Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-15 / 285. (3098.) szám
^mgai-7V\mAarhiriiAK 1932 december 15, csütörtökciaellenes propagandának. Néni használt. A franciák szemében a pénz nagyobb hatalomnak bizonyult, mint az érvelés, s ha aranyról volt szó, nem törődtek az „erkölcs“-csel. Az adósságfizetés megtagadásának első következménye az amerikai—francia viszony végleges elmérgesedése lesz. Máris hírek érkeznek Amerikából, hogy a franciák elhamarkodott lépést fölbőezitette az amerikai közvéleményt » ha az amerikaiak esetleg hajlandók lettek volna az adósságszerződéseket revideálni, a ma éjszakai párisi események után végleg elcsökö- nyösödtek. Bojkottálni akarják Franciaországot s európai utazásaikon kikerülni Parist. (En nck elsősorban Olaszorszá örülhet.) Viszont tagadhatatlan, hogy az amerikaiak sincsenek abban a helyzetben, hogy szenvedélyeiktől vezettethessék magukat. Európát nem szabad magukra bősziteníök. Nyílt titok, hogy Hoover azért mutatkozott hajthatatlannak a francia és az angol kívánságokkal szemben, mert az adósságok elengedésének ódiumát a márciusban hatalomra kerülő uj elnökre akarta tolni. Meg kívánja mutatni az amerikai népnek, hogy nem ő a rossz ember és még távozásának pillanatában is elsősorban az amerikai kisemberek érdekeit védi. Hadd legyen majd Roosevelt népszerűtlen, ha kénytelen lesz Európával mégis kiegyezni és a ma érvényben lévő adósság- szerződéseket revideálni. Akkor az amerikai választók belátják, hogy csalatkoztak, amikor Rooseveltre bizták a vezetést. Az európai adósságszerződéseket ugyanis föltétlenül revideálni kell, ezt az értelmesebb amerikai közvélemény is tudja, mert ellenkező esetben Amerika és Európa útja véglleg ketté válik s a kontinensek kü.ön- külön belchullnak a gazdasági káosz orvéin ébe». Az adósságfize'és nj rendezése nélkül aligha látszik más mego’dás lehetőnek Európa és Amerika közölt, mint a teljes szakítás. Erre pedig néhány millió dollárért valóban nem kerülhet sor. A december 15-3 részletek Mielőtt a beérkezett híreket közö’nők, vessünk pillantást az adósságok ügyének állására. Köztudomású, hogy csaknem valamennyi európai népuek hatalmas államadósságai vaunak Amerikában. (A magánadósságok most nem játszanak szereped) Különböző moratót iumok után. az európai hatalmaknak december 15 én kellel t volna uira megkezdeni 'az adósságok törlesztését. Ezen a napon Angliának 95-5 millió dollárt kellett volna Amerikába átutalnia, Franciaországnak 19.26, Lengyelországnak 4.42, Belgiumnak 2.12, Csehszknák Iának 1.5, Olaszországnak 1.24, Görögországnak 0.45, Észtországnak 935, Finnországnak C.18, Lettországnak 0.14, Litvániának 009 és Magyaországnak 0.04 millió dollárt, azaz összesen 129.03 milliót. Oebszlovákia és Olaszország nem kértek moratóriumot, a legtöbb kis állam moratóriumot képt, mig Anglia, de főleg Francia- ország csak azzal a feltételiem lett volna hajlandó fizetni, ha Amerika kötelező Ígéretet tesz, hogy beleegyezik az adó&ságszerzödé- sek revíziójába. Amerika ezt az ígéretet nem tette meg s tegnap éjjel utolsó jegyzékében is kereken visszautasította a francia kívánságokat. Belgium és Franciaország erre a tegnapi szenvedélyes vita alatt elhatározta, hogy tekintet nélkül Amerika beleegyezésére, december 15-én egyetlen fillért sem fizet Washingtonban. Az amerikai adássások tSriéoeie Az uj roham az adósságfizetés ellen november 10-én indult meg, amikor Görögország