Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-20 / 265. (3078.) szám
1932 november 20, vasárnap. ^x^gai-Ma<Aar-hiriai? négyötödét Lustig Hugó kapta a vagonszállitási jutalék Bondy nagybirtokos szenzáción vallomása a Sfrihrny-pörben — Sfejskal havi 50*000 koronái fizetett egy mmtszíéri tanácsosnak Sport éi politika Irta: IC9PPER MIKSA Á sport legalkalmasabb arra, hogy a mai zilált gardasági és politikai viszonyok között is a nemzetek közeledését elősegítse. A magas vámfalak sem tudják a sport nemzetközi kapcsolatait lehetetlenné tenni. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a sportból teljesen kizárjáik a politikát. A sportnak egyetlen, de egyúttal felbecsülhetetlen erénye a nemes versengés ember és ember között, csapat és csapat között, ország és ország között. A múlt hónapban voltunk j tanúi annak, hogy a csehszlovák-olasz sport-; barátságot a cseh sportzsurnalisztika minden j ttiszurása dacára megmentették az illetékes sportszövetségek és pedig azáltal, hogy követ-j keretesen kizárták a politikát a sportból. E napokban a cseh sajtó (tárgyilagosan meg! kell állapitanom, hogy a pozsonyi Národni Den- j nik nyomán) nagy felháborodással irt arról, hagy á magyarországi hatóságok a békéscsabai „Előre44 sportegyesületet feloszlatták. A Slovenská Liga, egy percet sem késve, azonnal memorandumot intézett a csehszlovák fut- ball-aszocióhoz, s ebben követelte a Magyarország elleni bojkottot és a csehszlovákiai magyar labdarugó szövetség feloszlatását. Az egész ügyhöz nem akartunk hozzászólni mindaddig, amíg a tényeket nem ismertük. Most azonban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az egész híradás rosszhiszemű misztifikáció, nem hagyhatjuk szó nélkül a cseh sajtókampányt, de főleg nem a Slovenská Liga jogtalan beavatkozását. Azonnal előre is bocsátjuk á csehszlovákiai magyar sporttársada-lom határozott álláspontját és követelését: a sportba ne avatkozzék be a politika! Mi első perctől kezdve hangsúlyoztuk, hogy a testnevelésnél csak egy politikát ismerünk s ez a sportpolitika! Ezt az irányelvet minden sportegyesületünk, minden sportszövetségünk százszázalékosan betartotta. —- Egyetlen esetet sem hozhatnak fel az ellentábor részéről, amely ezen állításomat megcáfolhatná. Sajnos, nem ezt tapasztaljuk az ellentáborban! Az utolsó hónapokban nem egyszer volt alkalmunk rámutatni arra, hogy illetéktelenek konkolyt hintenek az egységes sport táborba, hogy politikai és túlzott soviniszta okokból inditatva következetes kampányt intéznek minden sportmegmozdulás ellen, amely magyar. S ebben a kampányban mindig- a Slovenská Liga játsza a főszerepet. A cél nagyon is átlátszó. Ezeknek az állha- 'tatos következetes támadási sorozatoknak az a céljuk, hogy a csehszlovákiai magyar sportéletet tönkretegyék, fejlődésében megakadályozzák s az értékes magyar sportérőket fokozatosan saját táboruk részére megnyerjék! Azt hiszik ezek a konkolyhintők, hogy a magyarság ezt nem látja avagy azt gondolják, hogy mindezekről örökké hallgatni fogunk? Azok az urak, akik ma a mérges nyilakat lövik minden magyar sportmegmozdulás ellen, tíz évvel ezelőtt még azt sem tudták, hogy mi a sport. S így természetesen nem tudják azt sem, hogy annak idején éppen a szlovenszkói magyar épórttársadalom foglalt állást a