Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-20 / 289. (3102.) szám

1982 december 20, tedd. llllll ■lllliwr1"11!" 1 —W—WMiibb; 3 HASARYK: „Csakis Kisebb javMásek Ickcísíácsck, elvi BMosltások ki vannak zárva” A köztársasági elnök sajtónyilatkozata a magyarokról és a békereviziáról Prága, december 19. A Lidové Novinyből ér­tesülünk, hogy Fényes Samu Béc&ben megjele­nő hetilapja Masaryk köztársasági elnöktől in­terjút közölt. Az interjú eredeti közlési! ma­gyar szövege az adott pillanatban nincs kezünk­ben, csak a cseh lap kivonatos közlése alapján mutathatjuk be a szokatlan nyilatkozatot. *— A történelmi hazugságokkal — mondotta Masaryk elnök — könnyen kész az ember, de a hazugságok nem fizetődnek ki, amikor a je­lenre vonatkoznak, amikor könnyen meg lehet cáfolni őket. Egyszer megtörtént egy estélyi társaságban, ahol a csehszlovák köztársaság követe is jelen volt, hogy a magyar közélet egyik ismert képviselője, bizonyára nem tudván a követ jelenetéről, azt állította, hogy Cseh­szlovákiában akkora terror van, hogy tőle még a beutazási engedélyt is megtagadták. Erre a csehszlovák követ rögtön válaszolt: „Gróf ur, amint tudom, egyszer két hónapig megszakítás nélkül tartózkodott a köztársaságban és akkor kellett kapnia tartózkodási engedélyt.44 Ez az azonnal és meg nem cáfolható dementi nagyon kinos benyomást keltett az egész társaságban. A gróf színeket váltott s csak nehezen tudort szóhoz jutni: „Idővel bizonyára megértjük majd egymást.44 S azzal búcsút vett követünktől. — Különben a magyar propaganda statiszti­kai adatai általában nem megbízhatók. Három millió magyarról beszélnek. Nem tu­dom, honnan veszik ezt. Ha tekintetbe vesszük Podkarpatszka Ruszt, amely önkormányzatot kap és kis állam lesz, a magyarok összszáma mintegy 700 ezer lelket tesz ki. A mi statisztikai adataink pontosak és megbízhatóak. Erre mindig nagy súlyt helyez­tem. Az én óhajomra külön munkaerőt alkal­maztak, aki ellenőrzi a népszámlálás megbízha­tóságát. Arra az említésre, hogy Hoover célzást tett a békeszerződés revíziójára. Masaryk elnök igy szóit: — A békeszerződéseken néhány évre a létre­jöttük után és később is több ízben hajtottak végre részleges revíziót. Ez alkalommal is le­hetségesek kisebb javítások, de elvi változások ki vannak zárva. Már volt nála megy követség a Csallóközből(!), amely bejelentette, hogy nem akar visszakerülni Magyarországhoz, éspedig eléggé kereskedelmi indokokból. Közölték ve­lem, hogy a csallóközi búza nem tud versenyez­ni a bánátival, ellenben jó versenyképességgel bir a köztársaságban. Ha visszatérne a régi ál­lapot és a Bánát Magyarországhoz kerülne vissza, nem tudnának versenyezni a bánáti bú­zával. Azonkívül azóta, amióta Pozsony Szlo- venszkó fővárosa, mindenüket eladhatják a po­zsonyi piacon. Ezért nem akarnak visszajutni Magyarországra. A kisantant, Magyaronszág és Ausztria közti vámmegegyezéis kérdésében az elnök ezt mon­dotta: — Egyik nemzettől sem lehet rossz néven venni, ha ragaszkodik követeléseihez és vágyai­hoz. De ennek dacára lehet ezzel a nemzettel is barátságos, 6őt testvéries megértésre jutni. Azonban a tendenciózus és a valóságtól gyak­ran igen távolra eső hírek terjesztése nagyon megnehezíti a közeledést. Az elnök — folytatja ismertetését a Lidové Noviny— a német és magyar kultúráról is be­szélt s ezeket mondta: — A német kultúra azért érhetett el világje- íentőséget, mert a németség a német birodalmon kívül is mindenütt rendelkezett előőrsökkel, mint Ausztriában, Oroszországban és másutt. A magyar kultúrának csak előnyére szolgálna, ha a csehszlovák köztársaságban, Romániában és Jugoszláviában ilyen kulturális előőrsei vol­nának. Csak vigasztaló lehet, ha ennek az avantgárdának biztosítva van a szabad fejlődé­se és tevékenysége, ahogy az a csch&zlovák köztársaság területén van. Eddig szól a Lidové Noviny tudósítása. A cseh lap pontatlan, kivonatos szövege nem al­kalmas arra, hogy az elnök nyilatkozatának hi­teles szövegéül fogadhassuk el s azonnal reflek­tálhassunk annak egyes pontjaira. Simlis öpslitílraiáiias hivatalosan is a hékés reviiié álláspontját képviseli Szombathely, december 19. Gömbös miniszter­elnök hétvégi propaganda-kőrútján Győr, Pan­nonhalma és Pápa után Szombathelyre érkezett, ahol nagyobb beszédet mondott. Kijeleníetíe, hogy számolni lehet a kamatláb újabb leszállítá­sával, ami bizonyíték arra, hegy erélyes gazda­sági politikára törekszik. Nem a kartellek fel­oszlatása, hanem árpolitikájuk szábáiyczása a fontos. A nemzeti egység frontjának kialaku­lása nem a választójogon, hanem a kormány komoly munkáján múlik. Ezzel szemben az el­lenzék tevékenysége terméketlen kritikában merül ki. Kifelé hivatalosan is a békerevlzió ál­érzenek. Európa élete annyira széttagolt, hogy előtérben áll az egymásrautaltság gondolata. Ma már a kontinens szemszögéből kell nézni ezt az életet W ezért helyeseltem árinak idején Briandnak a Páneurópára irányuló gondolatát, jóllehet reálpolitikailag nem tartottam megvá­lód thai ónak. Ezért vallottam azt, hogy siet­nünk kell egy kisebb koncepció megvalósítá­sára. Római utam és az osztrák tárgyalások ezt célozták. Nyíltan megmondottuk, hogy gazdasági és politikai szempontból nézzük ezt a közeledést, piacot keresünk mezőgazdasági feleslegeink szá­mára és rendelkezésére állunk azoknak az or-1 szagoknak, amelyek hajlandók tőlünk átvenni j feleslegeinket. — Az' a célom, hogy felébresszem a nemzet lelkiismeretét, mert nem elég ha csak egye­dül én virrasztók, valamennyiünknek ková­csolni kell a magyar jövőt. Hamis jelszava­kat gyártottak tudatosan, nemzetrontó szán­dékkal. Sokan úgy állítják be az általános titkos választó jogot, mintha annak beveze­tése mindent megváltoztatna. A titkos vá­lasztójogot szeretném magam is azért, hogy mindenki bármilyen lelki vagy más kényszer­hatás nélkül gyakorolhassa választó jogát, en­nek azonban egy feltétele van, az, hogy a válásztópolgárság igenis lelkiismeretesen fog­lalkozik az országot érintő kérdésekkel, Ne­veljünk tehát öntudatos, önálló, szorgalmas ma­gyarokat. lásponíját képviseli éppen Európa békéjének ér­dekében. A lausannei konferencia örvendetesen arra mutat, hogy van hajlandóság a nagyhatal­makban az igazságtalanságok kiküszöbölésére. Az egyenjogúság megtörtént kimondása már részleges békereviziót jeleni. „Épít® magyarokra van szBkség** Budapest, december 19. Gömbös Gyula mi­niszterelnök Győrött mondott nagyszabású be­szédében többek között a következőket mon­dotta: 1 üiégwteelSIiáz megkezdte a ffzetésfeszáiütási Javaslat tárgyalását néppárti vélemény arról, hogy miért fisét rá Silovenszkéra a köztársaság - Pártjaink részéről Dobránszky János beszélt — A független magyar állam élete abban különbözik a régi állami éttettől, hogy önmaga intézi ügyeit és szuverén nemzeti akaratának megfelelően. Kifelé és befelé is egyaránt teljes berendezésre van szükség. Nem vettük észre még az utolsó tiz esztendőben sem, hogy a negáció politikájának hirdetése milyen ve­szélyt jelent. Amikor Récében gondolkoztak helyettünk nem­zetközi vonatkozásban is és mi csak asszisztál­tunk ehhez