Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-17 / 262. (3075.) szám

10 1932 iwvemibeír 17, cBflt&rt^k. (•) Kenossey Kálmán dr. előadása Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: PeLlemó-Fesety Edit kiálliitáea keretében élvezetes előadást tartott Ke- nessey Kálmán dr. megértő, leUkes közönség előtt a Kultúrpalotában. A tudás előadóinak témája r^A szép, minit életformáié erő“ volt. Az élet három fő- fanmája a tudás, e jóság és a szépség: erről raőlott az előadd s hosszasabban fogilailkoaott a szépség problémájával, maijd a művész és a közönség kon- zsenialitásáról beszélt. A tantialmeB előadást öröm­mé! hallgatta a közönség. (•) Schüle A. Gusztáv képkiállitása Nyltrán. Nyítirai tudósítónk jelenti: A városháza nagyter­mébe® a közeli napokban gyűjteményes kópkáálli- tást rendez Schüle A. Gusztáv nyitrai akadémiai festőművész, aki hosszabb külföldi taoulimányutjá­rói tért most vissza. E kiállításán mutatja be újabb alkotásait. Scihüile neve Sajfovemsakó határán tuil is ismert és legutóbbi prágai kiállítása alkalmával a kritika melegen fogadta, sőt az egyébként hűvös prágai közönség is ehsme réssel adózott művésze­tének. Söhüle ez alkalommal mintegy 50 olaj-, akva- rell-, pasztellképpel és néhány tnsrajazal szerepel. A kiállítás elé élénk érdeklődéssed tekint Nyíltra müértő közönsége. (*) Vasárnap tartják meg az elmaradt templomi hangversenyt Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi Szent András-főtemplomban elhelyezett hadiemlékmü javára, — amely szobor- ce.oportozatn.ak Bereez Gyula szobrászművész az alkotója, — az egyházközség nagyszabású hang­versenyt tervezett két héttel ezelőtt, előkelő mű­vészek közreműködésével. A hangversenyt közbe­jött akadályok miatt neon lehetett megtartani. A nagyszabásúnak Ígérkező s művészi szempontból elsőrangú hangversenyt most vasárnap, 20-án tartják meg, délután 6 órai kezdettel. Magasnivöju! hangversenyszámok keretében fellép: Farkas Már­ta hegedümüvésznő, Molecz Margit énekmüvésznő és Schmidtkauer Lajos orgonaművész. A hang­verseny Lránt nemcsak Komáromban, hanem széles környékén is hatalmas érdeklődés nyilvánul meg­o A Kleist-dij idei nyertesei. Berlini jelentés i szerint a Kleist-alapítvány 1932. évi bizalmi bírája, ZLegel Erich hamburgi intendáns az ezévi dijat két egyforma részre osztotta Rióba rd Biliinger Rauhnadhit című színdarabja és Elee Lasker Schiller iréi munkássága köoött. Biliinger osztrák, köze­lebbről tiiroli író és színdarabjai a tiroli népéi et démoni, szenvedélyes vonásait ábrázolják. A Rauih- nachtben sok az egzotikus eredetű babona. Beliin- ger legújabb drámáját Berlinben egy pairaszrt-együt­tes játszotta esi. Ezenkívül dicséretet kapott Walter Bauer és Anna Gmeyer Aanitomotabuiffet című ,,Volketück“-je, ami azonban nem a magyar érte­lemben való népszínmű, hanem szociális tenden­ciájú külvárosi darab. Else Lasker Sohüier mint regényíró szerzett évtizedes munkásságával érde­meket. (•) A komáromi Katolikus Legényegylet filléres­ig estje. Komáromi tudósítónk jedemti: A Katolikus Legényegyletnek , kiváló műkedvelő gárdája van. amely minden szezonban többször is hallat magáról s ügyes előadások rendezésével élénkíti a komáro­mi kulturéiefet. Évad-eleji rendezése egy „filléres- est" keretében igen sikerült. Zsúfolt ház tapsolta végiig e jól előadott egyfelvonásosokat. Kaibarétré- • fáit, vidám ötletek kerültek előadásra, amelyekbe® : sztárként Balogh Kálmán játszott nagy sikerrel, de a gárda minden egyes tagja: Balog Hús, Nyáry Jó­zsef, Habara Vilmos, Heron József, Fritz Rudolf, Kadlicsek István, Gonda János, Kuszola József, Gergely Ella, Ivanics Manci és Pir&titz Manci is ki­vette részét a sikerből. A filléres délután me"ren­dezésének érdeme Kreschka Károlyné, mig Zom- bory Györgyöt ügyes konferáiásáért érte dicséret. O Kiadták a francia akadémia nagydijait. Pa­risból jelentik, hogy a francia akadémia az idei irodalmi nagydijait Franc Nobain költőnek, a re­génydijat Jacques Ghardonme-nak ítélte. Franc No­haint különösen az Action Framcalse és a Figaro irodalmi rovatában ünneplik, mint a jelenkor leg­nagyobb francia költőjét. Ha ebben van is némi túlzás, kétségtelen, hogy nyelvének és verselésé­nek tisztaságával Franc Nobain ma csaknem egye­dül álL Költeményeiből gyöngéd, csiszolt elegancia, .szellemesség és rokokó-báj árad. Mintha Viotor Hugó és a romantika meg eem született volna, Franc Nobain ott folytatja a költészetet, ahol a tizennyolcadik század kedves csevegői, a, Dorat-k és a Gres&et-k abbahagyták. Kitüntetése nagy ölö­met szerez a hagyományos francia szellem hívei­nek. Jacques Obardonne. a regényíró, viszont ger­mán módra vívódó, önelemző lélek. Könyveit az i aprólékos, árnyalatokban elmerülő lélekrajz jel­lemzi. Regényei kivétel nélkül a házasság problé­májával foglalkoznak Legkiválóbb müve: Eve, ou le jounnal interrompu. amelyben valamennyi írói jó tulajdonsága megtalálható. Hajápolás, haifestés, tartós ondulálás előtt ajánlatos a haját nálunk megvizsgáltatni. Fejbőr-, aro- és ' kézápolás legrégibb é* legjobb szakismerője: Béres Mihály, rtoílce, Fö-u. 85. (Andrássy palota.) Ingyen tanácsadás I Szolid árak 1 (*) Vidám cserkészélet Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi gimnázium kiváló cserkészcsapata, — mint minden évben, úgy most is, — megrendezi vidám cserkészestjét. A cserké­szek, — akik rendszeresen lépnek föl egy őszi és egy tavaszi előadás keretében, — bebizonyították i már régen rátermettségüket a műkedvelői szín­játszás terén s tanáraik és parancsnokaik irányí­tásával erősen készülnek a vidám cserkészcetre, amelynek műsorát Borka Géza dr. színpadi tréfái, Zsolnai Béla egyfelvonásos színdarabja, tábortűz, zene, ének, pantomim alkotják. Az előadást kétezer is megtartják: 19-ón ér 20-án. ra^^-AlAGVAR-HIELAa Közcíazda.sácP r „Nem a közgazdaság van a valutáért, liánéin a valuta a közgazdaságért** Prága, november 16. Ax ipar és kereste-j delemügyi minisztérium ax üveggyártó ipa­rosokat ankétra hívta meg, amely ezekben a napáidban zajlott la Az ankéten ax üveggyár­tási ipar valamennyi szakmája képviseltette magát. Matousek dr. kereskedelemügyi miniszter megnyitó beszédében az ankét célját abban jelölte meg, hogy a kormánytényezők megis­merni kívánják ennek a termelési szakmá­nak a véleményét, hogy a kormány éhhez szabhassa ipari és kereskedelmi politikáját. Hasonló értekezletet fognak tartani a legkö­zelebbi időben más termelési szakmák kép­viselőivel is. Heller, ax üvegiparosok gazdasági szövet­ségének elnöke besxódében különösen azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági viszonyok ja­vulásának legnagyobb akadálya a nemzetköz^ kereskedelem túlságos megkötöttsége és minden eszköxzel való korlátozása. Nem sza­bad ugyanis abból ax elviből kiindulni, hogy a közgazdaság van a valuta érdekében. Az igazság az ellenkező oldalon van, hogy tud­niillik a valuta van a közgazdasági élet érdeké­ben. Nem merül ugyan kétség ahhoz, hogy a csehszlovák valuta stabilitását mindenkép­pen fenn kell tártán i, azonban bizonyos, hogy a csehszlovák valuta teljesen stabil maradt volna a drákói devizarendeletek nélkül is. A szónok a leghatározottabban visszautasí­totta azt a kényelmes álláspontot, hogy Csehszlovákia nagyon kis állam ahhoz, hogy a devizagazdálkodás terén kezdemé­nyező lépéseket tegyen és igy a nagy ál­lamokkal együtt végiig kell csinálnia mind­azt, amjit helyetelemnek tart. Mert a cseh­szlovák kormánynak igenis módja van a kezdeményezésre azáltal, hogy például ab­beli készségét nyilvánítja meg, hogy a de­viza és kon'tdngentálási rendszert beszün­teti azokkal az államokkal szemben, ame­lyek a csehszlovákiai áruval szemben ugyancsak beszüntetik a devizakorlátozá­sokat. Exxel a nagyvonalú intézkedéssel a kiviteli iparon mindennél jobban lelhetne segíteni. Tvrdy, a szövetség igazgatója, azt hangsú­lyozta, hogy az üvegiparban a munkanélküli­ség a legnagyobb, ameunyüben 1000 üveg­ipari munkás közül 250 kereset nélkül van, vagyis a munkások negyedrésze munkanél­küli. Az idei üvegipari kivit©] értékben alig a harmada az 1029. évi kivitelnek. Különösen a fújt üveg kivitele esett vissza nagy mértékben. A két főelőadó beszédét követő nagyon élénk vita során igen sok érdekes és értékes megnyilatkozás történt. Valamennyi felszó­laló egyetért abban, hogy a kivitel érde­kében kell alapos munkát végeznie a kor­mánynak. Friedimann dr. a külügyminisztérium s Pe- routka dr. osztályvezető a kereskedelmi mi­nisztérium nevében megígérte, hogy az elő­adott 'követeléseket tudomásul veszi s Ma- töusek dr. miniszter is kijelentette, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy a kormány kellő figyelemben részesilse az üvegiparosok követeléseit. A helyzetükkel megelégedett molnárok panaszai Prága, november 16. A Cseh Nemzetgazda­sági Társaságnak ezekben a napokban tartott munkaülésén Zivanáky B. dr. prágai kereskedelmi kamarai vezértitkár a csehszlo­vákiai malomipar helyezetérői tartott előadást. A terjedelmes tanulmányiból azokat a rész­leteket ismertetjük az alábbiakban, amelyek­ben az előadó a malomipart érdeklő törvé­nyes intézkedésekkel foglalkozott. Az előadó szerint a siimulékony vámok rendszere, amelyet azonban a megengedett legmagasabb tételek korlátoznak, a gyakor­latban nem vált be s az árak alakulására je­lentősebb befolyást nem volt képes gyako­rolni. A malomipar a szilárd vámokat sokkal célszerűbb védőintézkedésnek tartja, ezeket a szilárd vámokat természetesen külön-külön kellene megszabni a gabonára és a lisztre. A belföldi malomipar védelme terén a leg- háthatósabbnak bizonyult a bel- és külföldi gabona kötelező őrléséről szóló törvény, melynek hatálya idején a külföldi liszt behozatalát a minimumra sikerült leszállí­tani s emellett a beliföldi piacokon a minőséget, árakat és mennyiséget illetően a legcseké­lyebb zavarok sem következtek be- Ezzel szem-ben a kenyérsütési törvény a gyakorlat­ban nem vált be s úgyszólván hatástalan ma- Tadt. Éppen azért a malomipar nnem helyez súlyt arra, hogy a kenyérsütési törvény ha­tályát január elsejétől visszaállítsák. A rozs alacsonyabb százalékban való kiőrlésének elrendelésétől ugyancsak kevés eredmény várható. Az őrlemény kivitelénél kiadott be­hozatali lapok nagyon jól beváltak. A beho­zatali lapok eltörlésére irányuló törekvések, amelyek tavasszal konkrét kormányjavaslat­ban jutottak kifejezésre, azt bizonyítják, hogy a behozatali lapok rendszerét az illeté­kes kormánykörök is tévesen értékelik. A malmoknak egyébként nem kell aggódniuk a tulajdonukban levő behozatali lapok értéke­sítése miatt, mert a külföldi búza behozata­lát előbb-utóbb meg kell engedni s a-kkor ezek a behozatali lapolk felhasználhatók. Egyébként a behozatali lapokkal való keres­kedelem centralizálására irányuló törekvése­ket helyeseiül kell. Az állami pénzügyek mai állapota mellett elkerülhetetlenül szükségesnek látszik a behozatali lapok kontingentálása az őrle­ményeknél, mint az például a malátánál