Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-20 / 265. (3078.) szám
tr~m 1932 pókember 20, vasárnap. Luckiesh amerikai csillagász felvetette a szuperteleszkóp megépítésének eszméjét A szuperteíeszhóppal láthatóvá lesznek a maliban lezajlott események — Elektromos erősítés az aj műszer elve Az emberi kutatás műszerei a milíis a megapmsec között Irta: VÉCSEY ZOLTÁN dr. A Mount WiJson obs’z-erva’íóriuinniak, a világ Légtök életes-ebben felszerelt csillagászati in főzetének évek óta készülő ultráiéleszkóp- ja még nincs felszerelve 6 Amerikában már olyan csillagászati műszeren gondolkodnak, amely a most készülő monstrumot is meg fogja haladni. Pedig már az ultra teleszkóp ás valóságos csodája lesz technikailag annyira fejlett korunknak is, tükrének átmérője öt méteres lesz. A Mount Wilson eddigi mü- szeróriásai között az a 257 cm-es nyílású reflektor szerepeit a világ legnagyobb távcsöveként, amelynek 100 öles Hooker-tük re a szélén 32-5 cm vastagságú és súlya 4082 ki- logramot tesz ki. A most készülő ultra'tele- szkóp a Hooker-tükőrrel fetezerelt reflektort háttérbe szorítja, de még nincs is felállítva, még meg som kezdték rajta a tudományos munkát, a csillagos égboltozat titkainak to- vábbfürkészését s a tudományos téren is rekordot forszírozó Amerikában már a szuperteleszkópon gondolkodnak. A mikroszkóppal és teleszkóppal felszerelt emberi ingénium arra törekszik, hogy az egész világot megismerje a legparányibb dolgoktól az elképzelhetetlenül nagy kiterjedésű köd föl tokig. A legkisebb dolgok A mikroszkóp legfontosabb jegye felbontó képessége, vagyis a mikrcgzkóplencséknek azon tulajdonsága, hogy két elválasztott pontot tényleg elválasztva mutasson. Ezt a tulajdonságot azonban a fény természete határoljaA határ 1/10 mikronnál fekszik, ami 1/10.0CO mm-nek felel meg. Ha két pont közelebb feleszik egymáshoz, akkor a látás mezejében egy pontban olvadnak össze. Jó ideig úgy hitték, hogy a mikroszkóp felbontó és nagyító erejével az élőlények világának határát is elérték, azaz, hogy nincs olyan élőlény, melynek átmérője 1/10 000 mm-nél kisebb lenne. Ma azonban smár tudjuk, hogy kell olyan élőlényeknek is lenniük, amelyek ezen a határon alul vannak s amelyeket már semmiféle mikroszkóp nem mutathat, még Köhler s Lehmann zseniális műszer© sem, amely ultraviolett fényt használ s igy a felbontási határt kitolja. A Zsigmohidy-féle ultra mikroszkópon a láthatóság határa 6 milíimikron, ennél kisebb dolgokat már nem láthatunk- A mikron a milliméter ezredrész©. Kicsiny mértékegység1 ez. de ma már, a technikai tökéletesedés korában ipari mértékegység, minden auíomobilgyár egy mikronnyi pontosságra dolgozik. A tudományban azonban szükségünk van a milíimikron fogalmára is. A milíimikron a milliméter milliomod- része. Hat milliomod milliméter átmérőjű parányi dolgot láthatunk a Zsigmondy-féle ultra mikroszkópon. Hogy ezzel elértük volna a láthatóság végső határát? A mikroszkópiának csodálatos fejlődése, a legújabb vívmány, az úgynevezett luminiszcensz-mikro- sz’ óp s az uj színezés! eljárások sejteni engedik. hogy talán nemsokára már a mi Iliin ikront is fel kell bontanunk. A tegna syobb dolgok Nagyszüleink hüvelykkel, öllel és mérfölddel mértek, atyáink centiméterrel, mé'errel s kilométerrel, fiatal korunkban már hozzájárult ehhez a milliméter, az asztronómia azonban már akkor fényévvel kezdett mérni, vagyis azzal a távolsággal, amelyet a másodpercenként 300 000 km-nyi utat befutó fénysugár egy esztendő alatt megtesz. A fényév kereken 9.5 billió kilométer. Wolff beidelbergi asztronómus az elmúlt években megmérte néhány olyan ködfoltnak a távolságát, amelyek az úgynevezett galaktikus égbollozati északi sark közelében vannak s mérésének