Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-14 / 284. (3097.) szám

1932 december 14, szerda. ^lÖ^MAfiteRHTRL® Kitotoncotják Hollandiából a doomi kastély revotveres-tőrös A lakói ébersége mentette meg Vilmos excsászárt ® ^ a rejtélyes idegen merényletétől — „Hit értől jövökt levelet hoztam*‘ — A holland hatóságok elmebetegnek tartják a doorni különös vendégel Berlin, december 13. Vilmos excsászár doorni kastélyába tegnap délután behatolt egy idegen férfi,’ aki a jelek szerint merényletet akart el­követni az excsászár ellen. Szándékát Vilmos ex császár egyik lakája hiúsította meg, aki a kastély előcsarnokában akadt össze az akta- táskás férfiúval. Tüstént oda hívta a kapu előtt szolgálatot teljesítő holland őrséget, amely megmotozta az idegent s aktatáskájában egy revolvert, ötven töltényt, kabátujjában pedig hosszupengéjü tőrt talált. A kastélyban nagy izgalmat keltett a különös látogatás, amelyről Vilmos excsászárnak mindaddig nem rettek je­lentést, amíg az idegent át nem adták a hol­land rendőrségnek. Bár a holland hatóságok úgy állítják be a történteket, mintha egy elmebeteg ember esztelen kísérletéről lenne szó, e pilla­natban még nyitott kérdés, hogy elmebeteg-e a doorni kastélyba belopózott Heinrich Fuecker. Épp úgy lehetséges, hogy politikai busszu ve­zette, de nincs kizárva, hogy mint annyian má­sok, ő is kíváncsiságból látogatott el Vilmos doorni rezidenciájába. A furcsa és titokzatos incidensről az alábbi jelentések számolnak be: Az első látogatás Doorn, december 13. A Vilmos excsászár doorni kastélyában tegnap történt incidens hát­tere még nincsen tisztázva- Kérdés, hogy égy tervszerűen előkészített merénylet szándéka, vagy egy elmebeteg ember rögeszméje sugallta-e a cselekedetet. Előző nap a kastély udvarán a későbbi incidenssel kapcsolatos jelenet játszó­dott le. Amikor a kastélyt körülvevő kőfal ka­puja megnyílt, hogy beeresszen egy automobilt, a kocsi mögött egy férfi osont a parkba s el­jutott az előcsarnokig. Ott föltartóztatták s megkérdezték, mi járatban van. „A német császárral akarok beszélni." válaszolta. Viselkedése elmebeteg ember be­nyomását keltette, mire minden további teke­tória nélkül átadták a rendőrségnek. Az idegen németül beszélt, zavaros mesékkel traktálta a rendőrséget, amely komolytalannak tartotta az egész ügyet és ezabadonboceátotta a delikvenst. Távozóban az idegen erősen hangoztatta, hogy még hal­lani fognak róla. visszatér ő még a kastély környékére. Amszterdam, december 13. A rendőrség meg­erősíti a hirt, hogy tegnap este a doorni kas­télyban egy valószínűleg súlyosan idegbeteg embert fogtak el, akinek sikerült a kastélyt öve­ző kőfalon át bejutni a parkba s onnan az épü­letbe. Itt azonban útját állották és feltartóztat­ták. A rendőrséget nem érte készületlenül az idegen felbukkanása, mert az előző napi inci­dens óta készenlétben volt. Elmebeteg 7 Való igaz, hogy a doorni kastély látogatójá­nál revolvert találtak, azt azonban nem hiszi a rendőrség, hogy az idegen merényletet akart volna elkövetni. Éppen ezért nem ig vette túl komolyan az inci­denst és a kellemetlen idegent ma délután a né­met határra szállíttatta. Beavatott helyről rá­mutatnak arra, hogy amennyiben a rendőrség komoly merénylőként kezelte volna az elfogott idegent, akkor semmiesetre sem adta volna ki a kezéből. Neon tulaijdonáíiainaik nagyobb jelentőséget áz aktatáskában talált revolvernek setm, mert köztudomás szerint a Németországból Hollandiába jövő utasok rendszerint revolvert hoznak magukkal. ... vagy csak „egy kiváncsi**? De nem hisz a merényletben az excsászár udvarmesteri hivatala sem és sakkal való­színűbbnek véli, hogy idegbeteg ember rög­eszmés próbálkozásával áll szemben, amint­hogy azt sem tartja egészen kizártnak, hogy a látogatás hátterében jámbor kíváncsiság húzódik meg. A rendőrség utal többek között arra is, hogy elszegényedett nyomorgó németek gyakran jönnek át Doornba, hosszabb ideig lebzsel­nek a kastély körül és kisebb adományokra várnak. „Játék a kastélyban** A kétségtelenül nagy feltűnést keltett in­cidens részleteiről a következőiket közölték a nyilvános ággal: Tegnap délután, amikor már sötétedni kezdett, az excsászár egyik lakája, Last az előcsarnokon áthaladva egy jól öltö­zött idegen férfivel találkozott szembe, aki aktatáskát tartott a kezében. A lakáj a láto­gatóhoz lépett és megkérdezte, hogy kivel óhajt beszélni. — Adolf Hitlertől jövök, levelet hoztam tőle a^ excsászárnak — válaszolta az idegen. A lakáj elkérte a levelet, hogy átadhassa &z excsászárnak, as idegen azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a levelet ő maga nyújthassa át. Ezzel csak még gyanusabbá tette magát a lakáj előtt, akinek gyanakodását már az is fél-költötté, hogyan tudott a látogató bejelen­tés nélkül bejutni a jól őrzött kastélyba- Mindezt villámgyorsan átgondolta a lakáj s pillanatnyi késedelem nélkül előhívta társait, majd értesítette a holland őrséget is. Az idegent megmotozták s kabátja ujjábán egy tőrt, aktatáskájában pedig töltött revolvert találtak. A rendőrségre kisérték, ott faggatóra fogták, válaszai azonban tüstént elárulták szellemi abnormitását. Kijelentette, hogy a revolvert azért vitte magával, hogy a le­Kolozsvár, december 13. (A Prágai Ma­gyar Hírlap munkatársától.) Ebben az évben is megtartották, mint tiz év óta minden év­ben megtartják azt a gyűlést, amelyen a román egyetemi ifjúság az antiszemita mozgalmak megindításának évfordulóját ünnepli meg. A tízéves forduló alkalmával az eddigieknél szélesebb keretet igyekeztek adná az ünnep­lésnek. A Korzó mozi helyiségében tartott gyűlés után a diákok a Főtérre, a Mátyás- szobor elé vonultak. A deoenninmot ugyanis azzal akarták kü­lön is emlékezetessé tenni, hogy a szobor román felirata alá plaketet helyeztek el, amelyen elismerik ugyan, hogy Mátyás nagy hadvezér volt, aki mindenütt győzött, de hozzáfűzik, hogy a románság legyőzte Mátyást, amikor meg akarta hódítani a legyőzhetet­len Moldovai Mi történt a Mátyás-szoborral 7 Ami egyébként Fadrusz János remekmű szobrát illeti, ennek története uj fejezethez jutott. A háború befejezése és a román im- périumnak Erdélyre való kiterjesztése után többször felmerült a románság köreiben az a kérdés, hogy mi történjék a Mátyás-szo­borral? Voltak olyan áramlatok, amelyek a szobor eltávolítását követelték azzal az érve­Fehér fogakrChlorodont léssel, hogy Mátyás magyar király volt és emlékműve nem díszítheti Otuj főterét. A másik álláspont viszont az volt, hogy Mátyás román származású, tehát annak ellenére is magáénak tekintheti a románság, hogy Ma­gyarország királya volt. Ez az utóbbi szem­pont győzedelmeskedett, a szobor helyén maradt, azonban „Matej Corvin" felírással látták el. Ezt megelőzőleg többizben kísérletek történ­tek a szobor megcsonkítására, illetve meg­rongálására- Magának a főalaknak bántódása nem esett, azonban a mellékalakokon kisebb sérülések történtek, amelyeket máig sem ál­lítottak helyire. Szombaton azután rá is tet­ték a plaketet a szoborra. Az antiszemita gyűlés A szombati ünnepségek tiz óraikor a vas­gárdista ifjúságnak a Farkas-szobor elé való felvonulásával kezdődtek. Itt fölesküdtek, hogy amig román él, megvé­dik az ország határait. Tizenegy órakor a Korzó mozgóban volt az antiszemita gyűlés, amelynek szónokai az antiszemitizmus programját fejtegették. Ca- tuneanu professzor, Kolozsvár díszpolgára, v«gőbe löjjön és ezzel vonja magára a* ex­császár figyelmét, a tőrre viszont azért volt szüksége, hogy védekezni tudjon a parkban szabadjára hagyott kutyák ellen. Első kihallgatásaikor sem a nevét nem akarta megmondani, sem más személyi adatot nem volt hajlandó elárulni magáról. Csak jóval későbben közölte, hogy Pedernek nevezik és Németországból való- Személyazonossági iratokat nem találtak nála. A rendőri nyomozás folyamán megállapí­tották, hogy az állítólagos Peder pár nappal ezelőtt ér­kezett Doorn községbe, egy kis vendéglő ben bérelt szobát és már vasárnap megpró­bált bejutni a kastélyba. kifejtette, hogy a zsidóság munkája nagy ve­szélyt von magával. Helytelenitette, hogy a román alkotmány elismeri a zsidók egyenjogúságát — Ők azt mondják, hogy román állampol­gárok, mi pedig azt mondjuk, hogy ideigle­nesen állampolgárok ugyan, de sohasem ro­mánok. A zsidóság behálózza az egész orszá­got é« mindenütt destruáL — Itt van például a feketeezesz ügye, a legtöbb vádlott zsidó, akik korrumpálták a román hatóságokat is. Nemrégiben megala­kult a DISCQM, mely a dohányt osztja szét. Ezt a társaságot is zsidók Irányítják és a legtöbb kiosztó is zsidó. Bankjaink — úgy­mond — elfogadják a román földművesek megtakarított lejeit és azután kényszer- eervezséget kémek. Két órakor véget ér a gyűlés és a tömeg a főtéri Mátyás-szobor elé vonul- Itt Stanca Octaviau, a Petru Maior diákkör elnöke mon­dott nagy beszédet. — 1926-ban Jorga professzor bejelentette, hogy a Mátyás-szobor, úgy ahogy van, törté- netemhamiisitást jelképez. Íme, itt van ez a hatalmas férfiú, aki lehajtott, letört zászlót tart a kezében. Moldva megalázását jelenti ez, vagyis azt, hogy Mátyás legyőzte volna Moldovát, Jorga professzor annakidején in­dítványozta, hogy helyesbítsék ezt a törté­nelmi igazságtalanságot- A városi tanács 1926-ban foglalkozott ezzel a kérdéssel, de a város kisebbségi lakosságára való tekintettel a helyreigazító tábla elhelyezését nem vitték keresztül. Most azonban, amikor a magyarok reví­ziós propagandát fejtenek ki és Mátyás ki­rályt a magukénak tekintik, szükségesnek tartjuk kinyilatkoztatni a nagy közönség előtt, hogy Mátyás király a románoké. Ép­pen ezért a diákság senkitől sem kért en­gedélyt, hanem nemzeti érzelmeire hall­gatva emléktáblát készíttetett, amit ezen­nel fel is szögezünk. A piákét leiirata Két mesterember jelenik meg erre, akik a talapzatra, közvetlenül a „Mátéi Corvinul" felírás alá odaszegezték a diákság bronz- plakeíjét, amely szó szerint a következőket tartalmazza: „Győző mindenütt, legyőzve csak a saját nemzete által, amikor Baianál le akarta győzni a legyőzhetetlen Moldovát. 