máris megvan­A gabona-behozatalt engedélyező bizottság működése egészben véve kielégítette a ma­lomipar követeléseit, ami a külföldi gabona behozatali kontingensét illeti, azonban telje­sen csődöt mondott és számtalan panasz for­rása volt az engedélyezett kontingenseknek a belföldi érdekellek között való szétosztása. Ezért a malomipar örömmel üdvözli a gabo­nabehozatali szindikátus tevékenységét, amelyben a malomiparnak is megvan a saját képviselete s igy a molnárok autonóm szer­ve osztja ki a tagok között az engedélyezett mennyiséget. Nagy hiba azonban, hogy a gabonabehoza­tali szindikátus eddig egyáltalán nem adott behozatali engedélyt jóminőségü külföldi búzára s ez a tény a belföldi malomipar­nak nagy nehézségeket okoz, mert jómi­nőségü Lisztet nem tud előállítani. Ezenkívül a szindikátus a malmot megfelelő mennyiségű belföldi, úgynevezett pre-ferenci- ális búza vár sarlósára kötelezheti s eunek következte-ben a kü'fföldi gabona beszerzési lehetősége adott esetekben teljesen illuzóri- ussá válhatik. A molnárok tiltakozni kénytelenek a gabo- naszindi-kájtus mai szervezete ellen is, amelyben a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezeteknek döntő szavuk van. A molnárok elismerik azonban azt is. hogy a gabona szindikátus egyre nehezebb felada­tokkal kénytelen megbirkózni és hogy hely­zete súlyosabb, mi-nt a gaíboaalbehozatalt bizottságé volt, különösön amiatt, hogy a jó termés következtében kisebb mennyiségű behozatala engedőiyezhető, bár jó minőségű búzából talán még több kellene mint ta­valy. A malomipar egyébként a gabonabehoza- tal és kereskedelem teljes monopoliizálá- sától nem sok jót vár, mégha a monopolisz- tikus szerv maga a saját számlájára vásá­rolna bel- és külföldi gabonát, mert a ga­bona belföldi árait a világpiacoktól telje­sen elvonatkoztatni nem lehet. Az államoknak kölcsönös elzárkózása a csehszlovákiai malomiparnak igen jól jön és még jobb volna a helyzet, ha a belföldi pia­con uralkodó fékevesztebt árversenyt vala­miképpen letörni sikerülne. Különösen a közpénzekből fenntartott malmokra sok ilyen tárgyú panasz hangzik el. A molnárok egyébként attól tartanak, hogy a külállamokkal való normális kereskedel­mi kapcsolatok felvételié a malomiparnak csak ártalmára lehet, mert a külkereske­delmi engedmények leginkább a malom­ipar kárára tehetőik. A csehszlovák malomipar tehát — talán az egyedüli — termelési ág, amely Csehszlová­kiában örül a konti-nigenlálási rendszernek, a devizagazdálkodásnak és a külkereskedel­met korlátozó egyéb intézkedéseknek. Mert ezek árnyékában háznak a csehszlovák mol­nárok. És ezért veszik ma-guknak még azt a bátorságot is, hogy a kereskedelmi kapcsola­tok ujrafelvéiele ellen tiltakozzanak. A sovi­nizmusukról híres cseh molnárok most sem tagadták meg reakciós voltukat . . á Szervezkednek az érsekujvári kereskedők Két értékes előadás a kereskedők helyzetéről s az adőfrontról Érsekújvár, november 16. (Saját tudó6itónikjból.) Az érsekujvári kereskedők független grémiumának megalakulása már abban a stódluimlban van, hogy csupán a hatósági működési engedély hiányzik hoz­zá Két nappal ezelőtt az országos kereskedő-szer­vezet érsekujvári csoportja alakult meg s ebből az alkalomból a szlovenszkói kereskedő-társadalom két ismert tagja. Adler Kornél, a pozsonyi grémium ai- eénöke s Berkovics Leó titkár figyelemreméltó elő­adásokban ismertette a kereskedő-társadalom eu- Adler a-lelnök előadáséiban elsősorban az odóprob- Adler el elnök előadásában elsősorban az adóprob­lémákkal foglalkozott s rámutatott arra, hogy az adóhivatalokban uralkodó káosz az oka annak, hogy 1927 óla olyan fen-tasztikus méretekre