Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-14 / 284. (3097.) szám
1932 december 14, sietJa. —B M— —— f! syjaflM 200 év előd születeti a történetiró Katona István Bolyk, dec-eimiber 13. „Emlékezzünk rágtekről...“ Emlékezzünk arról, aki müveiben nemzete nagyjainak, őseinek emelt emléket. Emlékezzünk Katona Istvánról, a magyar történetírás nagy titánjáról. Ma van születésének kétiszázéves évfordulója. Katona István 1732. deceimiber 13-án született egy kis magyar faluban, Bolykon, Losonc közelében. Voltak olyanok, kik pápai születésűnek tartották a nagy történetírót, kétségtelen azonban, liogy Bolykon született. Szülőfalujában több alapítvány, a templomnak ajándékozott harang, a község lakóinak kegyelete és 1913 óta szülőháza előtt egy si^eteny emlékoszlop őrzi emlékét. Mint jeles tehetségű fiú került, el a községből Eger és Esztergom iskoláiba. Szive vonzalmát követve, az akkor virágjában lévő jezsuita rendbe lepett. Éles elméje, bámulatos emlékezőtehetsége és a keresztény tökéletességre törekvő szerzetest olyannyira díszítő erények csakhamar kedveit emberré tették Katonát szerzetében. Elöljárói Gyöngyösre, Nagyváradra, majd Komáromba küldték tanárnak. Az égető tndományszomj, mely ifjú korábban támadt fel keblében, már ekkor ösztönözte egy. bámulatos munkára: lelke egész valóját elír-rkiltia a történetein. Tudta, hogy a magyar nem- , még mindig szűkölködik oly történekni munka nélkül, amely a nemzet élettörténetét bölcsedétől kezdve az akkori időkig kimerítően és összefüggőén tárgyalná. Hivatást érzett magában, hogy e nagy müvet neki kell megteremtenie. Azért szorgalmasan tanulmányozta Magyarország és a külföld földrajzát és irodalomtörténetét Alapos ké szült seggel rendelkezve' fogott azután hozzá a szorosan vett történelmi búváratokhoz. 1768-ban adta ld első nagyobb müvét: „Ungaria in suiis reigibus". A következő év-ben a nagyszombati egyetem tanára lett. Itt azután igazán elmében volt a tudós férfiú, mert- hisz a történelemi ta- j tatásával bizták meg: lelkes ül ts éggel tanított, kedvvel kutatott, dolgozott. 1773-ban XIV. Kelemen pápa a jezsuiták rendjét eltörölte. Katona István tanári székében megmaradva, az esztergomi egyházmegyébe nyert felvételt, mint világi pap. Később az egyetemmel együtt Budára költözött. Állása itt némileg megkönnyítette a módot, mellyel a.z óriási müvéhez szükségre anyaghalmazt összehordhatta. Semmi áldozatot, semmi fáradságot nem kiméit., csakhogy a beesrs forrásokhoz hozzájuthasson. A könyvtárak fólián- sa-it, az irattárak okmányait átkutatta s minden egyéb történelmi emléket élénk érdekkel, biztos ítélettel vizsgált meg. H. József császáT a nagy történetírót, mivel németül nem akart az egyetemen tanítaná, nyugdíjazta. De ez a körülmény Katonát nem keserítette el, sőt ezentúl Esztergomba visszavonulva annál nagyobb buzgósággal dől gozott. Esztergomban kezdte meg „História Cri- lica ítegum Hungáriáé" eimü nagy müvének kiadását. 1790-ben a kalocsai egyházmegyébe lépett át és az ottani hittana intézetben tanított. Munkádnak 'avarészét innen rendezte sajtó alá. Buda, Kolozsvár, Vác és Kalocsa nyomdái foglalkoztak a nagy müvek kiállításával. 