Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-27 / 271. (3084.) szám

8 1932 november 27, vasárnap. gondot okoz a politikai községeknek. Az ilyen elszegényedett községekben vetik fel az egyes hivatalos személyek, hogy legjobb vol­na szlovák iskolát felállítani, mert ebben az esetben a Slovák Liga vagy maga az állam nagyrészben vagy egészben magukra vállal­nák az iskolafenntartás költségeit. Természe­tesen a súlyos anyagi helyzet és a sok hiva­talos és félhivatalos presszió gyakran ered­ménnyel jár: csakhamar működik is a sebté­ben felállított szlovák iskola. Amint a felsorolt helyekből látszik, sok szinmagyar vagy 70—80 százalékos magyar lakosságú községben kizárólag csak szlovák iskola van, amelyekben évről-évre újabb és újabb magyar gyerrnekhadat szlovákositanak el. Jambrikus István. A gép és a horoszkóp megmondja... Irta: Neubauer Pál Az emberiségből kiirthatatlan az a hit. hogy az egyéni élet szervesen összefügg a csillagos égbolt kozmikus törvényeivel és aki az utób­biakat fölfogja, jobban látja és okosabban tudja megformálni a maga életét. Ez a meggyőződés onnan ered, hogy a növény- és állatvilágra tényleg félreismerhetetlen hatással vannak a kozmikus történések és ezek viszont az emberi megfigyelés számára mint évszakok, időjárás, atmoszférikus jelenségek bírnak fontossággal. Wallenstein, korának leggazdagabb és legmeré­szebb embere, Keplerhez, a nagy csillagászhoz fordult horoszkópállitás dolgában: tévhit így találkozott történeti összefogásban a természet- tudomány reneszánszával. Kepler ugv segített magán, hogy Wallenstein születési óráját kissé eltolta; ezáltal ..Jupiter és Saturnus megfelelő oppozictóba kerültek'4 és Wallenstein meg volt elégedve a jövőjével. Szerencséje volt neki is, Keplernek is, mert nem élte meg ezt a fényes­nek mondott jövőt: napokkal a megjósolt győ­zelmi terminus előtt meggyilkolták. így fest a horoszkóp. Most azonban megje­lent a gép és kiszorítja asztrológiai vetélytár- sát. Egy newyorki kiállításon olyan gépet mu­tattak be, amely meg tudja mondani, kinek milyen pályára kell lépni, hogy boldoguljon. A pálya ma fontosabb lévén minden kozmikus ti­toknál és a csillagokban megirt jövőnél, ez a ta’álmány megváltást jelenthetne, ha beválna. Szerkezete a következőképp működik: A meg­vizsgálandó egyén 24 ág szerint csoportosított kérdésre válaszol, ismertetve egyéni fölkészült­ségét, képességeit, ízlését, szokásait, gondolko­zásmódját stb. A válaszokat a gép rovatok sze­rint osztályozza és tiz percen belül formulát ad válaszuk Az uj pályaválasztási gépnek tagadhatatlanul van egy óriási előnye: tárgyilagos. A pályavá­lasztó embernek van tagadhatatlanul egy óriási hátránya: szubjektív. Szükség lenne egy össze­kötő hidra, emberre, vagy gépre, amely a gépi tárgyilagosságot az emberi szubjektivitással össze tudná egyeztetni. A gép oly kevéssé tehet róla. ha jóslása és tanácsa nem válik be. mint Kepler, amikor odébb tolta Wallenstein szüle­tési óráját, hogy kedvező horoszkóppal ked­veskedhessen a nagyurnak, mert a gép nem tudja kiküszöbölni, hogy a megvizsgálandó ember tudását, föl készültségét és tehetségét ne tartsa túlzottan nagyra. A gépet nem érheti szemréuányás, ha az ember szerénytelen és ön­maga dolgát megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi. Kepler megtett mindent, amit tőle kívántak és ez volt a főbaj, ezért volt minden horoszkóp