Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-16 / 261. (3074.) szám
2 'PRXCAlMAGtARHIRLAK 1988 nomnbftr 16, worfla. den egyes hatalom a népszövetség rendelkezésére - fenntart korlátozott számú, meghatározott egységeket s ezek a katonai egységek alakalomaditán közös akcióban vesznek részt. Ezeknek ia csaipattesteknek hosszabb szolgálati idejük lesz, katonai anyaggal lösznek felszerelve, ami a nemzeti hadseregnél tilalmas. Ez a rendszabály szükséges, mivel az nj katonai rendszer a nemzeti hadsereg számára nem teszi lehetővé, hogy a megkívánt gyorsasággal avatkozzanak be a fegyveres konfliktusokba. A tervezet ezután kitér az egyes államokban elhelyezendő és a népszövetség ellenőrzése alatt álló fegyverraktárakra, amelyeket szükség esetén a megtámadott állam rendelkezésére lehet 'bocsátani, továbbá a hadianyag fokozatos egységesítésére. A hadianyag előállítását ellenőrizni fogják és ezt a (kérdést nemzetközi alapon szervezik meg- Az aláíró államok között állandó és szabályszerű elenőrzés fog fennállani a vállalt kötelezettségek végrehajtására vonatko tolag. Fokozatos leszerelés A program megvalósítása ©toppokban következik be, természetesen minden szükséges biztosítékot meg kell adni a tényleges állományokra és a meglévő harci erők közdöképőségére vonatkozólag, továbbá az* a biztosítékot is meg kell teremteni, hogy az átmeneti időben a felszerelés és a felszerelési kiadások terén semmiféle emelés nem történik. J A negyedik fejezet a tengeri haderőről és a ten- | gerentuli haderőkről, vagyis a gyarmati csapatokról szól, amelyekre az eleő fejezetben kifejtett rendszer nem vonatkozik s ezeknek ügyét csupán az ál talán oe egyez mény szabályozza. Földközi tengeri paktum A tengeri fegyverkezésre vonatkozólag a tervezet feltételezi annak az eshetőségnek a bekövetkezését, hogy az érdekelt államok között földközi tenged paktum jön létre, amely elegendő gaarnoiát fog nyújtani a kölcsönös biztosításokra vonatkozólag e e<z az aláíróknak, megadja a lehetőséget, hogy a tonna leszállításának tekintetében a lehető legmessziibbre menjenek el. A tervezet azt is magában foglalja, hogy a tengeri haderővel rendelkező államok a népszöveti ség felszólítására azonnal megadják a megtámadott állam számára a szükséges segítséget. A segítésnek a módja, abban állana, hogy mindenféle hajónemből bizonyos egységeket a népszövetség rendelkezésére bocsátanának. A pontos számot külön kell megformulázni. A légi haderők A légi haderők kérdésével az ötödik fejezet foglalkozik. Már az általános megegyezés keretében benne van a levegőből történő ' bombázás tilalma s a bombavető repülőgépek megszüntetése. Ez a pont azonban a juiius 23-án hozott határozat által egy olyan rendszer alá van rendelve, amely lehetetlenné kivánja tenni, hogy a kereskedelmi légi flottát katonai célok szolgálatába állitsák be. A francia javaslat az európai légi hatalmak között olyan egyezmény megkötését ajánlja, amely megteremtené a levegőben való szállítás európai egységesítését. Azonkívül a francia terv különleges légi haderők alakítását is tartalmazza s ez a nép- szövetség rendelkezésére állana. Anglia azonnal tanácskozni akar Amikor Massigli francia delegátus a leszerelési konferencia irodájában átnyújtotta Henderson elnöknek a francia kormány nagy leszerelési és biztonsági tervét, a kialakult tárgyalás folyamán megfontolták azt a kérdést, vájjon a francia lesze- ■ relééi tervet a leszerelési konferencia irodájában azonnal megtárgyalják-e, vagy pedig ezt a