Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-20 / 265. (3078.) szám
^MGAI-MAGtARHÍRLAP 1932 november 20, vasárnap. A tudomány jupiterlámpája elé kerül egy csoda Irta: NEUBAUEB PÁL Konnersreubhi Neumann Teréz csodája még mindig csoda a hivök számára és megfejtetlen talány azok részére, akik nem hisznek csodákban. Martiny doktor pozsonyi dómkáplán csak nemrég számolt be ottani látogatásáról és elmondotta, hogy sem ő, sem a temesvári megyéspüspök nem tudják másként elgondolni Neumann Teréz esetét, csak úgy, hogy Assissi Szent Ferenc óta nem történt ilyen csoda a földön. Már régen szó volt róla., hogy a stigmati- zált leányt elviszik a würzburgi klinikára és orvosilag megvizsgálják, tudományosan megállapítandó, milyen észszerűen fogható és fölismerhető erők működnek közre ebben a gyönge Jeánytestben, amely öt esztendő óta nem vett magához semmiféle táplálékot. Ezt hivatalosan igazolták. 1927-ben apácaápolónők és Seidl orvosprofesszor két hétig éjjel-nappal megfigyelés alatt tartották Neumann Terézt és eskü alatt igazolták, hogy ez alatt az idő alatt egyetlen falatot sem evett. Pénteken rendszeresen véreznek a sebei és Nagypénteken pontosan bekövetkeznek a passzió viziói. Most XI. Pius pápa maga vette kezébe a dolgot. Alig ült Szent Péter trónján nála okosabb és világosabb eszü ember. A tudománnyal együtt akar haladni és amennyire emberileg lehetséges, tudományosan akarja az emberfölötti eseményeket igazoltatni, ő volt az, aki merészen belenyúlt különféle spanyol apácák vallási őrjöngéseinek psziho-fiziológiai motívumaiba és a tudománynak engedte át az elsőbbséget, mig ő maga, mint az Egyház feje, utolsónak kimondott szavával helyezett egy-egy rendkívüli jelenséget oda, ahová való. Széttép- te a legendákat, ha nem épültek föl igazságon és valóságon és nem tűrt meg vallásos rajongást, amely az Egyház tekintélyének árthatott volna. A bajor püspöki konferencia most XI. Pius pápa rendeletére elhatározta, hogy leir Neumann Terézhez, illetve a leány szüleihez. A leirat udvarias fölszóiitás, hogy Neumann Teréz az Egyház kívánságára vizsgáltassa meg magát orvosilag egy nagy német klinikán, mert ellenkező esetben az Egyház nem vállalhat vele semmi közösséget. A Szentszék ezt az ügyet igen tapintatosan kezeli, nem rendelkezik a konnersreuthi csodával, nem parancsai a leánynak, de viszont annyi bizonyos, hogy Neumann Teréz, aki a katolicizmus csodája, nem kerülhet ellentétbe azzal, aki az Egyház feje, tehát legaüzálója, illetve elvetője a csodának. Egy é ilyen esetleges ellentmondás közte és az Egyház közt megsemmisítené azt- a hitet, amelyet öt esztendő óta maga körött támasztott, hiszen innen az eretnekségig csak egy lépés. Ha Neumann Teréz csodája valódi, akkor semmi félnivalója nincs a tudománytól, amely nem ér föl ebbe a legmagasabb régióba és viszont csak szive szerint lehet, hogy engedelmeskedik a pápának és hitelesítést nyerjen a legmagasabb és számára legkompetensebb helyről. Nem tehető föl, hogy ellenkezni fog, mert semmiképpen sincs félnivalója. A tudomány ju- piterlámpái csak az okszerűség törvényei szerint történő anyagi mozgásjelenségeket világítják meg és adottságok ki- és földerítésével meghatározzák, mely és milyen összeállítású elemek és vegyületek további szintézise az élet- folyamat. Fiziológiai, vegyi, szóval anyagi meghatározások még abban az esetben sem magyaráznak meg semmit; ha a mennyiségi esetekből és törvényszerűségekből