nemzetiségi tagozódás . ellen- Mi nem akartunk különbséget j tenni cseh, magyar, szlovák vagy német tor- j nász és futballista között, hanem a jól bevált háború előtti rendszer megmaradása mellett voltunk s azt akartuk, hogy a sportszervezé- . féket a köztársaság földrajzi fekvésének megfelelőén földrajzi alapon osszák föl, Közvetlenül áz áJIaínfordulat Után megalakítottuk a Szlovenszkói Labdarugók Szövetségét s abbán héiyét foglaltak az összes egyesületek. A nemzetiségi tagozódást ránk erőszakolták, sőt bizonyöé sportkörök adáig menték, hogy á nemzetiségi kataszter összeáll hasakor fajma- gyár sportolókat kényszefitettek arra, hogy nemzetiségüket megváltoztassák. Amikor elvégezték ezt az „operációt44, azt hitték, hogy a magyar sport végső óráit éli a köztársaságban. De tévedtek! A csehszlovákiai magyar sport ernyedetlen munkával, következetes sportprogrammal, páratlan és önzetlen együttműködéssel, magyaros nyíltsággal 6 — ami a fő — a hatóságok engedélyével s állandó ellenőrzésével, ismét talpraállott s ma — mondhatom — újból azon a magas nívón áll, amelyen egy évtizeddel azelőttA mi sportéletünket nem lehet letörni, mért a törvény, a sportetika s ami- a legfontosabb — á sport fegyelem alapját! áll. Végül még egy tényt kell leszögeznünk. Magyarországon sem a múltban, senki söré kérdezte. sem pedig á jelentben senki sem kérdezi n sportolótól, hogy milyen nemzetiségű. Az egyesületek részéről sem létezik numerus ciánén 0. Mindenki tudta és tudja, hogy á békéscsabai Előre nagyrészt magyarországi szlovákokból regrüiálódik. Emiatt sohasem volt az egye* sütetnék bántódása és azt sem ’ akadályozták nteg neki. hogy itteni szlovák egyesülettel érintkezzen. Mliitahögy á mi egyesületehiknék sem tiltották meg. hogy magyarországiakkal ne tarthassák fenn a barátságos, testvéri kapcsolatot. De nemcsák a mi egyesületeinkről Van szó. hanem a vezető szlovák klubokról is. Vájjon nem tudja e a Slovenská Liga, hogy az 8K, Bráfislava évi sportprogramjának tnltwofásnál, de általánosán tudott dolog volt, hogy siitiMnütt a legnagyobb korrupció virágzik. Siöhrovsky azt kérdezi a tanútól, vájjon azidöben megelégedtek-é az emberek 2—3 százalékos jutalékkal, de a tanú azt. válaszolja, hogy ilyen kis provízióra csak banküzletekben dolgoztak, de az áruüzletben és speciálisan mozdonyok szállításánál 50 százalékos haszon is mutatkozott. A tanú ezután még kijelenti, hogy Lustig, aki Berlinben hivatalos állást töltőit be, nem akart közvetlenül az előtérbe lépni és „strohmanr.ok“-kal dolgozott. Ilymódon a jutalék négyötödét bezsebelhette. Elsősorban mint Lustig Hugó részesedett- azután kapott belőle a Hardv és Co. bankiizlet. amelynek Luftig volt a tulajdonosa, azt*táti Lustig másik bankja, az Ostpreussisólm Bank s Wölf-'Zittelmann, mint, Lustig alkalmazottja kapta a negyedik ötödöt, mig az ötödik ötöd a Bohdy-ceoportuak jutott. In autonómia. megadását §s a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerzidis megfestését sürgette S ífer János az országos képviselőtestület költségvetési vitáiéban Igfau, éévémber 19. A Striferny-pör tegnap' délutáni folytatólagos társjyálőéán eaéhzáciés tanu- vabemások hangzót'.a k él. Ludwig József dr. mérnök, á prágai íséfi kereskedelmi akadémia tánáfh á Hátik miniszteri tasid- eéos állítólagos memorandumáról beszelt. Előbb asóiübáin. Hátik jelieméről tett tenuv.ili•mröst. Elmondja a tanú, hogy Stejskal Ferenc volt ssénbáhyahilajdoiiost évek óta ismeri, mert fiának nevetője volt. Amikor azután i fiatal Stejskal felkerült a kereskedelmi akad óm ián. ott kellett hagynia a nevelői állást. Ekkor azonban szakértőként alkalmazta Stejsfcal a maga váiia:a- tai'ban. Kijelenti, hogy Hátik még mint a va.su tiigyi miuisitérhrm aktív tisztviselője alkalmazottja, volt Sfcjsfotlnkk, akitől havonta, 50.000 koronái kapott. Stegskol panaszkodott is ean'.att. Elnök; Milyen munkát végzett ezért Haíik? A fcauu azt feleli, hogy Hajlik eát a pénzt- korrupciós okokból kapta, mert ő közvetítette Síejékaínak a imitejopitsi széit- iizletet. A tanú úgy véli, hogy Stejskál, aki kiszökött külföldre* aligha fog megjelenni belföldi bíróság élőit. Kijelenti még, hogy egyizben jelen volt, araikor Stejskál kifizette az összeget Maliknak. Végül megjegyzi, hogy hangsúlyozni kell, hogy Stejíkalnak respektusa volt Stribruy Györggyel szemben. Ezután Bondy Károly nagybirtokos, Bondy Leó volt prágai kereskedelmi és ipáítikáimái'ai elnök fia tett tanUvaiLlctílást; Itób.’mas írásbeli auyágdal fölszerelve kezd bele vaíleirnlásába. Elmondja, hegy részvénytársasága, amelyben köt fivdí'én kiviül még Taxiséiig Oszkár igazgató s a z időközb en el halt fíoxxbioek Bohuelav voótek érdekelve, a berlini vagónszálüíás ügyében üzleti összeköttetésbe lépett a Lustig-csoporttál s később a berlini Arons és Wáither céggél g elmondja, hogy Lustig Hugó hogyan osztotta el az üzletből folyó províziót, A tanú 1920-ban elutazott . Lustighoz Berlinbe s elmondotta neki, hogy a csehszlovák államvás- utaknak sürgősen vasúti kocsikra van szükségük. Lustiggal Szóbeli megállapodása volt a társaságnak, a,tanú apjának, Bondy kamarai telhökhfek_a tanácsára. Lnstiguak eleinte nem volt nagy kedve a dolokhoz, később azonban értesítette a részvénytársaságot, hogy, lehetséges lesz a vagónszállitást megszerezni. Taussig, akit megbíztak ezzel az üggyel, a vas- utiigyi minisztériumban szóbeli ajánlatot tett. Az ügy megindult. Taussig elutazott Berlinbe, 1920. július 29-én visszaérkezett ohuan á másnap felment a váeutŐgyi minisztériumba. Taüesig a Vagonokat darahonkinf 3000 márkával olcsóbban kináítm A tanú ezután kijelenti, hogy Schiffel és Alvers- lebennel, az Áréns és Wált-er cég képviselőivel Prágábáíi tárgyalt s amikor mindkét érdekelt interveniált a minisztériumban, ö valószínülég a Zsivncsztexftzká Bankában volt azalatt. Hagy kivel tárgyaltak azok s mit mondtak az intervencióról, arra már nem tud visszaemlékezni: Vájjon Táncéig Hálával, vagy Malikkal tárgyalt-e, azt a tabu nem tudja, Az ügyről azután tovább tárgyaltak, de ekkor az Arons és Walther eég arra a belátásra jutott, hogy jobb lesz megegyezni a Lustig-esöporttal s a hasznot megfelezni. De mindjárt azt is megjegyzi, hogy az elszámolásnál Lustig nem volt túlságosan tekintettel a Bondy-csoport érdekeire. Majd tovább folytatja vallomását: Kijelenti, hogy rendkívül meg volt lépve, amikor a Strlbrny- pör folyamán a hivatalos elszámolásból nugíuJ- ta, hogy a jutalék 1Í.5 millió márkát tett ki Lustig csak 10 millióval számolt el, amelytől az Arons és Walther cég a maga és Sichrovsky számiájára az összeg felét