Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-20 / 265. (3078.) szám

10

Perzselő

hangkíMÍlámoh

Irtai Xeubauer Frigyes mérnök;

Tényleg: égési sebeket okozó bangókról van! szó. Még hozzá olyanokról, amelyeket emberi J fül nem hall, még akkor sem, ha közvetlen j mellettünk mennydörgésszerű erővel hatnak is. I

Láthatatlan sugarakról már mindönki bal-j lőtt, a napsugárzásban rejlő közismert, ibolyán-1 túli hullámok vagy a röntgensugarak ennek; népszerű példái. De nem hallható kangokmik a létezése már kevésbé közismert.

Az ezer árnyalatú zugás, csobogás, a mennydörgés, emberi hangok — örömé és a fájdalomé — selyem suhogása és gépek zakatolása ... mindez a természettani megismerés szempontjából nézve csak a testeknek és a levegőnek különböző gyorsaságú és erősségű rengése.

Vannak azonban rezgések, melyek némák: az anyagnak olyan gyors remegése, melynek az emberi fül számára nincs hangja. Mennél gyorsabb rezgésben leledzik az anyag, annál magasabb hangot hallunk tudvalevőleg, ha a másodpercenkénti rezgésszám húszezerig emelkedik, akkor elérkeztünk a hallhatóság határához. Nincsen magasabb a hegedű „üveghaaig- jainál“, vagy amikor a késhegy porcellánt karcol De függetlenül az emberi fül e sajátos korlátozottságától a természetben oly rezgésjelenségek is léteznek, melyek másodpercenkénti szaporasága a százezrekbe jut fel. Ultra- szonor hullámoknak nevezzük őket (szonor- bangzás, ultra-tul, bangzásontuli) és ma mám könnyűszerrel állíthatók elő a laboratóriumban is, hol a háromszázezres rezgésszámot értük el. Több milliméter vastag üvegpálcikát lehetséges ez őrült gyors rezgésbe hozni. Ha ujjunkkal e pálcikához érünk, úgy égési sebet kapunk. Egy darab fát keresztül lehet vele égetni, sőt mi több: üveglemezeket előirt vonal mentén pontosan el lehet vele vágni puszta odaártetéssel, j miközben az üveg a szétválás vonalában porrá! esik szét Vagyis ott. ahol e kísérteties rezgé-l sek anyagot- érnek, az anyag elroncsolódik.

E nem hallgató (mondjuk .-hallatlan4') hullá-i mókát tengermélységek mérésére használják.! Víz alatt előállítva, a mélybe hatolnak és a- ten-j gerfenekröl igen erélyesen verődnek vissza, —! •az időből, melyre a „visszhangénak a felérke i, zésig szüksége van, megállapítható a befutott j ut, melynek a fele a keresett tengermélység. I Ha a tengerfenék ne msik terület, hanem domb- • láncolatokból áll, csak annyiban bonyolultabb.;: nogy a méréseket több helyen kell elvégeznii i és az eredményeket összevetni.

Ezeknél a mérési kísérleteknél rájöttek, hogy i • e hullámok sokszor halakat megölnek. Tehát I. valóságos halálsugarak. j!