a milyenségekre, tehát az egyszerűből, a bonyolultra következtetünk. Azt, hogy milyen elemekből áll a viz. kianalizálhatod, de mik ezek az elemek a maguk lényegében, épp oly kevéssé tudod, mint azt, hogy mi az összetételük,. a viz. Még az anyagi világ tudományos rendszerében is 6zót teszünk a szó helyébe és megismerés helyett, ami nincs, azt kellene mondanunk: magyarázat, Minden magyarázat csak praktikus jelentőséggel bir és az élet fönntartását szolgálja. Más szóval: sohasem kerülünk abba a helyzetbe, amelybe Münohhausen báró rókája. hogy kiugorva bőrünkből, önmagunkat úgy figyelhetnők meg, mintha semmi közösségünk sem lenne önmagunkkal. A tudomány milliónyi megfigyelése, a levezetett törvényszerűségek csak az életfönntartás praxisát támaszthatják alá —, körforgás ez és a körforgásból már csak azért sem szabadulhatunk, mert testünk és vele szellemünk is azáltal, hogy ilyen és nem más, ebbe az egy és meg nem másítható emberi világba utal mindenkit, aki embernek született. . Tehát: lehet, hogy egy klinikán még fogják állapítani Neumann Teréz különleges neurózisát, vagy patológiáját és mirigyelmélet alapján kimutatják a lelki csoda fiziológiai és szomato- lógiai alapjait. Mirigy, hormon, hipertrófia, lappangó ideggyulladás — mindez észlelhető, rneg- á'iapitható. Ezzel szemben a csoda? A kettő közt összefüggést lehet találni, mert minden lelki folyamat egyben testi és még azt is előlegezem a tudománynak, hogy ebben az esetben is oly világosan fog látni, mint a vizcsöpp esetében : lehet, hogy meghatározzák, hogy úgy mondjam, a csodának hidrogén-oxigén összelő triót. de vájjon többet tudunk-e majd akkor? Annyit, és. nem többet, mint a hidrogén, az oxigén és a viz analízisekor. Hiszen ezért' van, hogy nincs pszih iá tria: testiségből szellemiségre következtetni nem lehet és aggyal, vagy az agy elváltozásaival csodát magyarázui olyan ferdeség, mint forditva: szellemiséggel beteg testet gyógyítani. (Azoknak, akik Freudrá hivatkoznak: beteg testet a pszihoanalizis még sohasem gyógyitott meg. Ha „meggyógyitotta”, nem volt beteg!) Csoda csoda marad akkor is, ha megtudjuk, milyen testi elváltozások mellett következik be a szellemi rendkiviiliség: csoda, vagy zsenialitás. Ennek kézenfekvőén egyszerű oka van: az ész számára minden csoda, ami élet Az egész élet és az, hogy élet van: csoda. Senki és semmi, sem tudomány, sem „egészséges paraszti ész” ezt a csodát nem tudta megmagyarázni. Ennek pedig szintén igen egyszerű az oka: ész és tudomány maga az élet egy kis része. Jellemző és útbaigazító, hogy minden élet gyökere a mélyben, a sötétben -van: fáé, emberé egyaránt. Oda, ahol az élet keletkezik és oda, ahol az élet megszűnik, analízissel nem tudunk érni. Készen kapjuk és adjuk vissza az életet, a csodát. Piu6 pápa tehát igen bölcsen intézkedett, amikor Neumann Terézt átengedte a tudománynak. A tudomány legmagasabb teljesítménye az lesz, hogy megtudjuk Neumann Teréz testiségének rendellenességeit. Nos, mit nyertünk vele, hogy a zsenik agyát haláluk után megmérték és most tudjuk, hogy a zseniagy nehezebb a normális agynál? Csoda maradt. Pötzl volt prágai világhírű pszihiáter mondta nekem egyezer: „A test és a lélek összefüggése? Nem tudjuk hivatalosan, de magánvéleménynek megsúgom: a kettő közt nincs összefüggés, a kettő Egynek a két oldala, de — ezt az Egyet nem ismerjük. Kérem, ne mondja meg senkinek...” Indiszkrét vagyok és megmondtam. Most