Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-16 / 261. (3074.) szám
% XI. évf. 261. (3074) szám ■ Szerda ■ 1932 november 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, rlegyedévre 114, havonta 38 Kő. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12, IL emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. 8ÚRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHfl (Mj Uj kereskedelmi politika? (d) .Vavrecka Hugóról, Csehszlovákia volt budapesti és bécsi követéről igazán senki, még a legengesztellheteblenebb rosszakarója sem állíthatná azt, hogy nem ismeri a középen répái kereskedelmi kapcsolatok minden titkát, ne volna tájékozott a csehszlovák ikülkereskedelmi politika minden kulissza- titkáról, céljairól és eszközeiről s általában a csehszlovák politika minden rugójáról. A . csehszlovák külképviselet legkényesebb középein ópai pontjaira állította Benes, tehát diplomáciai képességeit és a középeurópai kérdésekben való tájékozottságát Prága a legteljesebb mértékben elismerte és méltá- ' myolta- Amellett azt sem lehet mondani, hogy Vavreőka csak amolyan papiros-diplomata lenne, aki elegánsan tud reprezentálni, de a kereskedelmi politika realitásaihoz keveset konyit. . Sőt ellenkezőleg: Vavrecka a csehszlovák ipari életnek, az exportiparnak is egyik legprominensébb kapacitása. Csehszlovákia, sőt Középeurópa egyik leghatalmasabb gyárüzemét képviseli: a zlini Bafa- cipőgyár egyik tulajdonosa és vezetője, ö irányítja a gyár hatalmas exportját, uralja a gyár külföldi. piacait: szóval gyakorlati üzletember. Nos, ez a kitűnő diplomata és ki Váló üzletember a bözépeurópai diplomáciai és kereskedelempolitikai helyzet olyan tökéletes ismerete mellett, amilyennel csak ő rendelkezhetik, megsemmisítő kritikát gyakorolt Csehszlovákia mai kereskedelmi politikája fölött. A Lidové Noviny vasárnapi számában leszögezte, hogy a mai kereskedelemipolitikát az autarkia demagóg jelszavai irányítják. ,,Az iparosok és mezőgazdák — mondja — teljesen tájékozatlanak saját érdekeik felől s könnyelmű protekciós politikát folytatnak, mely végeredményében megsemmisíti a saját termelésüket, csökkenti a fogyasztást és emeli a munkanélküliséget". Kevés állam mondhatja magáról szerinte azt, hogy nem felelős a devizagazdálkodás áldatlan állapotáért, „de egyesek — úgymond — különös érdemeket szereztek a kereskedelmi politika visszásságainak és hátságainak fölburjánzásában. Ezekhez a vétkesekhez — folytatja Vavreőka — tartozik kétségkívül a mi államunk is. Bár gazdaságunk struktúrájánál fogva rá van utalva arra, hogy élénk érintkezést tartson föl a világkereskedelemmel, ennek dacára nálunk évek óta vámvédelmi ős prohibiciós politika folyik, mely teljességgel megsemmisítheti kereskedelmünket és iparunkat." „Nemrégiben még a rend, jólét és olcsóság szigete voltunk Európában s nagyra voltunk vele — mondja később- — Ma már más a ' helyzet: már Európa legdrágább országa vagyunk. Kész áruink kivitele a negyedére süllyedt s a télen lesz vagy millió munka- nélkülink. Nagyon könnyen lehetséges, hogy a jövő javulást hoz a világpiacokon, nekünk azonban nem sok előnyünk lesz belőle, mert a mi. protekcionizmusunk és autarkia- törekvéseink addigra teljesen kizárnak bennünket a világkereskedelemből, ha idejében uj irányvonalat nem veszünk föl- Valószínűnek látszik, hogy szomszédaink jelentékeny könnyítéseket érnék el eladósodottságuk terén 8 ismét fizetőképes, virágzó államok lesznek. Mi azonban nem leszünk részesei ennek a föl virágzásnak, mert nem tudtuk idejében rendezni kapcsolatainkat még a legközelebbi piacokkal: Ausztriával és Magyarországgal sem. Ismét sziget leszünk, de a hajótöröttek szigete." Ennyit mond a volt budapesti és bécsi Herriot leszerelési terve a genfi konferencia irodólában A francia terv fokozatosan akaria megvalósítani az egyenjogúsítást A biztonság a leszerelés előtt — Minden állam kétfaitáiu hadsereget tartana fenn: nemzeti hadsereget és népszövetségi hadseregSliomápjl Az angol sajtó elfogadható tárgyalási alapnak tartja Herriot javaslatát Genf, november 15. A francia leszerelési- és