bejelentette, hogy nem fizeti meg 444.520 dolláros adósságrészletet. Ugyanaznap Magyarország hasonló bejelentést tett Washingtonban, majd Nagybritánnia és Franciaország jegyzékei érkeztek meg. Ha visszatekintünk az amerikai háborús adósságok történetéire, meg kell állapítanunk, hogy az európai hatalmak tulajdonképpen most december 15-ón kerültek volna üegelöször abba a helyzetbe, hogy a saját erejükből folytassák az adósságok törlesztését. Eddig valahányszor fizettek, mindig előbb újabb amerikai pénzt kölcsönöztek ki 6 abból törlesztették tartozásukat Vagy ha ez nem ment, Németországnak kölcsönzött pénzt az Unió, ezeket az összegeket a jóvátétel fejében a szövetségesek kapták meg s visszafizették Amerikának. Ez a különös körforgás most megszűnt A háborús adósságok első korszaka 1917 áprilisától 1919 szeptemberéig tartott. A szövetségesek ebben az időben kölcsönözték ki a pénz legnagyobb részét A második korszak 1919 szeptember 26-tól 1926 április 29-ig tartott, amíg a nyugati hatalmak sorra moratóriumot élveztek Amerikától. A harmadik periódus tulajdonképpen már 1924 szeptember el- c-ején kezdődött meg, amikor a hatalmak elfogadták Londonban az amerikai adósságokat is szabályozó Dawee-térvet és tartott 1931 július 15-ig, a Laval—íloover megállapodás elfogadásáig. Ebben az időben a hatalmak látszólag szabályosan fizettek. Anglia moratóriuma 1923- ban, Olaszorezág moratóriuma 1925-ben, Jugoszlávia és Finnország moratóriuma már előbb, 1923-ban lejárt s ettől az időtől kezdve a hatalmak a német jóvátétel! számláról kapott összegeket fordították tartozásaik törlesztésére. A hitelezők körülbelül 1250 millió dollárt fizettek vissza Amerikának, de ugyanakkor Amerika két milliárdot kölcsönzött Németországnak, úgyhogy tulajdonképpen saját pénzét sem kapta vissza. A negyedik korszak a Hoover-moratórium kihirdetésével kezdődött. Az egy éves moratórium 1932 julius elsején ért véget, azaz praktikusan november 10-én, amikor Görögország moratóriumot kért. Az első alkalommal tehát, amint a szövetséges hatalmaknak a saját erejükből fizetniök kellett volna, megtagadták a fizetést. Szvatkó Pál. A dráma lefolyása Páris, december 14 Szerdán hajnalban 5 óra 15 perckor tizeim égy órás izgalmas vita után a francia kamara döntött az amerikai adósságtörlesztés ügyében és Herriot kormányának sorsa fölött. A kamara 402 szavazattal 187-tel szemben elutasította az Amerikának való fizetést és megbuktatta Her- riot-t. Franciaország évek óta nem látott hasonló szenveilélyessógü parlamenti küzdelmet. Csodálatos volt Herriot lelki és testi ereje, amellyel végigharcolta a tizennégy- órás ülést a reggeli órákig, de még csodálatosabb volt az az érdeklődés, amellyel a pá- risiak a küzdelmet figyelték, ámbár az utolsó órákban az eredmény nem volt többé vitás. Az egész éjszakán át óriási tömegek tolakodtak a kamara kapuja előtt és bebocsátást követeltek. Az ülésterem zsúfolásig tele volt- Az elviselhetetlenül túlfűtött levegőben a legöregebb képviselők is végig kitartottak* Senki nem akarta a vádat hallani, hogy a döntő pillanatban nem volt jelen. Az első- osztályú tribünökön estétől reggelig estélyi- ruhás hölgyek ültek, báli toalettekben, ékszerekkel és ragyogó dekoltázsban. A játékot a keserű befejezésig a közönség valóságos premier-lelkesedéssel figyelte. A* izgalmas Szócsata valóban érdekesebb volt, mint akármilyen párisi színi előadás. A nemzetközi adősságiizetések száraz