A kísérteties hatás okát felderítendő, beható j < vizsgálatnak vetették alá a laboratóriumban e 1 í sugarakat. Rendszerint gyors váltakozásu elek-; tromos áramok hatása- alatt rezgő kvarc vagy; , egyéb kristállyal állítják őket elő. Az ilyen kis j krístálylemezeknek s különösen a kvarcnak az i a tulajdonsága, hogy elektromos váltófeszült- j s ség befolyásaképpen a feszültségváltakozás rit-j •ralisában tágulnak és szűkülnek, vagyi rezeg- j nek. E rezgések különösen erőteljesek lesznek, j ha az elektromos .órámnak ugyanannyi a másodpercenkénti váltakozás-száma, mint a kris-1 fálylemezke természetes saját-rezgésszáma, í vagyis: ha váltóáram és kristályrezgés egymás-; 1 sál rezonál. 8 milliméter vastag kvarclemezke • körülbelül 300.000 rezgést végez másodnercen- 1 ként. Ily lemezke okjfilrdőben két ólom- és J rézlemez közé egy ruagas váltakozása villamos! mezőbe helyezve (ilyen magas,szaporaságu ára- ; rnot tudvalevőleg minden rádióamatőr is köny- nyen tud előállítani) és az elektromos váltaké- í zás szintén pontosan másodnercenként 300.000- ' re szabályozva. E rezonancia következtében a- ! kvarclemez erőteljes rezgésbe jut, amely egy ..visszacsatolási" kapcsolás utján (rádióamatőr számára, ugyancsak közismert kifejezés) az elektromos hullámzást erősíti, az utóbbi ismét a kvarcrezgésekre hat erősitőleg vissza és ily 1 módon szinte szempillantás alatt „hintazódik 1 fel*4 a kvarckrlstály remegése a lehető legerő- 1 sebb fokra. E láthatatlan rezgés a környező : olajra terjed át, de a- levegőbe már nem tud kijutni, mert az igen magas rezgésszám miatt az olaj felületéről teljesen visszaverődik annak belsejébe. Az olaj felületét ez a belülről érkező és visszadobott nyomás 5—7 centiméterre a f magasba emeli s egyben kis vulkán képződik, melynek kráterjából 30 centiméter magasságba is repülnek fel olajcsöppeeskék.

Ha az olajba üvegcsövet mártunk, mely felül 1 vékony fonallá van kinyúlva, akkor ez a fonal i: a szédületesen gyors rezgés körébe kerül és a már említett égési sebeket, okozó sajátossága jeienl kezük.

De o Kebele nem úgy néznek ki, mint közöngcs égési -..hók és másképpen is gyógyulnak, /veknél a kísérlet éknél ugyanis maga az olaj é.s az íjviypélea hideg marad és nem is sugárzik N-mm ! u -„Heget ki. A perzselést, ugylát- ■ :i;. rum a bőrnek elégése okozza, hanem «=>.. rüou bőrszöveteknek mechanikus el- ront -t/í '-d' nem hőhatásról van szó,

azt az i: Í’Í/mij-. il j;;, hogy ha a rezgő üvegpál- I I!g\' ülemezt vágunk, át, úgy bár ma- pálca ! •! jr:: u sértetlen-változatlan marad. az üveg- : /.ét, álá.si vonalában rendkiviil Unom iivegpui keletkezik. Ezek a rezgések te- háb ügyié * zik- molekuláris mozgásokat váltaEgy tőrrel akarta megbuktatni

a kormányt a berlini postásné

Tragikomikus tárgyalás a berlini bíróság előtt — Háromhavi I fogházra Ítélték az exaitáítan politizáló asszonyt tiltott : fegyverviselés elmén

1 Beréui, november 19. A berlini bíróság lésül akarta kancellár niePénék szegezni, ; gyorsított eljárással tárgyalta Buiddo Paulá- akitől azt követelte volna, hogy nak, egy posta tisztviselő 38 éves feleségének változtassa meg eddigi politikáját, a bünperét, amelynek anyagát egy nem min- A per mai tárgyaásán a toros asszony az el- dennapi érdekes tényállás alkotja. Az asz- nők kérdéseire zavart és kitérő válaszokat szonyt november 15-én a miniszterelnökség adott s végűt abban állapodott meg, hogy a folyosóján föltartóztatták, megmotozták és j tort a kancellár iróaszalára akarta tenni, hogy 28 centiméter hosszú, édesre fent tőrt ta- j ezzel nagyobb nyomatékei adjon követelésé- láltak nála. ! nek. Tanuként hallgatták ki a férjét s ez elElőször öt héttel ezelőtt jeleni meg a különös ! mondotta, hogy az asszony egy ízben meg- viselkedésü asszony a mniszterelnökségi pa-1 kérdezte tőle,