tárgyalást november végére halasszák, amikor a főbi- -zottság egybeül. Ebben a tisztán taktikai természetű kérdésben még nem hoztak döntést. Az angol kormány azonban azt az álláspontját hozta kifejezésre, hogy súlyt helyez arra, hogy felfogását a leszerelési konferencia irodájában még a tanács egybeülése előtt kifejthesse. Ennél fogva Genfben azzal számítanak, hogy az angolok és a franciaák von Neurath német külügyminiszter megérkezése után, amit a jövő hét elejére várnak, a német delegációhoz azzal a kívánsággal fordulnak, hogy magánjellegű és nem hivatalos megbeszélésekben tanácskozzák meg a felmerült leszerelési terveket. Ebben az esetben a jövő hét folyamán történne meg az első tárgyalás a nagyhatalmak között az egyenjogúsítás kérdéséről és Németországnak a leszerelési konferenciára való visszatéréséről is. Megoszlott vélemények az angol sasiéban London, november 15. A francié leszerelési és biztonsági tervet az angol sajtó a leszerelési probléma értékes anyagának tartja. Megállapítja, hogv ea a javaslat kedvező kiindulópontja lehet a tárgyalásoknak. Megállapítja azonban azt is, hogy nem olyan tervezetről van szó, amelyet hüiheíe-batlázs módijára vagy egészében el kellene fogadni, vagy pedig egészében el kellene vetni. A konzervatív lapok bizonyos kétségüket fejezik ki egyes lényeges pontok végrehajthatóságában. Ez a kétség éppen a leglényegesebb pontra is kiterjed, arra a szerepre tudni ülök, amelyet a francia tervezet a népszövetségnek szán egy fegyveres konfliktus esetén. A munkáspárti Daily Héráid megelégszik azzal a követeléssel, hogy Sir John Simon a francia és amerikai tervek főgondolatait erélyesen támogassa és a brit kormány nevében éppen olyan döntő jelentőségű anyaggal járuljon a leszerelési problémához. A liberális News Ghronicfe szerint az érdekes javaslatokban néhány lényeges pont nem egészen világos. így nem világos a rövid szolgálati idejű nemzeti hadseregek terjedelmének a kérdése és a gyarmati csapatok kérdése sem. A Morniingpost megjegyzése szerint a tervezet minden egyéb megfontolást alárendel annak a gondolatnak, hogy az európai kontinensen meg kell szüntetni a biztonság veszélyeztetését. Kétséges azonban, vájjon a népszövetség képes lesz-e arra, hogy szükség esetén megfelelő gyorsasággal és egységgel cselekedjen és kétséges az is, vájjon Nagybritannia hajlandó lesz-e az ajánlott középtengeri paktumban részt venni. A Dailly Teliegiraph megálapátjja, hogy a támadó megállaipkésára ajánlott módszer a brit felfogással ellentétben í&tL Ugyanez vonatkozik a támadó ölteni kényszerítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokra nézve is. A brit kormány fel fogja magának tartani a Jogot, hogy esetről-esetre maga állapítsa meg, vájjon háborúba fog-e bocsátkozni és ha igen, minő eszközöket választ a háború lefolytatására. — A Times szerint a francia terv néhány olyan pontot tartalmaz, amelyeket az első pillantásra nehezen elfogadhatóknak lehet tekinteni. Azonban a tervezet általános szelleme alapjában véve nem áll ellentétben azokkal a javaslatokkal, amelyeket a brit kormány már nagy vonásokban közölt. így nem kell leküzdhetetlen akadályt látni abban a kísérletben, hogy Franciaország, Nagybrittania és Amerika javaslatait egy megfelelő plánumban egyesítsék. Ennek a tervinek különben mái- elejétől fogva ki kell elégítenie a németeknek az egyenjogúsításra vonatkozó követelését, amennyiben nem szabadna tartós megkülönböztetést tenni sem kvalitatív, sem kvantitatív vonatkozásban a német véderőrendszer és más nemzetek véderőrendszere között. A tényleges hasonulás folyamata természetesen csupán fokozatosan haladhat azután előre. Francia- ország jó szándékait nem szabad kétségbe vonni. Franciaország „álltig fel van fegyverkezve, de velejéig béke szerető." Az azonban bizonyos, hogy ebben a kérdésben éppen úgy, miint a többiekben a biztonság a leszerelést teljesen hátérbe szorította. Berlin a visszautasítás álláspontján Bériin, november 15. A reggeli lapok már behatóan foglalkoznak a francia leszerelési tervvel. A Vossische Zeitung megállapítja, hogy a tervezet összebocnyolát olyan problémákat, amelyek egész különböző síkokon feküsz- nek, ezenkívül kifogásolja a szövegezés homályos áttekinthetőségét. A tervezet túlságosan klauzuláivá vám ahhoz, hogy egy annyiszor csalatkozott nép abból rögtön reménységet meríthetne. — A Germaine hasonlóképpen kifogásolja, hogy a terveztet nem tűnik ki azzal a nagyvonalú világossággal, mint Hoovernek leszerelési tervezete. Németország nem az egyetlen ország lesz, amely ezt a francia tervet kereszt ütvihetet.- lcnnck fogja nyilvánítani. A Deutsche Alilgemeime Zeitung teljességgel lehetetlennek tartja, hogy Németország olyan formulái:ássa] rncgbékül- jön, amely továbbra is tagadásba veszi Németország jogi alapját az egyenlőség követelésére. A Tag Herriot szabotázs-tervéről beszél s azt mondja, hogy FrauclaOTsZág megindította az általános offenzívat a leszerelés és az egyenjogúsítás ellen. A francia sajtó „a béke megszervezéséről** ír Paris, november 15. A párisi sajtó a francia tervet úgy üdvözli, mint a béke megszervezésének a tervét. A Maiin szerint a francia terv alapja lesz a küszöbönálló vitáknak és próbaköve Európa békéjének és szellemiének. A lap a tervet úgy egészében, marit részleteiben helyesli. A Petit Párisién a tervet olyan egybefüggő egésznek tartja, amelyből semmit sem szabad kivonni, amelyen semmiv sem szabad megmásítani, mert különben a terv hatékonyságát veszítené. A jó hitnek és a jóakaratnak terve eg; amely azonban az összes szerződő felek részéről hasonló jóakaratot követel meg. A baloldali Quotid.ien szerint a terv batározmányai az európai államok föderációját előfeltételül kívánják meg. A nemzetközi hadsereg tulajdoniképpen az államok föderációját jelenti, A szenátus mentelmi bizottsága kitart Richter János szenátor kiadatása mellett Az ellenzék indítványára a szenátus holnapi ülésén névszerinti szavazással döntik el a tengeri kigyóvá fejlődött mentelmi ügyet Prága, november 15. A képviselőiház és a szenátus mentelmi bizottságaiban a többségnek az ellenzéki törvényhozók mentelmi ügyeivel kapcsolatban tanúsított magatartása a parlamenti felszólalásokból eléggé ismeretes. Most Richter János magyar nemzeti párti szenátor kiadatási kérdéséről vara azó ismét. Rendbörvényes ügyről 'lévén sző, szigorúan csak a szenátus 903. számú nyomtatványának hü fordítását közöljük. Az idézett számú parlamenti nyomtatvány magyar nyelven így hangzik: A mentelmi bizottság jelentése a lőcsét kerületi bíróság 1930 június 23-án kelt, Nt. III- 47.-30. számú, Richter János szenátornak a köztársaság védelméről szóló törvény 14- § 1. bekezdésébe ütköző vétség miatt való bűnvádi üldözése engedélyezése iránt (1837. elm. szám) (441. számú nyomtatványhoz). Tényállás: Richter János jelenlegi szenátor 1929. október 21-én Késmárkon, nyilvános választói gyűlésen, akkor mint az országos keresztény szocialista, magyar nemzeti párt és Zip- ser Deutsche Partéi széna terjedőit je beszédében egyebek között azzal is foglalkozott, hogy a cipszerek szemére hungarizmust vetnek s szőszerint a következőket mondotta: „Az itteni német nép évszázadokon át élt a magyarokkal, a magyar államban megelégedett volt s a magyarokkal vérségi kapcsolatok fűzték össze és azért nincs ok arra, hogy most a magyaroktól elforduljon. A magyarokat és a ciipszereket ugyanaz a sors érte A maevarok elvesztették a hazájukat s vettük együtt vesztették el hazájukat a cipszerek is." — Ezenkívül Richter előzőleg azt bizonyította, hogy szükséges, hogy a cipsze- rek hungarizmusukért ne szégyelljék magukat, hanem hogy nyíltan vallják azt. A lőcsei kerületi bíróság kérelmet intézett a szenátus elnökségéhez nevezett szenátornak a köztársaság védelméről szóló törvény 14. § 1. bekezdésébe ütköző vétség miatt való kiadatása iránt. Indítvány: A mentelmi bizottság kitart 1931. április 22-én kelt eredeti indítványa mellett s ismételten javasolja, hogy a szenátus teljesítse a lőcsei kerületi bíróság 1930- junius 23-án kelt Nt III 47-30 számú kérelmének s adja beleegyezését Richter János szenátornak a köztársaság védelméről szóló törvény 14. § 1. bekezdése szerinti vétség miatt való bűnvádi üldözéséhez. Indokok: A mentelmi bizottság 1931. április 22-én tartott ülésén Richter János szenátor kiadását javasolta. A szenátus 1931 junius 10-én tartott 102. gyűlésén tárgyalta ezt a mentelmi bizottsági javaslatot (441- nyomtatvány) s elhatározta, hogy az ügyet újabb tárgyalás végett visszaadja a mentelmi bizottságnak. A köztársaság védelméről szóló törvény 14. § 1. bekezdése szerint vétség miatt büntetik azt, aki nyilvánosan, vagy több ember előtt izgat az állam ellen keletkezése miatt. A bírósági gyakorlat szerint nem kívántatik meg, hogy az állam biztonsága vagy fensége veszélyeztessék, elég, ha a nyilatkozat alkalmas arra, hogy a hallgatókban az állammal szemben kedvezőtlen felfogást váltson ka. Az utólag 'bekért iratokból megállapítható, hogy Richter szenátor urnák az iratokban féljegyzett beszéde demagóg és fanatikus volt és hogy beszédében előadta azt, hogy a parlamentben az alábbi akti vágja urakkal 'találkozott s ezeket így mutatták be neki: Spdna, Hodina, Csapok, Krepek. „Erre azt mondtam: De hát mutassanak nekem már egy németet is, mert engem Riobternek hívnak". Az aktivista németek nem németek, hanem ger- manizáilt csehek, akikben most megszólal a cseh vér és ezért visszatérnek a esetiekhez. És most itt megjelenik Manouschek ur, a'ká ugyanolyan német, mint a Kfepekek és Spinűk. Ezek nem németek, hanem megcsonlo- sodott csehek, akik ide, a jó németek közé csak zavart kelteni jönnek és hogy .megrakodják ősi tradicLólkat. Majd a szepesi németek hnnigarizmusára tért át s arról beszélt, hogy miiként a Kropékekben, a Spinákban megszólal a cseh vér, úgy a szepesi németekben megszólal a magyarok vére, akikkel 800 éven át egy államban éltek. Ezért a ■ ci.pszereknek nem szabad restellniök hungariiizmusulkat, hanem büszkén keLl azt válláraitok. Végül a szónok az inkriminált kifejezéseket használta, amint azok a bevezetésben vannak előadva. A mentelmi bizottság véleménye szerint Richter János szenátor kijelentései államunk ellen keletkezése miatt izgató kifejezéseket tartalmaznak s a bizottság nem állapíthatta meg azt, hogy Richter szenátor ur nem lépte át az agrtácáós beszéd megengedeti határait. Ezért kelleti eleget tenni a lőcsei kerületi bíróság kérelmének s indítványozni kellett, hogy a tisztelt szenátus engedje