eredményei 200.000 fényéves távolságok, kilométerecskében kifejezve kereken 1.800.000 billió kilométer. Hogy ilyen szörnyű számokkal ne kelljen dolgozni, a csillagászat kénytelen volt uj mér léik- egységet bevezetni- Ez az úgynevezett parsec, amely 3-6 fényévet, vagyis 34.2 billió kilométert tesz ki. A nap ulá:n hozzánk legközelebb eső állócsillagnak, . a Kentaurus egyik csillagának (alfa Kentauri) tőlünk való távolsága valamivel kevesebb a parsecnél, A parsec után bevezették a kiloparseoef, vagyis az ezer parseoet, aztán a megaparsecet és — megálljunk? — majd ha az ultrateleszkópon dolgozni kezdenek, valószínűleg azonnal újabb mértékegységre lesz szükség. Most a milíimikron és a megaparsec között folyik az emberi kutatás, a tudományos megismerés munkája. Vannak élőlények a mikron alatt s vannak dolgok a világegyetemben, amiknek mértéke — óriási Alig van száz éve annak, hogy az állócsillagokat napoknak ismerte meg a tudomány- 200 évvel ezelőtt Huggens a:z állócsillagtól állócsillagig való távolságot 700.000 golyóévnek becsülte meg — akkor a fényév fogalma helyett a golyóévet használták, azt a távolságot, amelyet a kilőtt golyó egy év alatt meglesz — 100 évvel ezelőtt sikerült először biztos méréseket eszközölni a nap bolygó- rendszerének határán túl, tizenöt éve, hogy csillagászaink mérési terének határa néhány száz fényévi távolságra terjed. Ma az óriási távcsöveken 100 millió fényévet fog át az emberi elme, olyan távolságot, aminőt Huggens ágyúgolyója 150 billió év alatt nem tudna megszaladni. A világ legnagyobb teleszkópjának, a Hooker-tük őrnek átmérője két és fél méter. A kaliforniai technológiai intézetben már javában folyik a munka az öt méter átmérőjű kvarctükör eiőállifásán. Ezen ai ultrafeleszkópon 8 millió világszigetct lehet majd látni, s olyan csillagok lesznek majd láthatóik, amelyeknek világító ereje tízszer kisebb a Hooker-teleszkópon látható legkisebb világító erejű csillagénál. Hát meg fogja csinálni az ember tényleg azokat a műszereket, amelyekkel usque ad ulti műm Thuile, egészen a világ végéig fog beláthatni? Jön a szuperíeleszhóp Mintha erre a kérdésre akarna feleletet adni, Luckiesh dr., a clevelandi General Electric fénykutató-laboralóriumának vezetője bejelenti, hogy jön a szupertelcszkóp. Ha nem Mr. Luckiesh irta volna meg feltűnést keltő cikkét, ha nem egy olyan nagy- tekintélyű folyóirat, mint a „The Norfh American Review“ sietett volna ezt a cikket hasábjain közölni, akkor még Amerikában is mosolyogva fogadták volna az uj szuperteleszkóp bejelentésének a hírét. így azonban egy nagyon kiváló szaktudós tekintélye fedezi a hirt s ezért nemcsak a tudományos körökben, de a laikusok között is élénken tárgyalják az uj teleszkópot. Luckiesh nem kevesebbet állít, mint hogy talán nem is olyan nagyon sokára megkonstruálja óriási mértékű teleszkópját, amelynek határtalan nagyítási lehetősége lesz s ezzel a teleszkóppal majd olyan folyamatokat lehet megfigyelni, amelyek századokkal ezelőtt mentek végbe. Az ő véleménye szerint olyan természeti eseményeket figyelhetünk meg, amelyeknek lefolyását idáig pusztán a tudományos kutatások és letetek alapján rekonstruálhattunk. Egy darab teremtéstörténetet láthatunk tehát saját szemünkké^ olyan események fognak lejátszódni előttünk, amelyek századokkal ezelőtt mentek végbe. Uj utak Az alapgondolat nem is olyan komplikált. Luckiesh ugyanis kifejti, hogy nagyobb asztronómiai teleszkópok konstruálásánál opii- kai utón már nem lehet tovább elő haladni. Ezért uj utat ajánl- Az ő elmélete szerint nincs semmi alapvető akadálya annak, hogy 1 az elektromos nagyitásekat és erősítéseket, aminőket ma a rádiónál használunk,! egy teíszésszerinti pontig ne fejlcszthct- nők. 0 tehát