gondo'kozhatnak róla. Vagy: higyjenek a zseninek és a csodának. Harmadik lehetőség nincs. Paprika, — Tűzmadár s egyebek Irta: HUNGARICUS V1ATOR Berlin, november 18- Rayreutiherstrassei pensiom szobája a ház első emeletének kö- zepeiáján fekszik. Jobbról-balról fütenek, rádióznak. Megspórolom a zenét és szenet. S vasárnap ágyból sem kellenek kelnem, orgona és harangzúgásra ébredek, kenet teljes prédikációt hallgatok, református isienuiszieleúben lehet, ha akarom, részem. Jobb szomszédaim, mecklenburgii két öreg, hithü reformátusok, — ám baira injai házaspár lakik: a prédikáció végét „Ich will nicht wissen, wer Hu bist . . .” s „Loock in my eyes . . .“ s.ágerekkel vegyítve hallom s közben, fentrői, mint sűrű szitán, foszlányos fátylakon át, egy harmadik gép hallgatja szordiuós szavát — s ha -saját gramofon gépemet bekapcsolni tellenék kedvem, még te.jesebb lehetne a bábeli hangzavar. így mulat Berlin, ezt nevezik a modern technika csodás vívmányának. Berlin hangosabb, lármásabb, zűrzavarosabb, mint -légboldogabb - békeéveiben valaha is volt. . .. ... Az üzletek fogyásig .és rogyásig telve, á Kunürstendamm s az egész Bérűn W. a newyorki Broadwayal vehetné fel a versenyt, emeletsoros kávéházai szombat-vasárnap esténkinf utolsó székig tömve s az ezernyi Lichtspiele, Kinő, színház, Teddys s Fredy's-Bar látogatottsága — férgese itt is hull adóz persze— nem hagy kívánni valót. Aki e csalóka fényözön bői ítélné Berlint, próbálná megállapítani lakói jóléte mérvét, mondanom sem kell, csúfos csalódás érné s bukása előtti Ös-Róma történetét sincs szükség ismernünk, hogy sejtsük, mi rejlik e csa.tfa fénytenger mélyén, mi bujkál e hamis életörömök mögött. Ám filozofáljon, kinek élethivatása — a krónikás szeme figyelje a jelent s mesélje el, mi érdekelhet: eok tarka napi eseményt. * Minden szentnek maga felé hajlik a keze — elsősorban a magyar vonatkozású fényjátékokat, sziházakat látogatom meg. „Paprika — mit Franciska Gaáll”, írták ki méteres betűkkel a KurfürsLendaimm legforgalmasabb elején, a fényárban tündöklő Glo- ria-Palast élén s esténk in t tömegestül özön- lik befelé a nép. Az Uía nem fizet rá Gaál Franciskára, az anyagi eredmény felülmúlt minden reményt, naponkint három előadásban kelt el minden jegy s a magyar művésznőnek akkora sikere van., — mozie őadáson ilyet alig láthattunk, — a lepedőn mozgó, beszélő primadonnát „nyílt színen” tapsolják meg. : Pedig a darab meséje primitív, naiv s ha nem Gaál Franciska játszana a főszerepet, alig lehetne ekkora sikerről szó. Ilona, budapesti magyar urileány, barátnője látogatására, akivel egy külföldi leány nevelő intézetben barátkoztak össze, Berlinbe érkezik s hogy barátnője agglegény sógorát magába bolond ilsa, képtelen kalandokba .keveri magát, s temperamentumos „paprika" természetével, — Lehár, Kálmán operettjei óta külföldön o'.y édes csemege — meghódítja s egy-ketlőre a házasság révébe csalja a csökönyös agglegényt. Közben persze táncol, éneke1, cigánnyal dőzsöl s tor poharat s többek között annyira „rosszházból való úri kőin y szőrűén” mulat, hogy előkelőnek nevezett étteremben nyákig emelt szoknyával táncol csárdást s azon a címen, hogy elvesztette lakása kulcsát, a mármár szere’emre gyulladt, de mégsem nyilatkozott agglegény lakására viteti magát s kü- lönszobában ugyan — reggelig ot-marad. — No lám, — mondja a nézőtéren hátam mögött egy nő — ránk berliniekre fogják, hogy erkölcstelenek