hazugság. Nem a csillagokban, hanem az em­ber szivében és eszében vannak megírva, ha nem is a jövő, de a jelen lehetőségei és kilátá­sai. A gép is megtesz mindent, amit tőle kíván­nak és ez a főbaj, ezért kell, hogy minden for­mula hazugság legyen. Kedves, ötletes játék. A géphoroszkóp kiszo­rítja a csillagos horoszkópot, de a hiba megma­rad pontosan. A csillagokban nincs megírva semmi, ami az embert determinálná és csak az ember maga- bir annyi fölfujt öntudati tulten- géssel, hogy egyéni életét oly nagyra tartja, mint amilyen a kozmikus lét. Mondjuk, hogy kultúrtörténeti szempontból Wallenstein maga­tartása Keplerrel szemben naiv volt, a paran­csol áshoz és engedelmességhez szokott hadve­zér világszemlélete. A gép persze megjavíthat­ná, korrigálhatná ezt a jellemhibát, ha nem len­ne jellemhiba. Inkább a csillagok körüli baj lett volna az egyetlen baj és hiba és az emberi jellem korrigálható lenne —, de ezen a hibán a gép sem tud segíteni. Wallensteint ma Wallen­stein név alatt látjuk viszont és az n-betü he­lyébe került r-betü maga után vonta, hogy e majdnem-történelmi név viselői nem hadvezé­rek, hanem kettős könyvelők. Ez se jelent el­lentmondást, vagy értékcsökkenést, mert Wal­lenstein győzelmeket és elvesztett csatákat könyvelt el és Wallenstein is ezt teszi, ameny- nyiben egy nagybank, vagy egy nagyipar gra­fikonját rajzolja a könyveibe. A meglepő csák az, hogy Wallerstein is hü maradt a kozmikus csodák tévhitéhez és még mindig hiszi, hogy élete a csillagvilág számára elhatározó fontos­sággal bir. Van egy végtelenül egyszerű módja ar.rak, hogy egy bizonyos mértékig tisztába jöjjünk saját életünk horoszkópjával: Ismerd meg tenmagad! Ez olyan egyszerű, mint pél­dául a csillagos égbolt matematikai törvény- szerűsége, hogy a kozmikumnál és a horosz­kópnál maradjunk. Olyan egyszerű, hogy nincs ember, aki képes volna rá és inkább rábízza magát a legújabb amerikai gépre, csak önmagát nem akarja hallani, nem akar Ítélkezni önmaga fölött. Szegény gép, mi mást tehet: kiölti az emberre azt a nyelvét, amelyet a megvizsgá­landó ember ölt ki rá, amikor azzal akarja be­csapni, hogy szenzációs képességekről számol be, amelyek nincsenek meg sehol. Kitaláltunk egy kedves gépet és most azzal szórakozunk, hogy ezt a gépet becsapjuk, ahol érjük. Igaz, magunkat csapjuk be, de ez is a bevett szokások, sőt tévhitek állagához tarto­zik és oly szilárd alapon épült, mint a horosz- kópos csalás megkövetelése. Ha Wallenstein egy Keplertől követelte (természetesen kegy- vesztés terhe mellett), hogy csalja meg őt, mért ne követelné meg Wallerstein géptől és könyv­től, hogy csaljon a szájaize szerint? Kepler leg­alább önmagát nem csalta és tudta, hogy ha­zudik. Wallerstein azonban nem rendelkezik ilyen Keplerek fölött és maga csal és hazudik, hogy megcsal ásson. Teszi ezt a géppel, amikor állást keres és bemondja-a képességeit és teszi ezt a gépezettel, amelynek szerencsésen kettős könyvelője lett. Ne essék félreértés: nem köny­vel hamisan, csalási szándékkal —, ellenkező­leg: oly precíz munkát végez, mint amikor gépbemondta azt, amit magáról tart, hogy vá­laszt kapjon pályát és jövőt illetőleg. G&ak megint Wallenstein hibájába esik és kizárólag a jót akarja hallani. Nem akarja megismerni önmagát. Szubjektive kiabálsz bele a gépbe és a világba és megkapod a katasztrofális korrek­túrát, a tárgyilagos értékelés