Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-05 / 227. (3040.) szám
^ S2^m " " °^^er Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-vsl több Egyes szám áré 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágai!,, Panská ulice 12. II. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 341S4. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRHHfl MacDonald öthatalmi konferenciát hív össze a német fegyverkezési követelések elintézésére Sir Simon Párisban — Herriot tiltakozik London, október 4. Angol illetékes körökben hivatalosan megerősítik azt a hirt, hogy az angol kormány a közeli időben öthatalmi konferenciát akar összehívni Londonba a fegyverkezési egyenjogúság német követelésének megbeszélésére. A nagy rábeszélés G e n f, október 4. Sir John Simon angol külügyminiszter ma repülőgépen Párisba érkezett, ahol a déli órákban egy óra hosszat tanácskozott Herriot francia miniszterelnökkel. A Londonba tervezett öthatalmi konferenciát ugyanis elsősorban Franciaország ellenzi. A párisi kormányon kívül Olaszország sem akar hallani a londoni különkonferenciáróL A kishatalmak valamennyien ellenzik a nagyhatalmak külön Összejövetelét a lefegyverzési kérdés elintézésére. A kisantant képviselői határozottan állást foglaltak a londoni külön tanácskozások ellen s más nyolc kis állam, amely Genfben ■blokkot alkotott s amelyben a kisantant részéről csak Gsehszlovákia van képviselve, ugyancsak elhatározta, hogy szükség esetén a lefegyverzési konferencián kívül is nyomatékosan tiltakozni fog MacDonald terve ellen. Az ellenvélemény P á r i s, október 4. Herriot tegnap este visz- szaérkezett Párisba, ahol a Quai d‘Orsay-n már türelmetlenül várta Lord Tyrell angol nagykövet, aki bejelentette neki Sir John Simon látogatását. Kiszivárgott hírek szerint a ma déli angol—francia konferencián kizárólag a lefegyverzési probléma került szóba. A sajtó ünnepli a francia—angol együttműködést, de Pertinax az Echo de Parisban nem titkolja el, hogy Sir John Simon ez alkalommal nem a francia—angol barátságot jött hangsúlyozni, hanem megnyerni Franciaországot az öthatalmi konferencia tervének. Herriot állítólag a tervet kereken visszautasította. A magyar nemzetnek be kell kapcsolódnia az európai államok nagy gazdasági szövetségébe, — mondotta I A francia minisztereinek biztató üzenetet küld Magyarországnak — „fiz uj gazdasági, kulturális és politikai rendből Magyarország nem maradhat ki“ Pártszervezeteink feladatai Irta: FLEISCHMANN GYULA dr. tarfománygyülési képviselő II. Előző ci'kfeernben pártpolitikánknak általános alapél ve ivei foglalkoztam és közéleti s közgazdasági helyzetünk ismertetése után azt a következtetést vontam le, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági konstellációban határozott ellenzéki munkát kell folytatnunk. Ennek megállapítása vagy egyszerű hangoztatása azonban még távolról sem meríti ki azt a programot, amely gazdaságii, kulturális és különösen kisebbségi szempontból pártjaink és szervezeteink feladatát kell, hogy képezze. A sérelmek felpa na szólása, statisztika ösz- ezeállitása, munkaprogramunk összefoglalása — az összmunkába szintén beletartoznak, de csupán kisebbik és könnyebb részét jelentik a feladatoknak. A fontosabb, nehezebb és szükségesebb része még az ellenzéki munkának is, hogy a programot betartsuk, a munkát elvégezzük és a népünkön elkövetett sérelmeket igyekezzünk korrigáltatni. Csakis egy ilyen határozott program ad az ellenzéki politikának lendületet, növeli az ellenállást a kormánypolitikával szemben és gyakorol erős hatást a tömegekre. Mielőtt ezeket a célokat