Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-13 / 259. (3072.) szám

MM SZÁMUNK 1 KÉPES HÉTTEL 28 OlDH * Ara 2 Bceroaa (3072) szám ■ Vasárnap • 1932 november 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes Mám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága Ih, Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHfl KÜLPOLITIKAI PERISZKÓP Irta: TARJÁN ÖDÖN Egy esztendő leforgása alatt három nagy expozét tartott Benes külügyminiszter, hogy Csehszlovákia nyilvánosságát a nemzetközi politikát mozgató legfontosabb kérdések fe­lől tájékoztassa. Már az előző kettő is sej­tetni engedte azt, hogy a Benes-féle külpoli­tikai koncepció születési hibájánál fogva nem tud a változott körülményekhez aJkal- tmaZkodni és igy kénytelen magát az esemé­nyek álltai vitetni, ahelyett, hogy azokra befolyást gyakorolna. Legutolsó megnyilat­kozásában Benes ismét lepergett szemünk előtt a nemzetközi politika filmjét, amely a film természeténél fogva csak a múltat és a jelent ábrázolja, a jövő hiányzik belőle- Pe­dig éppen ez az, amit a közvélemény elvárt. Találóan állapi tóttá meg Saüllő, hogy Be­mosnék szűk Csehszlovákia. Sajnos, ez csak a nagyvonalú, kifelé önbizalmat mutatni akaró fellépésre és nem a mai káoszból ki­vezető utat mutató, még nem létező kon­cepcióra vonatkozik. Mert ilyet külügymi­niszterünk óvakodott elárulni. Benes ahhoz a hazárdjátékodhoz hasonlít, akinek eddig minden sikerült s akit szerencséje fatalistá­vá lett- Ebből következik, hogy nem is ke­res a biztos jövő felé vezető, széles alapokra épilett megoldásokat, hanem megelégszik a pillanatnyi akadályok elhárításával. Ezt ex­pozéjában úgy fejezte ki, hogy ha Csehszlo­vákia az 1933-as évet eredményesen fogja le­zárni, önállóságáért folytatott harcában ez. uj ütközet megnyerésével lesz egyenlő. A külügyi bizottság vitája sekélyes rész­letkérdésekben merült ki. S ezért talán nem látszik feleslegesnek a Benes által érintett és az ő véleménye szerint is a kö­zeljövő külpolitikai fejlődését befolyásoló kérdések megvilágitása. Szerinte a helyzet kulcsa Németország kezében van, ahol a parlamentarizmust 1930 óta veszélyezteti Hitler előretörése. A törvényhozás befolyá­sát a Papén-Sohleioher-kormány egyelőre egyébként is kikapcsolta. A német biroda­lom súlyos belső harcok színhelye- Helye­sen állapítja meg Benes, hogy Európa béké­je a németországi helyzet alakulásától függ. Csupán arról nem szólt, hogy miképpen ítéli meg a németországi helyzet várható alakulását. Bizonyára nem titok Benes előtt, hogy Hitler előretörésében a ve ma illési ezerződés által teremtett helyzetnek sokkal nagyobb része van. mint Hitler .államférfiul képességeinek és szuggesztiv erejének. Benes hídja azt, hogy mi a mai viszonyok között a népfelség elvére épített törvényho­zásnak az értéke. Tisztában van azzal is, hogy a népek akarata a valóságban mennyi­re érvényesül, hogy ezt az akaratot néhány ügyes ember tetszése szerint formálja, hogy saját feje és érdekei szerint cseleked­hessen. Külügyminiszterünk tehát tisztában van azzal, hogy Németországban a parla­mentarizmus szerepe ezidőszerint aláren­delt jelentőségű, hogy nem az dönti el a németországi helyzet alakulását, hogy Pa­pén, Schleicher vagy más ül-e a kancellári székben, hanem hogy sikerül-e rövid idő alatt a nemzetközi együttműködésnek egy olyan uj rendszerét megteremteni, mely képes lesz feláldozni a győztes háború Da- naidák ajándékát és visszavezetni a világot a lelki leszerelés után a békés gazdasági fejlőd'és mezejére. Azok a riavy problémák, amelyek a nem­zetközi politikát ezidőszerint foglalkoztat­ják, a leszerelési koniférencia és a világgaz­dasági konferencia előkészítése, nem nyer­hetnek megoldást mindaddig, amíg a nem­zetek szövetségében uralkodó szellem meg nem változik és amíg ez az intézmény csak hirdetni fogja az igazságot és a népek kö­zötti szolidaritást, de valójában megmarad egyes hatalmi csoportok érdekképviselőjé­nek­Benes sajkáját ehhez a hajóihoz kötötte s -most a hullámok játéka tehetetlenül ragad­ja őt magával. Még csak meg som kísérli, hogy a jövőbe világítson, mert akkor már ma be kellene vallania eddigi politikájának teljes bukását- Qui habot temipus, habét vi­tám. Az idő meglepetéseket rejt a mélhében, hátha történik valami, aimi megkönnyíti a kibontakozást. A nemzetközi helyzet az utóbbi hónapok­ban Csehszlovákia szempontjából egyáltalán nem fejlődött kedvezően. Benes lapjai •ugyan minden expozé után változatlan örömmel állapítják meg, hogy a francia saj­tóban külügyminnszterüink kijelentései élénk visszhangra találtak, s leplezetlen önelé­gültséggel hirdetik, hogy a franciák magu­kévá teszik Renesnek különböző kérdések­ben leszögezett álláspontjait- Ez igy rend­iben is volna, csupán a sorrendben van a hiba. Tudomásunk szerint azokat a bizonyos álláspontokat többnyire nem Prágában, ha­nem Parisban szokták megállapítani- Ez a körülmény, ez a megkötöttség vitte oda a csehszlovák külpolitikát, hogy mindjobban eltávolodjék a gazdasági érdekek egyedül reális alapjától s azoknak feláldozásával egyre nehezebbé tegye az elkerülhetetlen újjáépítő munka megindítását. Herriot eddigi működése csehszlovák szempontból újabb súlyos tehertételként mutatkozik. Tardieu és helytartója, Laval gyors ütemben az elszigetelés felé vezették Franciaországot, ami a nemzetközi politika szempontjából annyiban nem volt hiba, mert ez a körülmény meggyorsította volna a legégetőbb elintézendő nemzetközi kér­désnek a tisztázását. Herriot meg tudta nyerni Anglia támoga­tását, barátságos ábrázatot mutat Oroszor­szág felé és erőfeszítéseket tesz Olaszország megnyerésére. Németország, melytől Benes szerint a bé­ke és Európa jövő alakulása függ, tisztán látja a francia politika bekerítő mozdula­tait- A csehszlovák külpolitika, melynek gazdasági érdekei a szomszéd államokkal és elsősorban a német birodalommal való megegyezésre utalnak, egy olyan fronthoz csatlakozott, amely politikai okokból akadá­lyozza a bensőséges gazdasági együttműkö­dést. Scylla és Charybdis között nem tud Benes politikája nyugvópontot találni- Poli­tikai támaszt keres, de ezt csak gazdasági téren hozott áldozatokkal tudja megvásárol­Részleges mozgósítás Svájcban a genfi általános sztrájk miatt A veszedelmes nap nyugodtan telt el — Tüntetések Zürichben Proklamáctók az uccákon Géni, november 12. A genfi szakszerveze­tek a mára virradó éjjel 87 szavazattal 58-eal szemben elhatározták, hogy huszonnégy órás általános sztrájkot hirdetnek. A sztrájk a helyzet váratlan kiéleződését jelenti. A szak­szervezetek határozata értelmében vaiameny- nyi munkásnak részt kellene venni a sztrájk­ban, kivéve a villamosmüvek és a kórházak személyzetét. A genfi városi villamostár&aság alkalmazottai elhatározták, hogy nem csatla­koznak a sztrájkmozgalomhoz. A keresztény- szocialisták párthiveiknek azt javasolták, hogy az incidensek elkerülése végett csatla­kozzanak a sztrájkhoz, de ne vegyenek részt a forradalmi tüntetéseken és maradjanak odahaza. A radikális irányáról ismeretes genfi épitomunkás szakszervezet tegnapi ülé­sén a szónokok kijelentették, hogy a cselek­vés pillanata elérkezett. Ha a munkások ki­tartanak, a kormányt meg lehet buktatni és az áldozatokat meg lehet bosszulni. A rend­őrség az ülés után elkobozta a Drapeau Rouge különkiadását, mert a kommunista or­gánum egyenesen forradalomra Szólította föl a tömegeket. A genfi kanton kormánya messzemenő in­tézkedéseket tett a rend és nyugalom megőr­zésére. Svájcnak nincs állandó sorkatonasága s igy a harmadik miiiciagyalogezred, továbbá a 103-as honvédzászíóalj legénységét be kel­lett hivni. A kanton falvaiban tegnap hajnal­ban három óra és öt óra között trombitaszó- val, a vészharangok megkon(Ittasával és do­bolással hirdették ki a mozgósítást, a váro­sokban pedig falragaszokkal, amelyeket a sztrájkolok azonban hamarosan leszaggattak. A csapatok reggel nyolc óra harminc perckor Genfbe érkeztek. A genfi hatóságok kívánsá­gára a Giroud őrnagy vezetése alatt álló 88. wallisi zászlóalj hatszáz embere, aki hadgya­korlatokat tartott, egyelőre fegyverben ma­radt. A Genfben összpontosított csapatokat Lederry ezredes vezeti, aki proklamációt tett közzé és figyelmeztette a polgárokat, hogy tartózkodjanak a rendbontó cselekedetektől és támogassák a kormányt. TVaadt kanton kormánya egy lausannei tüntetés miatt ugyancsak mobilizálta katona­ságát, így az egyik lovasezredet, amely a lau- sannei pályaudvaron készen áll arra, hogy szükség esetén azonnal Genfbe utazzon. A kantonban a főparancsnokságot Jaquívillard ezredesre bízták. A kommunisták és a szociáldemokraták ma éjjel Zürichben is tüntettek. A kommunista szónokok kijelentették, hogy a fasizmussal való leszámolás órája elérkezett és sztrájkra szólították föl a munkásokat. Rend és nyugalom Genf, november 12. Az általános sztrájk kihirdetése ellenére a városban ma teljes nyugalom uralkodott. Az általános sztrájk akciója csődöt mondott, mivel a jelszót csak kevés munkás követte. A villamos rendesen közlekedik, úgyszintén az au tó taxik is, az épületeken tovább dolgoznak, úgy hogy a sztrájk egyáltalán nem látszik meg a váro­son. Köztudomásúvá vált, hogy a szakszerve­zeti delegátusoknak csak egy kisebbsége sza­vazta meg a sztrájkot, mert 97-en tartózkod­tak a szavazástól, a hatóságok Genfbe ötezer katonát összpontosítottak s az erős katonai készültség ugyancsak hozzájárult a íölizgatott kedélyek lecsillapításához. Zürichből sem érkeztek nyugtalanító hírek, ámbár a rendőr­ség megengedte a kommunistáknak a fölvo­nulási. A szociáldemokrata párt sürgős felhí­vást intézett a munkássághoz, amelyben óva inti őket a kalandos eseményekben való rész­vételtől. A zürichi kormány ennek ellenére foglalkozik a kanton hadserege mozgósításá­nak gondolatával. Goerdelert porosz miniszterelnfS&dié nevezik ki? A centrum és a nemzeti szocialista párt megegyezett Papén újabb tervei Berlin, november 12. A birodalmi tanács mai ülésén történt először julius 20-a óta, hogy Poroszországot Bratin miniszterelnök képvisel­te. Illetékes körök szerint a porosz tartomány- gyűlést meglepetésszerűen november 24-re hív­ták össze azzal a céllal, hogy a nemzeti szocia­listák és a centrum megkezdje a kormánytöbb­ség kialakítására irányuló tárgyalásokat. A B. Z. a. M. értesülése szerint a két párt tárgyalásai kedvezően haladnak előre, úgyhogy november 24-ig megegyezésre kerülhet a sor. Poroszor­szág miniszterelnöke Goerdeler dr., Lipcse fő­polgármestere lesz. Goerdeler a B. Z. kérdései­re egyelőre kitérően felelt. A lapok úgy tudják, hogy Held bajor minisz­terelnök a birodalmi tanács bizottságainak mai ülésén Bajoroszág, Württemberg, Hessen, Ba­den, Szászország és Thüringia nevében nyilat­kozatot olvas föl, amelyben tiltakozni fog az ellen, hogy a birodalpii kormány elhagyja a jog és az alkotmány útját. A kancellárhoz közelálló körökben messzemenő terveket dolgoztak ki arra az esetre, h a pártokkal való tárgyalások nem vezetnek eiélményre. A birodalmi gyűlést ebben az esetben azonnal föloszlatnák, még az első ülés előtt. Uj választásokat nem imának ki. Annyi ugyanis nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha Papén és a pártok nem egyeznek meg, a kancellár az alkotmányrevizió kérdésé­ben nem számíthat sem a parlament, sem a bi­rodalmi tanács támogatására 6 igy más rend­szabályokhoz kell nyúlni a terv megvalósítása érdekében. Ne fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül TÍÜQ

Next

/
Thumbnails
Contents