lot-a portásánál és bebocsátást kérta Láncol- nem akar-e segítségére lenni a kormány óllá nhoz. Azt tanácsolták neki, hogy kérelmét távolításában, terjessze elő Írásban. Ehe’yeti az asszony há- A kérdést ő nem vette komolyan, rom nappal ezelőtt újabb látogatást tett, el- A bíróság a berlini posta-tisztviselő tőrrel surrant a portásfülke -mellett és föliramodolt politizáló feleségét tiltott fegyverviselés a lépcsőkön. Csak a második emeletig tudott miatt

jutni, út - három havi fogházra ítélte,

utolérték és útját állották. enyhítő körülményül tudva be büntetlen előAz asszony azt állította, hogy a tőrt fenyege- éleiét és politikai szenvedélyességétAz eperjesi kollégium

virágzó kora

A Prágai Magyar Hírlap számára irta: Szíávík Mátyás dr.

eperjesi vértanú és Dessewtfv Ferenc 1000— 1000 s egy Tarkanyi alapítvány 9000 forinttal szerepel. Nagyobb adománnyal szerepel a Sá- rossy és GhiÚány család is. A külföldi mecénások közül a legnagyobb adakozó, 15 ezer forinttal. XII. Károly svéd király volt. Az eperjesi evangélikus polgárság tetemes áldozatain kívül az akkori Magyarországon és Erdélyben 36 ezer forint gyűlt össze. Eperjes város 2 szomszédos sárosi falut, Thököly Imre kuruc vezér pedig egy 600 holdas hegyaljai szőlőt és egy rimaszombati évi birtok-jövedelmet ajándékozott- neki, amelytől azonban a későbbi üldözések teljesen megfosztották. A főiskola uj tanügyi szervezete teológiára, jogakadémiára és főgimnáziumra tagozódott. Az elcsatol á« után a jogakadámiávaí együtt Miskolcra került tanítóképzőt a múlt század közepén kapcsolták hozzá, amikor is évtizedeken át 1000 tanulója- és 35 tanára volt a kollégiumnak, amelyuek élén a rektor-professzor állott.

De jött Lipót császár, majd nyomában a vérszomjas Caraffa által megrendezett, és Markupp szobrász által a kollégium északi sarkán meg> örökített „eperjesi vér t ö rv én yezék’4 g végül a kuruc-Iabanc véres háborúk, csaknem teljesen megsemmisitették a kollégiumot. Rövid időn Thököly, majd II. Rákóczi Ferenc idejében újból megindult és II. József császár alatt megszilárdult a kollégium munkássága- Méltán megérdemelte akkor Eperjes Váradi Antal iró szerint: „a fájdalmas szenvedések városa4' nevet. 1867-ben ülték meg országos ünnepléssel fennállása 200 éves jubileumát, — a tervezett 250 éves, e sorok Írójának rektorsága idejében, a világháború zajába fűlt. Előbbin, amelyen Pul- szky Ferenc 1000 forinton váltotta meg pohár- köszöntőjét, Bánó József és Vandrák András volt, az ünnepi szónok. Résztvett azon a M. T. Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a négy evés ref. szuperinten-dencia, a sárospataki és debreceni ref. kollégium, több szomszédos vármegye és Pest, Debrecen, Nyíregyháza és Kassa városa.

Az 1887. május 7. nagy tűzvész hamvaiból Jókai „Segítség Albumáénak, a költő által személyesen hozott 28-000 forintja és a tekintélyes Rochlitz, Latinak és Éles-féle alapítvány emelte ki, sőt mai restaurált, tágas és kényelmes állapotában, ami Flórián Károly pénztáros érdeme, „Tbököly-kollégium44 neve alatt Eperjes város legszebb épületéihez tartozott.

