Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-26 / 245. (3058.) szám

A duxi Waldstein grófok temetőjéből utolsó vándorútra kél Casanova, a nagy kalandor... A patríciusok Velencéje 166 év után megbocsát és múzeumot állít rakoncátlan fiának — A tizennyolcadik század ragyogó kalandorának haló porai visszakerülnek szülővárosába 1932 október 86, szerda. A magyar kormány elfogadta Ripka Ferenc budapesti főpolgármester lemondását Budapest, október 25. (Budapesti azer- feesztdeégiünk telefonjedentése.) Ripka Fe­renc főpolgármester ma diódban megjelenít Keresztes-Fisoher belügyminiszternél, aki közölte vele, hogy a kormány döntése alap­ján a hét végén fölmentik állásából, mint­hogy a kormány elfogadta lemondását A Toldy Kör ölvedi-emtékestjéneh nagy sikere Pozsony, október 25. (A P. M. H. pozsonyi tudósítójától.) Vasárnap nyitotta meg a Toldy Kör az őszi évadot. Első rendezését ölvedi László költő emlékének szentelte. Az estire nagy számiban gyűlt össze a po­zsonyi irodalompártoló közönség, de többen jöttek el a vidékről is a fiatalon elhunyt, tragikus sorsai költő tisztelői közül. Jankovics Marcell dr. elnök megnyitó be­szédével kezdődött az ünnepség. A magas szárnyalásai, szónoki szépségekben gazdag beszéd mély hatást váltott ki a közönség lelkében- Utána ölvedi Erzsiké, a költő hú­ga szavalt bátyja verseiből. Közvetlen, mű­vészi és drámai erejű előadása az ölvedi költeményekben refllő értéket teljes mérték­ben érvényre juttatta. Határozott előadó- tehetséget ismert meg a pozsonyi közönség a bájos urilányban. Borka Géza, a komáromi tanár Ölvedi költői egyéniségéi tárta föl ta­nulmányában. Lírája a kisebbségi élet ro­mantikus korszakának egyik legszebb kife­jezése voü. Programja az élniakarás, amely­hez erő kellett, nagyság és csodaváró hit. Korszerű azért, mert az átmeneti évek in­dul* iáit őrizte meg versbe kristályositva, fia tal temperámén búmra ráhangolva és is­tenáldotta költői tehetség prizmáin színeire bomolva- ölvedit Beöthy szavai jellemzik leg­jobban, hogy költészetét átélte és életét köl­tészetté tette. Az ő lelke nem menekült csöndes magányba, nem alkudott, nem gon­dolt magával, mert fűtötte őt küldetésének hatalma* ereje. Ezért lett földi sorsa tragé­dia, hulló csillag, amely eltűnt, mielőtt ideje lelt volna kifejteni tejes fényét. A jeles esztétikus előadása után Dejean Melánia énekelt néhány ölvedi dalt, ame­lyeket Zmertych Edit zongoraművésznő ienésitetl meg hangulatos, megnyerő for­mában. A fiatal énekesnő iskolázott, kelle­mes szopránjával és előadása szánessógével nagy sikert aratott és több ráadással kel­lett kielégítenie a közönséget Zongorán Ssudkin János zenetanár kisérte, akinek muzsikális képessége közismert. Mindketten Pozsony fiatal művészi gárdájának kitűnő tagjai. A termet megtöltő közönség soraiban ott láttáik Bartók László dr. m- kin konzult fele­ségével, Pere István konzuli attasét, Szápáry Honát, Böhm Rudolf szenátort, Koperniczky Ferenc prépostot, Jeszenák Gábor, Végű Ferenc és Körper Károly kanonokokat és a pozsonyi magyar társadalmi élet számos ki­tűnőségét. Mi az akadálya a magyar­osítják kereskedelmi megegyezésnek? Budapest, október 25. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A magyar kereskedel­mi delegáció Bécsből Budapestre érkezett. A hét közepére ide várják az osztrák delegációt a tárgyalások továbbfolytatására. Az osztrákok ragaszkodnak ahhoz, hogy Magyarország egész tnüfa és fürészfa szükségletét más piacok kizá­rásával Ausztriából fedezze, továbbá Magyaror­szág bizonyos mennyiséget fix áron feltétlenül vegyen át, illetve a magyar kormány vállaljon erre garanciát. Magyarország ilyen kötelezett­séget nem vállal, ezért a megegyezésnek to­vábbra is súlyos akadálya van. Nemzeti alapon működő szervezetbe tömörül a magyar- országi diákság Budapest, október 25. (Budapesti szerkesztő­ségünk te léfon jelentése)., A különböző diákegye­sületek vezetői ma felkeresték Hóman Bálint dr. kultuszminisztert és arra kérték, hogy vegye pártfogásba a szorult helyzetben lévő diákságot és hogy teremtse meg a magyar diákság egysé­gét Hóman kultuszminiszter válaszában hangoz­tatta, hogy a közeljövőben megteszi a lépéseket, hogy az egész diákság egy nemzeti alapon mű­ködő szervezetbe tömörüljön. Róma, október 26. A római lapok érdekes hiTt közöltnek arról, hogy Gerolano Raüer velencei patrícius ke®de- niényezésére társadalmi akció indult azzal a célkitűzéssel, hegy Gia©omo Casanová­nak, a XVIII. század nagy kalandorának hamvait, amelyek a csehszlovákiai Duxban, a Waldstein-grófok temetőjében nyugsza­nak, hazaszállítsák a lagúnák városába, ahová mindig visszavágyott örök szerelmese­iként de Seingait lovag, aliasz Giaooimo Casa­nova. Velencében külön bizottság alakúit a tárgyalások meginditására és lefolytatására és minden reményük meg van, hogy sikerül megegyezniük a csehszlovák hatóságokkal és 166 év után visszatérhet Velencébe Casa­nova, akit „örök időkre kitiltottak" a ve­lencei köztársaságbél. Casanova alakja ma már a történelemé és az irodalomé, emlékiratai a memoirirodalom kü­lönlegességei, amelyek sok más utfőnél pon­tosabban és érdekesebben rajzolják meg ko­mmmmmmmmaammammmmmmmmmmmmmmamaasasmEm Székrekedésnél, emésztési za­varoknál, gyomorégésnél, vértódulás- nál, fejfájásnál, álmatlanságnál, álta­lános rosszullétnél igyunk réggel éh­gyomorra egy pohár természetes „Ferenc József"-keserüvizet. A bel­orvosi klinikákon szerzett tapasztala­tok szerint a „Ferenc József“-viz az ideális hashajtó minden jellemző tu­lajdonságát egyesíti magában. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és tüszerüz- letekben kapható. rának társadalmi és erkölcsi viszonyait. An­nakidején úgy féltek Velence polgárai a hír­hedt és rettegett Qasanovától, mint az ele­ven ördögtől. Ma már szívesen látnák, ha a nagy kalandor a lagúnák városában aludná örök álmát, annyira szívesen, hogy még egy Osanova-muzeum felállítását is tervbevették. Hazatér-e 166 óv múltán a bolygó kalandor, akinek profilja nélkül szegényebb lenne a XVIII. század színes arcképcsarnoka? Giacomo Casanova (de Seingait) 1725 áp­rilis 2-án született Velencében. Előbb jogtu­dományokkal foglalkozott, majd papi pályára lépett. Kiváló műveltsége, előkelő megjelené­se révén csakhamar bejutott a legelőkelőbb velencei körökbe, szerelmi kalandjai miatt azonban börtönbe vetették és a szemináriumból is kiutasítot­ták. Ekkor elhagyta Velencét, előbb Nápolyba, majd Rómába ment. Rómában Aquaviva bí­boros pártfogásába vette, álláshoz juttatta, de % nyugtalanvérü fiatalember tovább