anyaga először vált tegnap hatalmas színpadi hatással biró drámává. A baloldal és a jobboldal legragyogóbb szónokai vonultak föl, mert a két szélsőséges párt elhatározta, hogy Herriot-t megbuktatja. Az éjszakai tragédia középpontjában Eduard Herriot állt, aki azon bukott meg, hogy bizonyos feltételek mellett 19 millió dollárt akart Amerikába küldeni, azaz ugyanazt tenni, amit Anglia. A miniszterelnök az elkeseredés és a kétségbeesés bátorságával küzdött. Húszszor interveniált, hogy feleljen a szónokok szavaira és nyilatkozatai minden alkalommal retorikai mestermüveknek számíthattak. Helyzete ennek ellenére percről percre súlyosabbá vált, mert a francia lélek nem ismer tréfát, sőt retorikát sem, ha pénzről van szó. Éjfélkor megérkezett a kir, hogy Belgium nem fizet. Egy órakor megjött a legutolsó francia jegyzékre adott amerikai válasz, amelyben Hoover beleegyezik ugyan a tárgyalásokba, de azt követeli, hogy Franciaország egyenlőre fenntartás nélkül fizessen. Három órakor utóljá- ra lépett Herriot a tribünre és másfélórás beszédében a halálra ítélt akasztófahumorával, a legragyogóbb pátosszal és a mártírok méltóságával védekezett. Franciaország tekintélye követeli, hogy a kormány kitartson az aláírás mellett, mert Paris évekig ugyanezt követelte Németországtól. Ez az érv sem használt, öt óra tizenöt perekor elhangzott az ítélet. Herriot kormánya a múlté lett. Franciaország nem fizet. Az uj kormány ösz- szeállitása valószínűleg nem sokban különbözhet a mai kormánytól. Nemzetközi szempontból rendkívül komplikált helyzet állt elő s eddig soha nem létezett nóvum az, hogy egy európai hatalom egy elvi kérdésben határozott nemmel felelt az amerikaiaknak. Összeütközések a kamara előtt A kamara előtt este és ma éjjel természetesen u.jabíb súlyos összeütközésekre került a sor. A rojalista Action Francai®© hívei gondoskodtak az izgalmaikról. A Quartier Latinból zárt sorokban felvonultak a Palaás Bourbon felé, de fél utón, a Sairót Germain Roulovardán a rendőrség megállította őket. Súlyos összecsapás keletkezett, moly alkalommal a rendőrség több mint 250 egyént letartóztatott. Tizen súlyosán megsebesülteik. A tüntetek párisi szokáshoz híven leszaggatták az uocad fák öntöttvas védőrácsait és a vas vesszőkkel harcoltak a rendőrök ellen. Két villamoskocsit felborítottak és több kirakatot betörték. A lovaarendőrök több rohama után sikerült a hadszínteret kíüriténi. Reggel két óra felé a rendőrök rohammal bevették azt a kávéházat, amelyben a tüntetők el sáncéi Iák magukatFranciaellenes bojkott Amerikában Newyork, december 14. Az amerikai szerkesztőségek éjfél után (amerikai időszámítás szerint) tudomást szereztek a francia kormány bukásáról. Sem a kormány, sem a kongresszus körei egyelőre nem kommentálják az eseményt. Belgium és Franciaország íize- tésmegtagadása váratlanul érte Washingtont. Az államdepartomontban még tegnap remélték, hogy a francia kamara a* angolokhoz hasonlóan beleegyezik a részletfizetés fenntartásnélküli folyósításába. Herriot támadását Amerikában dialektikai eszköznek tartották a francia kamara ellenzékének megnyerésére. Egyelőre nem tudni, Amerikában milyen következményekkel jár majd a franciák magatartása. A kongresszus többsége ellenséges beállítottságú Franciaországgal szemben. A döntés után a nyugtalan elemek még inkább előtérbe kerülnek és nem lehetetlen, hogyha francia—amerikai viszony végleg elmérgesedik. A felingerelt