Ez a kollégium Vandrák András Hörk József tanár által megnőtt külső története a maga nagy és változatos, vallásos és magyar jelentőségében.

..... ■mm uuvvmjmmvjWJWiMumuiwu ypwJM«wi«!.»iimiiuinii wnmiujB

Ep

erjes Iványi történeti megállapítása szerint, már a középkorban virágzó, gazdag város volt, kifejlett is kóla üggyel. Kettős várfalával, erős kapuival, hatalmas bástya tornyaival és sáncárkaival megvédte magát, az ellenséges támadás ellen. Az idegent ma is meglepi a hatalmasan kiszélesedő íőucca szép épületeivel és Szt. Miklós templomával Kereskedése Lengyelországgal és a távoli Kelettel igen élénk volt, de üzleti érdekből, a lipcsei vásárok utján, a szomszédos Bártfával, Kassával és Lőcsével, a müveit Nyugattal is állandó összeköttetésben volt- A műveltségnek azon a fokán állott, mint az e korbeli németországi városok. Már 1530-ban virágzó városi iskolája volt, amelyben klasszikus műveltségű, hírneves külföldi tanárok is tanítottak. Német polgárainak gyermekei a külföldi egyetemeken, főleg Krakkóban s a reformáció óta a wittenbergi egyetemen tanultak. A városházán, a tanácsterem asztalán állandóan ott voltak a legértékesebb jogi könyvek. De nemcsak a városnak, hanem egyes polgárainak is saját könyvtára volt, sőt a 16 század elején már könyvkereskedő is van Eperjesen- A polgárok klasszikus képzettségére jellemző, hogy a müveit polgárok farsangkor a városi tanácsteremben klasszikus vígjátékok előadásában keresnek és találnak műélvezetet. Később igazi kuruc evangélikus várossá fejlődött, amelyben otthonos volt az evangélikus egyháziasság és vallásosság lelke. 1671-ig római katolikus egyház Eperjesen nincsen.

Tudományos szempontból a reneszánsz s vallási tekintetben a reformáció volt Eperjesnek és iskolájának éltető eleme.

Volt idő, amikor a múlt század eleje óta Magyarország első iskolája volt. Méltán megünnepelhette volna, Pápához és Sárospatakhoz hasonlóan, fennállásának 100 éves fordulóját.

Kollégiummá, négy tanintézetet magában foglaló főiskolává régi latin gimnáziumából 1665 óta emelkedett, mikor is, Eperjesen, majd Kassán Weben János Eperjes tudós városbirája éá Sartoríus János lelkész bnzgólkodása az evangélikus rendek és sz. kir. városok egy felsőbb tudományos tanintézetnek a megalapitá- sát határozták el s már 1666 április 6-án a máig is fennálló kollégiumi épület alapkövét rakták le. A tanügyi szervezet, szerint a főiskola 10 osztályból állott s abban 13 tanár tanított. Igazgatójául Pomárius Sámuelt, a híres jogtudóst hívták meg Megdeburgból A felavató ünnepély 1667 október 18-án folyt le fényes közgyűlés keretében- Az adakozók között Witt- nyédy István 6000, Keczer András, a későbbi

nak ki és a molekulákat egymástól széjjelvá- laszlják. Ezzel a felfogással teljesen megegyező az az érdekes' jelenség, hogy e nem hallható hangrezgések folyadékokat, melyek különben arra semm'képpen nem hajlandók, keveredésre kényszerítenek, például vízzel telt edény aljára egy kevés higanyt öntöttünk, az ultraszo- uor rezgések hatása alatt a higany oly kicsiny cseppekre múlik szét, hogy a legjobb mikroszkóppal sem lehet egyet sem meglátni, fekete felnő gyanánt szállva fel, a vízben feloldódik és azt tintafekotévé festi. Egy a v:zen úszó faggyugyerlya is egyszeriben feloldódik, tej- szerü fehér emulziót alkotva,.

Az ultraszonor hullámok erélyesebben és nagyobb távolságokra terjednek, mint a. hallható hangok, ezért világítótornyokban erős köd alkalmával felhasználják őket jelzések leadására,

mert a fényjelek olyankor nem jutnak messze. Minden modern hajón van kristálykészülék e „hangok44 felfogására, mely azokat elektromos rezgésekké alakítván, regisztrálhatókká teszi E hangjelzéseket kombinálni szokták rádiójellel ós a hajón a két jel észlelési idejének különbözedéből könnyen számítható ki a torony távolsága, irányát pedig forgatható kerotanten- nával határozzák meg- A torony jelzései nem láthatók, nem hallhatók, mégis kényelmesebben lehet, velük dolgozni, mint fénnyel és hallható hangokkal.

A^ nagy rádió-adóállomásokban pedig hullámhossz-állandósitásra és ellenőrzésre szolgálnak a nagyfrekvenciáju kristályrezgések és o módszer igen nagy pontossága nagyon fontos a nemzetközi rádióéletben, mert ma már annyi az adóállomás, hogy a hullámkő ssz-ál1932 november 20, vasárnap.

Beleő életének iemertetóeére rátérve, a múlt ezázad eleje óta hírneves nevelő-oktató é& iró tanárai ée tanulói voltak. Ott diákoekodott régebben Thököly Imre, á kurucfejedeíem, azután a Petröczy, Pongrácz és Nyáry báró család és a múlt században Kossuth Lajos, az aradi vértanú Deseewffy Arisztid és Irányi Dániel. A kollégium legnagyobb büszkeségeit emléktábla örökíti meg. Ott tanult Remszlmann Imre, a magyar műtörténelem úttörő mestere s ott tanult és tanított a kollégium különböző tanintézeteiben Hazslinszky Frigyes, a növényvilág nagy ismerője és méltó tanítványa, Mágócsy- Dietz Sándor. Évtizedeken át valóságos orákuluma volt a tanári karnak és az ifjúságnak Vandrák András, a kiváló bölcselő. A jogakadémián, a jelzett virágzó korszakban tanított Kövy tanítványa: Csupka András, Véceey Tamás, Berzeviczy Albert, Horváth Ödön, kinek vezetése alatt érte el legnagyobb virágzása korát s legnépszerűbb lett, pedig vizsgálatai komolyak és szigorúak voltak a vidéki jogi iskolák között. Ugyancsak itt tanított Réz Mihály, Bartha Béla, Eöttevényi Nagy Olivér, Ereky István, Miller Károly és Raffay Ferenc kiváló jogtudós. A gimnáziumban tanított majd öt évtizeden át a magyar tanári ka,r máig élő nesztora Ludmann Ottó s a teológiai akadémián Ceengey Gusztáv, a Szécheny Kör óda-költője. A tanítóképző kiváló tanára volt Sas J„ Fabriczy J. és Gamauf Gy. De itt tanultak a Szirmayak, Má~ riássyak, Fehérváryak, Dessewffyek, Prónayak, Péckyek, Kubinyiak, Szent-Iványak, Fáyak, Uj- házyak, Hedryek, Bayak, Gencsyek, Vachott Imre és Sándor, Sárcssy Gyula, Várady Gábor s a nagycsaládu Bánók. A bácskai és bánáti náboboknak, sőt még az erdélyi szászoknak ig kedvelt főiskolája volt az eperjesi alma, mater. Az élők közül itt tanult Magyar István, a mai magyar korona-ügyész és Pap József budapesti ügyvédi kamarai elnök. Az evangélikus főpapok közül Fajnor Dusán, mai csehszlovák és Popp Fülöp jugoszláv püspökön kívül régebben Czékus István, Székács József és Máday Károly. A Berzeviczy Albert által alapított- „Széchenyi Kör44 mellett valóságos irodalmi központ volt az eperjesi kollégium (főleg akadémiai) tanári kara.

Évtizedeken át a kollégium az irodalmi élet központja, az 1827-ben megalakult „Magyar Társaság44 volt, amelynek 1902-ben megtartott 75 eves jubileumán résztvett BeUhy Esőit is és alkalmi ódát irt Csengey Gusztáv tanár, a Széchenyi Kőben évtizedeken át méltán ünnepelt eperjesi költő. Éltető lelke volt évtizedeken áá Vandrák András, az ember és a tanár eszményképe, akinek egész lénye, jelleme, kedélye maga volt a testet öltött harmónia, a szellem a maga legmagasabb méltóságában. 3 vármegye választotta meg táblabirájának s mégis a kollégiumihoz való hűségében az Eötvös József által felkínált kuituszminíszteri tanácsos- Ságot is elhárította magától

Sajnos, az eperjesi kollégiumnak nagy múltú és hatású vallásos ós nemzeti jelentősege máig sincs, kellőleg méltatva. Gömöry Jánosra, a ma nyugdíjazott utolsó gimnáziumi igazgatóra vár Kassán e feladat megoldása- Sárospatak és Debrecen mellett máig is igen szerény helyet foglal el a magyar irodalomtörténetben. Pedig e két nagy iskola Arany Já.nos és Kazinczy Ferenc személyes tapasztalata szerint is, még némileg maradi latin iskola volt akkor, amikor az eperjesi kollégium már melegágyává lett a Goethe és Kazinczy-féle uj eszméknek. Magát Kazinczyt is másfélévi joggyakorlata alatt egy eperjesi szóplelkü nő „faragta ki pataki vadságából44. Erre Kossuth Lajos a mi tanúbizonyságunk, ki, mikor Greguss Mihály tanárról megemlékezik, föllebbont’ a fátylat, amely az e korbeli eperjesi kollégium és müveit városi társadalom kulturális fölényét eltakarja a későbbi utódoktól. Nem Patak vagy Debrecen s még kevéábbé Sátoraljaújhely tette Kossuthot a- nemzeti liberális eszmék bajnokává, hanem az eperjesi evangélikus kollégium és abban Greguss, aki tübingai és jénai, egyetemekről s a német klasszikus idealista Weimarból hozta magával a múlt század elején az itt is meghonosodott és terjesztett komoly, liberális eszmék imádatát.

Az államfordulat a kollégiumot megszüntette. 1926-ban volt- az utolsó magyar érettségi \izs- gálat Thököly, Kossuth és Deseewffy kollégiumában.

— Katonai dráma a sivatagban. Parisból táviratozzak: A Havas ügynökség főzi jelentése szerint az ottani hadbíróság két benszülott altisztet, halálra ós öt marokkói lövészkatonát hat—tiz évi fegyházbüntetésre Ítélt, mert a daguelfai katonai őrség egy hadnagyát, és két francia sergcautjáf megölték.

Landóság legcsekélyebb be nem tartása esetén is egymást, érzékenyen zavarnák.

Az anyagnak nagyfrekvenciáju rengése azonban bizonyos szempontból biológiai téren a legjelentősebb vonatkozású. Vörös vértest-ocskáket az ultraszonor rezgés elpusztít, kicsiny, egysejtű szervezeteket, megöl, felszakit, — és mivel kisebb állatoknál a rezgések behatolnak a test belsejéig, ahol a vörös vértest ecskékft te szik tönkre, azért békákat,, kisebb halakat, sth. is megölnek az ultraszonor hullámok. E perzselő hangok, ugylátszik, egyéb biológiai kísérlet oknál is szerephez fognak jutni és a gyógyászatban alkalmazást találni. KüE'nc'sen a rákos szövetekre való roncsoló hatásuk mutatkozik nagyon igéretteljes és biztató njabb fegyvernek az orvostudomány kezében a rák elleni nehéz küzdelemben.