a munkához, talán helyes volt ak­kor a nemzeti ellenállás, magam is ebben a gondolatkörben éltem, mert az volt a meggyő­ződésem, hogy a Centralisztikus politika ártal­mára van a nemzet fejlődésének. Ma azonban, amikor teljesen függetlenek vagyunk, nem a negációra van szükség. Ma a pozitív munkán van a hangsúly. — Nem a bírálat ellen indítok hadjáratot, hanem a negatív emberek ellen, akik nem tud­nak cselekedni és akik nem építő munkát vé­geznek. Ma ugyanis elsősorban építő magyarokra van szükség. Ma csak az a nemzet tudja megállni a helyét a nemzetek küzdelmében, amely befelé a legerő­sebben juttatja kifejezésre a nemzeti eorekö- zöeség gondolatát. .......békét akarok1* Pá pán a magyar kormányelnök fökép a re­vízió kérdésével foglalkozott. — Sokan kifogásolják — mondta — miért hangoztatom túlságosan a revízió gondolatát. Erre azt válaszolom, hogy azért, mert békét akarok. A béke gondolatát legjobban akkor szolgálja Európa, amikor megvizsgálja azokat az igazság­talanságokat, amelyeket mi és más nemzetek in Prága, december 19. A költségvetési bi­zottság ma délelőtt tárgyalta a közalkalma­zottak és köznyugdljasok fizetósl-eszáiLlitásá- ról szóló törvényjavaslatot. Mint ismeretes, az odiózus javaslat előadói tisztét senki sem akarta vállalni, végül is Cserny agrárpárti képviselő, a bizottság elnöke volt kénytelen ezt a tisztet ellátni- Rövid vita után, amely­ben kizárólag ellenzéki képviselők vettek részt, Vlasák meghatalmazott miniszter vála­szolt az elhangzott fölszó látásokra és többek között arra a felmerült szemrehányásra, hogy az állami hivatalokban százezres remu- nerációkat fizettek ki, kijelentette, hogy az idén semmiféle remunerációt nem fizettetett ki a kormány. A képviseléház ülése A képviselőház plenáris ülés© délután fél négy órakor kezdődött meg. A napirend első pontja a fizetésieszállitási törvényjavaslat volt. Az elnök bejelentette, hogy szón ok ónk int csak ötpercnyi beszédidőt engedélyez- A ja­vaslat előadói igen részletesen kiterjeszked­tek a javaslatra, azonban semmi újat sem mondtak, csak azt ismételték, ami a javaslat írásbeli indokolásában szerepel. Hangoztat­ták, hogy a közalkalmazottaknak ezt az áldo­zatot meg kell hozniok, miután a mai súlyos .időkben az állam egész lakossága nagy ál­dozatokat hoz. A vita első szónoka Slusny szlovák nép­párti, aki antiszociálisnak nevezi a javasla­tot, majd azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy Szlovenszkóra tényleg ráfizet-e a köztár­saság. Megengedi, hogy ráfizet, de ez az­ért van, mert Szíovenszkó iparát mester­ségesen leépítették, ezzel szemben erősen emelkedett a történelmi országok ipará­nak adóképessége. Szíovenszkó ezenkívül 260.000 cseh embernek ad megélhetést, akik az államfordulat óta költöztek Szlo- venszkóra. Gsunya játéknak novezá azt, amit a kormány a hivatalnokokkal üz. A késő esti órákban felszólal a javaslat­hoz Dobránszky János országos keresztény- szocialista párti nemzetgyűlési képviselő is. Lapunk zártakor az ülés tart. Prága, december 19. A szenátus délután rövid formális ülést tartott, amelyen a vég­rehajtási e'járás módosításáról szóló képvi­selőházi határozatot utalták ki a bizottság­nak. Bizottsági Olések Prága, december 19. A költségvetési bi­zottság a mai plenáris ülés után az éjszakai órákban tart ülést, amelyen a költségvetési provizóriumról szó’ó javaslatot tárgyalja. A íöldmivelésügyii bizottság ja ülést tart* amely #0 Fekete 96‘— és « nikkelezve 120 Kő Speciális fenökö és fenöszij: Automa­tikusan élesíti a pengét, A kifogásta­lan