilyen Stodola, Maxon és Pauliny idegesek kezdenek lenni s a kereskedelmi kamarák jelentéseiben kisírják magukat.

Erről a helyről intézem Stodola szenátor úrhoz azt a kérdést: Szenátor ur, nem volt ön jelen ott és nem játszott előkelő szerepet abban a pártban, amely párt, a cseh agrárpárt a magyar kereskedelmi szerződését felmondását kiforszirozta? és most amiatt jajgat, hogy a szlovenszkói fa eladatlanul rothad? ön a pártbeli társaival együtt felelős a Szlovenszkón és Ru- szinszkón uralkodó állapotokért.

És ha oly esetek adódnak elő, mint Garam- széosen, úgy azt nem lehet annak terhére írni, hogy ott a nép iszákos, pálinkát iszik, vagy hogy ott a kommunisták erős agitáciot fejtenek ki, hanem ez egyszerűen annak a körülménynek a következménye, hogy a fagazdálkodás megszűnésével elvették a nép kereseti lehetőségét.

Keletszlovenszkón és Ruszinszkón lehor- gasztott fejjel járnak az emberek s egy újságíró Szlovenszkóról Írott tudósításának címéül joggal adta ezeket a szavakat: Emberek pénz nélkül, kereset nélkül.

Ha a csehszlovák—magyar kereskedelmi kamarának a tárgyalásairól 6zóló jelentéseket olvassuk, mely tárgyalásokon a két állam között a szerződéses viszony helyreállítását követelik, úgy azt kell, hogy megállapítsuk. hogy mi már 1929-ben javasoltuk azt, amit Friedmann dr. csehszlovák delegátus indítványoz, azonban sajnos, eredménytelenül.

Az uj terhek

A* uj terhek, amelyekkel a kormány a lakosságot most, karácsonykor szerencsélteti, elviselhetetlenek. Hiába fog szaladgálni Szlovenszkón száz revíziós bizottság és a repülő adóvégrehajtók egész hada, semmit sem fognak behozni, de útjukat gazdasági-