Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-11 / 232. (3045.) szám

HM ctofotr 11, tedd. 11 . KöZÖAZDAÍÍÁGn , ........ ' 1 WBBSÍSSBSBSBSSBSBBff Ma gyarországon bűzéből 15.9, rozsból 8.1, árpából 7.2, zabból 2.8, tengeriből 24.3 és burgonyából 16.8 millió mázsa az idei termés Budapest, otkióiber 10. A saeptemfber 14-ilti vetésjelei .vés közKététete óla el telit hároim bél Időjárását az Mősziakihez képest szokat­lanul nni^as hőniérséklet éis tartós száraz­ság jellemzi. A búza vetésterülete 2,740.2(74 kait. hold- Ezen a területen kát. hol daruk init országos átlagban 5.82 q, összesein pedig mintegy 15,03-7.700 q búzatermés várihaté. Az laug. 24-dki 'becslés heldanlkiint 5.82 q. összesen pe­dig 15,044-600 q 'búzatermést remélt. A múlt évben 2,820.567 kát. hold learatott terüle­ten kát. holdankiint 7.00 q, összesen pedig 19,745.090 q búza termett. A mostani becslés a múlt évi végleges termésnél mintegy 3,807.372 q-val gyengébb búzatermésre szá­mit. A rozs vetésterülete 1,IQ3.580 kát. hold. Ezen a területen kát. holdankint 7.39 q, össze­sen mintegy 8,180.300 q rozstermés remél­hető. A Legutóbbi -aug. 24. becslés holidankiimt 7.36 q, vagyis összesen mintegy 8,143.900 q rozstermésre számított. A múlt évben 1,044.724 kai. hold learatott! területen kát- holdankint 5.27 q, összesen pedig 5J5O4.8S0 q rozs termett. A mostani becslés szerint a várható termés a múlt éviivel mintegy 2,675.400 q.-val muta likoiaik többnek. Az árpa vetésterülete 810-267 kai. hold Ezen a területen kát. holdankint 8.79 q, vagyis összesen mintegy 7,207.700 q a való­színű árpaterm'és., A hat héttel ezelőtti (aug. 24.) becslés alkalmával ugyanezen a vetésterületen kát. holdankint 8.887 q, össze­sen pedig mintegy 7,270-200 q árpatermést reméltek. A múlt éviben 819.551 'kát. hold learatott területen kát. holdankint 5.81 q, ösz- szesen pedig 4,760.973 q árpa termett. Az idei árpatermés tehát mintegy 2,446.700 q-val többnek mutatkozik a múlt évinél­A zab ezévi vetésterülete 404.414 kát. hold. Ezen területen kát. holdankint 7.16 q, vagy­is összesen mántieigy 2,867.500 q zabtermés­re lehet számítani. A hat héttel ezelőtt ugyanezen a vetésterületen kát holdankint 748 q, összesen pedig mintegy 2,905.800 q zabtenmésre számítottak, A múlt évben 418.988 kát. hold learatott területen kát. holdankint 4.63 q, Összesen pedig 1,940.332 q zab termett. A mostani becslés szerint te­hát az idei terméskilátás a miultévi termés­nél mintegy 957.100 q-vial jobb. A tengeri vetésterülete 2,023.043 kát. hold. Ezen a területen kát. holdankint országos átlagban 12.05 q, összesen mintegy 24,386.400 q szemestengeri termés remélhető. A három héttel ezelőtti becslés szerint holdankint 1248 q, összesen pedig mintegy 24,646.200 q tengeriterméisre számított. A múlt évben 4,913.016 kát. hold learatott területen kát. holdankint 7.93 q, összesen pedig 15.176.900 q szemes tengeri termett. A mostani becs­lés szerint várható termésmennyiség tehát a mulíévi végleges termésnél mintegy 9 millió 299.500 q-val többnek mutatkozik. A burgonya 512.876 kát. hold. Ezen a terü­leten kát. holldankint 32-17 q, vagyis össze­sen mintegy 16,793.800 q az ezévi valószínű burgonyatermés. A három héttel ezelőtti becslés kát. holdankint 3747 q, összesen pe­dig mintegy 19,068.600 q burgonyatermést re­mélt. — A műit évben 492.905 'kát. hold learatott területen kát. holdankint 29.36 q, összesen pedig 14,474.938 q burgonya ter­mett. Az idei burgonyatermés tehát mint­egy 2,318-900 q-val többnek mutatkozik, mint a múltévá. A cukorrépa folyó