Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-05 / 252. (3065.) szám

3

1982 notremb&r 5, szombat

^KSGAI*yv>AG6AR.-HTRMR

Capek és a magyar írók

Irta: R. VOZARY ALADAR (Munkács)

A Lidové Novinyben Karéi Capek, a cseh Irodalmi és kulturális éled egyik legelső vezető egyénisége, Masaryik elnök kulturális svi tjének tagja ,TNyilt válasz a Pester Lloyid egy magyar intellektueljének nyílt levelére" címmel, feleletet ad a P. L. cikkírójának azon kérdésére, hogy miért nem jöhetnek be Csehszlovákiába szabadon a magyarországi irodalmi termékek, könyvekKaréi Capek válaszában elsősorban esak valoitáris-deviza korlátozási, gazdasági és kereskedelmi okokban látja ma akadályát a magyarországi irodalmi müvek Csehszlovákiába való beengedésének. Capek szerint annak, hogy a magyarországi könyvek nem igen engedtetnek be Csehszlovákiába, ugyanaz az oka, mind annak, hogy a csehországi posztót és üveget, a ruszinszikéi fát nem engedik be Magyarországra s hogy a gablonzi üveg Magyarországra való bevitelét inkább rekompenzálják a magyar szalámival, mint a magyarországi könyvekkel.

„Szükséges és igazságos lenne — írja Capek — hogy ki elégít tessék azok kultnrszük- séglete, akik itt Kosztolányit, vagy Herczeg Ferencet akarják olvasni, de éppen olyan jogos és szükséges az is, hogy munkája legyen •a rumburgi szövőmunkásnak s a gablonzi üvegfúvónak. Nem volna lealacsonyító az sem, ha a ruszinszkói favágók m/unkájának egy részét Petőfi költeményeivel árucseréznék."

Tagadhatatlan, hogy ma megvan a lehetősége annak a látszatindokoiásnak, hogy csak pénzügyi, gazdaság- és kereskedelempolitikai okokkal mentegessék azt, hogy miért nem engedik be a magyarországi irodalmi | müveket és könyveket Csehszlovákiába- Hí- j vaikozhatnak (s hivatkozik is Capek) arra is, j hogy nemcsak a magyarországi, a magyar irodalmi müvek és könyvek behozatalát kezelik így, hanem a németországi és más országokból származó könyvekét is. Ez az érv azonban csak. a látszatot igazolja, de nem a valót! Ennek az indokolásuk ma csak aktualitása áll fenn, de nem az igazsága!

Nem akarok hivatkozni arra, hogy a magyarországi könyvek behozatalát is elzáró, Csehszlovákia és Magyarország közti kereskedelmi szerződés-hiány a csehszlovák politika kezdeményezése és következménye volt, de az bizonyos, hogy a kereskedelmi szerződésű iány és vámháboru nem egyedüli és nem legfőbb oka annak, hogy a magyar- országi irodalmi müvek és könyvek Csehszlovákiába való bejöhetése elé fokozott akadályok állíttatnak. Tudja ezt Karéi Capek is nagyon jól és különös, jellegzetes lefogással ki 's tér erre válaszcikkébenA magyarországi nyomdatermékek (újság, folyóirat, szaklap, könyv, tudományos munka) behozatala Csehszlovákiába általános tilalom alatt állott. Ez az általános tulajom kárára volt Csehszlovákia presztízsének, kuliurhirnivójának (mint arról éppen Capek is cikkezzed!). Mikor a tavasszal a Pen-Klub Budapesten ülésezett, hogy az no érintse ismét kellemetlenül a csehszlovák érdekeket, nyilatkozat történt és rendelkezés jelent meg, mely szerint a magyarországi könyvek, irodalmi müvek Csehszlovákiába való behozatala általánosságban szabaddá tétetett és a csehszlovákiai magyar tudományos (difficile est sáli ram non seribere) akadémia lesz az az intézmény, melynek tagjai a behozott könyvek fölötti kritikában (cenzúrában) segédkezni fognak. Mi, akik nagyon jól ismerjük az itteni viszonyokat, tudtuk egyrészt azt, hogy a tilalom feloldása inkább csak demonstráció és reklámjellegü, a Pen-Klub és ülésezése részére szóló, másrészt azt, hogy a valóságban a behozatali szabadság nem fog sokat jelenteni, nem fogja megmásítani az azelőtti állapotot.

Hogy a Pen-Klub budapesti ülésezésének idején kiadott szabad behozatali engedély mennyit ér a valóságban, arra legjobb bizonyíték az a sok eset, melyek a határállomásokon merültek fel, mikor is az úti olvasmánynak hozott s e tekintetben külön megengedett magyarországi lapokat és könyveket nem egyszer kobozták el az utasoktól!

Karéi Capek mindezt jól tudva válaszcik- kében erősen céloz arra, hogy mi is az akadálya oka annak, hogy a magyarországi könyvek nem jöhetnek be Csehszlovákiába, ő „előzékenység", és „bizalom"-hiánynak neveli ezt az okot, mely a ,,politikában" (szerintünk: sovinizmusban) leli gyökerét.