és feladatokat konkretizálnék,. szükségesnek tartom annak újbóli megállapítását, hogy a mi választási rendszerünk és belpolitikai életünk megkívánja a rendszeres és állandó pártéletet. Hogy a rendszer helyes-e vagy nem, az más kérdés. Tény azonban, hogy a mi egész közéletünk, nemcsak a politikai, hanem a kulturális és gazdasági is, pártokon nyugszik és ez a tény megköveteli, hogy úgy a különböző érdekcsoportok, mint a különösen a nehéz helyzetben levő kisebbségek alkalmazkodjanak a jelenlegi politikai rendszerhez és kiépítsék a maguk pártszervezeteit. Nálunk a fontos és a kisebbségekre nézve is életbevágó intézményeket a pártok erőviszonyai alapján állítják össze. A pártokon nyugszik az egész önkormányzati ólet a községektől, városoktól kezdve egészen a tartományig. Ugyanígy vagyunk a parlamenttel és igy leszünk a munkásbiztositóval, valamint az iskolatanácsokkal, amelyeknek felállítását és megválasztását nemcsak ellenzéki pártjaink, hanem ma már az egész szlovenszkói közvélemény követeli. Az aránylag rövid választási periódusok következtében nálunk igen gyakoriak a választások, amelyekre felkészülni, s amelyeket lefolytatni csak kiépített pártszervezetekkel lehetséges. Különösen a kisebbségekre jelent ez súlyos terheket és ró rájuk nehéz feladatokat, miután az államhatalom a maga segítőeszközeivel természetesen csak a kormánypártokat támogatja. Ezért, ha a kisebbségek nem akarnak leszorulni a közéletből és érvényesülni, panaszaiknak hangot adni kívánnak, hogy ha részt akarnak venni a politikai, gazdasági s kulturális életben s az intézményekben eredményesen kívánják képviselni a nemzeti érdekeket, úgy nem marad más hátra, mint szintén kiépíteni a pártszervezeteket, mint a kisebbségi élet erődítményeit. Ezek ma már — hála Istennek — megvannak, csupán fenn kell őket tartani, ami azonban különösen az adott viszonyok között a nehezebbik feladat. Ezt a célt szolgálja a mi pártapparátusunk és pártmunkánk. ■ Zavaros politikai viszonyok között és súlyos gazdasági válság idején mindig élénkebb és intenzivebb a pártmunka és jelentősebbek a feladatok. így van ez most nálunk is. A kormányt maguk a kormánypártok szorongatják. Azonban tévedés volna azt hinni, hogy miértünk fáj a fejük. A mi érdekeinket nekünk magunknak kell megvédenünk. A parlamentben azért kell majd harcolnunk, Géni, október 4. Az Est genfi tudósítóija meginterjúvolta a Genfben időző Herriot. francia miniszterelnököt. — Határozottan optimista vagyok és maradok is — mondotta Herriot. — íme az európai bizottság, amely másfél évnél is több ideig szünetelni volt kénytelen, most uj életre ébredt. Ám nemcsak a bizottság támad fel, hanem az európai összefogás eszméje is. Tudom, hogy a stresai ajánlások nyomán nem rendezhetjük ugyan egyszerre a dunai államok együttműködésének problémáját, mélységes hittel vallom azonban, hogy megteremthetjük ezeknek a komoly nélkülözéseken átesett népeknek életében a legrózsásabb reményekre feljogosító helyzet feltételeit. Azt gondolom, hogy Magyarország közvéleménye az európai hogy a takarékossági elvet ne csupán a kisebbségekkel szemben alkalmazzák, hanem az mindenkivel szemben egyforma legyen. A vetőmag, élelmezési segélyakcióknál, a munkanélküli segélyek kiosztásánál a párt- funkcionáriusokra fontos feladatok hárulnak, hogy mindenütt ott legyenek és ügyeljenek, hogy senkit sérelem ne érjen. A nagy szegénységben a téli hónapok alatt igen sok baja lesz népünknek a közigazgatási hatóságokkal és adóhivatalokkal. Minden párt mozgósítja e tekintetben egész apparátusát s nekünk is hasonlóképpen kell tennünk. Külön fejezetet