biztonsági tervet hétfőn adták át a leszerelési konferencia elnökségének és este hét órakor hozták a tervet nyilvánosságra. Még az utolsó órában is változtatni kellett az eredeti terveze- > ten a hétfői párisi minisztertanács döntése alapján. Az esti órákban azután Massigli francia delegátus megjelent Hendersonnál és átadta neki a francia kormány jegyzékét, amelyet a hivatalos kommüniké a következőkben ismertet: Herriot leszereiési tervezete Ha a francia kormány tiltakozik is azon körülmények ellen, amelyek között az egyenjogúsításra irányuló követelést előterjesztették, ha nem is ismerte el ennek a jogi bizonyító eljárásnak értékét, amelyre ez a követelés támaszkodik ég ha ki is tart. azon a gondolaton, hogy mindé* olyan megoldási, amely fegyverkezest von maga után, mint magával a konferenciával szemben álló tényt elfogadhatatlannak minősít, azt mégsem tagadta soha sem. hogy maga a kérdés azok közé a feladatok közé tartozik, amellyel a konferenciának foglalkoznia kell. A francia leszerelési bizottságnak szilárd meggyőződése, hogy ajánlatával lehetővé teszi, hogy az általános béke érdekében ezt a kérdést a katonai határozmányok fokozatos egyenlővé tételével, valamint a közeg akció terheiben és előnyeiben való egyenletes részesedéssel igazságosan megoldja. Általános érvényesség Franciaország általános tervet ajánl, amely tervben az összes hatalmakra vonatkozólag meg vannak állapítva a leszerelési- és ellenőrzési előírások. Az egyes államok ellenszolgál- tatmányképpen minden egyes állam különleges helyzetének tekintetbevételével a biztonság terén bizonyos garanciákat nyernek. Fennáll a remény, hogy azok a hatalmak, amelyek ehhez az egyezményhez nem csatlakoznak, az egyezmény alkalmazását lehetővé teszik az által, hogy az általuk már aláirt más megegyezések utján, — aminők például a Kellogg paktum és a népszövetségi paktum, — megadják eme terv teljes hatékonysági lehetőségét. E feltétel nélkül a terv keresztülvihetetlen volna. Stimson- nak azon nyilatkozatából kiindulva, hogy bármilyen fegyveres konfliktus a Kellogg paktumot aláirt hatalmak mindegyikét érdekli s ezek a támadóval szemben semlegességüket nem tarthatják fenn, a francia javaslat első fejezetének az a célja, hogy ezt az alapelvet még egyszer az összes államokkal elfogadtassa. Ezek az államok elsősorban különösen arra volnának. kötelezve, hogy a Kellog faktum megsértése esetén a támadó állammal nyomban szakítsanak meg minden gazdasági és pénzügyi kapcsolatot Amíg az első fejezet a leszerelési konferencián résztvevő valamennyi államra vonatkozik, addig a második fejezet csupán azokat a hatalmakat érinti, amelyek a népszövetségnek tagjai. Ez a második fejezet megállapítja, hogy az első fejezetben lefektetett alapelvnek elfogadása meg kell hogy adja a népszövetség tagjainak azt a lehetőséget, hogy a népszövetségi paktum kötelezettségeinek, különösen pedig a paktum 16. artikulusában foglalt kötelezettségnek teljes hatékonyságát biztosítsák, anélkül, hogy annak a veszélynek tennék ki magukat, hogy ezáltal ellentétbe kerülhetnek egy olyan állammal, amely nem tagja a népszövetségnek és amely a semlegesség megtartását szigorúan követni akarja. Európai paktum A harmadik fejezet különösen az európai hatalmakra vonatkozik. A leszerelési rendszert csak akkor lehet a'Jkalmiazni, ha a hatalmak nagy része különleges geográfiái helyzetének tekintetbe vételé vei hozzájárul. A politikai határo zrnányoknak az a céljuk, hogy megállapítsák azokat a feltételeket, amelyek mellett bármely aláíró államnak nveg van a joga a többi állam támogatására számítani. Ennek a kölcsönös támogatásnak automatikusan érvénybe kell lépnie egy álam megtámadása esetén, ha ezt a támjadást a megtán madott állam felszólítására egy külön bizottság megállapítja, amelynek tagjait még béke, időben meg kell jelölni. A francia terv valamennyi aláírójának még csatlakoznia kell az általános döntöbiráskodásu egyezményhez is< Ha egyik vagy másik aláíró állana vonakodó nék bármily vitás ügynek békés szabályozását elfogadni, vagy pedig vonakodnék meghallgatni a népszövetségi tanács megállapítását