borotválkozást lehetővé teszi, Kapható minden parfümériában, dro­gériában és acéláruüzletben, Allegro WMBB—aiMÉi TjffltiWlliVW. D, ENGEL, Praha, Zatecká 8. Bratlslava, Masarykovo nám. 6, — ­a szlovenszkói és ruszinszkói legelő törvény hatályának meghosszabbításáról szóló javas­latot tárgyalja. Végül az alkotmányjogi bi­zottság kedd reggel fél kilenc órakor tart ülést, ame'ynek napirendjén a motoros jár­müvekről szóló nemzetközi egyezmény és az adótörvény büntetendő rendelkezéseinek szigorításáról szóló javaslat szerepel­Az angol perzsa elleniét a népszövetségi tanács előtt Gént, december 19. A népszövetségi tanács délután összeül, hogy az angol kormány javas­lata alapján foglalkozzék az angol—perzsa el­lentéttel. Jelentettük, hogy Anglia és Perzsia között az Anglo—Persian Oil Company kon­cesszióinak megvonása miatt veszedelmes ellen­tét támadt. Anglia a népszövetségi tanácsot kérte föl a döntésre. A ma délutáni ülés rövid lesz, mert az érdemleges tárgyalások csak ja­nuárban kezdődnek meg. Anglia beleegyezett az elnapolásba, miután a perzsa kormány jegy zéket intézett Genfkez és kijelentette, hogy nem szándéka az angol petroleümtársaság érdekeit megsérteni. A csehszlovák hadsereg- tarács szervezete Prága, december 19. A nemzetvédelmi minisztérium hivatalos lapja közli a köztár­sasági elnöknek november 30-ról kelt ren­deletét, mely a hadseregtanács létesítéséről szól. A már ismertetett adatokon kívül a rende’et kimondja, hogy az egyetemes had­seregfelügyelő, a vezérkar főnöke és másod­főnöke, az országos katonai parancsnok, a vezérkari főnök első ős második helyettese és az államvédelmi miniszterközi tanács vezértitkára lesznek a hadsereg tanácsadó testületének tagjai hdvatalbalépésük pilla­natától s mindiddig tagjai maradnak, amíg a-z illető hivatalban vannak. A tanácsadó tes­tület további négy tagját az elnök külön ren­delettel nevezi ki mindig egy-egy esztendőre a nemzetvédelmi miniszter előterjesztése alapján és pedig „rendszerint azokból a funkcionárusokból, akikről, föltételezhetik, hogy háború esetén különleges feladatot bíznak reájuk44. Á tanácsadó testület elnö­ke a nemzetvédelmi miniszter, annak távol- létében az egyetemes hadseregfelügyelő, mint a tanácsadó testület állandó elnökbe iyettese. A csehszlovák joggyakorlatban újdonságot jelent a rendeletnek a köztársasági elnök jogainak körülírását tartalmazó része. Az el­nök összehivathat ja a tanácsadó testületet, részt vehet ülésein s azokon e'nököl. A ta­nácsadó testület valamennyi üléséről, ame­lyen személyesen részt nem veti, jelentést kap. Valamennyi katonai ügyben, melyben az alkotmány értelmében végső érvénnyel mint legfelső hadúr az elnök intézkedik, a megfelelő tervezetekhez a tanácsadó testü­letnek ki kell fejtenie álláspontját. A Né­ródul Politika megjegyzi, hogy az elnök ha­táskörének ezen körvonalazásánál francia mintát követtek. Fontos még — jelenti a Národni Politika — a hadsereg tanácsadó testületé hatáskörének a körülírása. Fölada­ta foglalkozni valamennyi elvi kérdéssel, amely a) a hadsereg szervezésére, b) a ki­képzésre. c) a mozgósításra, d) a hadműve­leti és támadási temekre, e) a fölszerelésre és fegyverkezésre, f) uj közlekedési utakra és g) a főbb parancsnokok megválasztására vonatkozik. A nemzetvédelmi miniszter azonban egyéb, a hadseregei illető kérdések tanulmányozását is rábízhatja a hadsoredta- nácsra. A rendelet végül hangsúlyozza, hogy a hadseregtanács csak tanácsadó testület ön­álló intézkedési jog nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents