Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-18 / 263. (3076.) szám
2 t>r\gai-Ma(Aar-hirlai> A szlovenszkói költségvetés redukálását és az adóanomáliák sürgős meiszüntetését követelik a magyar szónokok a szlovenszkói tartománygyülésben Jaross Andor és Aiapy Gyula dr. éles Kritikában részesítették a költségvetési tervet Pozsony, november 17. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Szerdán délután 4 órakor folytatta Szlovenszkó' országos képviselőtestülete az országos költségvetés tárgyalását. Bucsek Mátyás (szlovák népipárti) a kiegyenlítési alapnak négy és félmillióval való fölemelését követelte. (Hír szerint a szlovák néppárt e feltétel teljesítéséhez köti a költségvetés elfogadását). Vidra (kommunista) a csapi közállapotokat tette szóvá s élesen kritizálta a járási főnökök és jegyzők eljárását. Jaross Andor felszólalása féle adófizető van: olyan, aki tudna, de nem akar fizetni, és olyan, aki akarna, de nem ■tud eleget tenni adófizetési kötelezettségeinek. A szónok példákat sorol föl a tétel gyakorlati alkalmazásának visszásságaira, rámutat különösen a mezőgazdasági rétegek nehéz helyzetére. Példákon mutatja ki, hogy egyes adóárverések az állam részére nem hozták meg a várt bevételt, ellenben az adóalany exisztenciáját s a jövőben való adózási képességét kérdésessé tették. Néhány évvel ezelőtt az adózás még nem volt ilyen súlyos probléma, amikor például Benos külügyminiszter egy angol publicista előtt kijelentette, hogy a magyar földműves a köztársaság legjobb adófizetője. Ma is szívesen fizet, ha tud- Nem szükséges erre kényszeríteni, mert a magyar földműves tudja, hogy az adó egy tálból eszik a gazdával. Kár a magyar földművesnél is azt a föltevést érvényesíteni, hogy tudna, de nem akar fizetni, mert a gazdaosztály jó- részének a multévi terrméskatasztrófa miatt az idén seim maradt fölösleges pénze. A szónok bejelenti, hogy az országrész költségvetését nem fogadja el s az alábbi határozati javaslatokat terjeszti be: Mondja ki az országos képviselőtestület: Felír a pénzügyminiszterhez; az eladósodott birtokO'&oszttály adójának lefizetésére moratórium engedélyezése érdekében. Felír a pénzügyminiszterhez a nagycsaládu (négy gyermeknél többel biró) birtokos és bérlő családok adóhátralékainak adó- amnesztia utján való egészben vagy részben való leiratá'Sa érdekében. Felír a pénzügyminiszterhez, hogy az önhibájukon kívül súlyos gazdasági körülmények közé jutott, munkások nélkül dolgozó kisiparosok és kiskereskedők adóhátralékaikat a járási iparfcársul'at vagv kereskedelmi grémium meghallgatásával felülvizsgálják és a behajihatadaniká vált adókat kamataikkal együtt leíratják. Az úgynevezett repülő ad ó-bizottságok be- Síüntetendők és az adóbehajtások a normális módon folytatandók. Erre nézve az országos képviselőtestület felír a pénzügyminiszterihez. Megkeresi a pénzügyi vezérigazgatóságot, hogy intézkedjék a telekkönyvi birtokváltozásoknak a kataszteri birtokivekben leendő sürgős keresztülvezetéséröl, hogy igy a földadó helyes kivetési alapja megállapítható legyen. A csütörtöki ülés Pozsony, november 17. (Pozsonyi szerkesztőségünk teleícujelentése.) A szlovenszkói országos képviselő;esiület mai ülését délelőtt negyedtizenegy órakor nyitotta meg Országh József országos elnök. Az első szónok Drahovszky szociáldemokrata volt, aki az agrárpárt szlovenszkói működését támadta. Szerinte ez a párt az oka annak, hogy a szlovenszkói földművesek sanyarú helyzetbe kerültek. Rzután Hornyák ruszin agrár és Gerda agrárpárti tarlománygyülési képviselők szólaltak fel, akik természetesen elfogadták a költség- vetést. Déli egy órakor az országos elnök a lartományigyülés folytatását délután négy órára halasztotta. Jaross Andor (magyar nemzeti párti) beszéde elején leszegzi, hogy Kállay József dr., a költségvetés előadója kétórás expozéjában tulajdonképpen ellenzéki izü beszédet mon dotl. Majd találóan jellemzi Szlovenszkó speciális nehéz helyzetét a világgazdasági válságban. S utalt arra, hogy a közjogi testületek költségvetései eddig még nem számoltak a megnehezült pénzügyi viszonyokkal- Szlo- venskó 1933. évi költségvetése is iskolapéldája ennek. Ez a költségvetés csak a papiroson kitűzött célt nézi, a régi számszerüségek mesgyéjét járja és mivel minden költségvetésnek — mely különösen kormányhatósági jóváhagyást igényel — egyensúlyban kell lennie, tehát itt is meg van a papiros-egyensúly. A keret olyan, mintha