meg Richter János szenátornak bűnvádi üldözését s nyilatkozatainak végső kvalifikációját engedje át az erre rendéit biróságnaik. Prága, 1932 október 27. A. Seürnac s. k. Raóimsky s. k. elnök. előadó. Röviden említjük csak, hogy a mentelmi bizottság tagjainak szavazatai 6:6 arányban oszlottak meg 'és az agrárpárti előadó ja vázlatát az agrarpárti elnök szavazata döntötte el. Ez úgy történhetett, hogy a kiadás ellen foglaltaik állást egyes többségi szenátorok is. Sierdán névszerinti szavazás A mentelmi bizottságnak ez az újabb jelentése a szenátus csütörtöki ülésének tárgysorozatán is szerepelt, azonban nem intézték ed. Tidhi német iparospárti, Stollberg német keres ztényszooiafeta és Jesser német nemzeti szódat ista szenátorok kezdeményezésére az ép.pen felsorolt ellenzéki pártok indítványt .adtaik be, hogy a mentelmi bizottság eme javaslatáról a szenátus plénuma névszerinti szavazással döntsön. Ezt az indítványt a kommunista párt valamennyi jelenlevő szenátora is aláírta. Miután a házszabályok szerint a névszerinti szavazás huszonöt szenátor indítványára okvetlen megtartandó — s az említett indítványt ennél sióikkal több szenátor irta alá — igy biztos, hogy ennek a mentelmi ügynek a befejezésére a szenátus névszerinti szavazással tesz pontot. Különösen megemlítésre méltó, hogy a koalíciós pártok közül a két szociáldemokrata szienátori klubban az a nézet kezd kialakulni, hogy Richter szenátor kiadatása ellen kell szavazni. Az ellenzéki pártok szénátori klubjainak elnökségei eisrvébként szigorú jelenlétet rendeltek el ebből az alkalomból a szerdai ülésre. A Populaire különösképpen az összes népeik egyenjogúsításának az elvét üdvözli, mert ennek érvényesítésié léhetővé teszi a Németország és Franciaország között fénnállló ellentétek megoldását. A lap helyesli a repülés 1 ügyének nemzetközivé tétel ét, a bomba vető gépek megszüntetését. Helyesli azt a javaslatot is, hogy a támadó és megtámadott fogalmának és a nyújtandó nemzetközi segély megszavazásának kérdését a francia terv szavazattöbbségtől teszi függővé. A jobboldali sajtó megállapítja, hogy a tervezet az október 28-iki eredeti fogalmazással szemben jelentős változásokat mutat fel és mostani alakjában minden egyes állam kü-j 1 önleges helyzetére s feltételére is tekintetted van. A jobboldali sajté különböző kifogásokat támaszt a tervvel szemben. ftPDonyi Herr ok leszerelési tervéről Becs, november 15. Apponyi Albert gróf a Neue Frcie Pressc-ben Herriot lesz' relcsi tervéről kimentette, hogy valamennyi álla®* egyenlő jogalapjának elismerése elengedhetetlen feltétele a leszerelés sikerének. Magyarország elhatározott szándéka, hogy nem szavaz meg semmiféle leszerelési tervet addig, amíg ezt a feltételt nem teljesítik. \ leszerelési értekezlet ki nem elégítő eredménye a nemzetközi kapcsolatok rosszabbodására vezethetne és a nemzetek megbékülése terén elért haladást veszélyeztetné. Benes tanulmányoz London, november 15. A Reuíer-íroda jelentése szerint Benes dr. csehszlovák külügyminiszter mostani angliai tartózkodása alkalmával behatóan tanulmányozza az angol leszerelési javaslatokat s ezeket egybehason- litja Herriot tervezetével. A Mac Don aidd a] és Sir John Simon külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokban Benes tökéletesen megismerte az angol álláspontot és arra a meggyőződésre jutott, hogy a leszerelés kérdésében jogosultak az opti m is la remén y kedések. A hírek szerint Benes angliai tartózkodását néhány nappal m^hoss^abbitja.
