Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-15 / 285. (3098.) szám

Esterházy Jánost választotta meg elnökéül az országos heresztényszocialista párt

(Tudósilás a 3-ik oldaton)

Trapl koStségvetéséeiek aktívuma

Vége a „szerződések szentségének“7

HERRIOT MEGBUKOTT

Két kormányválság az amerikai adósságok mfatt — A belga minisztereinek bukása és újra megbízatása - A francia kamara 402 szavazattal 187-el szemben elutasította Herriot tervét és egyetlen fillért sem hajlandó december 15-én Amerikának fizetni — Ki lesz az uj francia miniszterelnök?

Katasztrofálisan elmérgesedett a francia-amerikai viszony

(d) Hosszú hónapokon át vajúdtak a hegyek e most végre megszületett a nevetséges kis egér: az a két miliiócska, melyet a kormány remélt aktívum gyanánt tüntet föl a parlamentnek benyújtott költségvetési előirányzat türelmes papirosán. Nehéz szülés volt ennek a kis aktívumnak a papiroson vajló világTahozása, tavasz óta hajszolta Trapl, a költségvetési ekviláhrisztika nehézségeibe bukott bele Udrzal, már nyakunkon az uj költségvetési év és a parlament a végre benyújtott költségvetési javaslat helyett csak most kezdi majd tárgyalni az ideiglenes költségvetést, hogy az utolsó percben megelőzze az ex4ex veszedelmét. Ennek a szörnyű késésnek s a belől© eredő kapkodó sietségnek máris megvan a bűnös kuriózuma: a kormány olyan költségvetési provizóriumot kér a parlamenttől, amely az uj, tehát még el nem fogadott költségvetési előirányzat két tizenkettedének végrehajtására hatalmazza föl a kormányt. A pénzügytant gyakorlat szerint csak már törvényerőre emelt költségvetési kereteket szoktak prolongálni, vagy egészen különálló keretű ideiglenes költségvetésekre adnak a parlamentek in- demnitást, de egy még tárgyalandó s a tárgyalás során száz részében is megváltoztatható költségvetési javaslatinak meghatalmazás utján való antioipálása, ez prágai különlegesség- Az ilyen meghatalmazás eleve pre- judikálást jelent a később tárgyalandó rendes költségvetést illetően. A parlamentarizmus lényegét és létjogosultságát az adja meg, hogy a törvényjavaslatok tárgyalásában meglegyen a módosítások lehetőségének hite és reménye, vagy legalább a látszata Már pedig ez rögtön köddé foszlik, ha a költségvetési provizórium elŐTe anlicipálja és két hónapra törvényerőre emeli a később tárgyalandó költségvetési javaslatot A csehszlovák parlamentben már tradícióvá vált, hogy a benyújtott költségvetéseken a parlament soha egy jottányit sem változtathatott, a módosítás hite és reménye tehát nem nagy lehetett volna most sem, de a Trapl-féle provizórium-megoldás még a látszat megőrzéséire sem helyez súlyt s rés iudicatá-vá tesz), a rés iudicandá-t. Teljesen hasonló szellem érvényesült itt, mint abban a Trapl-féle miniszteri utasításiban, amely elrendelte, hogy az állami hivatalok a január elsején esedékes tisztviselői fizetéseket a parlamentnek még be sem mutatott fizetésleszállitási törvény alapján eszközöljék. A miniszteri ren- deletek mindenütt C9ak kísérik a parlament- hozta törvényeket, Trapl rendelete antici- pálja a még meg nem szavazott törvényt. Nem szolgál a parlament tekintélyének emelésére az, ha egy miniszter nem számol azzal az eshetőséggel, hogy a parlament esetleg nem szavazza meg vagy más formában szavazza meg a törvényjavaslatot, mint ahogy ő be fogja nyújtani és rendeletével prejudikál a parlament törvényhozói szabad akaratának, amit az állam aIkotránylevele oly hangsúlyozottan biztosit.