közvélemény re- presszóHákka] fog élni és valószínűleg kihirdeti az amerikai turisták bojkottját Franciaország ellen. A franciák határozott nem-je körülbelüli visszatükrözi azt a képet, amelyet a küszöbönálló adósságtárgyalás nyújtani fog. Az sem lehetetlen, hogy a kongresszus nem hajlandó Franciaországgal tárgyalni. Illetékes körök a francia és a belga fizetésmegtagadás jegyében hibának tartják Roosevelt passzív magatartását. A decemberi fizetés Hoover eszméje volt, de hatását Roosevelt fogja érezni. A Palais Bourbon nagy többséggel hozott döntése az amerikai kongresz- szus és az amerikai közvélemény felfogása szerint lehetetlenné teszi a Franciaországgal való további tárgyalás okát. Ilyen körülmények között Roosevelt sem kezdheti meg könnyen tervezett európai konferenciáját. Az egyetlen remény az. hogy az uj francia kormánynak esetleg mégis sikerül a légköri mgetisztitania és a talajt a tárgyalásokra előkészítenie. a francia „nem“ az angol adós helyzetét tetemesen megkönnyítette. Az Anglia iránti rokonszenv jóformán óráról-órára nő, nem utolsósorban azért, mert a francia kamara magatartása bebizenyitotta, hogy ntra létezik egységes francia—angcl front az adósságok kérdésében* Ugyanez a helyzet a többi hatrlommal szemben is, amelyek most fizetni akarnak, mert ezeknél az amerikai közvélemény figyelembe fogja venni Súlyos gazdasági helyzetüket é« később engedni fog. A benyomásokat összegezve meg kell állapítani, hogy a mai párisi döntés nemcsak az adósségi kérdésben hanem Amerika egész külpolitikai orientálódásában és a francia,— amerikai viszonyban is fordulópontot jelent. Ki alakítja meg az uj francia kormányt? P á r i s, december 14. Lebrun köztársasági elnök szerdán délelőtt fogadta a lemondott kormányt és elfogadta a lemondást. A kabinet a Folyó ügyeket tovább vezeti az uj kormány megalakításáig. Délelőtt kilenc órakor megkezdődtek a szokásos fogadtatások az elnöknél. Lebrun elsőnek a szenátus és a kamara elnökét fogadta, majd a parlamenti bizottságok elnökeit. Buisson kamarai elnök szerint a krízis hosszabb lesz. Viszont Malvy, a pénzügyi bizottság előadója, reméli, hogy a megoldást hamarosan megtalálják, mert Herriot nem vesztett tekintélyéből. Parlamenti körökben biztosra veszik Herriot újabb megbízatását és nem veszik figyelembe a miniszterelnök néhány nap előtti nyilatkozatát, amely arról szólt, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó uj kormányt alakítani. Sok helyen Caillaux nevét emlegetik, mert a volt radikális pénzügyminiszter alkalmasnak látszik a szocialistáktól a Flan- din-csoportig terjedő koncentráció vezetésére és az amerikai tárgyalások lebonyolítására A belga mfnlszterelnOk bukása és uiramegbúatása Brüsszel december 14. A minisztertanács elhatározta, hogy Belgium december 15-én nem fizeti meg az esedékes adósságrészletet. A határozatról Hymans külügyminiszter értesítette az amerikai követet. A Brocqueville-kormány mé£ az este folyamán lemondott. A kormány szenzációs elhatározását! Franc- quinak, a Belga Nemzeti Bank kormányzójának tevékenységére vezetik vissza. Francqui régóta Belgium pénzügyi diktátorának szerepét játsza. Brüsszelben nem várták meg a francia kormány állásfoglalását, mert úgy vélték, hogy a belgiumi döntés megfelelően hatni fog Páriában. Ebben a föltevésükben nem csalatkoztak. A részletfizetés megtagadását a belgák az 1925-ös belga—amerikai szerződés egyik záradékával indokolják, amely