vagyunk, s ime a magyar urileányok sem hagynak — úgy‘álszik — e tekinlefben kívánni valót. Ámbár német urihölgy nyilvános helyen igy mégsem viselné magát, még ha százszor is fülébe húzná a cigány s a pezsgőt is úgy öntené magába, mint ez a Paprika-leány. Nemzeti kötelességem lett volna vitába bocsátkozni e hölggyel s cáfolni a téves felfogást? — sejthetik, nevetségessé váltam volna s a mozi vásznáról szerzett benyomását úgysem változtattam volna meg. De hogy magyar propaganda szempontjából mennyire előnyös Franciskánk berlini mai szereplése — e fölött, filozofáljon isimét, ha kedve tartja — más- * Más: Zilahy „Tüzmadár“-ját Berlin W. egyik előkelő színházában, a Deutches.Künst- !er Theaterben játszák múlt hét szerdája óta. A darab , berlini cime: „Die Nacht zam 17. April”. Úgy tudom, ez már az ötödik név, amelyre Zilahy Tüzmadarát világszerte átkeresztelték. „Félix Auslria mibe”: — szállott egykor a házasságai révén hatalmassá vált Ausztriáról ez ige — bcldog lehetsz Zilahy Lajos te is, hopy ennyi család* ünnepben, darabjaidnak ennyi keresztelőjén vehetünk veled mi részt s nehéz volna külföldi metropolist találnunk, hol Zilahy- vagy Molnár-darabot ne hirdetne színház, ne zengene dicséretet róluk sok- százn'yi kritika. Pedig akárcsak Molnár Liliomba, kezdetben a Tűzmadár se kapott egykönnyen szárnyra, rövid jövőt Ígért nekik sok otthoni jós s csak miután Amerikát hódította meg s lett csaknem félklasszikussá a Liliom s miután ötödik kereszttüzén ment át a Tűzmadár, kezdenek nemzetközi sikerére felfigyelni otthon is s ha nem csalódunk, írhat most már Zilahy bármit is, Molnár-értékkel becsülik s várják mindenütt. Ezzel az érzéssel foglatok ma a Künstler Theater földszintjén helyet s figyelem — nem annyira a darabot, amelyet ismerek — elsősorban a hatást, melyet a közönségre gyakorolni fog. . . . éjjel 11 óra-------e percben érkeztem ha za.'Első érzésem: sajnálom Zilahyt, dollártan tiémek kedvéért — elvégre érthető —otthagyta Európát, Berlint s nem várva be darabja berlini sikerét, Amerikába vidor ázott át. Fontosabb volt Newyorkiban rendeznie Tüzmadarát s ügyelni, hogy szárnyát ne tépázzák meg. Mert ismerjük, ugyebár, az amerikai módszert, mellyel minden óceán túli darabot amerikai ízléshez idomítanak át — félek, a newyorki premieren Zilahy is idegen darabot fog láthatni viszont. Ennél nagyobb, zavartalanabb élvezetben lehetett volna Berlinben része. Fordított meglepetés várt volna rá. A pesti e’őadásnál is száz percent te] jobban játszák itt a darabot. Amit Leopoldine Conslantin, a kegyelmes asszony ábrázolója szerepéből elővarázsol, művészeinél, boszorkányságnál is több. S Berlin esténkinf ujjongva behódol neki. Mert csodálatos, hogy mit tud javítani a jó, s rontani egy darabon a gonosz rendezés. Zilahy „Tábornokál” például Amerikában tisztára agyonütötték. Molnár ^Hattyúja' Páriában az Odeonban került előadásra s tizedik előadása után megbukott. Néhány alakból operettefigurát formáltak s az öreg Odeon komoly közönségének nem kellett a darab. S ugyancsak a Hattyú angol színpadokon sok- százszor ment. Zilahy hálás lehet a Deutsches Künstler- Theaternek, darabját tökéletesebben rendezni alig lehet — jutalom érte az abszolút siker. Itt nem lehet szó klakkról, müsikerről, a közönség percekig tapsol s előadás végén sem siet, mint máskor mindenütt, helyén majád s vastapsot kényszerit s a vendégimüvész- nő vasfüggöny előtt hajlong hosszan, boldogan. Ezt