„Kezdeményezzenek odahaza más, magas európai politikát, — nagyon szükséges volna, hogy — éppen ellenkezően — önök kísérelnék meg a magas politikát átformálni"

i—• mondja és ajánlja Capek a magyarországi

Bútor teszi otthonossá a lakást

. UPJ

Bmo - Praha - Bratislava - Pardublc® Olomouc - M. Ostrava - Opava - KoSice

Végétért a berlini közlekedési sztrájk?

De a véres Összeütközések tovább tartásiak

Berlin, november 4. A berlini közlekedési vállalat közlése szerint a ma délutáni órákEddig körülbelül 270 embert tartóztattak le közöttük a kommunista sztrájk vezető ség ötven tagját és száz sztrájkőrt. A letartóztaban nemcsak az a négyezer közlekedési alkalmazott jelentkezett munkára, aki a sztrájk ellen szavazott, hanem a többi sztrájkoló nagyrésze is. Ha ez a hir igaz, akkor a délutáni órákban a hatóságok megkísérlik, hogy véget vessenek a közlekedési 'vadsztrájknak és a villamos-, a földalatti és az autóbuszvonalakon újra megnyitják a forgalmat- Erre vonatkozóan máris rendkívüli védekezési rendszabályokat foganatosítottak. A külső kerületekben a villamoskocsikat és a® autóbuszokat ma délután rendőrök fogják kisérni. Az elmúlt éjjel sikerült a sztrájk- vezetőséget letartóztatni, de azért a pályaudvarok közelében még ma is agitáció folyik a sztrájk folytatása érdekében. Délelőtt több gyűlés volt, amely azonban nem volt többé oly harciaskedvü, mint tegnap és tegnapelőtt. A nemzeti szocialista sztrájkol ók magatartása nem egységes többé és sok munkás a munka azonnali fölvétele mellett foglalt állást. A sztrájkban érdekelt szak- szervezetek hivatalnokai ma délelőtt tanácskozásra gyűltek össze. Törekvésűik az, hogy elérjék, hogy a sztrájk miatt a közlekedési vállalat igazgatósága senkit se vonjon felelősségre és büntessen meg. A szakszervezetek ugyanekkor erélyesen visszautasítanak minden további bérredukciót és hosszúlejáratú tarifaszerződést kívánnak.

A belziegerstrassei villamoskocsigarázs előtt lejátszódott éjszakai véres eseményeken kívül az éjszaka aránylag nyugodtan telt el. A berlini uccai képet ma teljesen az autó uralja. A rendőrelnökség megengedte, hogy a taxivállalatok valamennyi rendelkezésükre álló automobilt forgalomba hozzák s igy ma körülbelül kétszer annyi taxi közlekedett Berlinben, mint máskor. A városi vasút is teljes kapacitással dolgozik. Tegnap körülbelül három millió ember utazott a városi és elővárosi vonatokon, amelyek igy elérték rendes forgalmuknak háromszorosát

tottak nagyrészét természetesen újra szabadlábra helyezték s csak néhány ellen folyik eljárás. A rendőrség és a sztrájkolok összeütközései alkalmával egy negyvenöt éves nemzeti szocialista vámőrt agyonlőttek s

Budapest, november 4 (Budapesti ^ szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Mai Nap feltünéstkeltő híradást közöl Mária jugoszláv királyné váratlan elutazásáról, aki a késő éjszakai órákban elhagyta Belgrádot és hajnalban átutazott Budapesten. A királyné közvetlenül a kormány lemondása után a legnagyobb titokban az Orient-expressz egyik zárt kocsijában elhagyta Jugoszláviát. Az utbaesö diplomáciai hatóságokat nem értesítették és esak a határrendőrség tudott az utazásról. Reggel 6 órakor befutott Budapestre a vonat és a hatalmas termes kocsi, amely IV. Károly udvari kocsija volt, most teljesen lefüggönyözve érkezett. A királyné Karlsbadba utazik. A 1-ap különösnek tartja, hogy a királyné épp akkor utazik a csehországi fürdőbe, amikor a szezonnak teljesen vége van. Budapesten senki sem fogadta a királynét, aki egy szárnysegéd, egy komorna és egy szolga kíséretében utazik. Csak a lakáj szállt ki a pályaudvaron, hogy zsemléket vásároljon az étteremben. A lap arról értesül, hogy a királyné a jugoszláviai zavaros helyzet elől utazott el és hogy három gyermekét ma vagy holnap a királyné után utaztatják.

Budapest, november 4. (Budapesti szerHalottak és sebesültek

ezenkívül a rendőrök négy nemzeti szocialista tüntetőt megsebesiteítek. Ma délután háromnegyed kettőkor Schönbergiben ismét kőzápor fogadta az első kivonuló autóbuszt. A kocsit kisérő rendőrök azonnal fegyverükhöz nyúltak és két tüntetőt megseb esitettek, mire a szírájkolók utat engedtek az autóbusznak.

kesztőségünk telefon jelentése.) A budapeb jugoszláv követség Mária jugoszláv királyira utazásával kapcsolatban kijelenti, hogy a királyné utazása nincs összefüggésben a jugoszláv politikai eseményekkel.