nemi is lenne gazdasági válság, pedig- 1932-ben a fedezetlen hiány 87 milliót tett ki, addig 1933-ban ez 109 millióra emelkedik. A befektetések tekintetbe vételével az összes fedezetlen hiány 1932--ben 17(6 millió volt, 1983-ra pedig 194 milliót tenne ki. Ma már — úgy mond — alig akad józan ember, aki be ne látná, hogy a köznek nyuj- ’n' tolt legnagyobb segítség nem a szubvenció, az alamizsna és bármely közsegély, hanem a közteher bármiiyfajta csökken ése. Minden magánháztartás és magángazdaság ma már oly redukált értékkel dolgozik, hogy a termelési költség 70—80 százalékát a közterhek teszik ki. Nem kell hozzá magyarázat, hogy ez a helyzet fenn nem tartható. A közterhek tehát feltétlen csökkentendők- Egyénenként ezt mindenki elismeri, de kellek ti ve a közjogi testületek m-ágis mereven ragaszkodnak eddigi gazdasági kereteikhez- A költségvetés szükséglet-tételeiből több mint 50 millió szubvenció jellegű adomány, tehát olyan természetű, mely egyes egyedek, vagy társulások sorsán hivatott javítani. Kollektív érték csak elfogulatlan, politikai protekciómentes kiosztás esetén lehet. Ez a költségvetés nem lesz keret a jövő év gazdálkodásához, mert a realizálható százalék és a papiros szám ok között olyan különbség fog kialakulni, mely méltatlan egy magas közjogi testület előrelátó judicklímához. A költségvetést nem fogadja el s a következő határozati javaslatot terjeszti az országos képviselőtestület elé: Mondja ki az országos képviselőtestület, hogy 1. az országos választmány által ors^á- “ gos képviselőtestület elé terjesztett 1933. évre szóló kölségvetóst gazdasági miegfon- tolás alapján nem fogadja el. 2. Utasítja az országos választmányt, hogy újból kidolgozott költségvetésit terjesszen egy későbbi időpontban az országos képviselőtestület elé, mely számolva a lakosság teherviselő képességének csökkenésével és a mai pénzügyi viszonyokkal, az országos pőtadóteher leszállítását feszá lehetővé. (Nagy taps a magyarság pártjai padjaiban) Jaross Andor után Fehér Mátyás (szociáldemokrata) szólalt fel magyar nyelven a rokkantak és ellátatlanok támogalása érdekében. fUaPF föSsiőlaSása Ala.py Gyula dr. (országos kenesztényszo- cialdista párti) beszédében abból indult ki, hogy a'z országos költségvetés legfőbb bévé- j teli forrása az országos pótadó. Az adózás I kérdése szerinte soha nem jeled tett akkora | problémát, mint ma. Hibáztatja az adóbehaj- i tás elvi alapjául szolgáló ama tételt, hogy az adóhátralék emelkedése folytán nagyobb eréilyel kell folytatni a behajtást, mivel kétGömbös; Ment Magyarországonmulik, bogy a szomszédországokkal még nem jött létre a barátságos atmoszféra Olaszország a magyar kormányt a magyar mezágazdaság megsegítésében hathatósan támogatós fogtó — I magyar külügyi bizottság ülése Budapest, november 17. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A képviselőiház külügyi bizottsága Pékár Gyula elnöklésével ülést tartott, amelyen Puky Endre külügyiminiszteren kívül jelen volt Gömbös miniszterelnök és Fabinyi kereskedelemügyi miniszter. Eckhardt Tibor dr. meginterpcHálta a külügyminisztert a bukaresti magyarellenes tüntetések és zavargások ügyében. Puky Endre külügyminiszter részletesen válaszolt a felszólalásra. Kijelentette, hegy amint a magyar kormány értesült a bukaresti tüntetésről, bukaresti követsége ú ján tiltakozott a román kormánynál és megkérdezte a román kormányt, mi yen intézkedéseiket fog tenni a tüntetések megakadályozására. A magyar kormány közbelépése óta újabb tüntetés nem történt. A bizottság a külügyminiszter válaszát helyeslőén vette tudomásul. Illés József dr. interpellációjára Gömbös miniszterelnök ismertette a bizottság előtt a magyar kormány irányelveit az általános kül* politika tekintetében. Elsősorban olaszországi látogatásáról beszélt. Megál-iápitoMa, hogy utjának az udvariassági aktuson kívül gazdasági célja volt, hogy megsegítse a magyar mezőgazdaságot az olaszországi kivitel lehetőségével. Gömbös ezután a szomszéd országokról való kapcsolatokról beszélt és súlyt helyezett annak megállapítására, hogy a szomszéd országokkal barátságos atmoszférát keres. Nem 3Iagyarországon mű ik — mondotta — hogy ez az atmoszféra gazdasági vonatkozásban egyes viszonylatokban még nem jött létre. A leszerelési kérdésiben a miniszterelnök megismételte a képviseiőiház plénuma előtt már kifejlett megállapításait és leszögezte, begy Magyarország igényeit tekintetbe véve Olaszország volt az első, aifnely a -revízió, valamint a leszerelés kérdésében nyíltan állást foglalt Bejelentette, hogy Mussolinival való tanácskozásai során a közeljövőben napirendre kerülő összes nemzetközi problémákat, igy a világgazdasági konferencia és a keleti jóvátétel kérdéseit b megtárgyalta és kölcsönösen mogáUapi- tották hogy a két ország külpolitikája tekintetében ezen kérdésekben teljes összhang uralkodik A miniszterelnök ‘befejezésül hangsúlyozta, hogy bírja az olasz kormány megnyugtató kijelentését arról, hogy a gazdasági kapcsolatok fokozatos jelentőségét Olaszország elismeri és a magyar kormányt a magyar mezőgazdaság megsegítését célzó kivételes intézkedésekkel hathatósan támogatni fogja. Gömbös végül a pápánál tett látogatásáról számolt be és kijelentette, hogy azt I a meggyőződést szerezte, hogy Magyaror- j szag a pápánál mindenkor meghallgatásra ! és megértésre találhat. Eckhardt Tibor örömét fejezte, ki a miniszterelnök bejelentései felett és megállapította, hogy Gömbös miniszterelnök aiz olasz-magyar barátsági szerződést immár kimélyitette gazdasági tartalommal. Hasonló értelemben szólalt fel Wolff Károly, aki különösen kiemelte a pápánál való látogatás fontosságát, majd Poyer Károly és Buehinger Manó szociáldemokrata képviselők helyeselték, hogy a miniszterelnök a reál- politika utján indult el és sürgették a szomszéd országokkal való viszony kifejPozsony, november 17. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A szlovenszkói országos képviselőtestület szerdád ülésének külön szenzációja volt, hogy az országos elnöki székben Országh József országos elnök ült, akinek huzamosabb szabadságát hivatalosan beje- lenteóté'k és akinek távozásáról nemrég eddig hivatalosan meg nem cáfolt hírek kerültek a napi és heti sajtóba. Az a tény, hogy Országh József országos elnök félbeszakította betegszabadságát és orvosainak egyenes tilalma dacára beült szerdán a tartomány gyűlés elnöki bársonyszékébe, azt jelenti, hogy a kulisszák mögött történt valami, amit a nyilvánosság talán csak később vagy egyáltalán nem fog megtudni. Országh József meg akarja mulatni, hogy igenis nem megy, hogy nem beteg, élő cáfolat akar lenni a lancirozott híreikre. Az, hogy Sláviik György dr- volt belügyminiszter lenne az utóda, egyelőre legalább már osak azért is lehetetlen, mert először Sláviknak le kellene mondania képviselői míandáfumáról és csak ha egy évig nem képviselő, akkor 1 lehelne Szlovenszkó országos elnöke. lesztését Biró Pád egységespárti képviselő szólalt még fel. Utána újból Gömbös miniszterelnök állóit fel szólásra. Bejelentene, bogy Magyarország keresi az összeköttetést a szomszéd államokkal és legutóbb az osztrák felelős tényezőket meghívta Budapestre, hogy véglegesen szabályozzák a magyar-osztrák gazdasági viszonyt. Végül Pékár Gyula elnök leszögezte, hogy Gömbös miniszterelnök bejelentései a bizottságban általános helyesléssel találkoztak. Becs, november 17. A Magyarországgal való kereskedelmi szerződés nélküli állapot megszüntetése céljából a napokban Winkler alkancellár Budapestre utazik, hogy személyesen megtárgyalja a felmerült nehézségeket. Az Országh körüli kombinációknál még érdekesebb az, ami az egyik országos alelnöki állás körül folyik. Szlovenszkó egyik országos áléinöke Jesensky János dr., az ismert szlovák költő, a másik Sekács János dr. volt zsupán. Sekács János dr.-ról néhány hónappal ezelőtt Ilire járt, hogy Prágába helyezték át, ahol a belügyminisztériumban szántak számára fontos pozíciót. Ezt a hirt is megcáfolták, a helyzet ma megint az, hogy Sekács dr.-nak tényleg mennie kell Prágába. Sekács dr. azonban beavatott helyről szerzett információnk szerint nem akar Prágába menni. Egyelőre három havi betegszabadságra ment és tény az, hogy a szerdai tarto- mánygyülésen már nemi jelent meg. Sekács dr. helyére már vám is utód. Dula Igor dr. kormlányfötanácsos, aki nagyon ügyes diplomata és érti a módját annak, hogy a szlovák politikában hogyan kell keverni a — kártyát. Hir szerint rövidesen betöltik Sekács dr. ölökét, a másodelnö- ki széket Dula Igor dr.-ral és ‘ha Sekács dr. vonakodna elfoglalni előkelő prágai pozícióját, úgy nyugállományba fog kerülni. Miéri jeleni meg Országh országos elmük és miéri nem jeleni meg Sekács országos a-eínök az országos hépvZselőtes- iatei szerdai ülésén? A szlovák politikai élei kulisszaiilkaiból r A i / 1932 november 18, péntek. 11— ii ii ——i—«*—I—ii ■