Belgium fizetőképességéről szól. A német jóvátételek elmaradása csökkentette a belgák fizetőképességét, úgyhogy a brüsszeli kormány véleménye szerint elegendő jegeim van a fizetés megtagadására. Brüsszel, december 14. A király újra Broccrue- ville-t, a tegnap lemondott belga miniszterelnököt bízta meg az uj kormány megalakításával. „Pás un sou, pás un sou" Páris, december 14. A kormányválság megoldása nehéz lesz. Herriot nem egységes többség buktatta meg, hanem a szélső jobboldal és a szélső baloldal pillanatnyi együttműködése. Bouisson, a kamara elnöke, aki tizenöt év óta fáradhatatlanul és páratlan energiával és ügyességgel vezette a kamara záróülését, ma délelőtt rendkívül pesszimi6ztikuean nyilatkozott. A parlamenti helyzet következtében az uj kormány öeszeállitása nem sokban különbözhet a régi kormánytól. Valószínűleg árnyalatokkal baloídalibb lesz és szorosabb együttműködést teremt a szocialisták és a polgári bajszárny között Herriot-n kívül Da!adier-t, Paul Boncour-t és Caillaux-t emlegetik a miniezterelnökjclö>ltek sorában. A kormányválságnál fontosabb a ma éjjeli határozatnak külpolitikai kifejlődése. A legtöbb képviselő tudatában van annak, hogy a feltétel nélküli fizetésmegtagadás diplomáciai szempontból súlyos hiba volt, de az uralkodó néphangulat nyomása követkertébep a képviselők nem tehettek másként, mint ahogy cselekedtek. Amikor a döntést kihirdették ma reggel a kamarában, a baloldali és a jobboldali képviselők, többnyire öregebb urak, egységes szavalókó- ruesá alakultak át és a francia forradalmi dalok dallamára tiz percig énekelték „Pás un sou, pás un sou“ — egyetlen fillért sem adunk Amerikának. A magyar kormány széleskörül fehatalmazást kapott a parlamenttől a külföldi államokkal való megállapodásokra A magyar képviselüház elfogadta a felhatatmaiási javaslatot - Puky külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar kormány jelszavául a szabad kereskedelmet választotta Budapest, december'14- (Budapesti szerkesztőségünk teleifonj elöntése.) A képviselő- ház mai ülésén Görgey István előadó beterjesztette a felhatalmazási javaslatot. A javaslat értelmében a kormány önállóan köthet külföldi államokkal megállapodásokat, illetve a kormánynak erre vonatkozó meghatalmazását egy évvel meghosszabbítják és ez a felhatalmazás vonatkozik a külfölddel kötendő vám szerződésekre is. Buchinger Manó szociáldemokrata képvj. selő az első felszólaló, aki nem fogadja el a javaslatot, mert bizalmatlan a kormánnyal szemben. Gömbös miniszterelnök téved, ha az ellenzéket annyira naivnak hiszi, hogy őt uj embernek tekinti, mert tiz éves politikái múltját, nem lehet elfelejteni. Éber Antal párionkivüli képviselő megszavazza a javaslatot, mert a politikától eltekintve a jelenlegi gazdasági helyzet ezt feltétlenül megköveteli. Sauerborn Károly független kisgazdapárti képviselő a felhatalmazási javaslat során több kérdést intéz a kormányhoz az osztrákokkal kötött megállapodásokra vonatkozóig* Puky külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy az osztrák-magyar szerződés részleteiről nem nyilatkozhat, amíg nem hozzák azt nyilvánosságra. Örömmel állapítja meg, hogy az ogyezményt már para- fálták és a két kormány hozzájárulásával legközelebb azt publikálják. A magyar kormány jelszavául a szabad kereskedő lmot választotta. A külügyminiszter felszólalása után a képviselőház elfogadta a felhatalmazási törvényjavaslatot.