úgy akarja megcsinálni a szuper- teleszkópot, hogy az objektív és okuláré közti optikus felületbe bekapcsolja az elektromos nagyítást. Az amerikai mindazonáltal elismeri, hogy még jó időbe kerül egy ilyen korlátlan nagyitóképességü szuper teleszkóp elkészítése. De nem kételkedik benne, hogy a felmerülő technikai nehézségeket mind ki fogják küszöbölni. Még azt a problémát is meg kell oldani, hogy a szuper teleszkópot a világmindenség megfelelő pontiján kell felépíteni, hogy igy bizonyos mértékben az időt visszafelé lehessen pergetni. Az elmélet alapja Az amerikai elméletei a fény sebességének a tanán nyugszanak. Mivel a fénynek bizonyos időre van szüksége, hogy a napból a földre jusson, a teleszkópban egy napkitörésnek megtörténtét nyolc perccel későbben látjuk az esemény tényleges lefolyásánál. A. Szinuszról már kilenc esztendő alatt jut a fény a szemünkbe. Ha a világűrben valami borzalmas robbanás menne végbe, amely eddig nem ismert fénybőséget okozna, úgy ez az esemény a mi számunkra a teleszkóp utján jóval később plántálodnék- tovább. Ezt az óriási felvillanást talán századok múltán látnánk Luckiesh most már igy következtet: Ha például a Szinuszon megfelelő tükör volna s ha ez a tükör visszaverné a fényt, amely a mi földünket elhagyta, ide mihozzánk, úgy ennek a tükörnek segítségével olyan eseményeket láthatnánk újra, amelyek földünk felületén ezelőtt 18 évvel játszódtak le. Ha azonban meglesz a gigantikus szupertele- szkóp, akkor nincs szükség ilyen világüri tükrökre. Ezeket maga a természet szolgáltatja, mert a világűrben számtalan kihűlt égitest van, az uj teleszkóppal csupán ezeket kell felkeresni s már meg is vannak a megfelelő irányban és távolságban elhelyezett tükrök. amelyeken a múlt eseményeit megláthatjuk. Az amerikai nézete szerint ezen az utón egészen uj égi térképek készülnek majd el- Meg lehet majd határozni az uj tükrök helyzetét, azaz egész pontosam meg lehet majd mondani, hogy a múlt melyik eseményét mikor lehet majd látni. Mint a rádió programját fogiák majd a lapok hirdetni: hétifőm este 10 óra 15 perc 42 másodperc, Amerika felfedezése a szu per teleszkópon. Péntek este 7 óra 43 perc 4.4.2 másodperc Pompeji pusztulása- Persze az időjárást is tekintetbe kell venni s rossz idő esetén majd ilyen közlemények jelennek meg a lapokban: A jégkorszak megfigyelése ma elmarad, miért az égnek megfelelő részét felhőzet borítja. Ezek a tréfás komolysággal elmondott dolgok mind megtalálhatók Luckiesh fantasztikus cikkében, a The Norlh American Re- view legújabb számában. Teoretikusan ezek a dolgok mind lehetségesek és elkénzelbe- tők. És már nagy dolog az is. hogy komoly tudományos körök foglalkoznak a szuper- teleszkó'O eszméi'ével. Mert a luminiszoens mikroszkóppal s szurn'eríele'sgkórpal dolgozó emü°TÍ elme olyan dolgokat fog meglátni ég és föld között, melyeket most még bölcs elménk felfogni nem képes. Tudja On, mennyire ári arcbőrének a rizspor? Egy asszony jött rá. hogy a púder, melv rizs- port "(ponidre "de riz) tartalmaz, nem tart, folytonos utátipuderezést igényel és mi több: a rizskor behatol a pórusokbas betömi őket. erjed ée felduzzad az izzadásmál, amivel kitágítja a pórusokat. Asszonyok milliói szerezték ezt a szomorú tapasztalatot. Kitten -púder sosem tágítja ki a pórusokat, mert nem tartalmaz rizsport. Ezzel szemben tudományos módszerrel Tenosin van hozzákeverve, mélvnék következtében a Kitien-puder kitűnően és In'hatatlanul tart az arcbőrön 6 a legnagyobb igényli nők is el vannak ragadtatva, tőle. Kernen arcára már holnap Kitien-puderi és rrmg- gvőzödhetik ró’a személyesen, mennyire különb a régi rizspudereknél, még ha. oly drága is. Meglátja, hogy ha t:zszerennyit fizetne is érte, n m kapna jobbat. Kitien-puder mindenütt kapható 5.