Prága, december 14

A francia kamara ma hajnalban megbuktatta Herrio-t, mert nem volt hajlandó a kormány felfogását osztani az amerikai adósság visszafizetésének kérdésében és december 15-én egyetlen fillért sem akar fizetni Washingtonnak. A szenzációs esemény váratlanul jött. Belgiumiban készítették elő, ahol Francqui, a belga Nemzeti Bank kormányzója a délutáni órákban megindította a lavinát. A belga kormány eredetileg ugyanolyan módon fizetni akart, mint a francia kormány: bizonyos fenntartások mellett, de az Állami Bánik kormányzója kijelentette, hogy bankja nem előlegezheti a törlesztésre szánt összeget, mire Broqueville megbukott. Amikor a brüsz- szeli kormány válság híre az éjszakai órákban Páirisba jutott, Herriot végleg élvesztette a talajt a lába alól a parlamentiben és feladta a küzdelmet.

Ha visszagondolunk arra a határtalan lelkesedésre és egységre, amellyel a párisii kamara még néhány hét előtt szeretett miniszterelnökét ünnepelte, szinte nem hihetjük el, hogy a nagy tisztelet és odaadás máról holnapra elpárolgott.

Évtizedek óta nem rendelkezett francia miniszterelnök oly biztos többséggel a kamarában, mint még néhány hét előtt Herriot. Büszkén mondhatta, amikor Genfbe utazott, hogy az ország mögötte áll. Külpolitikai leszavazásoknál a szavazatok nyolcvan százalékát szokta kapni a kamarában s annál meglepőbb, hogy ma ugyanilyen szavazataránnyal kisebbségben maradt. HerDe térjünk vissza a kétmilliós aktívumra. Malypetr sa j tóexpozéjában rendkívül komoly szavakkal ecseteli, miért van szükség minden áron kiegyensúlyozott költségvetésre és kivehető szavaiból, hogy a bizalomválság gyógyítását szeretné elérni a kiegyensúlyozottságot manifesztáló, kis dekoratív aktívummal Nézzük meg közelebbről, jogosult és alkalmas-e ez a kormánytöbbség arra, hogy az adófizetőik a benyújtott költség- vetés alapján és egyúttal ennek a költségvetésnek végrehajtására előlegezzék számára a bizalmat?

Ettől a kormánytöbbségtől már a harmadik költségvetést kapjuk. Mind a három költségvetés aktív volt. 1900-ban az előirányzat szerint — tehát a papiroson —■ 53 millió koronás fölösleget ígért a koalíció, de ez a fö lösleg a zárszámadás szerint, tehát a valóságban 426 milliós deficitre zsugorodott öszriot balszerencséje óriási Az idő ellene esküdött.

Kormánya nem viselte ei Géni és Washington kettős megterhelését.

A francia jobboldal már azt is rossz néven vette, hogy Herriot nem tudta megakadályozni Neu- rath báró genfi győzelmét e amikor a fegyverkezési egyenjogositás hire Parisba érkezett, a miniszterelnök tekintélye megingott. A másik csapást, a december Í5-én esedékes amerikai részletfizetést, nem uszhatta meg a kormány. Ugyanaz történt Herriot-val, ami 1925- és 1926- ban: pénzügyi kérdéseken bukott meg. Akkor is maga ellen bőszitette a kapzsi francia kispolgárt és most is, mert tagadhatatlan, hogy a kispolgár volt az, aki nem akart beleegyezni az amerikai törlesztésbe.

Franciaország nem szegény állam, az esedékes 19 millió dollárt könnyen kifizethette volna, de a francia lélek nem viselte el, hogy ez a nagy pénz, a drága francia arany, külföldre vándoroljon.

Évtizedek óta nem kísérte akkora érdeklődés a parlamenti vitát, mint tegnap, amikor alapjában véve száraz financiális problémákról volt szó. De a francia ember leginkább a pénzügyi kérdésekre reagál s nem csoda, ha napok óta szokatlan szenvedélyességgel tiltakozott az adófizetés ellen, bármily hevesen ég meggyőződéssel érvelt mellette Herriot.

A „szerződések szentek “?