évi vetésterülete 79.176 kát hold. Ezen a területen kai. hol­dankint 10546 q, vagyis összesen mintegy 8,326.200 q cukorrépatermésre lehet számí­tani. A három hétlel ezelőtti becslés alkal­mával kát. holdankint 111-52 q, összesen pedig mintegy 8,820.800 q cukorrépatermés­re volt kilátás. A múlt évben 04.220 kát. hold learatott területen kát, holdankint 102.53 q, összesen pedig 9,662.030 q cukorrépa termett. Dacára annak, hogy a kát. holdankint átlag a múlt évinél jobb, a mostani becslés szerint az idei terméskilátás a múlt évi termésnél mintegy 1,335.800 q-val kevesebb, — mert a (folyó évi vetésterület körülbelül 15.000 kát- holddal kisebb. A kalászosokról hat héttel ezélőtt közzé­tett jelentés óta a busa, rozs, árpa és zab terméskilátásai alig változtak. A tengeri ter­méskilátásai három hét óta mintegy 259.800 q-val, a burgonya mintegy 2,274.800 q-val és a cukorrépa mintegy 508.600 q-val kevesebb hozamot Ígér. A takarmányrépa a száraz meleg időjárás miatt fejlődésében kissé visszamaradt, a gu­mók többnyire kicsinyek. Az utóbbi esőkre keveset javult. Szedését néhol megkezdték. Az őszi repce (uj vetés) a szárazság követ­keztében gyengén és egyenlőtlenül kelt. Hehenkint rovarkárok miatt kiszántotíák..A kerti vetemények betakarítása részben már megtörtént, a termés általában közepes. A paprika szedése legtöbb helyen megtörtént. A termés jó közepesnek mondható. A vörös­hagymát betakarították, a termés mennyisé­gileg és minőségileg jó közepes. A bab be­takarítása és oséplése túlnyomórészt megtör­tént. A termés közepes- Az egyéb hüvelye­sek cséplésél általában befejezték, a hozam többnyire közepes. A káposzta vágását meg­kezdték. A fejek a szárazság miatt többnyire kicsinyek. A komló leszedése megtörtént. A termés közepes. A köles cséplését közepes ered­ménnyel legtöbb helyen befejezték. A tatár­ka általában kiözpes termést adott. A öiró'k betakarítása folyik, a hozam közepesnek ■mondható.. A kender és len feldolgozása még tart, többnyire rövid, de finomiszálu. A mag­tér més közepes. A dohány törését éts szárí­tását befejezték. A termés ügy minőségileg, mint mennyiségileg jónak mondható. A mesterséges takarmányok közül a lóhere é*s lucerna utolsó kaszálásai általában gyenge termést adtak. A magnak hagyott lóhere és lucerna cséplése folyik. Az őszi vetésű ta­kar mányfélék a szárazság miatt gyengén keltek. A rétek sarjukaszálasát gyenge kö­zepes eredménnyel betakarították. A legelők fünövése az utóbbi esőkre kissé javult* A gyümölcsfák terméshozama vidék enkint igen változó. Általában igen sok a férges gyümölcs. Szilva, alma, körte közepes ter­mést, őszibarack jő, részben szintén köze­pes hozamot adott. A szőlők érése mindenütt befejeződött. A száraz és meleg időjárás miatt azonban sok helyen száradnak a bog yók. A szőlő moly ál­tal megtámadott szemek .sok helyen szárad­nak. Kisebb gazdaságokban a szüretek majd mindenütt megkezdődtek* • Ausztriában likvidálják a devizaközpontot. Az osztrák Nemzeti Bank december 31-re a múlt év októberében megszervezett devizaköz­pont több száz hivatalnokának fölmondott. A devizaközpont hivatalnokai közül az osztrák jegybank mindössze tizenkettőt vesz át. Ezt az intézkedést azzal magyarázzák, hogy Ausztriá­ban már egyáltalában nincs deviza és valuta s igy a hivatalnokok nagy kara fölöslegessé vált. Az osztrák jegybank egyébként a devizaügyle­tek legnagyobb részét eddig is a Giro-und Kas- senverein utján bonyolította le. Romániában megszigorították a devizaelő- irásokat. A román Nemzeti Bank a külföldi áru behozatalánál a vételárhoz szükséges devizá­kat csak a behozatalt követő harmadik hónap eltelte után engedélyezi. A váltókötelezettsé- geknél a váltóösszeg 15—20 százalékát nyom­ban engedélyezi. Az utánvételezett áru ugyan­csak három hónap múltán fizethető. Nehezen halad a német-olasz kereskedelmi tárgyalás. Mint a múlt napokban már közöltük, a német kormány két kereskedelmi delegá­ciója Rómába utazott. A kereskedelmi tárgya­lások nagyon nehezen indultak. Több napos tárgyalás után csak halvány körvonalakban bontakozik ki valamelyes modus vivendi lehe­tősége a devizakérűésben. Olasz részről azon­ban a devimkérdést a német kontingensrend- szerról hozzák junktimba. Bizonyosra veszik, hogy a most folytatott tárgyalások nem hoz­nak konkrét eredményt. A német delegáció Rómából egyes északi államokkal való tárgya­lás céljából Kodanba utazik, miután az északi államok részéről elemi ellenszenv nyilvánul meg a kontingensrendszerrel szemben. Szeptemberben ismét erősen visszaesett a vasúti szállítási forgalom. Ez év szeptemberé­ben a csehszlovákiai vasutakon 403.740 vagont tároltak éspedig 378.740 vagont a belföldi for­galom számára, a többit vágyig 25 ezer vagont kivitel céljaira. A muilt év szeptember havá­nak forgalmával szemben a csökkenés 84.586 vagon éspedig 70.777 vagonnal kevesebb volt a belföldi forgalom s 13.309 vagonnal keve­sebb volt a kivitel. Franciaország befagyott követelései. A Ban­que de Francé a francia kormánnyal szerző­dést kötött, amely szerint szabaddá teszik a francia exportőrök hiteleit oly államokkal szem­ben, amely államok Franciaországgal csereke­reskedelmi szerződéseket kötöttek. Ez elsősor­ban azokat az államokat érdekli, amelyekben kötött devizagazdálkodási rendszer van. A pá­risi kereskedelmi és iparkamara mellett, műkö­dő cserekereskedelmi intézet ilyen szerződést kötött már Magyarországgal, Lett, Észtország­gal, Ausztriával, Görögországgal s már koráb­ban Bolgárországgal, Jugoszláviával, Braziljá­val és Kolumbiával. Most folynak tárgyalások Argentínával, Törökországgal, Romániával, Bo­líviával és Uiruguayjal. Az említett intézet 300 millió frank hitelt engedélyez s ebből 100 millió frankot a szerződéses államok jegybankjainak adnak át, hogy azok francia ám vásárlására frankot engedélyezhessenek. A roz6érfékesités nehézségei. A Lidové No- viny jelenti: A mezőgazdasági tanácsoknak ama terve, hogy a katonai igazgatás a saját szük­ségletére a szindikátusi szerződésben megálla­pító tt minimális árakon vásárolja be a rozsot, tehát 132.50 koronával, a közvéleményben a vártnál kedvezőbb fogadtatásra talált. Az utób­bi időben valóban komolyan beszélnek eme terv megvalósításáról. A katonai kincstár rozsszük- ségletének szállítását javarészt már kiadták, legalább is Csehországban, leginkább a Koope- rat-ivának, amely jelentősen alacsonyabb ára­kat offerált, mint a többi pályázó. Ha a katonai igazgatás is hozzájárulna ehhez a tervhez, úgy a Kooperativa egész csinos* nyereségre tenne szert mintegy 1 millió 200 ezer korona összeg­ben, ennyivel többet volna kénytelen ugyanis kifizetni a katonai igazgatás a rozsért, mint amennyit kialkudott. Miután a köztársaság i többi részében hasonló a helyzet, ezért a tény­leges megterhelés sokkal nagyobb összeget je­lentene, anélkül azonban, hogy a termelő vala­mivel is többet kaphatna a rozsért. Mindössze körülbelül 420 vagonról van szó s ez nem nagy szerepet játszik a gabonapiacon. Az állam itt tulajdonképpen csak a szövetkezetek szanálá­sára fizetne rá. amire a múltban a rozspolitiká­val már ráfizetett. A rozs folyó