—, 10.—, 15.— és 20.—- Ke árban. I üiretfsiia Hrn'm a szfoták evan&éüfeusok képviselőiének budapesti szereplésiről Prága, november 19. A turóe&zentmártoni Národnió Novinyből idézzük a következőket: „November 16-án este hat órakor a pesti magyar evangélikus templomban ünnepi közgyűlést tartott a magyarországi evangélikus Egyetemes Gyámintézet Gusztáv Adolf svéd király halálának £00. évfordulója emlékére és a Gusztáv Adolf jótékonysági egyesület százéves fönnállásának alkalmából. Az ünnepségre meghívták a mi egyetemes evangélikus egyházunkat és a szlovenszkói Egyetemes Gyámintézetet; is. Az ünnepélyen való képviseletre megbízást kapott Skrovina Ottó, mint az Egyetemes Gyámintézet elnöke, aki jelentette Magyarországra, hogy réeztvesz az'ünnepségen és szlovák és magyar beszédet fog elmondani. De az a válasz érkezett, hogy ha Szlovenszkó képviselője beszélni fog, csak magyarul beszéljen, mert szlovák beszéde a magyar templomban félreértésre adhatna okot. Amikor azonban bejelentettük, hogy csak úgy veszünk részt az ünnepségen, ha képviselőnk szlovákul is ‘beszélhet, távirati értesítés jött, hogy csak jöjjön el. El is mentem s november 16-án este a színűdig megtelt templomban föl is szólaltam, előbb szlovákul, aztán magyarul. Amikor elhangzott a szlovák szó, mintha mindenki fölvillanyozódott volna, fölemelkedtek a fejek, fö’nyiltak a szemek, fülek s mindenki nézett: Mi történik itten?! S amikor a feszültség tetőfokára hágott, akkor a szlovákul elmondottakat megismételtem magyarul is és hangsúlyoztam, hogy éppen Gusztáv Adolf példája tanítja a kereszténységet s mindenekelőtt az evangélikueságot arra, miképpen szeressük egymást kölcsönösen s miképpen támogassuk egymást és pedig a nyelvre és nemzetiségre való tekintet, nélkül. Voltak többen, akik a beszéd befejeztével a templomban nyilvánosan — elég ildomtalanul —r „éljeneztek14 és külön gratuláltak a szónoknak. Egészen 1918-ig jártunk Pestre Túróéból egyházi konventekre, hogy a túlkapások ellen megvédelmezzük az egyházi és nemzeti érdekeket. Mindig csak magyarul beszéltünk, mert a szlovák egyházközségek és esperességek képviselőinek sem volt megengedve a szlovák szó. Legutóbb 1918 szeptember 5-én, amikor a püs- pökválasztásra é6 az egyetemes felügyelő megválasztására a szlovákul kiállított szavazólapokat védelmeztük, olyan dühös és ellenséges volt velünk szemben a hangulat, hogy olyan hangok is hallatszottak: „Az akasztófára velük!11 és ..Menjenek Prágába11. És ime, tizennégy év kellett hozzá, hogy a magyarok éljenezve hallgassanak meg egy szlovákul beszélő túróéi szónokot. Tudom, hogy az a szlovák szó most is kellemetlenül hangzott egynémelyüknek, hogy mindent elkövettek annak az érdekében is, hogy szlovák szó egyáltalában ne hangozzék el, de győzött az okosabb párt, amely már belátja, hogy a változott viszonyokkal meg kell barátkozni és hogy a szabad szlovákok jogát már nem lehet nem respektálni. Voltak, akik lebeszéltek ró’a, hogy ne menjek Pestre, akik azt mondották nekem, hogy még imádkozni is fognak értem. S jó volt, hogy elmentem, az a Pesten elhangzott szlovák szó számunkra nagy elégtétel s szlovák ügyünk szempontjából nagy haladás és győzelem volt.14 A cikket maga Skrovina Ottó irta. — Konzulok halálos italtragédiája a száraz Amerikában. San Franciskoból táviratozzak: Honduras köztársaság főkonzulát. Jósé a Membrero •dr.-t, egy sanfranciecoi szállodában holtan találták, mellette feküdt eszméletlen állapotban Panama köztársaság fökonzula, Adolf Aleman. A hotelszobában félig kiürített whisky üveget találtak, amelyet a rendőrség nyomban lefoglalt. A halált okozó ezeszrsüveg tartalmát vegyileg fogják most megvizsgálni. 9 g>PA<^-7VVAoVARHtRLai>