emel­kedtek a kereskedők adóhátralékai. Mint kuriózu­mot említette meg. hogy a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóságon ezidő sze­rint 130.000 elintézetlen fellebbezés fekszik. Az adóhátralékok igen sok cselben teljesen behajt­hatatlanok. Ismer olyan tönkrement kereskedőt, kii ma szinte kizárólag könyöradományoíkiből tartja fenn megát s 420.000 koronás adóhátralékot tarta­nak nyilván az adószámláján. Egy zsolnai szálloda fehérneműjét elárverezték adóban s példáiul 100 abroszt, aminek minimális értéke 8—10.000 korona volt, 350 koronáért elkótyvetyéítek. Vagy má hasz­na van abból az államnak, ha egy kávéház adóban lefoglalt pezsgőjét nyil­vános árverésen — üvegenként 8—10 koronáért — vásárolják össze. Az egyik legelőkelőbb s legkorrektebb pozsonyi nagykereskedőnek — aki pediig 10 év alatt kimuta­tottá® 5 és fél millió adót űzetett be 8 aki a rész­letfizetési kötelese-itségeinek pontosan megfelelt — elvették többek között még a családi ékszereit is. Ekkor azonban váratlan fordulat történt. A po­zsonyi nagykereskedő bejelen ette a pénzügyi ható­ságoknak. hogy ha 24 órán bélül nem kapja vissza a családi ékszereit, nyomban bezárja és likvidálja az üzletét s elbocsátja tekintélyes számú alkalma­zottait. A családi ékszerek 24 órán belül a Lakásán vol tek. r Igen érdekes közléseket tett a szónok a forgalmi adó álalámyozásának régen függőben levő kérdésé­ről. Ismertette a már készen levő törvényjavasla­tot, amely szerint a textiláruk forgalmi adóját már a termelésnél kellene fizetni. Az uj törvénynek ok­tóber 1-én keüeiit volna életbe lépnie, azonban egyes nagyiparosok meggátolták a kereskedő­társadalomnak ezt a régi kívánságát. A pénzügyminisztériumban tett ígéret szerint ja­nuár 1-én mégis életbeléptei'k a forgalmi adó átalányozását. Ezután Berkovics titkár hívta fel szervezkedésre az érsekujvári kereskedőket, ekik meg is alakítot­ták a szlovenszkói kereskedők szabad szervezeté­nek érsekujvári csoportját Emelkedik a világ m ü s el yem-fogyasrtása. A világ másol vem lonmoiése ez -óv első kilenc hónapjában 352 millió fontot tett ki a múlt év megfelelő időszakának 345.5 millió font termelésével szemben. Különösen Japánban és Anigelországiban emelkedett erősen a mü- selyemtenmeLéá. míg a többi államiban in­kább csökkenés észlelhető. A gafconagyüjtés eredménye Oroszországban. Hi­vatalos szovjetjelentés szerint az októberi gabo gyűjtés eredménye még az előző havinál is gyen­gébb volt, amennyiben a havi előirányzatnak csak 566 százaléka gyűlt össze. Leggyengébb az ered­mény a szovjetgazdaságoknál, melyek az évi elő- i irányzatnak csupán 39.5 százalékát szállították be október végéig. November 1-ig az évi előirány­zatnak 55.8 százaléka szállíttatott le 11.4 miliő tonna mennyiségben. Ugyancsak kritikus a helyzet a burgonyabeszolgáltatásnál is, melyből október folyamán 1.7 millió tonna szállíttatott be, az elő­irányzott 3.2 millió tonnával szemben. Az évi elő­irányzatnak mindössze 44 százaléka gyűlt össze no­vember 1-ig. A beszállított mennyiségből 558.000 tonnát tudtak elszállítani eddig az ipari központok­ba. A burgonyabiány egyre jobban érezhető vál­sággal fenyegeti az ipari vidékek ellátását. — Vöröskakas egy zólyommegyei község­ben. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Zó­lyomnémeti községben tegnap este hét órakor tűz támadt, amely négy községben birtokos egész termését és valamennyi gazdasági épüle­tét elhamvasztotta. Az oltáshoz a besztercehá- nyi tűzoltóság is kivonult, de csak három órás megfeszített munka árán tudott úrrá lenni a veszedelmesein terjedő lángokon. A tűzkár igen tekintélyes. r

Next

/
Thumbnails
Contents