nem lett volna szabad Zilahynak elmulasztania, életéből ez az élmény örökre hiányozni fog o legyen bár ócenánontul tomegnyi dollársikere, amit itt érezhetett volna s elmulasztott, nincs kincs, mely megfizetné azt. Elégtételei írem e sorokat, boldogság volt látnom, hogy bár földig sújthat a végzet egy nemzetet, megölni, a tehetségeket belefojtani nem lehet. Ho’nap a Theater des Westensben a Katha- rina címszerepében Alpár Gittát, hélfőn pedig az Adminalspal-astban Hans Aiberssel a Liliomot nézem meg. Egész Berlin dicséretünktől zeng. MINT EGY ÓRIÁS SZAPPANBUBORÉK A gőgöm, mint egy óriás s zap panbub or ék csillogón zár körül és nem törődik kívülről jövő szitkokkal sem gúnnyal felé repített orv nyilaktól nem riad, mint erős vár fala oly biztosan oly biztosan, s oly légmentesen őriz de elfújja egy sohajós szavad. ÁSGUTHY ERZSÉBET. — Ragyogó lesz Ótátrafüred idei téli szezónja. ótátrafüredről jelentik: A Magas Tátrának ebben a paradicsomában régen volt annyira csodás az időjárás, mint az idén. Jóllehet a hegyeket már m'n- denütt hó borítja, Ótátraíüreden még mir.d g tart a páratlanul szép őszi időjárás és a vendégek vígan sütkéreznek az azúrkék ég alatt. Amennyi: e kedvező az ősz, annyira ragyogónak Ígérkezik Ótátrafüred téli szezónja Is. Az előkészületek az egész vonalon megindultak, a kilátások az egész vonalon a legjobbak. Hármas oka van ennek: az. árak a mai kereseti és gazdasági viszonyokhoz vannak szabva, tehát alacsonyak, a téli sport- és szórakozási program változatos és gazdag cs, . ami a legfontosabb, a nagy városok idegölő munkájában kifáradt emberek sohasem vágyódtak úgy a Magas Tátra után, mint az idén. A Tátra Szanatórium, — amelynek legfőbb gyógyhatású a Base- dow-<kór elleni harcban csúcsosodik ki; tüdőbetegek a szanatóriumban nem nyerhetnek elhelyezést! — máris erősen frekventálva van, a Grand Hotel pedig december 15-én nyitja kapuit. A Magas Tátra eme legelsöbbrangu modern szállodájában a szezónban minden nap lesz a rendes ötórai teán és esti táncon ki vili bál, mulatság, estély és az igazgatóság a kontinens egyik legelső jazz-band- jót szerződtette a legfokozottabb igények kie'égi- tésére. A konyha élén egy ismert szakáccmü. é z áll: tehát mindenki meg lesz mindennel elégedve. Külön szenzációja lesz Őtátrafűrödnek a gazdag sport-program, amelyről alkalmunk lesz még Írni Beharangozóul csak annyit, hagy a január 5. cs 15. között megrendezendő nemzetközi ródli-, bob és síversenyek keretében kerül eldöntésre az idén a Pálffy Andor gróf által alapított uj lánio.d'j a 35 kilogram súlyú Pálffy-serleg, amelyet az a klub nyer el, amely a mükorcsolyaversenyeken a legjobb pontozást kapja. Eddig a Budapesti Korcsolyázó Egylet, a Wiener Eislaufvéréin és a Berliner Schtittschuhclub résztétele van biztosítva, de megjelenik a versenyeken Scháffer Károly, a mii- korcsolyázás világbajnoka, aki két év előtt kijelentette, hogy Ótátrafüreden érezte magát leg'ob- ban. Az árak: a Tátraszanatóríumfcan teljes el át ás lakással és minden gyögytényezővel december 15-ig napi GO cseh korona .azontúl napi 75 korona, a Grand Hotelben a téli főszezónban lakás teljes ellátással már napi 60 koronától kezdve a vendégek rendelkezésére áll. A levélheti érdek'ődto 'máris oly nagy, hogy ajánlatos gondoskodn' stokák lefoglalásáról. Az igazgatóság ótátrafüred n, Stary Smokbvec szívesen szolgál levélben felvilágosítással és prospektusokkal. 6 tikára
