Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-05 / 252. (3065.) szám

3 1982 notremb&r 5, szombat ^KSGAI*yv>AG6AR.-HTRMR Capek és a magyar írók Irta: R. VOZARY ALADAR (Munkács) A Lidové Novinyben Karéi Capek, a cseh Irodalmi és kulturális éled egyik legelső ve­zető egyénisége, Masaryik elnök kulturális svi tjének tagja ,TNyilt válasz a Pester Lloyid egy magyar intellektueljének nyílt levelére" címmel, feleletet ad a P. L. cikkírójának azon kérdésére, hogy miért nem jöhetnek be Csehszlovákiába szabadon a magyarországi irodalmi termékek, könyvek­Karéi Capek válaszában elsősorban esak valoitáris-deviza korlátozási, gazdasági és ke­reskedelmi okokban látja ma akadályát a magyarországi irodalmi müvek Csehszlová­kiába való beengedésének. Capek szerint an­nak, hogy a magyarországi könyvek nem igen engedtetnek be Csehszlovákiába, ugyanaz az oka, mind annak, hogy a csehor­szági posztót és üveget, a ruszinszikéi fát nem engedik be Magyarországra s hogy a gablonzi üveg Magyarországra való bevitelét inkább rekompenzálják a magyar szalámival, mint a magyarországi könyvekkel. „Szükséges és igazságos lenne — írja Ca­pek — hogy ki elégít tessék azok kultnrszük- séglete, akik itt Kosztolányit, vagy Herczeg Ferencet akarják olvasni, de éppen olyan jo­gos és szükséges az is, hogy munkája legyen •a rumburgi szövőmunkásnak s a gablonzi üvegfúvónak. Nem volna lealacsonyító az sem, ha a ruszinszkói favágók m/unkájának egy részét Petőfi költeményeivel árucseréz­nék." Tagadhatatlan, hogy ma megvan a lehetősé­ge annak a látszatindokoiásnak, hogy csak pénzügyi, gazdaság- és kereskedelempoliti­kai okokkal mentegessék azt, hogy miért nem engedik be a magyarországi irodalmi | müveket és könyveket Csehszlovákiába- Hí- j vaikozhatnak (s hivatkozik is Capek) arra is, j hogy nemcsak a magyarországi, a magyar irodalmi müvek és könyvek behozatalát ke­zelik így, hanem a németországi és más or­szágokból származó könyvekét is. Ez az érv azonban csak. a látszatot igazolja, de nem a valót! Ennek az indokolásuk ma csak aktua­litása áll fenn, de nem az igazsága! Nem akarok hivatkozni arra, hogy a ma­gyarországi könyvek behozatalát is elzáró, Csehszlovákia és Magyarország közti ke­reskedelmi szerződés-hiány a csehszlovák politika kezdeményezése és következménye volt, de az bizonyos, hogy a kereskedelmi szerződésű iány és vámháboru nem egyedüli és nem legfőbb oka annak, hogy a magyar- országi irodalmi müvek és könyvek Csehszlo­vákiába való bejöhetése elé fokozott akadá­lyok állíttatnak. Tudja ezt Karéi Capek is nagyon jól és különös, jellegzetes lefogás­sal ki 's tér erre válaszcikkében­A magyarországi nyomdatermékek (újság, folyóirat, szaklap, könyv, tudományos mun­ka) behozatala Csehszlovákiába általános ti­lalom alatt állott. Ez az általános tula­jom kárára volt Csehszlovákia presztízsének, kuliurhirnivójának (mint arról éppen Capek is cikkezzed!). Mikor a tavasszal a Pen-Klub Budapesten ülésezett, hogy az no érintse is­mét kellemetlenül a csehszlovák érdekeket, nyilatkozat történt és rendelkezés jelent meg, mely szerint a magyarországi könyvek, irodalmi müvek Csehszlovákiába való beho­zatala általánosságban szabaddá tétetett és a csehszlovákiai magyar tudományos (difficile est sáli ram non seribere) akadémia lesz az az intézmény, melynek tagjai a behozott köny­vek fölötti kritikában (cenzúrában) segéd­kezni fognak. Mi, akik nagyon jól ismerjük az itteni viszonyokat, tudtuk egyrészt azt, hogy a tilalom feloldása inkább csak de­monstráció és reklámjellegü, a Pen-Klub és ülésezése részére szóló, másrészt azt, hogy a valóságban a behozatali szabadság nem fog sokat jelenteni, nem fogja megmásítani az azelőtti állapotot. Hogy a Pen-Klub budapesti ülésezésének idején kiadott szabad behozatali engedély mennyit ér a valóságban, arra legjobb bizo­nyíték az a sok eset, melyek a határállomá­sokon merültek fel, mikor is az úti olvas­mánynak hozott s e tekintetben külön meg­engedett magyarországi lapokat és könyve­ket nem egyszer kobozták el az utasoktól! Karéi Capek mindezt jól tudva válaszcik- kében erősen céloz arra, hogy mi is az aka­dálya oka annak, hogy a magyarországi könyvek nem jöhetnek be Csehszlovákiába, ő „előzékenység", és „bizalom"-hiánynak neveli ezt az okot, mely a ,,politikában" (szerintünk: sovinizmusban) leli gyökerét. „Kezdeményezzenek odahaza más, magas európai politikát, — nagyon szükséges vol­na, hogy — éppen ellenkezően — önök kí­sérelnék meg a magas politikát átformálni" i—• mondja és ajánlja Capek a magyarországi Bútor teszi otthonossá a lakást . UPJ Bmo - Praha - Bratislava - Pardublc® Olomouc - M. Ostrava - Opava - KoSice Végétért a berlini közlekedési sztrájk? De a véres Összeütközések tovább tartásiak Berlin, november 4. A berlini közlekedési vállalat közlése szerint a ma délutáni órák­Eddig körülbelül 270 embert tartóztattak le közöttük a kommunista sztrájk vezető ség ötven tagját és száz sztrájkőrt. A letartózta­ban nemcsak az a négyezer közlekedési al­kalmazott jelentkezett munkára, aki a sztrájk ellen szavazott, hanem a többi sztráj­koló nagyrésze is. Ha ez a hir igaz, akkor a délutáni órákban a hatóságok megkísérlik, hogy véget vessenek a közlekedési 'vad­sztrájknak és a villamos-, a földalatti és az autóbuszvonalakon újra megnyitják a for­galmat- Erre vonatkozóan máris rendkívüli védekezési rendszabályokat foganatosítottak. A külső kerületekben a villamoskocsikat és a® autóbuszokat ma délután rendőrök fogják kisérni. Az elmúlt éjjel sikerült a sztrájk- vezetőséget letartóztatni, de azért a pálya­udvarok közelében még ma is agitáció fo­lyik a sztrájk folytatása érdekében. Délelőtt több gyűlés volt, amely azonban nem volt többé oly harciaskedvü, mint tegnap és teg­napelőtt. A nemzeti szocialista sztrájkol ók magatartása nem egységes többé és sok munkás a munka azonnali fölvétele mellett foglalt állást. A sztrájkban érdekelt szak- szervezetek hivatalnokai ma délelőtt tanács­kozásra gyűltek össze. Törekvésűik az, hogy elérjék, hogy a sztrájk miatt a közlekedési vállalat igazgatósága senkit se vonjon fele­lősségre és büntessen meg. A szakszerveze­tek ugyanekkor erélyesen visszautasítanak minden további bérredukciót és hosszúlejá­ratú tarifaszerződést kívánnak. A belziegerstrassei villamoskocsigarázs előtt lejátszódott éjszakai véres eseménye­ken kívül az éjszaka aránylag nyugodtan telt el. A berlini uccai képet ma teljesen az autó uralja. A rendőrelnökség megengedte, hogy