foly­tatta kicsapongó életmódját, kegyvesztett lett és állását is elvesztette. Most kezdődik tulajdonképpeni kalandos éle­te. Velence hadiszolgálatába lép és 1743-ban Konstantinápolyba, majd csapatához, Korfu­ba vitorlázik. Tovább folytatja feslett élet­módját, innen is távoznia kell, visszatér Ve­lencébe. Ott előbb a Szent Sámuel színházban hegedül, majd mint csodadoktor keresi a kenyerét. Kényes szerelmi kalandjai újból olyan hely­zetbe juttatják, hogy kénytelen elhagyni Ve­lencét. A játékban keresi szerencséjét, Páris- ba megy, majd visszavágyik hazájába, újra megjelenik Velencében, most azonban már nem tréfálnak vele a polgárok, bíróság elé állítják és 1755-ben ólomkamrába zárják. Tizenöt hónapig senyvod a velencei ólom- kaim rában, tovább nem bírja. Szabadságra vágyik és nyaktörő módon páratlan cselszö­véssel ki ifi jut az ólomkamrák fojtogató le­vegőjéből. Kalandos szökése az akkori idők legna­gyobb szenzációja volt. Párisban köt ki, előkelő társaságokban forog és kényes társadalmi szerepet játszik. Kiváló államiférfiakkal, Írókkal, művészekkel talál­kozik, de különösen a nőknél áll nagy kegy­ben. Szerencsés pénzügyi manipulációi révén nagy vagyonra tesz szert, a pénzzel bejárja Németországot, Svájcot, Olaszorszá­got (itt a pápa aranysarkantyús lovaggá avatja) és Angliát. Berlinben Nagy Frigyessel találkozik, aki a kadétintézet kormányzójává akarja kinevezni, de ő nemi fogadja el a% állást. Pétervárra ímegy, ahol Katalin cárnő kihallgatáson fogadja, onnan Varsóba utazik, de távoznia kell Rra- inicky kamarással vívott párbaja miatt. Drez­dán és Prágán keresztül Becsbe, majd ismét Párisba tér vissza. Frivol kalandjai olyan rossz hírbe hozták, hogy majdnem mindenünnen kitiltják s 1767 óta Párisban sem volt maradása. Mad­rid »a következő stáció, de itt sem jár jobban. Dacolva a rendőrségekkel, újból felbukkan Párisban, megismerkedik a csehországi Waldstein-«*)irl»‘MUfgMaWW—B—B—EM——■vtjaw—n Varsó, október 25- Szokatlan szenzáció­ként foglalkoztatja a lengyel közvéleményt egy gyilkossági bünper, amelynek különös gazdaságpolitikai háttere van. A Lengyelor­szágban működő legnagyobb francia textil- vállalat, a Zyrardow néhány hónappal ez­előtt elbocsátotta egyik alkalmazottját, aki ezért bosszút, esküdött és tervét végire is hajtotta. Rálesett a textilgyár vezérigazgatójára, Badin-Köhler francia állampolgárra, a nyílt uccán föl tartóztatta és rövid szóvál­tás után agyonlőtte. A gyár üzletvezetése évek óta a legélesebb kritikát hivta ki a közvélemény részéről antiszociális rendszere miatt. Állandóan tá­madták a gyár vezetőségét, elsősorban pe­dig a francia részvénytársaság vezérigazga­tóját, akit személyesen is felelőssé tettek az alkalmazottak és munkások iránt tanúst lőtt antiszociális bánásmódért. A vezérigazgató gyilkosának védője élelmesen kihasználta a közhangulatot és szorgalmasan gyűjtötte a munkásság és az alkalmazottak körében az adatokat arra vonatkozólag, hogy a® ötvenezer lakosú gyárváros minden lakója hogyan rettegett a francia uraktól, akiktől sorsuk függött. A közhangulat már a vizsgálat folyamán is a gyilkos felé for­dult és a sajtó rosszul leplezett szimpátiával irt a merénylőről, aki a gyűlölt gyár vezérigaz­gatóját másvilágra küldte. A védelem által előterjesztett