1794-ben kanonokká nevezték majd elnyerte a bodrogmoncetori apátság cinül is. Munkakedve öreg korába n%sam lankadt rvfének-leik ének minden erejét igénybe vette a '.egy munka bevégzésére irányzott törekvés; ennek áldozta fel vagyonát, kényelmét. Forrón óhajtotta, hegy addig tartsa életben az isteni gondvsclés. uiig nagy munkáját bevégziá Óhaja teljesült is. ..Históriájának" utolsó kötete 1811-ben látott napvilágot s a szerző, — mintegy akii hivatását már betöltötte — még azon év augusztus 17-én elköltözött az élők sorából. Katona István nevét ..História Gritioa Regium Hungáriáé" (Magyarország királyainak kritikai története) eimü müve tette nevezetessé. Negyvenkét kötetben tárgyalja e nagy' munka a magyar nemzet történetét a legrégibb időktől egészen 1810-ig. Tulajdonképpen források, okiratok, leve- •j-k és egyéb történelmi emlékek rendszeresen csoport ősi tolt összege az egész, valódi oknyomozólag Eldolgozott rész kevés van benne. Az egésznek menete a lapszélén feljegyzett kérdések után indul Például: „An Mathias Corvinná genus a Románia traxitV" (Vájjon a rómaiaktól vette-e eredetét Korvin Mátyás?) Teljesnek nem mondható e bámulatos munka sem. De ki is alkothatna e némten ilyent? Egy emberi életnek túlságosan is elég volt az a feladat, amelyet Katona elvégzett. Különben Szalay és Horváth Mihály történeti munkái anyagának legnagyobb része is innen került ki s bizonyos, hogy oly munkákat ők sem adhattak volna Katona nélkül, mint amilyenekkel a magyar nemzeti irodalmat gazdagították. Megírta még a tudós szerző a kalocsai egyházmegye történetét is irt szentbeszédeket, valamint több kisebb-nagyobb jelentőségű művet. Legtöbb munkája — igy a negyvenhét-kötetes Históriája is — latin nyelven van Írva, Ragyogó, ritka egyéni tulajdonságai miatt kod veit ember volt Katona minden körben, ahol csak megfordult, páratlan tudománya, bámulatos nagy munkája pedig kivivta számára a külföld t’szteletét is. Nem vállalkozom e nagy férfiú halhatatlan érdem elek méltatására, csak emlékeztetem az olva- i ót Eötvös József szavaira: ..Dicső látvány oly férfiú, ki egy magas célért áldozza fel életét... De van valami a világon, mi ennél még nehezebb, fenségesebb: azon táhfcorlthatatlan állhatatosság, mellyel a férfin egy nagy eszme kivitelének szenté Ji életét". Ktindt német tábornok gigantikus terve az európai nyomor és munkanélküliség problémájának megoldásáról Nagyarányú telepítem akció készül az Amazonas pariján — Heves diszkusszió középpontjába került Kunét tábornok részletes telepítési terve Berliin, december 13. Mi segíthet a koldus- botira jutott Európán? Mi adhatja vissza a hitet a reménytelenül nyomorgóknak és mi adhat kenyeret az évek óta munkáílamul tengődő százezreknek? Talán az Európai Egyesült Államok briandi álma? A vámhatárok megszüntetése? Nagyobb gazdasági területek összefogása ? A probléma európai megoldása a közgazdászok véleménye szerint annyira 'bonyolult, hogy arra belátható időn belül édes-kevés 'kilátás van. Az elképzelhető megoldások politikai akadályokba ütköznek, de a gazdasági élet vezető tényezői sem értenek erre nézve egyet, a növekvő munkanélküliség s a velő együtt mértani arányban növekvő nyomor azonban nem tűri a hosszú halogatást. Ebből a meggondolásból indult ki Kunét szolgálaton kívüli német tábornok, amikor olyan megoldást keresett, amelynek nem vélhetnek gáncsot a százfelé ágazó politikai érdekek. Rövid híradás közli a világgal, hogy Kundt tábornok La Pazba, Bolívia fővárosába érkezett, hogy ott megtegye aa első lépéseket gigantikus méretű telepítési programjának megvalósítása felé. Az európai és amerikai sajtó már régebben komolyan foglalkozik a tábornok érdekes tervével, amely sok hasonló terv közül rögtön magára vonta a figyelmet elgondolásának realitásával. Hónapok óta a német, spanyol és amerikai sajtó felszínen tartja Kundt tervét, állandóan újabb részleteket közölt, mintegy előkészítve a közvéleményt a készülő nagy akcióra. A terv legfőbb hibája túlságos nagyvonalúságában van, ami megítélését módfelett nehézzé teszi. A szélesebbkörü nyilvánosság mostanáig két néven isimeri a vállalkozást, tudnak az „Intercontinentalé Arbeitsgemeinschaft Agro-In- dustrie‘‘-ről, mások viszont csak mint a Kundt-tervről beszélnek. A közvélemény egyik tábora gazdasági érvekkel harcol a terv rentabilitásának kimutatása mellett, a másik tábor meszianizmust lát benne, de elismeri, hogy már a félsiker is egyet jelentene Európa megmentésével. A terv elkészítője, Kundt tábornok, a német vezérkar volt tisztje, Szolgálaton kívüli vezérőrnagy, a bolíviai hadsereg újjászervezője s a bolíviai kormány egykori katonai tanácsadója. Kiinduló pont és aíapelveh A terv a következő számításokból indul Ip: A világ ipari államaiban negyvenmillió munkanélküli él. Ezek a szerencsétlenek a termelésben beállott zavar következtében uccára kerültek és velük együtt sínylődik mintegy 150 milliónyi családtag is. A legérzékenyebben Németországot érintette a válság. Ama területeken, amelyeket a világgazdaság mai organizációi átfognak, (Európa, Északamóri- ka, Ázsia, Afrika, Déíamerika), a mai adottságok mellett a fogyasztást nem lehet számottevően emelni. Semmiesetre sem olyan mértékben, hogy a negyvenmillió munkainál kulit ismét hosszabb időre be lehessen állítani a termelés gépezetébe. Mi tehát a teendő? — veti fel a kérdést a Kundt-Terv. Meg kell hosszabbítani a világgazdaság rádiuszát addig. amíg a világgazdaság körébe uj ország kerül, amely telepítés, termelés és fogyasztás utján szanálhatná a bajbajutott Óviíágoí. Kundt. tábornok szerint ez az mj föld rendelkezésére áll az emberiségnek: Héjam erikában található, az Amazon folyami forrásterületén, Ez a tropikus terület akkora, mint Nyugat- és Középeurópa együttvéve és jelenleg csupán hatmillió indián lakja. A gyér népesség magyarázata, hogy a kérdéses terület javarésze nehezen áthatolható őserdőkkel van borítva. Kundt tábornok nem akarja máról-holnapra ódat elepi térni a munkanélküliek millióit, az ő terve sokkal realisztikusabb. Egyelőre csupán 250 000 családot, mintegy kétmillió embert akar a tropikus vidéken letelepíteni, bár a rendelkezésre álló kétmillió négyzetkilométeren 250 millió ember is elfér és dolgozhat. Az éghajlati viszonyok a terv megáliliapitása szerint középeurópai ember számára nem jelentenek nagyobb veszedelmet, vagy leküzdhetetlen akadályt. A kiszemelt területet Kundt négy övre osztja. Az első, meleg öv 1200 méter magasságig terjed s ebben lehelne megépíteni a telepesek lakásait, az átlagos lég mérséklet itt 22— 24 Celsius fok, nem melegebb téliát, mint egy meleg európai nyári éjszaka hőmérséklete. A második övben 3000 méter magasságig 18—20 fok az átlagos meleg, ezek a területek tehát nagyon alkalmasak lennének főzelékfélék és gabona neműek termesztésére. A tropikus vidék rovaraitól sem kell tartami, az újkori technika vívmányai módot adnak arra, hogy az őserdőt repülőgépről mérges gázzal megtisztítsák. Kundt tábornok már régen hozzáfogott a gigantikus méretű vakmerő telepítési terv megvalósításához. A bőrűn—schönebergi törvényszéken bejegyeztette az „Intercontinentalé Arbeitsge- meiuschaft Agrc-Industrie e. W.