A francia válság több, mint közönséges kormánybukás. Ha egy pillanatig gondolkozunk,

szc- A ikoalició 1931-bem már óvatosabb volt: költségvetésében, az aktívum már csak 5 milliót tett ki. És az 5 milliós papiros-aktívumból a zárszámadás szerint 734 millió koromás passzívum lett, amihez még 1347 millió költségvetésen kívüli deficit csatlakozott- A mai koalíció két régibb költségveté®e tehát eléggé elárulja, mennyire hiányzott ennek a kormánytöbbségnek a vezetőiből a pénzügyi előrelátás. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy ez a többség a polgári koalíciótól kerek két milliárdnyi készpénz- tartalékot örökölt e ezt hárem év alatt az egy és egynegyed milliárdos francia kölcsönnel egyetemben elgazdálkodta, akkor a mai költségvetési előirányzat kétmilliós aktívuma dacára is a legnagyobb bizalmatlansággal kell fogadnunk úgy a koalíciót, mint a koalíció költségvetését. A kétmilliós aktívum csak kis fügefalevél, mely mögött egy

megállapíthatjuk, mi történt. Franciaország megtagadta az aláirt és elfogadott szerződés teljesítését Az a Franciaország tette ezt amely a háború óta egeket ostromló páthosszal beszél a „szerződések szentségéről44 és az adott szó hatalmáról. Hányszor érvelt Páris Németországgal szemben azzal, hogy az aláirt szerződéseket mindenképpen teljesiíeni kell, még akkor is, ha a teljesítés szenvedéssel és óriási megerőltetéssel van egybekötve! Most pedig kereken és határozottan megtagadta az egyik leglényegesebb háború utáni szerződés betartását, azaz az ellenkezőjét cselekedték annak, amit az erkölcs magaslatán trónolva, tizennégy évig másoktól követelt Pedig nem lehetetlenségről volt szó; Franciaország, ha nem volna kapzsi, mai gazdagságával könnyedén teljesithetné azt, amit megfogadott. A Berenguer- és Laval-adósság- rendező szerződéseket nem a kényszer hatása alatt kötötte meg, hanem önként, s az ország anyagi helyzete nem rosszabbodott az aláírás napjától — csak éppen a német jóvátétel maradt el és Franciaország sohasem gondolt arra, hogy adósságait a saját pénzéből fizesse ki. Erre valók voltak a németek.

A világháború után Franciaország szegte meg elsőnek a leghatározottabban azt a szerződést, amelyet ünnepélyesen elfogadott és aláirt. Vájjon érvelhet-e tovább Páris „a szerződések szentségével44, ha ő volt az első, aki a kényelmetlenné vált szerződést papircafatként kezelte és egyoldalúan elvetette?

Herriot érezte az elhamarkodott tett jelentőségét és kétségbeesetten kérlelte a párisi parlamentet, hogy ne szolgáltassa ki magát a franfényűző kormánytöbbség könnyelmű és felelőtlen gazdaságpolitikája meztelenkedik a maga teljes rútságában. Mert hogyan higy- jüinik a dekoratív aktívumban, ha a költség- vetésit kisérő pénzügyi törvényben előre ott látjuk a fölhatalmazást arra, hogy a kormány a szükséges rendkávüld kiadásokra, értvén, ez alatt a munkanélküli-segélyezést, 150 milliós, az állami vállalatok beruházásaira pedig 347 milliós kölcsönt vehet föl. A mai viszonyok mellett naigyon valószínű, hogy az első hitelösszeget a kormány kénytelen lesz egészében igénybe venni, az utóbbi összeget pedig egész biztosan igénybe veszi. Ha mást nem veszünk tekintetbe, akkor már ez a két tétel is, mely három millió híján félmilliárd- ra rúg, alaposan ellensúlyozza azt a jő hatást, ameyet egyébként a dekoratív 2 milliós aktívum keltene^ C3098) ■ Csütörtök * 1932 december 13

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- # Szerkesztőség: Prágait, Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártok II. emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. .. .. . *7 * ^ Prága II, Panská ulice 12. 111 emelet

R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKCLl TlCLpilCLpj CL Telefon : 34184.

Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SŰRGÓNYCIM: HIRLflP. PRflHR