válaszát. Milyen különös és gondolkozásra késztető, hogy Nietzsche született zenésznek, Goethe festőnek érezte magát... Most itt az alkalom, éljünk vele. Az ameri­kai gép előtt nem kell, hogy szégyenkezz, mondd meg őszintén, hogy jobb sorsra érde­mesnek tartod magad ugyan, viszont sorold föl rendesen tanulmányaidat és mondd meg azt is, mit tudtál eddig kiverekedni. A tárgyilagos gép jobban szeret téged és megbízhatóbb ba­rátod. mint önmagádnak lehetsz és csak azt kéri tőled, hogy ne mondd neki, hogy Mussolini lehetnél, ha-------A gép álláspontja, hogy vagy fö lkerültél Mussolini helyére, vagy nem. Az utóbbi esetben szerényen és jóindulatúan meg­kérdi, milyen helyre kerültél föl, vagy le eddigi utadon és el fogja bírálni, hová kerülhetsz, ha fölhagysz azzal a föltételezéssel, hogy Mussolini helye illetne meg. Nincs szerencse és nincs pech, mondja szelíden a gép. Hallgasd csak, hogy berreg... Forgatja, amit tartalomnak be­adtál neki és előlegezi neked a hited, hogy előbb megismerted önmagad, tehát ezt a tartal­mat és aztán dobtad beléje, hogy Ítéletet mond­jon. Ott, a túlsó nyílásnál átveheted a horosz­kópot. Minden rendben van, csak ne feledd, hogy ellenjegyezni a te dolgod és nem a gép áll érted jót, hanem önmagad. Itt a találmány, a világ kezdete óta vártunk rá: itt van a gépi tárgyilagosság! Csak aztán Wallerstein, gon­dolj Wallenstein esetére Keplerrel... (Bettin táncot 3Ha: JáisngarÉcus 'Üéator Berlin, november 26. Berlin egyik legkonzervatívabb szállodá­ja, az Adlon társalgó termének kényelmes foteljeibe süppedve, a nemei békeidők egyik ugyancsak legkonzervatívabb nevének vise­lőjével, Here von Bismarckkal folytatunk eszmecser ét. Mindketten a szálló termeiben rendezett „jugoszláv bálnak44 vagyunk a vendéged, a zsúfolt táncterem hősége s lármája elől me­nekültünk a jól szellőzött, csendes társal­góba­A bál tulajdonképp a berlini jugoszláv követség propagandaestéjo, megnyitóul Dal­mácia partvidékének panorámáját vetítik vászonra, a termek falát is Jugoszlávia ter­mészeti szépségeit ábrázoló művészi foto­gráfiák, rajzok borítják. A táncéhes fiatalság persze türelmetlenül várja a;z unalmassá váló hosszú képsorozat végét s az elsötétített teremben ideges, nyugtalan mozgás észlelhető. Végre kigyullad a csillárok lángja, fény­árban úszik minden, Berlin divatos jazz- zenekara Berlin divatos tangójába csap s „Du bist ein Fragezeichen, wunderbare Frau . -. wunderbár lármája mellett tömeg- táncba kezd. A vacsora-asztalokat a falak félé tolják s a hófehér abroszok fölött — mint megannyi fordított felkiáltójel — rajnai borok karcsú pal ackbat téri áj a ágaskodik. Idők jele: pezsgőt, sört senki sem hozat. Egy ideig nézzük a táncot, kevés örömünk telik benne, mert ha csakugyan jugoszlávok táncolnának természettől jól szabott formái­kon jól szabott toalettekben e jugoszláv bá­lon. szemünk gyönyörködhetnék, — a jugo­szláv név azonban csak cégér, a táncolok igen kis hányada szláv, a társaság zöme né­met s a Geheimratok s Botsohaftsratok vas­kos tömegében csak mint napraforgók közé bujt viobszálak szerénykednek a nem­német, tehát karcsú külföldi nők. A tánc- lármában egymás hangját se halljuk: — Hozassuk kávénkat a társalgóba — ja­vasolja német partnerem s szívesen hagyjuk ott a zsúfolt tánctermet. Bismarck gróf beutazta fél Európát, járt M agyar országon — Budapesten s a vidéken is — névről és személyesen sokakat ismer véleménye kétszeresen érdékel tehát. El­ragadtatással beszél Budapest szépségéről s a magyar vidéki uriházak külföldön már alig u!