“ egyesületet, amelynek bárki tagja lehet minden tagdijijá- rulék nélkül, pusztáin ama kötelézettség vállalásával, hogy az egyesület célját és eszméit magáévá teszi és tőle telhetőén propagálja. Amennyiben azonban a terv megvalósítása megkezdődne, úgy a tag köteles legalább tizenöt éven át részt venni a munkában, élelmiszer, lakás és ruhásat ellenében egész munkaerejét a telepítési akció szolgálatába állítani. Munkabért tehát nem igér a tábornok s kérdés, hogy ilyen Súlyos feltételek mellett akad-e elegendő számú jelentkező. A Kundt-tierv propagálása méltó az elgondolás hatalmas méreteihez. Érveit természetesen országonként változtatja. Németországban például az a parolája: art hisszük, egyetlen német kormány sem akad, amely beható tanulmányozás nélkül el merné vetni a nyomorgó német nép megélhetésének ezt az utolsó esélyét! Ez az alapiönnsa Kundt tábornok német propagandájának. Más országokban, például É!szakaimerikábán a „profit" a bűvös jelszó és a legfőbb argumentum. A profit cs a befektetett töke biztosítás3 azok a csábító jelszavak, amelyekkel Amerikában munkásokat és finanszírozókat keres a Kundt-tcrv, amint látjuk, a tervnek vannak kapitalista, szocialista, hazafias és nemzetközi oldalai, eszközökben nem válogatós tehát, mindenekelőtt a cél a fontos. Az Agro-Industrte megalapítása után Kundt tábornok elkészítette a részletes tervet. Németországban harminchat hónapon belül harminc munkáshadosztályt akar alapítani, amelynek mindegyike nyolcezer családapából áll. Először csak a hadosztályokat saáflílitjiák ki D ólamerikába, családjaikat gyüjíőáiMomáso- ko-n tartják mindaddig, amíg a hadosztály gyökeret nem vert az uj hazában. Minden egyes hadosztály kőt brigádból, egy brigád tiz zászlóaljból, az négy századból ált, minden századnak parancsnoka,- egy orvosa, két szanitéce és 98 főnyi legénysége van. Az or-‘ ganizáción tehát nem múlik. A porosz vezérkari tiszt megmutatta, hogyan képzeli ed a munkát tanok hadseregének megszervezését és kitelepítését s ei kell ismernünk, hogy az álgond olás legalább is papiroson poroszosán pedáns és életrevaló. A hadosztályok teljes felszereléssel utaznának Délamerikába, ahová nemcsak mezőgazdasági és ipari szerszámaikat vinnék magukkal, hanem házaikat, vízvezetéküket, tereptisztitó tankjaikat, összerakható acélhózak vannak tervbe véve. ugyancsak összerakható autópark s minden egyéb, amire az őserdő közepén az uj hon- adapitásboz a civilizált Európa munkásainak szükségük van. De ki fizetné mindezt? A Körülbelül harminc évvel ezelőtt panaszkodott C&aplár Benedek, hogy a nemzeti kegyelet néni akarja észrevenni a nagy történetírót. E sorok Írója volt az, aki először a „Losonc és Vidéke" hasábjain, majd 1910. augusztus 17-én, a naigy tudós halálának kilen-cvenkilencedik évfordulóján a budapesti „Alkotmány“-bán vetette fel azt a gondolatot, hogy Katona Istvánnak valami látható emlék jelet kellene állítaná vagy Kalocsán, vagy szülőhelyén. Később a losonci gimnázium Kármán köre csakugyan állított is Bolykon a szülői ház előtt egy szerény emlékoszlopot. Az ifjúsági egyesülettől ez is nagy és szép áldozat volt, d© bizony Katona István érdemeihez, nagyságához nagyon is szerény emlék. Katona Istvánnak legméltóbíb emlékei aiz ő halhatatlan értékű müvei. Ny. J. munkás divizió munkájának gyümölcse az első években éppen csak a létfenntartásra futna, a tőkéseknek még jó ideig kellene várniuk. A honalapitás bankárai Az érdekeltek előlegeznék a költséget, — -oldja meg a nehéz problémát Kolumbusz-tojása szerűen Kundt tábornok. Az érdekelteknek végre meg kellene érteniük, hogy mekkora érdekük fűződik az akció sikeréhez. Európában két nagy csoportja vain a számba jöhető érdekelteknek, a szociális biztosítási intézmények s a profitban érdekelt gazdasági csoportok. Az európai munkapiac tehermentesítés© révén számtalan milliót takarítanának meg az egyes államok, mert megszűnnének a munka-nélküli segélyezések. Ha most hozzávesz- sziik, hogy a kivándorlói-: hadosztályainak felszerelése hosszabb időn át foglalkoztatná az európai ipart, megélénkítené tehát a termelést, akkor tisztán áll előttünk — állítja a tábornok — az európai nyomorprobléma megoldásának kézenfekvő lehetősége. A mun- káshiüdosztályok fölszerelését szállító cégeknek szintén részt kellene venniük az akció f 1 na nszít ozásában. Ezek a pénzügyi program alapelvei. A támogató érveknek persze se szeri, 66 száma. Kimutatják: a német állam évente 3 milliárd márkát költ a munkanélküliekre s ez teljesen improduktív befektetés. Hivatkoznak arra, hogy az amerikai faipar nagy cégei készséggel finanszírozzák az amazonasi telepítést már csak azért is, mert onnan remélik Amerika faszükségletének fedezését, ami függetleníthetné őket az orosz faexporttól. S végül: ha valaha is jogosult volt az államkölcsön, úgy ebben az esetben száz százalékig indokolt egy nemzetközi államkölcsön fölvétele Európa megmentése érdekében. MI lehetne a Nemzetközi Fizetések Bázeli Bankjának feladata, ha nem ez? Kiábrándító valóság Kundt tábornok terveivel, ábrándjaival és állításaival szemben a bíráló a kiábrándító valóságra hivatkozik Az eszme szép és jó — mondják a kritikusok — a megszervezés alapelvei kifogástalanok, a legfőbb hiba azonban az elgondolás túlméretezése és a józan kereskedői, üzleti kalkuláció hiánya. A terv sehol sem helyez súlyt arra, milyen gazdasági elvek alapján gazdálkodnának a honalapítók, nem fektetett fel könyvet kereskedő módjára a bevételekről és a kiadásokról, már pedig enélkül futóhomokra épült az egész terv. Az eszmét sem tártjaik teljesen újnak, hiszen fiz év óta kísértenek hasonló elgondolások, aJiie* lyek ugyancsak az Amazonas vidékét vették, számításuk alapjául. Valahány ilyen terv föl-.] bukkant, azon hiúsult meg. hogy az egyenlítő övi éghajlatnak nem akarták^ vagy nem merték kitenni a mérsékelt égövi' európai embert. De tamáskodnak a veszedelmes rovarfajták ki- pusztitásának lehetőségében is, nem is beszélve arról, hogy a telepítés horribilis tőket igényelne, a kockázat pedig igen magas lenne. A német kormánykörök foglalkoznak Kundt tábornok elképzelésével, amelynek gyakorlati megvalósítását igen nagy szkepticizmussal Ítélik meg s éppen ezért sem morális, sem másmilyen támogatási nem helyeztek kilátásba. A La Pazból érkezett híradás arra mutat, hogy Kundt tábornok a sok akadály ellenére sem ejtette el tervét, s ha kisebb méretekben is, de tovább dolgozik az Amazonas partja mentén készülő honalapitás realizálásán. Repü őtér Poprádon vagy Iglón? Prága, december 13. Már hosszabb ideje, tárgyalások folynak afelől, hogy a TáUábau repülőtér létesül. A tátrai repülőtér dolgában a közmuukaügyi minisztérium elsősorban Poprád várossal tárgyalt, de az utóbbi időben a repülőtér tervével kapcsolatban egyre gyakrabban szó esik Iglóról is. E város elöljárósága az utóbbi napokban felszólítást kapott a közmuukaügyi minisztériumtól, hogy az esetleges repülőtér céljaira régebben fölajánlott telket már ne ültessék be. Nincs kizárva tehát, hogy esetleg lglóra kerül az uj repülőtér.
