Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-27 / 271. (3084.) szám
1932 november 27, vasárnap. A T1ZENNÉGYÉVES TANÜGYI DEMOKRÁCIA IGAZI ARCA: Szlovák iskolák tanítják az ipolymenti magyar falvak fiait a betűvetésre Tizenhat bonts községben létesített a Síovenská Liga a magyar tankötelesek részére szlovák iskolát — Magyar iskolák létesítését nem engedélyezik Ipolyság, november hó. (Saiját tudósítónktól.) A szenátus külügyi bizottságában Beues külügyminiszter a kisebbségi ügyekkel kapcsolatban azt, a kijelentést tette, hogy a kisebbségi panaszok nagyrészt adminisztratív jellegűek, de elismerte azt is, hogy a kisebbségeket megilleti az a jog, hogy esetleges sérelmeikre felhiv-' ják a kormányzat figyelmét. A nyilatkozat azon részével, amely a kisebbségi kérdés jogi minősítésére vonatkozik, foglalkozzanak az arra illetékesek. Élünk azonban a külügyminiszter ur által is akceptált azon jogunkkal, hogy panaszainkat felsoroljuk és ezúttal rámutassunk azokra az iskolapolitikai sérelmeinkre, amelyek orvoslást kívánnak és amelyek mindennél ékesebben szólóan bizonyítják azt az el nem- zetlenitő törekvést, amelynek eredményei már-már kulturális és nemzeti létében veszélyeztetik az ipolyvölgyi magyarságot. A csehszlovák kormánypártok tényezői az államfordulat első éveitől kezdve minden intézkedésükben, amelyek a határmenti vidékekkel voltak kapcsolatban, néha burkoltán, néha titokban, de állandóan követték azt a törekvést, hogy a határmentén kompakt tömegben élő magyarság közé szlovák szigeteket ékeljenek. Ezt a célt szolgálta a földreform végrehajtása is, ennék eredményei a szinmagyar vidéken állaniköltségen épült piroseserepeé szláv telepek, A maradékbirtokok is csak részben szolgálják azt a célt, hogy a kormánynak kedves szolgálatot tett. egyéneket jutalmazzanak. MeSöZenéző nemzeti szempontok itt is az •irányadók: vagyonos, független, csehszlovák nemzeti szempontból teljesen megbízható birtokos osztály képződését akarták elősegíteni, amely a magyar etnikumba beágyazva, vagyoni függetlenségével és kultúrájával bázisa lehessen á környék elszlovákosodásá- nak. De a legfontosabb harci eszköz: az iskola. Több mint egy évtized óta csendes, de annál i eredményesebb munka folyik az ipoly völgy ében: szlovák iskolákat alapítanak szin- .m agyar községekben. Az alapitó néha az állam, legtöbbször azonban a Szlovák Liga Ma- ticája. Az általa létrehozott szlovák iskolákat a kormánykörök úgy tekintették, mint az iPető hely lakossága régi kívánságának beteljesülését és a megtörtént iskolaalapilást mint befejezett tényt szívesen akceptálták. De lássuk csak az eredményeket: Egeg sziiimagyar község, a Szlovák Liga ennek ellenére itt 1927-ben elemi iskolái'' szervezett. A tanulók száma 50- Az iskolát szegény gyermekek látogatják, akik különféle kedvezményben részesülnek. A közeli Mére és Gyügy községekben nincs iskola s igy ezekből a községekből is verbuválják a gyermekeket Tompa hetvenöt százalékos magyar község. Az iskolát a Matiea 1930-ban alapította, amelynek fenntartását a politikai községre akarta áthárítani. A képviselőtestület azonban elvetette a Matiea kérelmét, mert az volt az álláspontja, hogy tartsa fenn az iskolát az, aki alapította. Felsőhír hetvenöt százalékos magyar község. Iskola ala pi t ó a Szlovák L.ga, Növendékek száma 65, ebből magyar 20. Lontó szinmagyar község. 1928-ban a Szlovák Liga úgynevezett jubileumi iskolát alapított. Teljesen uj, modern épület- 27 tanulóból 16 magyar, a többi a telepesek, csendőrök és pénzügyőrök gyermekéi Pásztó szinmagyar község. Alapító a Szlovák Liga. Huszonnégy tanulóból 18 magyar. Visk szinmagyar község. Alapitó a Szlovák Liga. Györki kilencvenszázalékos magyar község, Iskolaalapító a Szlovák Liga. Az iskola egy elhanyagolt öreg koosmaépületben van a tanügy nagyobb dicsőségére. Sokkal különb helyiségben volt magyar iskolákat „még nem felelő épület" címén bezártak. Sirak 80 százalékos magyar község, ahol magyar iskola egyáltalán nincs- A tanulók száma 60, ebből magyar 50. A lakosság mindent elkövet, hogy magyar iskolát kapjon, de ered menyleien ül. Lukaaénye 70 százalékos magyar község. A Szlovák Liga 1928-ban iskolát alapított. A tanulók száma 70, ebből magyar 45. Rátorfalu 70 százalékos magyar község. Állami iskola. Növendékek száma 53, ebből magyar 43. A szülők panaszkodnak, hogy gyermekeik a tanulásban nem haladnak, mert nem értik a tanítás nyelvét. A magyarnyelvű tanítás bevezetése iránt kérvény van beadva az illetékes hatósághoz, amely azonban még ma sincs elintézve. Haraszti szinmagyar község, ennek dacára magyar iskolája nincs, csak szlovák. A tanulók száma 30, ebből 25 magyarLeSzenye 75 százalékos magyar község. Állami iskola. A tanulók száma 40, ebből magyar 35. A lakosság minden igyekezete dacára nem tud magyar iskolát kapni. Szlovákgyarmat lakossága 60 százalékban magyar. 55 tanulóból 30 magyar- A községhez tartozó Illéspusztán a földbirtokos saját költségén magyar iskolát tartott fenn. Ezt azonban bezárták, most a gyermekek kénytelenek télviz idején hóban-fagyban a pusztától két kilométerre fekvő szlovák iskolába járni. A földbirtokos továbbra is hajlandó volna a pusztáján a magyar iskolát megnyitni és fenntartani, de ezt nem engedélyezik. Varbó tiszta magyar község. Nyolc csend- őrgyerek miatt szlovák isik ólát állított ak fel egy kis paraszíházban. Nagyesalomia tisztán magyar község. Az iskolát a Szlovák Liga alapította. Ipolyság szinmagyar város volt az állam- fordulat előtt. Mindössze két szlovák család lakott benne, az egyik már abban az időben is községi szolga volt, most is az, a másik egy kéményseprő. . Az uj uralom kezdetén nagyszámú cseh és szlovák hivatalnok, csendőr, finánc, vasutas és egyéb alkalmazott kapott itt alkalmazást. Később egy határzászlóalj állomáshelye lett. TermészeteSpeciális fenökö és fenöszij: Automatikusan élesíti a pengét. A kifogástalan borotválkozást lehetővé teszi, Kapható minden parfümériában, drogériában és acéláruüzletben, Miíegro Fekete 96,— és nikkelezve 120,— Kő D, ENGEL, Praha, 2atecká 8. Bratislava, Masarykovo nám. 6, sen az idehelyezett állami alkalmazottak és a katonaság megbontották a lakosság nemzeti összetételét, de mindezek ellenére Ipolyság még ma is 80 százalékos magyar város, A Szlovák Liga nyomására a magyar nyelvű polgári iskola igazgatósága kénytelen- volt helyet adni az egyébként városi tulajdont képező iskola épületéiben az újonnan szervezett szlovák elemi iskolának, maid ennek uj épületbe költözte után a szlovák párhuzamos osztályú polgárinak. 