képez nálunk a kultur-, de különösen az iskolapolitika. Kisebbségi szempontból az talán a legfontosabb, de eizen a téren legtöbb a tennivaló. Az állam iskolapolitikája 1919 óta nem változott a kisebbségekkel szemben. Hiábavaló a sok szép nyilatkozat miniszterek és államférfiak ajkairól, a kisebbségi kultúrintézmények és iskolák sorsa mostoha és végtelen nehéz. Annyira nehéz, hogy itt már nem elebizottság mostani ülésszakának mozzanataiból uj bátorítást nyer a jövőre. Minden lehetőséget el kell követni, hogy annak az egymást messzemenően kiegészítő gazdasági területnek összeforrasztása. amit Duna-Európá- i nak neveznek, mielőbb bekövetkezék. Tudom, hogy az ujjáépitési műhöz elengedhetetlen, hogy az egymásra utalt államok kölcsönösen méltányolják egymás nemzeti törekvéseit. Ha Magyarország részéről, mondjuk, megtörténne ezirányban a kezdeményező lépés, éppenséggel nem jelentené ez azt, hogy Magyarország a helyzet politikai megmerevítésébe is belenyugszik. Az uj gazdasági, kulturális és politikai rendből azonban Magyarország nem maradhat ki. Franciaország minden közvetlen ■nHBBBBnaBHnaaBHBHai gendő a pártszervezetek munkája, hanem az egész magyar társadalomnak össae kell fognia. Fokozott ellenőrzést kell gyakorolni á kormány iskolapolitikája fölött, nem szabad engedni, hogy a tanfelügyelők kénye-kedvének legyenek kiszolgáltatva iskoláink és népünk figyelmét föl kell hivni erre a nemzet jövője szempontjából oly végtelen fontos kérdésre. A keresztényszocialista párt különleges feladatát képezi még a felekezeti iskolák védelme, amelyeket a fokozatos megszüntetés, illetve államosítás veszedelme fenyeget. Nem a népgyülósek szónoki emelvényein dőlnek el fontos kérdések, nem ott akadályozunk meg sérelmeket és valósítunk meg hasznos terveket, hanem a mindennapi élet harcában, a perifériákon, a részletmunkával. Ebihez a munkához elkerülhetetlenül szükséges az intenzív pártélet. állandó pártszervezetek és pártfunkcionáriusok. De szükséges, hogy ebben a munkában azok a tömegek is részt vegyenek, amelyekért érdek nélkül jóakaratát biztosítja Magyarország pénzügyi és gazdasági újjáépítésének müvével szemben. Világosság kezd lágyulni a békeszerződések által megnyomorított területek felett és Franciaország őszintén akarja be hegeszteni ezeket a sebeket, a inagyarköz- véleménynek éreznie kell, hogy mily őszintén és egész humánus érzelmünkkel akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország feltalálja gazdasági egyensúlyát, jólétét, sőt ha lehet, hajdani virágzását is. Üzenem, hogy a magyar nemzetnek be kell kapcsolódnia az európai államok nagy gazdasági szövetségébe. Szeretném, ha a magyarok szavaimból hitet merítenének, — fejezte he nyilatkozatát a francia miniszterelnök. a pártszervezetek tulajdonképpen vannak -és különösen szükséges a magyar középosztály résztvevő munkája annak a középosztálynak, amelynek létalapját az itt élő magyarság képezi s amelynek meggyengülése egyúttal az ő létalapját is gyöngíti. A félénk meghipulás és az opportunizmus csak látszólag és legföljebb ideiglenesen használ és végeredményben elszigeteltséghez és keserű csalódáshoz vezet. A magyar kisebbség jogaiért és létéért folytatott harc legális s ha komoly fegyverekkel és meggyőző érvekkel folytatjuk, kell, hogy tiszteletet és elismerést keltsen úgy a nemzetközi fórumokon, ahol munkánkat figyelemmel kisérik, valamint idehaza a nem elfogult körök előtt. A téli munkaprogram a jelekből Ítélve elég bő lesz és mozgalmas időkre van kilátás. Ezért fel is kell rá készülni, hogy ne találjon készületlenül és eredményes komoly munkát végezhessünk.