a taxivállalatok valamennyi rendelke­zésükre álló automobilt forgalomba hozzák s igy ma körülbelül kétszer annyi taxi köz­lekedett Berlinben, mint máskor. A városi vasút is teljes kapacitással dolgozik. Teg­nap körülbelül három millió ember utazott a városi és elővárosi vonatokon, amelyek igy elérték rendes forgalmuknak háromszo­rosát tottak nagyrészét természetesen újra szabad­lábra helyezték s csak néhány ellen folyik eljárás. A rendőrség és a sztrájkolok össze­ütközései alkalmával egy negyvenöt éves nemzeti szocialista vámőrt agyonlőttek s Budapest, november 4 (Budapesti ^ szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A Mai Nap feltünéstkeltő híradást közöl Mária jugoszláv királyné váratlan elutazásáról, aki a késő éjszakai órákban elhagyta Belgrádot és haj­nalban átutazott Budapesten. A királyné köz­vetlenül a kormány lemondása után a legna­gyobb titokban az Orient-expressz egyik zárt kocsijában elhagyta Jugoszláviát. Az utbaesö diplomáciai hatóságokat nem értesítették és esak a határrendőrség tudott az utazásról. Reggel 6 órakor befutott Budapestre a vonat és a hatalmas termes kocsi, amely IV. Ká­roly udvari kocsija volt, most teljesen lefüg­gönyözve érkezett. A királyné Karlsbadba utazik. A 1-ap különösnek tartja, hogy a ki­rályné épp akkor utazik a csehországi für­dőbe, amikor a szezonnak teljesen vége van. Budapesten senki sem fogadta a királynét, aki egy szárnysegéd, egy komorna és egy szolga kíséretében utazik. Csak a lakáj szállt ki a pályaudvaron, hogy zsemléket vásárol­jon az étteremben. A lap arról értesül, hogy a királyné a jugoszláviai zavaros helyzet elől utazott el és hogy három gyermekét ma vagy holnap a királyné után utaztatják. Budapest, november 4. (Budapesti szer­Halottak és sebesültek ezenkívül a rendőrök négy nemzeti szocia­lista tüntetőt megsebesiteítek. Ma délután háromnegyed kettőkor Schönbergiben ismét kőzápor fogadta az első kivonuló autóbuszt. A kocsit kisérő rendőrök azonnal fegyverük­höz nyúltak és két tüntetőt megseb esitettek, mire a szírájkolók utat engedtek az autó­busznak. kesztőségünk telefon jelentése.) A budapeb jugoszláv követség Mária jugoszláv királyira utazásával kapcsolatban kijelenti, hogy a ki­rályné utazása nincs összefüggésben a jugo­szláv politikai eseményekkel. Pozsony, november 4. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Mária jugoszláv királyné ma délben az Őrien t-exipresszel át­utazott Pozsonyon. A királyáé Karlsbadba utazik. November 16-án iil össze Szlovenszfcc tarfomány- gyülése Pozsony, november 4. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk tel efon jelentése.) Az országos hi­vatal elnöki osztálya Szlovénszkó országos képviselő testületét november 16-ra hívta össze. Az ülésen Szlovenszkó költségvetését és az 1931. évi zárszámadást fogják tár­gyalni. Mária jugoszláv királyné váratlanul Belgrádiról Karlsbadba utazott Egy budapesti lap értesülése szerint a királyné a jusr szláviai zavaros helyzet elöl menekül - A budaper. jugoszláv követség cáfol íróknak és mi nagyon jól értjük, hogy mit ért a „más", a „magas európai politika" ki­fejezés alatt­„A nemzetiben, a sajtóban, a nevelésben és a közvéleményben — mondja s ajánlja Capek — dolgozzon a magyar írók ezen „más", „magas" európai politikája. Sajnáljuk, hogy Capek, az az egyéniség, kit a napi politika és a nemzeti elfogultság exponenseinél magasabban álló, obejktivebb kubunényezőnek véltünk, ezzel a felfogásá­val és tanácsosztogatásával leszállt azokhoz, akik kulturális és irodalmi vonatkozásokban csak a politikai és nemzetiségi elfogultság érveivel tudnak érvelni. „Kezdjék önök a magyar társadalom nem­zeti mentalitásának átfejlesztését" — ezt ajánlja lényegében Capek a magyar Írók­nak, mintha a tu'oldal lenne esak a hibás. Karol Capek egyrészt nem akarja megérteni azt, hogy a magyar netnzeti mentalitásnak nagy oka van erősen nemzeti érzésűnek lenni a magyarság mai helyzetében, másrészt azt, hogy éppen nem a magyarság az oka an­nak, hogy a mai mentalitás olyan, amilyen. A csehszlovák lapokban, a csehszlovák kor­mánypártok magyar nyelvű lapjaiban pél­dául naponta jelennek meg s merülnek fel súlyos támadások, ízléstelen megszólalások, tapintatlan kijelentések a magyarság, Ma­gyarország ellen minden ok, minden kény­szerűség nélkül, legtöbbször igaztalanul. Ca­pek. úgy látszik, elfelejti, hogy Csehszlová­kiának van egymilüónyi magyar nemzetisé­gű kisebbsége, melynek jogos panaszai, igazságtalanul szenvedett sérelmei nem le­hetnek hatástalanok, meg nem hallottak oda­át sigy éppen nem alkalmasak arra, hogy k ö zel e dós r te remi sen e k. Igenis, éppen a Capekeknek — az olyan cseh kulturális tényezőknek, íróknak, mint amilyennek hittük eddig Capekei, mint amilyen Rád! professzor — volna kötelessé­gük az, hogy Csehszlovákia közvéleményét neveljék a nemzeti elfogultságtól való men­tességre, vag^; legalább is az elfogultság csökkentésére s arra, hogy a magyar kisebb­séget a csehszlovák belpolitika másként ke­zelje! Ha ezt tennék, ha a nemzetükben, saj­tójukban, nevelésükben és közvéleményük­ben ilyen irányú volna munkáságuk (és ha annak már lenne is eredménye), akkor — és csak akkor — lenne joga Capeknek a mostanihoz hasonló tanácsot adnia a magyar íróknak! Mikor Scotus Via tor, a cseh nemzet nagy barátja, 1927-ben Csehszlovákiában járt, ?n- nak a beszélgetésnek keretében, me’yet egy órán át velem is folytatóit, felmerült a szó­vá tett problémák özönében egy epizódszerü körülmény, mely Capek válaszcikkével kap­csolatban igen idő- és alkalomszerű a fel­emelésre. Fel utaltam Scotus Viatornak egy szines- képes nyomtat ányt, melynek szövege és kottája egy, a magyarságot durván tárna Jó, ízléstelenül sértő cseh nyelvű kupié volt. — „Nézze, ilyen inzultusokban vau része a csehszloválhiai magyarságnak" — mondottam Scotus Viatornak. Válaszolt: „Ez csak köl- csöid* megy, hiszen Magyarországon sem il­letik finomabban’a cseheket". — „Kétlem úgy-n. — mondottam erre Scotus Viatornak — de ha volna is a-tvm 3 eset ott, az nem lenne olyan su yos, mii,, amilyen ez ijt. mert hiszen Magyarországnak nincs egymilliónyi cseh lakosa, melyet az úgy sértene1 mint ahogy érinti Magyarországot, de egyben a oehíz’ovák köztársaság egymi liónyl magyar nem.éhségét is!" — Seolu- Viaror ez ellen- ve’©; tömre azt mondí i: „Ebben önnek töké­letesen igaza van!" Karé! Capeknek u ezt a helyzetet, ezt A különbséget ajánlom figyelmébe!

Next

/
Thumbnails
Contents