kapta; A fennmaradt öt millióból Lustig még 600.000 márkát „diszkrét kiadásokéra vont le. A 4.4 millióból a Bondy- csoport 20 százalékot, azaz 800-000 márkát kapott. Stribruy azt kérdezi a tanútól, vájjon nem Vészfegett-ek-ó meg tisztviselőkét ajiuníékókkal, de a tárni azt Vál&ezóija, hogy egyes személyekre nem gondoltak áz elszártyomó részét a mágyafofeáágl egyesületekkel való erőmérkőzééek képezik? Avagy azt sem tudja, hogy úgy a szlovák, mint a nii egyesületeink a magyarországi csdpátók vondégsze- repiééeinók kÖéZöűhétib' fejlődésüket? $ azt sem tudja, hogy itt Prágában milyen magasra értékelik a magyarországi labdámgáéí. úszást, tornát és atlétikát? Dehogy néfri tudja! Nagyon jól ismeri ezeket a viszonyokat, csakhogy elvakul tsá.gábán, tdDóft nacionalizmusában mindén koronát adott. — Ha az állam ideadta volna nekünk ezt at összegét. — folytatta. — akkor ma könnyébh lenne a helyzetünk s az utaink- éö kórházairik is rendben lennének. Most- itt. van a kedvező alkalmunk, hogy kifejezésre juttassuk szándékunkat. Itt az alkalom, hogy demonstratíve foglaljunk állást és igy juttassuk kifejezésre Prágának kívánságainkat Ha együttesen, demonstratíve lépünk lel. akikor Prágának kinyithatjuk a szemét. Giller dr. ezután a csehszlovák -magyar kereskedelmi szerződés megkötését, sürgette. Csehszlovákia azelőtt Magyarországgal két és- fél milliárd korona értékben forgalmat, csinált, mig most a különböző kompenzációs üzletekkel éz az összeg 120—130 millió koronára apadt, A kivitel tekintélyes része pedig Szkrvenszkó részéről történt. A kereskedelmi szerződés hiánya miatt első* sorban a szlovenszkói vasipar és faipar megy tönkre. Még 1980-ban százezer vagon tűzifát- sZáflitott ki Csehszlovákia,' illetve Szíóveoszkó Magyar- országra, ma pedig a magyarországi piacot a dzloveneakói tűzifa helyett. Románia foglalta, el. Giller dr. ezután azt fejtegette, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi viszony helyreállítására az iniciativának innen, az országos képviselőtestületből kell kiindulnia. Nem állítom azt, hogy Szlovenszkó bajain — mondotta Giller — a kereskedelmi szerződések minden tekintetben segitenének, azonban bizonyos, hogy Szlovenszkó gazdasági helyzete megjavulna, ha Magyarországgal ismét, kereskedelmi szerződéses állapotban lenne. Giller János dr. végül a csehézlövák^ma.gyaá kereskedelmi- szerződést sürgető határozati javaslatának benyújtása után bejelentette; hogy a költségvetést általánosságban sem fogadja él Giller után Lástovka dr. egyetemi tanár, agrárpárti képviselő reflektált Flensclimanú Gyula dr. országos keresztényszocialista párti beszédére s megállapította, hogy a nagyzsupa-rendszer tényleg jobban feleli meg a decentralizációs törekvéseknek, mert az országos képviselőtestület, sem az országos választmány, a nagy felüléi miatt »é-m tud elég gyors és áttekintő közigazgatást biztosítani. Pozsony, november 19. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy az országos képviselőtestület ülésén Giller János dr. magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő is felszólalt. Giller beszédében elsősorban az autonómia kérdésére tért ki. — Négy évvel ezelőtt, amikor először jelentünk meg ebben a. teremben —- mondotta egyebek közt — ünnepélyes deklarációt olvastunk fel, amelyben azt vallottük. hogy a decentralizáció hivei vagyunk és ebből a kiindulási alapból, amit az országos képviselőtestület, jelentett akkor szemünkben, kiépítjük Szlovenszkó autonómiáját. Mi a szlovenszkói patriotizmus alapján állunk, j de meg kell kapnunk azt, ami bennünket í illet. Nem érhet bennünket az a vád, hogy nem se- ( gitéttünk a szlovák néppártnak az autonómia. | harcában. Mi néhányszor megszavaztuk az or-; szagos költségvetést előlegezett bizalommal, s ■ lia most a költségvetés ellen vagyunk, ügy cn-; nek megvannak a speciális okai. Mi négy ^évvel ezelőtt megmondtuk, hogy nem lesz' alkal-: más ez az önkormányzat az autonómia eliiyé- j résére. Giller János dr. ezután a szlovák néppárti j képviselőkhöz fordulva mondotta a következő* i két: — Az utóbbi négy év alatt az önök lelkében is változások történtek. i Ma közelebb állnak önök is ahhoz, amit mi gondoltunk autonómia alatt. De ha önök akkor íörékvéseinket nem hiiisi- í tották volna üteg mindig olcsó, betegéé kompromisszumokkal, e nem felejtették volna el nagynevű szlovák vezérüknek — akinek akkor még hatalom volt a kezében — intelmeit, akkor az autonómia ügye ma jobban állna. A népgyü- léseiken most is azt hangoztatják, hogy az autonómia terebélyes fája, ha megvalósul, csak a szlovákságnak fog virágozni. Giller ezután visszatér Káílay dr. előadó jelentésére. Egy új kifejezést is hallottunk a vita során: a költségvetés mérlegtechnikái szempontból megállja a helyét és elfogadható. Ez is egy uj áfiümog kijelentés. A költségvetés lényege az igazságtalansága. Kénytelenek vagyunk a költségvetés 60—70 százalékában olyan kiadásokat magunkra vállalni, amelyek a történelmi országok költségvetésében egyáltalában nem szerepeinek. Nemcsak a jog, de ezenkívül az erkölcsi igazság is mellettünk áll. Szlovoííszkó önhibájából kiéül jutott ebbe á súlyos gazdasági helyzetbe, s Szlovenszkó lakosságának elszegényedését mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy Csehszlovákiába ti a bankokban és takarékpénztárakban mintegy ötven milliárd betétje van a lakosságnak, ebből az összegből azonban Szlovenszkó és R'uszim szkó lakosságúra csak 8 százalék esik. Giller dr. ezután részletesen foglalkozik azzal, hogy az egyes bankok veszteségei során milyen veszteségek érték magát áz államot is, amely a különböző bankoknák 800.000 millió ellen tör, ami magyar! Az utolsó esemény, az ,,Éíőre“ feloszlatásáról kitalált mese s áz ezzel kapcsolatos müfel- háböródás azonban leleplezte á ligának igá.íi arculatát s az illetékes fórumok is láthatják, hogy a liga akciói ártanak nemcsak a sportnak, hanem a két ország közötti politikai érintkezésnek is. Ezek után csak azt üzenjük a Slovenská Ligának: El a kezekkel a sporttói! A sportban nincsen helye a politikának! Speciális fénökő és fenoszij: Automatikusán élesíti a pengét, A kifogástalan bóróteálkó* zást lehetővé tész'i, Kapható minden parfümériában, drogériában és acéláruüzletben, Allegro D. ENQEL Prafia, Zateeká 8. Brafislava, Masarykovö nádi. 6. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Budanesf, IV* Egjjrfeteffl utéa 6 Szép tiszta szobák. - Az Étterem és Kávéházban cigányzene. Az E r z s é b e t * p i n c e a főváros legszebb sörözője, revier rendszer. ©S«$6 polgári áraBs! Figyelmes kiszolgálást j 5