Pozsony, november 4. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Mária jugoszláv királyné ma délben az Őrien t-exipresszel átutazott Pozsonyon. A királyáé Karlsbadba utazik.

November 16-án iil össze Szlovenszfcc tarfomány- gyülése

Pozsony, november 4. (Pozsonyi szerkesztőségünk tel efon jelentése.) Az országos hivatal elnöki osztálya Szlovénszkó országos képviselő testületét november 16-ra hívta össze. Az ülésen Szlovenszkó költségvetését és az 1931. évi zárszámadást fogják tárgyalni.

Mária jugoszláv királyné váratlanul Belgrádiról Karlsbadba utazott

Egy budapesti lap értesülése szerint a királyné a jusr szláviai zavaros helyzet elöl menekül - A budaper. jugoszláv követség cáfol

íróknak és mi nagyon jól értjük, hogy mit ért a „más", a „magas európai politika" kifejezés alatt„A nemzetiben, a sajtóban, a nevelésben és a közvéleményben — mondja s ajánlja Capek — dolgozzon a magyar írók ezen „más", „magas" európai politikája.

Sajnáljuk, hogy Capek, az az egyéniség, kit a napi politika és a nemzeti elfogultság exponenseinél magasabban álló, obejktivebb kubunényezőnek véltünk, ezzel a felfogásával és tanácsosztogatásával leszállt azokhoz, akik kulturális és irodalmi vonatkozásokban csak a politikai és nemzetiségi elfogultság érveivel tudnak érvelni.

„Kezdjék önök a magyar társadalom nemzeti mentalitásának átfejlesztését" — ezt ajánlja lényegében Capek a magyar Íróknak, mintha a tu'oldal lenne esak a hibás. Karol Capek egyrészt nem akarja megérteni azt, hogy a magyar netnzeti mentalitásnak nagy oka van erősen nemzeti érzésűnek lenni a magyarság mai helyzetében, másrészt azt, hogy éppen nem a magyarság az oka annak, hogy a mai mentalitás olyan, amilyen. A csehszlovák lapokban, a csehszlovák kormánypártok magyar nyelvű lapjaiban például naponta jelennek meg s merülnek fel

súlyos támadások, ízléstelen megszólalások, tapintatlan kijelentések a magyarság, Magyarország ellen minden ok, minden kényszerűség nélkül, legtöbbször igaztalanul. Capek. úgy látszik, elfelejti, hogy Csehszlovákiának van egymilüónyi magyar nemzetiségű kisebbsége, melynek jogos panaszai, igazságtalanul szenvedett sérelmei nem lehetnek hatástalanok, meg nem hallottak odaát sigy éppen nem alkalmasak arra, hogy k ö zel e dós r te remi sen e k.

Igenis, éppen a Capekeknek — az olyan cseh kulturális tényezőknek, íróknak, mint amilyennek hittük eddig Capekei, mint amilyen Rád! professzor — volna kötelességük az, hogy Csehszlovákia közvéleményét neveljék a nemzeti elfogultságtól való mentességre, vag^; legalább is az elfogultság csökkentésére s arra, hogy a magyar kisebbséget a csehszlovák belpolitika másként kezelje! Ha ezt tennék, ha a nemzetükben, sajtójukban, nevelésükben és közvéleményükben ilyen irányú volna munkáságuk (és ha annak már lenne is eredménye), akkor — és csak akkor — lenne joga Capeknek a mostanihoz hasonló tanácsot adnia a magyar íróknak!

Mikor Scotus Via tor, a cseh nemzet nagy

barátja, 1927-ben Csehszlovákiában járt, ?n- nak a beszélgetésnek keretében, me’yet egy órán át velem is folytatóit, felmerült a szóvá tett problémák özönében egy epizódszerü körülmény, mely Capek válaszcikkével kapcsolatban igen idő- és alkalomszerű a felemelésre.

Fel utaltam Scotus Viatornak egy szines- képes nyomtat ányt, melynek szövege és kottája egy, a magyarságot durván tárna Jó, ízléstelenül sértő cseh nyelvű kupié volt.

— „Nézze, ilyen inzultusokban vau része a csehszloválhiai magyarságnak" — mondottam Scotus Viatornak. Válaszolt: „Ez csak köl- csöid* megy, hiszen Magyarországon sem illetik finomabban’a cseheket". — „Kétlem úgy-n. — mondottam erre Scotus Viatornak

— de ha volna is a-tvm 3 eset ott, az nem lenne olyan su yos, mii,, amilyen ez ijt. mert hiszen Magyarországnak nincs egymilliónyi cseh lakosa, melyet az úgy sértene1 mint ahogy érinti Magyarországot, de egyben a oehíz’ovák köztársaság egymi liónyl magyar nem.éhségét is!" — Seolu- Viaror ez ellen- ve’©; tömre azt mondí i: „Ebben önnek tökéletesen igaza van!"

Karé! Capeknek u ezt a helyzetet, ezt A különbséget ajánlom figyelmébe!