arra vonatkozólag, hogy nem történt e meg valamelyik nemzetközi szerződés megsértése, úgy a másik fél a tanács elé terjesvt- heti a kérdést, amely azután a szükséges; rendszabályokat nueghatározza,. Az aláíró hatalmak a hozandó határozatok végrehajtásával segédkeznek. A népszövetségi tanács ezeket a határozatokat szótöbbséggel fogja hozni. Nemzeti hadsereg Az aláíró hatalmaik hadsereg-állományát fokozatosan egyenletesen fogják szabályozni. Ez a szabályozás egy számbelileg korlátéit, rövid szolgálati időre berendezett nemzeti hadsereg fenntartásában áUHogy a fejlődésiben az egyenlőséget keresztiül lehessen vinni, a tervezet előirányozza, hogy a tényleges állomány megállapításában minden egyes állam különleges feltételeit, főképpen pedig az ujoncozási lehetőségek egyenlőtlenségét és különbözőségét fogják tekintetbe venni. Azonkívül számításba ‘kell venni a politikai szövetségekben adott katonai kiképzést, valamint a rendőrség fontosságát is. NépsrBveisógl hadsereg Az igy megszervezett nemzeti hadsereget nem fogják felszerelni nehéz hadi anyaggal. , A leszerelési szerződésben a résztvevő mLicsehszlovák követ egykori főnökének, Benes külügyminiszternek külkereskedelmi politikája értékéről. Amit mond, annak egy sora, egyetlen mondata nem uj. Valamennyi tételét elmondta már nem egyiszer Szüliő, Szent- Ivány, Tarján és más ellenzéki politikusok, de az a szenzáció benne, hogy ezeket az evidens igazságokat végre egy cseh tényező is belátta, sőt mi több: ki meri mondani. A magyarság vezérei a köztársaság fönnállásának első pillanatától tisztán látják és hangoztatják, hogy a csehszlovák gazdasági és kereskedelmi politika hamis vágányokra futott, az egészséges piackereső exportpolitikát politikai antantpolitifca áldozatává dobták oda- Hiába volt minden intés, minden tiltakozás, minden józan érv: Benes síiket maradt, tovább csinálta a politikai barátságokat a távoli államokkal és a szomszédok ellen továbbépítette a gazdasági elzárkózás izoláló falait. Hiába sürgette a magyar és német ellenzék a szomszédokkal, Magyar- és Németországgal való politikai kiegyezést, mint a gazdasági prosperitás előföltételét: Benes vak maradt és épp az ellenkező sorrendet és módszert követve gazdasági blokáddal, szerződésen kívüli állapottal, gazdasági eszközökkel akarta politikai kapitulációra késztetni a magyar szomszédot. Nos, Vavreőka most elmondotta a halotti beszédet a Bemostál© másfélévtizedes külkereskedelmi politika fölött. Kissé szomorú, hogy azokra az igazságokra, melyeket vezéreink úgyszólván az első perctől hirdetnek a csehszlovák külpolitika tévelygéseiről, csak másfél évtized elmúltával ébred rá Vavrecka- De az ellenzék tisztánlátásának csattanóé igazolása, hogy ez a kiváló cseh diplomata és nagyszerű közgazdász végre kimondja, hogy eddig és ne tovább! Az autarkia chi.merája egy kiviteli államra nézve öngyilkos politika. Blokád a szomszédokkal szemben, de egyben önblokád is. Békanyetetés a szomszéddal, de egyben békanyelés is- Oktalan és céltalan hatalmi politika. A gazdasági dezorganizáció politikája. így van ez, ha a gazdaságpolitikát nem közgazdászok, hanem politikusok intézik. Vavreőka is évekig szolgálta diplomáciai tudásával ezt a destruktív külkereskedelmi politikát, amíg csak diplomata volt. Most, amióta benne a közgazdász lépett előtérbe, a közgazdasági szakember felhördült a csehszlovák külkereskedelmi politika dilettáns diplomatái ellen. Soha ennél szakavatottabb és megsemmi- sitőbb ítélet nem hangzott el Benes kereskedelempolitikája ellen. A demagóg autarkia politikája megbukott, most már csak a demagóg autarkia-politikusok bukása van, még hátra. Azoké, akik a gazdasági érdekeket félrelökték a távoli politikai szövetségesek kedvéért s akik vánrháborút provokáltak, aminek nyomán a munkanélküliség óriási arányokban növekedett és Szlovensz- kó-Ruszinsakó kkiforgatnia megbénult. A felelőtlen dilettánsokat félre kell állítani a kormán janidtól. Vavrecka — aki diplomatának is összemérheti erejét Benessel, közgazdásznak ellenben százszorta különb — meg- konddtotta fejük fölött a lélekharangot