1 A szlovák elemi uj helyiségében kapott helyet valamint a szlovák óvoda is. Növendékek száma 80, ebből körülbelül 65 magyar. Megjegyzendő, hogy ebben a 80 százalékos magyar városban (ha a katónságot nőm számítjuk, hál 95 százalékos) nincsen magyar ovóda az államfőfdulat óta. A magyar szülők így magyar óvoda híján, kénytelenók a szlovák óvodába járatni gyermekeikét. Amint a fentiekből látható, a Szlovák Liga tényezői nem voltak tétlenek a szlovák iskolaalapítás és a kormány az iskölaeügedé- lyezés terén. Tiszta magyar helyeket telé- szórtak szlovák iskolákkal, amelyekből kikerülő magyar gyerekek a nevükét sem tudják helyesen magyarul leírni. így fest á valóságban á csehszlovák iskolapolitika- Ezeket a magyar etnikumba béékelt szlovák iskolákat mint a szlovák kultúra előretolt bástyáit kezelik és minden eszközzel támogatják és amelyek azt a célt szolgálják, hogy megváltoztassák a határvidék eddigi egységes magyar jellegét. A községek a súlyos gazdasági helyzet folytán egyre elszegényednek, úgy hogy a felekezeti iskolák fenntartása válóban sulyős UJ ELET Irta: BERKES IMRE A börtönben, ahol három és fél évet. töltött el, bölcsebb és higgadtabb lett. A haja kissé kihullt s ráncai mélyebben szelték át a hom7 tokát. — Uj élet, uj élet, — ez zsongott benne, — lehet-e uj életet kezdeni a múlt szomorú emlékeivel? Magányos otthonában, amely távol esett a nagyvaros forró őrületétől, lassán-lassan elkezdte uj életét élni. És egy napon kénytelen volt megállapítani, hogy. nem á maga, hanem a szomszédai életét éli Törpe fák ácsorogtak a ház körül, távolabb már az Alföld millió szemű homokbuckái tes pédtek, autó csak ritkán tévedt erre, a mesz- szi külváros útjaira és az est szabadon és tisztán tárta ki szépségeit, mert itt nem állták útját a kőrendetegek. De az épület falai oly vékonyak voltak, hogy még a sóhaj is áthallatszott a lakásába. Minden, mi odaát történt, beszéd, por, zaj, indulat, csók: ugyanabban a pillanatban már ott kóválygott az ő feje s az ő szive körül. — Istenem, — miféle emberek ezek? — próbálta eleinte elkergetni maga mellől a mások életét, —- kik ezek, miért gyűlölik vagy miért szeretik egymást s mit akarnak tőlem? Semmit. Bizonyos, hogy tőle nem akartak semmit. Mégis itt voltak s belevonták a magük dúlt életébe az ideget! embert, aki véletlenül az ő szomszédságukban lakott. A férfi negyven éves lehetett. Szelíd, majdnem kifejezéstelen arcán nem látszott meg a szenvedély, elborult s kissé fájdalmas tekintete inkább a maga lelkét kutatta, mint a világ ezer és ezerféle nyomorúságos lázát, áme lyek ismeretlen útjaikon égtek és kialudtak keservesen. Legalább ő ilyennek látta azt á fnágás, sápadt arcú embert, akivel hói a lép- cSŐházbáfi, hol a villamos megállónál találkozott. Az asszonya egészen más Volt- Tűz villám lőtt a szénié mélyén s reményte'én két- ség'beo&ée idegesítette keskeny szája szélét. amely ijedten rebbent meg hangra, zajra, szélre és napvilágra. Inkább a férfi látszott törékenynek, az asszonyból, ha titkolta is, különös erő sugárzott. Valaki, 'aki elvonult már az. élettől, így látta maga körül a viaskodó életet. Nevetett és töprengett magában. Neki már nincs dolga asszonnyal, tűzzel és féltékenységgel. Órákig ült könyvei között, amelyekből némelykor kiharsogott az élet csodálatos visszhangjaAz ő hangja már elveszett. Mégis megismerkedtek. — Jó ember, igen, ezt bevallom, — mondta az asszony, — jó, ez minden! Mondja elég az, hogy valaki jó? És ebben kell élnem, hogy ő jó, jó, semmi egyéb, csak jó. Hál rossz vagyok én hogy folyton a maga jóságát sir ja a fülembe? Mit gondol? -— És végigmérte az embert szomorúan és összetörtén és csupa láz volt, ajka vohaglott és fehér arca fénylett Megint találkoztak. Csak úgy véletlenül, ahogyan Szomszédok, egy utón járók mégis elég gyakran láthatják egymást. — Maga nős? — Nem vagyok nős — Elvált? — Nem— Hanem? — kérdezi© bizonytalanul és kíváncsian áz asszony. — Éu megöltem a feleségemét. Micsoda ember! Megölte. Meg tudta ölni. Milyen ördög! Gyilkos! És igy él! így tud élni, a temetőben egy halott, akit valamikor őrülten szeretett, bizonyára igy volt e bizonyára azért ölte meg, mert végtelenül szerette. Vad és fenyegető víl'ámok sisteregtek a szeme mélységes kohójában, az ujjai, mint a liaj'ékony gyökerek, amelyek egyszer halálosan ráfonódtak egy asszony puha nyakára. Gyilkos! És itt lélekzik, él, alszik, gondolkodik a közelében, egy fái választja el tőle, rettenetes és meg tudta ölni! Napokig ez forrt az asszony agyában, éjjel felriadt, nappal tétován és elkalandozva bámult maga elé, há az ura megszólította, riadtan nézett rá, ha a haját megsimogatta, félénken húzódozott el tőle, megtört, kínlódó teremtés, egy titokzatos vízió örvényében vesződve kapaszkodott az élét szilárdabb pereme felé. — És miért ölte meg? — kérdezte tőle egy napon. Alig ismert rá. Ami azelőtt friss, lázitő és kegyetlen volt ezen az asszonyon, most valami nyugtalanító apáthiába süllyedt. Szeme alján kékes árkok sötétlettek s hangjának fojtott, rideg érzékisége tompa szintelenségbe rekedt — Istenem, megöltem. Higyje el, még kellett ölnöm. Jobb igy. Kimostam életem szörnyű szennyesét. Ezért tettem. — Rossz volt? — Nem emlékszem rá- Én minden! elfeledtem. Könyörögve nézett rá. — És többé nem nősül meg soha*'— Nem. Soha. — Miért? — Mert azt hiszem, újra megölném Odaát csend támadt. Már alig hallott hangos szót. Mintha súlyos sziklafal meredézétl volna a két lakás között. Gyengéd suhanás. álmodó nesz, édes sóhaj, halk, fojtott suttogás remegett és szállt tova a másik lakás szerelmes kalitkájában. A visszhang elnémult. — gondolta magában, — áz én életem visszhangja, amely annyira meggyötört pihenésemben. De meddig? Meddig? Maga előtt látta az asszony elgyötört arcát. Talán már ő is a halál előtt állt? És nem kellett néki a jó. A gonoszt áh Rótta, á sötét szenvedélyt kutatta — és most megrettent. Megállt. És visszatért. — Mit bánóm én? Mi közöm hozzájuk? — Fülét rászegezte a vékony fáira. És úgy hallgatta a csendes beszélgetést. — Te oly jó vagy. És én ezt eddig oly kevésre becsültem. — Okosabb léltél, drágám. —Igen. Vannak események, amelyek egy pillanat alatt több józanságra tanítják az embert, mint millió példa. — Valóban. Ez igy van. — És mondd, meg tudnál te engem ölni? — Soha. —- És nem is gondoltál érré? Mennyi bak mennyi veszedelem volt közöttünk! — Sohase gondoltam. Szerelmesen simult az uráhozÉs mély, forró s lesújtott alázattal gondolt a másikra, a gyilkosra. Akit talán a végzet küldött az Útjába, hogy álmodó szemét megtörölje, ideges száját megnyugtassa, lázongó vágyait lehűtse. Boldog volt az uj, az elképzelt élet kitárult ajtajában, mintha újra született volna. Itt is, ott is az uj élet napja kelt föl a győ-í gyuló lélek sajgó, de nlár épülő sebei közül. B. B. HHB1 12. É2 á háföfft jel nláf átment a köítudátba. Bristol Budapest * 12. - P. • é r t ad naponta nagyon jó szobát elsőrangú ellátással. A vendég minden kényelmét megtalálja. Ü 6 1 ti t á n ős ésté tánc A báfban intim hangulatos esték 7