ónozható páratlan vendégszeretetéről s arról a kedves, barátságos, közvetlen han­gulatról, melyet sehol másutt ily mértékben élvezni nem lehet- Két év óta azonban a magyaroknál is sok minden változott s kér­dés, nem fog-e még változni jobban is. A magyar s a német arisztokrata ifjú ge­nerációra terelem később a szót, nagy ellen­tétet lát-e közöttük a német szem? ő maga — pedig családja ma is nagy vagyon ura — technische Hcchschule-t végzett, szakmája a mezőgazdasági ipar és technika, mezőgazda- sági terményeket feldolgozó gyárakban mint közönséges gyári munkás hónapokig dolgo­I zott, a belterjes gazdálkodás minden csinját- binját nemcsak tanulmányozta, alaposan el is sajátította. S mert mindazt, amire gazda­sága önálló vezetéséhez szüksége lehet, megtanulta, megismerte egyúttal a fizikai munka értékét is s a fizikai munkás nélkü­lözhetetlenségét, fontosságát, erejét tudja, becsüli. — Vájjon eziránt is végzett Magyarorszá­gon tanulmányokat s a magyar vendégszere­teten kívül mást is látott, fentiekhez hason­lókat figyelhetett meg Magyarországon is? — magamban gondolom s lesem vélemé­nyét, válaszát. — Ha a magyaroknál más még talán a helyzet, a magyar föld gazdagságában rejlett az ok, nem egész jogosam mondhatnók: a hiba. A jólét, a gazdagság puliit, elkényez­tet, a magyar arisztokrácia oly gazdag volt, áldott földjük oly bőséges kamatot hozott, hogy a sokezer holdas birtokos személyes munkája befektetésére nem szorult, munká­saival közvetlen érintkezésbe alig került, túlontúl megvolt mindenük, talán érthető, menthető, hogy könnyen költötték, nagyúri módon élték el a pénzt- A szükség azonban még hatalmasabb ur, idővel mindenkinek meg kell tanulnia dolgozni s nem lesz olyan nagyur, aki munka nélkül is létezni tud. Szivárognak, terjednek uj eszmék, nézetek s ami nemrég frázis, utszéli szólam volt, idők folyamán kőbe vésett igazság, kénysze­rítő szükségesség lett. S a nagy világver­senyben célhoz legelőbb ott futnak be, ahol ez igazság márványszobrát elsőinek farag­ták ki. Nemde szokatlan, bál közepén szinte tnl- komoly beszélgetésünk tárgya, az első ajtó- nyilásra el is kell tűnnie hirtelen: ..-“auf dér Terrasse vöm Komán iseben Café“ ... énekli ott benn a táncteremben Sonny Fred­— Beszéljünk másról — téma százféle akad. „Die Min isler-Bőr se im Hotel Kaiseirhof* 1 II kiabál egy ottfelejtett estilap fejéről a kövé­ren szedett cim s a politika mindenütt téma, sok másra átmenet. S az ember is csak min­denkor ember, vadhajtásai is egyformák mindenütt. Hitler gárdája máris a konc kö­rül les, még nincs meg a kancellári trón s adják-veszik a miniszteri tárcát, mint pia­con a húst. S mint márvány obeliszk magas- lik mindeneik fölé a német Deák Ferenc, a komolyság, becsületesség, bölcsesség szobra, II i ndeoburg. Keddre még monstíüm-nép-gyűlést hirde­tett ezernyi plakát: Hitleír beszélni fog- S az esti pénztárnál értesülünk: háromnapi „Burgfrieden44 köttetett, a nagy speech el­marad. Vagy tán csak ez is fenyegetés, a Wil- helmstrasse fölött gomolygó viharfelhőknek szóló harangozás volt? Hitlertől, Hindenburgtól egy lépés a volt császár, a doorni száműzött. Hollandiában is töltött Bismarck egy nya­rat, Hollandia egyik leggazdagabb famíliájá­nak. a