adathalmaz­ból kitűnik, hogy a meggyilkolt vezérigazga­tó maga is tisztában volt a gyárváro6 lakoe­gróffaj, aki leviszi őt magával duxi birtoká­ra és könyvtárosává nevezi ki. Élete végéig Duxban marad, ott írja meg em­lékiratait és ott hajtja fáradt fejét örök álomra. Prágában jelent meg az első könyve 1788- ban Schönfeld nyomdásznál. Ennek a kötet­nek a címe „Menekülésem a velencei ólom- kamrákból" volt. Emlékiratai csak halála után jelentek meg, de nem teljesek. Casanova az emlékiratok kéziratának címlap­ján feljegyezte, hogy emlékiratai 1797-ig ter­jednek. De nyomtatásban csak az 1774-ig ter­jedő rész jelent meg, a kézirat másik része elveszett és máig sem került elő. ságánaik ellenséges hangulatával és hetek­kel a gyilkosság megtör ión te előtt minden óvintézkedést megtett a saját személyi biz­tonságára. A védelem többek között azt Is bizonyítja, hogy a® igazgató a szó szoros értelmében eltor­laszolt hivatalban dolgozott, ilyen módon igyekezve védelmet szerezni az esetleges támadással szemben. A bünipőr kimenetele elé a legnagyobb feszültséggel tekint az egész lengyel közvélemény. A magyar népszövetségi kölcsön ügyi § londoni alsöház előli London, október 25. Sir Park Goff, az akó­ház ülésén kérdést intézett a külügyminiszter­hez, hogy milyen kölcsönöket vett fel Magyar- ország az angol tőkétől a népszövetség ajánlá­sára és megakadályozta-e a népszövetség, hogy Magyarország ezeket .a pénzeket a boletta-alap céljaira használja fel. Simon külügyminiszter azt válaszolta, hogy Magyarország egyetlen népszövetségi kölcsöne az 1924. évi rekonstruk­ciós kölcsön volt, a bólétta-alapot 1930-ban lé­tesítették és így az 1924. évi kölcsön semmi­féle részét sem használták fel a boletta-alap veszteségeinek fedezésére. ©NF* Ajánlja a „Nagyasszonyt" nőismerősei P8P* közt! A katonai szakértő katonai jellegű szervezetnek mondja a Jungstmrmot Befejezték a bizonyítási eljárást a brütmi Jungsíurm-perben miire a/z elnök kérdésére a katonai szakér­tők ki jelein tették, hogy erre nincsen szükség. Ezután Geírza dr. törasíkapitány mondta ed szakértői véleményét, amelyben arra a kon­klúzióra jutott, hogy a Jungsturm tisztára katonai jellegű iíju- sági szervezet volt. Az államügyész ama kérdésére, vájjon egy kis csoport is elérhet-e katonai sikereket, igennel válaszol. Ezután Lochmamn dr. védő tette a bízó-, nyitás kiegészítésére vonatkozó indítvá­nyait. A bíróság enne a délutáni órákra ha­lasztotta el a tárgyalást. Nem a gyilkos, hanem az áldozata a bűnös? Egész Lengyelország feszült figyelemmel kiséri egy varsói gyil­kosság* bünper főtárgyalását — Egy elbocsátott alkalmazott munhástársai nevében bosszút állott a francia vezetés alatt dol­gozó textiigyár vezérigazgatóján Brünn, október 25. A Jungstairm-pörben ma még felolvastak néhány periratot, ezzel befejezték a bizonyítási eljárást. Előtzőleg még Novak szavazóbiró intézett néhány kér­dést Stüdl vádlotthoz, aki a kérdésekre vá­laszolva kijelentette, hogy fegyvereik nem voltak, egyenruhájuk .pedig térdnadrágból, kék ingből, sárga nyakkendőből állott, kalapot és karszalagot csak nagy gyakorlatok alkal­mával viseltek. Azután sor került a katonai szakértőik vé­leményére. Az államügyész kérte a nyilvánosság kizárását,

Next

/
Thumbnails
Contents