ára a prágai tőzsdén ma 100—102 korona Körül ingadozik. A Kooperativa azonban a szövetkezeteknek s egyes kereskedőknek is 109—110 K-t fizet. E.zt lehetővé teszi az a pénz, amit a Kooperativa az úgynevezett intervenciós alapból kap. Ezt a magasabb rozsárat veszik figyelembe a tőzsdei árfolyamjegyzék összeállításánál s ez irányadó a katonai rozssziikséglet szállításánál is és igy a Kooperativa, amely az árkülönbséget az ál­lamtól megkapja, a másik oldalon is nyer az­által, hogy a katonai kincstártól a magasabb árat kapja meg. Az állam tehát a szövetkezeti rozsra két-izben is ráfizet. Ha megvalósulna a terv, hogy a katonai igazgatás az úgynevezett irányárat , volna köteles a rozsért fizetni, úgy ezzel a Kooperativa s a többi szövetkezeti köz­pont, amely rozsot szállítana, újabb biztos nye­reségre tenne szert az állampénztár kárára éspedig a tényleges földművelő mindennemű megsegítése nélkül. Lassan halad az őszi vetés. Szlovenszkón az ősziek, különösen a búza vetése legalább há­rom hetet késett. A szeptember elején vetett búza alig kelt ki s alapos az aggodalom, hogy a múlt napokban jelentkezett csapadék képes lesz-e föltámasztani az elvetett magot. A szá­raz talajba vetett mag legnagyobb része ugyanis elpusztult. A csapadék hiánya miatt a gazdák egyre halogatták a vetést s a legutóbbi csapadékok után e héten kezdik meg nagyobb mértékben az ősziek vetését. A rozsot javarészt már elvetették. A pozsonyi földművelésügyi ta­nács a vetőmagakció során összesen 560 vagon vetőmagot, javarészt búzát osztott ki a gaz­dáknak. —• Morvaországban a vetéssel ugyan­csak nagyon elkéstek, azonban már eddig is megállapítható, hogy a morva gazdák sokkal több őszi búzát vetnek, mint tavaly, mig a rozs- vetések kiterjedése kisebb lesz. A gyáripari körök elégedetlenek a deviza­engedélyezési eljárással. A kereskedelmi és iparkamarák most dolgozzák föl azokat a ja­vaslatokat, amelyek az ipar és kereskedelem részéről a devizaengedélyezési eljárás módosí­tása céljából érkeztek be. Az ipar különösen azzal elégedetlen, hogy oly tárgyakra, nyers­anyagokra is, megkívánják a devizaengedély beszerzését, amelyek a belföldön nem kapha­tók. így különösen a textilipari nyerstermé­kek behozatalának teljes szabaddá tételét kö­vetelik a textilgyárosok. Ezen kívül állandó panasz tárgya az is, hogy az aránylag csekély értékű tárgyak devizaengedélyének illetéke túlságosan magas, gyakran meghaladja a tárgy értékét. A kereskedelem és az ipar ig egyér- telmüleg tiltakozik az ellen, hogy devizaenge­délyt csak annak adjanak, akinek egyetlen fil­lér adótartozása sincs. Sok cég ugyanis megfel­lebbezte az adókat, mások részletfizetésben ál­lapodtak meg az adóhivatallal s a devizabizott­ság az ilyen eseteket nem méltányolja. A ke­reskedelmi és iparkamarák központja ennek a kérdésnek beható feldolgozásává! az égeri ka­marát bízta meg. A jugoszláv mezőgazdaság adósságai. Á bel­grádi lapok most közük a jugoszláv földműve­lésügyi minisztériumnak a gazdák eladósodott­sága tárgyában végzett vizsgálatainak az ered­ményeit. Ezek szerint a jugoszláv gazdák el­adósodottsága összesen 6 milliárd 351 millió 496 ezer dinárt teszt ki. Az eladósodott gaz­dák száma 647 ezers I ABC utasok részére. A . Ha Budapestre jön szálljon meg I a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, I D . mert olcsó áron nyújt mindent: * szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. | ^. Mindezt (szobát teljes kitűnő ellátással) — a szoba fekvésétől függöleg — már napi 12-— pen­gőért kaphatja. A Steuerschutz — Adóvédelem 19. száma most jelent meg a kővetkező tartalommal: Az adóvégrehajtás a követelések zálogolása és be­vonása utján. —• Ideiglenes illetékkiszabások. — A forgalmi adó gyakorlatából. — Értéknö­vekedési dézsma. — A legfelső közigazgatási biróság adóügyi döntvényei. — Menekülés a korlátolt felelősségű társaságoktól. — Szakre- gisztratura szines táblákban. — Csehszlovákiai gazdasági levél. — Vegyes. — A lap megren­delhető a kiadójánál: Stiepel testvérek, Rei­ehenberg; címen. Litvániában bevezetik a cukoradót. Kaunasi jelentés szerint a litván kormány a legköze­lebbi jövőben akiarja bevezetni a cukoradót. Az illetékes javaslat szerint a cukoradó métermá- zsánkint 30—40 centet tenne ki. ÉRTÉKTŐZSDE Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, október 10. Az uj hét kezdetén a tőzsde lanyha irányzatú volt. A kedvezőtlen külföldi jelentések lehangolóan hatottak. Csekély üzlet mellett ezért vásárlási kedvet nem lehetett megfi­gyelni, viszont eladási megbízás is csak csekély számban érkezett be a bankokhoz. Az üzlet ezért teljes egészében csak a kontreminre korlátozódott, később könnyebb fedezési szükséglet mutatkozott, úgyhogy átmenetileg mérsékelt javulások állottak elő, de zárlat felé ezek a nyereségek elvesztek. A 'beruházási piacon is nyomott volt a hangulat. — Az ipari részvények piacán esett: Északi Vasút 90, Bánya és Kohó 15, Dux Bodenbachá, Nyugatcseh Szén, Prágai Vas 10, Poldi 8, Rothau 7, Cseh Mor­va 20, Riaghoffer 17, Rézmüvek 10, Skoda 9, Kö- nigehofi 40, Podoli Cement 20, Sohöller 20, Cseh Cukor 11, Schönprieseni 5, Sellier, Tejipari 25, Kolini Szesz 20, Kolini Műtrágya 19, Aussigi Vegyi, Solo 10, Apollo 8, Cosmanos, Olleschaui 4, Inwald 3 koronával. — A beruházási piacon a 4.2 százalékos pót 25, az 5.5, a 6 százalékos negyedik s a lisztkölcsön 20, népszövetségi, a 4 százalékos pót s hadlkölc&önkárpótlájsi 15, a konszolidációs s az 1928-iki állami 10 fillérrel esett, a hadsereg- szállítási 20, s a 4.5 százalékos negyedik 15 fillér­rel javult. Valuták. Prága, október 10. Holland 1353, jugoszláv 4o.5ő, német 801.25, belga 466, magyar 472.50, svájci 648.50, dán 588, angol 115.50, spanyol 208.50, olasz 174.90, amerikai 83.57, norvég 578, francia 131.95, bolgár 22.40, svéd 578, lengyel 377, osztrák 412. Devizák. Prága, szeptember 10. (Kötött forga­lom). Görög 21.95, magyar 458, litván 574, bolgár 23.90, osztrák 416.50. + A prágai devizapiacon London 5 fillérrel ja­vult, Amszterdam 2, Belgrád 0.528, Zürich 0.50, Madrid 2, Oslo 1, Paris 0.15, Danzig 2, a kötött de­vizák közül Riga 7 koronával emelkedett. Kansas 1 koronával esett. + A berlini értéktőzsdén az üzlet igen csekély volt, de a hangulat bizakodó. A külpolitikai hely­zetet barátságosnak ítélik meg, azonkívül az acél­művek szeptember havi jelentése is jó benyomást tett. Nem kevésbé hozzájárult a barátságos alap­irányzathoz a Nemzeti Bank első októberi heti je­lentése. Az árfolyamváltozás véletlenszerű volt, a változások átlag 1 százalékot tettek ki. Az üzlet később is csekély maradt. Árutőzsde + A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyersáru Aussig loko októberre 59—59.25. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 202— 204, rozs 155.50—158.50, sörárpa 174—184, takar­mányárpa 167—173, zab 135—140, búzaliszt 27— 27.50, rozsliszt 20.25—22.75, buzakorpa 9.40—9.75, rozskorpa 8.40—8.90, Viktoria-borsó 22—25, ta­karmányborsó 14—17, bükköny 17—20, lenpogácsa 10.30-----10.50, szárazszelet 9.20—9.50, étkezési bu rgonya 1.15—1.25 márka. i i

Next

/
Thumbnails
Contents