1932 december 10." Ez a felírás egyben intő példa is — folytatta beszédét Stanca Octaviau- — Minden olyan románt, aki nemzete ellen fordul, saját népe győzi le. Másnap megismételte a kísérletet és saját állítása szerint a kőfalon át jutott be a park­ba és onnan a kastély előcsarnokába. Doorn, december 13. (United Press). A revolvere® doorni vendég újabb kihallgatása folyamán megint csak azt állította, hogy Fé­der a neve, 33 éves és a Köln melletti Dor- magenből érkezett Doornba. Megismételte, kizárólag azzal a szándékkal ment a kas­télyba, hogy Hitler levelét közvetlenül az excsászárnak átnyújtsa. Az állítólagos Federt két holland csendőr még ma a német határra viszi és átadja 3 német hatóságoknak. Félledik az idegen inkognitóját Berlin, december 13. A holland rendőrség­nek sikerült megállapítania a doorni kastély­ban elfogott ember pontos személyazonossá­gát. Eszerint a különös látogató igazi neve: Heinricb Fuecker, NeuSs a. Rheinböl való. Az aktatáskájából parabellurn-revolver került ető ötven éles tölténnyel, miig a kabátujjá­ban tatáit tőr 35 centiméter bosszú szerszám. A holland rendőrség tökéletesen meg van győződve arról, hogy az idegen nem politi­kai merénylő, hanem egy elmeháborodott ember, aki beteges kényszer képzeteknek engedve ment el Doornba és hatolt be az excsászár kastélyába. Az antiszemita mozgalmak tízéves fordulóján a kolozsvári román diákok történelemhamisitó plakettet helyeztek el a Mátyás-szobron „Csupán a legyőzhetetlen románok győzték le Mátyást4*, — hirdették gyűlésükön — Fel­esküdtek arra, hogy nem vásárolnak zsidótól - Allamellenes bímcselekmény-e a kiflimajszolás ? . Piákét a Mátyás-szobron Eskü a zsidók bojkottálására Catuneanu professzor után Elena Bratudr. tartott beszédet. — Antiszemita mozgalom? — kezdi- — Nagyon szép dolog, de kérdés, hogy csiná­lunk-e valamit, vagy csak beszélünk? Boj- koíJtálui kell őket. Én például huszonöt éve nem vásárolok zsidó üzletben. Egy hang: Esküdjünk meg, hogy többé nem vásárolunk zsidóknál! — ügy van! Igaz! — helyeslik és feláll az egész hallgatóság. Elena Bratu dr.: Tegyünk fogadalmat, es­! kilőjünk meg, hogy többé nem vásárolunk zsidóknál­Ezután esküre emelt kézzel teszik le a fo­gadalmait^ hogy a román diákság többé nem megy zsidó üzletbe. Az egyik felszólaló proponálta, hogy he­lyezzenek el emléktáblát a bonctani intézet egyik falára is, ahonnan 1922 december 10-én kiindult az antiszemita mozgalom. A javaslatot általános helyeslés fogadta. Végül Stanca elnök a gyűlést bevártnak nyilvání­totta s a diákság csendben szétoszlott. A 13 éves Síamovics Nántusz „bűnei** A Csíkszeredái törvényszéken egy 13 éves vádlott állott, akit államellenes cselekedet elkövetésével vádolt az államügyész. Decem ber 3-án an ti revíziós gyűlés volt Gyergyószeutmiklóson. Síamovics Nántusz, a 13 éves gyergyószentmiklósi inas is elment erre a gyűlésre, persze azt sem tudta, hogy revíziót eszik-e vagy isszák. Az antireviziós gyűlés lezajlása után a kis Nántúszt lefogták, bevitték a szeredai dutyiba és az ügyészség a Marzescu-féle rend törvény alapján elkészí­tette ellen.© a vádiratot. A tárgyaláson kide­rült, hogy Síamovics csupán azt az illetlenséget kö­vette el, hogy a gyűlésen kiflit majszolt Azt a beismerését, hogy revíziós kijelentése­ket is tett volna, csupán csak a pofozások ha­tására tette a rendőrségen. A tanuk közül senki sem tudott államellenes megjegyzések­ről. Egyedül Papa János gimnazista vallotta eskü alatt, hogy a kis Nántusz ,3a trá'jásea Románia maré" helyett azt kiáltotta, hogy ,3a traznéasca Románia maré", ami az él jen­nel szemben azt jelenti, hogy üss© meg a mennykő. A bíróság rövid tanácskozás után kihir­dette ítéletiét, amely Slamóviosot, akit az ügyész vádbeezédében veszedelmes irreden­tának bélyegzett meg, felmentette a vád alól és elrendelte azonnali szabadlábrahelyezését.

Next

/
Thumbnails
Contents