Pannwitz-családnak vendége volt. A Pannwitz-hirtok Dcorn közelében fek­szik, a család bejáratos Doornba s velük együtt Bismarck gróf is több ízben volt hi­vatalos az excsászári házhoz­Az excsászár feleségének, Hermina her­cegnőnek két felnőtt lánya s három fia van. Kedvükért kisebb-nagyobb összejövetele­ket, tánoesléket rendeznek Doornban, me­lyekre az előkelő holland társaság fiatalsá­gát is vendégül látják. Ez összejöveteleken az excsászár is jó­kedvvel vesz részt s örömmel gyönyörködik a fiatalok, különösen kedvence, fiatalabb mostohalánya mulatozásában. A kis tizenhatéves prinoesse annyira meg tudta nyerni a volt császár szeretőiét, ke­gyét, hogy kedvéért Vilmos mindenre kap­ható,/ sok kérést a kislány közvetít, intéz el kedvezően a még száműzetésében is hatal­mas urnái s nem egy jótékonysági intéz­mény a hercsgkisasszony utján nyújt be kérvényt s kap gazdag adományt. Családi étkezésnél a kislány mindig a volt császárral szemben nyer helyet, a mos­tohaapa vidáman tréfál, évődik vele s a lányka talpraesett, szellemes válaszán na­gyokat kacag. S ha már ez előkelő témakörbe botlottam, hadd mondjam el a táncolok megfigyelése közben azt is, miről kísérőm figyelmeztetése nélkül alig szereztem volna tudomást­— Ki lehet ez a szokatlanul jólszabott frakkba öltözött, jóltáplált, mosolygós képű ur? — Ugylátszik valami nagykövet, állandó udvara van s a hölgyek is mosolyogva hall­gatják szavát. — Vilma holland királynő férje. Néhány nap óta Berlinben mulat, minden mondain helyen látható, hivatalos címe: Prinz dér Niederlande. — S a királynő? A királynő Hollandiában maradt — Szombaton volt az aueol'bál, holnapi után lesz a ..lateinamerikanischer Tauz- abemd“ s jövő hétfőn a márványtermekben a nagy ,.Ball dér Kationén44, nem boldog hát a német? Vigad, táncol, akárcsak a bécsi kon­gresszus, mulat. — Igen — válaszolja leplezetlen szomorú­sággal partnerem — torztükörből nézve Ber­lin táncol, ám ne felejtse el: Németország dolgozik. Pkord Amerikában tsiabb szhatoszférarepiilést készít elő Brüsszel, november 26. Piccard Ágoston professzor, aki két ízben is felszállt a sztra­toszférába, 1933 januárjában az Egyesült Ál­lamokba utazik, hogy két amerikai tudós­sal egy újabb sztratoszférarepülés részleteiről tárgy a7 jen- A professzor utasításai alapján fog elkészülni az az amerikai balén, amelyen a két amerikai tudós a magasba száll. Pic­card maga nem vesz részt ezen a vállalkozá­son, mert kije’entette, hogy szervezete nem bírja elviselni azt a borzalmas hideget, amely a sztratoszférában uralkodik. Az uj sztra­toszférarepülésre valószinüleg 193 *-ben ke­rül a sor, a gömb a Iiudson-bay területén fog felszállani. A trieszti kikötőt szabaddá teszik Nagyarcrszág és Ausztria számárai Béc,s, november 21. Az Ex l rabi alt. pá. si jelentés alapján közli, hogy a trieszti kikötőt szabaddá teszik Magyarország és Ausztria számára. Afc ellenőrizhetetlen párisi hir töb­bek között a következőket mondja: Olaszor­szág rá akar mutatni arra, hogy a trieszti kikötő teljesen elsorvad és ennek az egykor világkereskedelmi jelentőségű kikötőnek az érdekében Mussolini szabad kiköt őt akar itt biztosítani Magyar országnak és Ausztriának. A lap szerint ezeket az értesüléseket alátá­masztja az a tény is, hogy legutóbb Dollfuss kancellárral a>z osztrák államvasutak igazga­tója is leulazott Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents