Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-26 / 245. (3058.) szám

1932 október 26, aterda. |) Október Szerda ilillil iffliil 13 ÉlttÉI irodalom tonnákban Csapek Károly a Lidové Novinyban reflektál a Pester Lloyd ama vezércikkére, amelyben egy magyar intellektiiell fölszólította, hogy cseh irótársaival együtt nyissa meg a magyar könyv útját Csehszlovákiába, amelyet a legújabb vám- rendeletek és devizarendelkezések eltorlaszol­tak. Csapek okos cikkében azt irja, hogy nem akarja védelmébe venni a csehszlovák bürokrá­ciát, mert hiszen ő maga is csak nagy nehézsé­gek árán tud egy-egy német, vagy francia könyv birtokába jutni. Igazuk van az itt élő magyaroknak és németeknek, ha panaszkod­nak, hogy még a szellemi termékeket is elzár­ják előlük. Csapek nem akar anyagi és szellemi javakat összehasonlítani, vagy összezavarni, de szerinte a rumburgi vászon és a gablonzi üveg kivitele ma épp olyan fontos, mint a ma­gyar, vagy német könyv behozatala. Semmi ki­fogása sincs az ellen, hogy Petőfi költeményeit ruszinszkói faragott fával cseréljék ki — mint árucikket. Ha Európa szellemi vezetői azt akar­ják, hogy a helyzet javuljon, akkor csináljanak odahaza olyan magasnivóju európai politikát, amely ezt az utat egyengeti, de nemcsak a hi­vatalokban és minisztériumokban, hanem a nép széles rétegeiben. Ha a könyv és az árucikkek útját megnyitjuk, akkor Európa helyzetén is javítottunk. , Mindez szép és igaz. Az elgondolás helyes, de kereszíülviketetlen, mert az elsőbbség kér­dése már megint mindent elront. A gazdasági és a politikai életben is főként arról vitáznak, hogy a gazdasági béke és a konjunktúra javu-; lása céljából előbb kellene-e a politikai békét; megkötni, vagy pedig előbb gazdasági kiegye-1 zésre van-e szükség és azután politikai béke- ! kötésre. Eddig még mindig nem tudnak megái- J lapodni abban, hogy melyik az ok és melyik az i okozat és hogy a politika függvénye-e a gaz- j dasági életnek, vagy forditva. Igaz, hogy a! múltkor a szlovenszkói magyar gazdasági élet; egyik legkiválóbb vezetője igen szellemesen rá- j mutatott arra, hogy ha a falubeli szomszédja- ; val, akinek történetesen szatócsüzlete van, j nincs jó viszonyban, nem fog nála vásárolni J rhég akkor sem, ha a másik faluba is kellene: mennie. Ebből az következne, hogy a politikai j béke első' helyen áll. így vagyunk a rumburgi j vászonnal és Petőfi költeményeivel. Igaz, hogy a gazdasági élet alapját képezi minden szellemi éleinek és hogy a gazdasági nemzetközi meg­egyezés biztos talaja a szellemi internacionálé- nak. Viszont azonban a történelem és az embe­riség fejlődése bizonyítja, hogy a gazdasági és politikai megértést, a testvériséget és az egyen­lőséget a szellem munkásai harcolták ki a né­pek számára. A francia forradalomban előbb voltak és hatottak Voltaire, Rousseau és az en- ciklopedisták és az ő működésűk után követ­kezett a forradalom Dantonja és Robespierre- je. Csapek tehát téved abban, ha azt hiszi, hogy az úgynevezett európai humanizmussal, ame­lyet széles rétegekben kellene terjeszteni, a kérdések sora megoldódik odáig, hogy Petőfi verseit minden további nélkül beengedik a1 csehszlovák köztársaságba. A rumburgi vá­szonnak nincs ideje, nem várhat sokáig, de az irodalom, mint könyv, várhat. Azonban: amire a rumburgi vászon nem képes és a gazdaságii élet vezetői sem képesek, azt a magyar, a né- j met és a cseh Csapekeknek kell kiharcolniok.! Ezt a harci előmunkálatot csak a szellem em-j herei végezhetik el. Ebben igaza van a Pester Lloyd iníellektüelljének. — Meghalt Mezei Ernő, a legöregebb magyar publicista. Budapesti szerkesztőségünk telefo­nálja: Mezei Ernő dr., a hírneves publicista, a legöregebb magyar újságíró, ma délben 81 éves! korában hosszas betegség után meghalt. Mezei; Ernő hosszabb időn keresztül a gyomai, majd a miskolci kerület képviselője volt független- sági párti programmal és különösen nagy sike­reket aratott a sajtóban és a parlamentben a , tiszaesz’ári pörrel kapcsolatban irt tiltakozó j cikkeivel és beszédeivel. Nagyarányú publicisz­tikai tevékenységet fejtett ki és még a leg­utóbbi években is jelentek meg cikkei. — Továbbra is aggasztó Gaál Gaszton álla­pota. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A kedd délután 3 órakor kiadott orvosi jelen­tés szerint Gaál Gaszton állapota továbbra is súlyos és aggasztó, öntudatlanul, mély álomba merülve fekszik és attól tartanak, 'hogy már; délután, de legkésőbb éjjel újra szivgyöngeségi roham fog föllépni. — Eljegyzés. Blüh Erna. Zvolen és Pb. Mr. Markovics József, Lucencc, jegyesek. (M. k. é. fa.) xx Kísérlet többet ér, mint a tanulmányozás. Több mint G millió ember használja naponta a nagyszerű, frissítő izü Chlorodont-fogkrómet, j hogy szép fehér foguk legyen. Tubusok 4 és 61 koronás árban. Kísérlet meggyőz. Ki tárgyalt 1920^ a vagonvételről? Fasse minisztert tanácsost hallgatták ki ma a Siribrny-perben Egy detektív, aki együtt látta Stribrnyt és Sichrovskyt Iglau, október 25. A Stribrny-pör tegnapi tár­gyalásán Stránsky Jaxoezláv dr. kihallgatása után kihallgatták még Bilek Ferenc rendőrfelügyelőt. Bilek 1920-tól 1923-ig a prágai rendőrigmzgaté- ság uzsoraosztályán működött. Elmondja, hogy amikor egyszer hivatalosan dolga volt a Hotel de Saxe-ban s a folyosón álldogált, Stribrnyt és Sichrovskyt együtt látta, i Sichrovsky éppen üdvözlésre nyújtotta kezét ! Stribrny felé. Arra a kérdésre, vájjon nem té- i ved-e, kijelenti, hogy Stribrnyt népgyülésekről j ismerte, Sichrovskyt pedig hivatalos útjairól, j Vita támad afelől, vájjon Sichrov6'kyn szemüveg vagy csiptető volt-e akkor. A tanú szerint Sichrovsky akkor nem viselt szemüveget, mire Sichrovsky kijelenti, hogy tizennyolcéves kora óta visel szemüveget Stribrny ezzel szemben a tanú egész vallomását tagadásba veszi. Arra a kérdésre, hogy miért csak most jelentkezik tanúnak, Bilek azt vála­szolja, hogy csak az itéletkihirde tóékor látta az újságokból, hogy arról is szó volt a pörben, vájjon a két vádlott Í6merte-e egymást Azután kihallgatták Ocadlik dr. volt bírót, aki jelenleg ügyvéd. Elmondja, hogy amikor 1920-ban órát vásárolt Sichrovsky üzletében s érdeklődött a főnök iránt, az elárusitónő azt mondotta neki, hogy a főnöknek most jobb dolga van, Stribmy- nek ügynökösködik. Sichrovsky erre vonatkozólag kijelenti, hogy ez az állitás semmiképpen sem lehet igaz, mert az üzlet nem is az övé, hanem feleségéé volt. A mai tárgyaláson változatlanul erős érdeklő­dés mellett kihallgatták Fasse Károly mérnököt, vasutügyi miniszteri tanácsost. Fasse mérnök azzal kezdte vallomását, hogy az áMamfordulat óta teljesít szolgálatot a vasut­ügyi minisztériumban s 1920-ban az ötödik ügyosztályba volt beosztva, ahová a vagonvé­teli ajánlatok is tartoztak. Az ügyosztály főnö­ke Kreyza miniszteri tanácsos volt. A németor­szági vagonvásárlásról folyt tárgyalásokon a tanú nem vett részt. Azidőben részint hozzá, részint Hal la miniszteri tanácsoshoz jöttek azok az emberek, akik vagonokat kínáltak megvé­telre. Haliának az volt a taktikája, hogy a külföldről érkezett ajánlatok elintézését ál­landóan halasztgatta. A pör szempontjából kritikus időben különböző helyekről nyomást gyakoroltak azirányban, hogy vásároljanak vagonokat. Számos kocsit meg is vettek a belföldi gyárakban. Amikor a németországi vagon-ajánlatról volt szó, Halla tanácsos néhány napig szabadságon volt s az ügy éppen akkor került előtérbe. A tanú külön­böző közvetítőket látott jömni-menni, köztük Sichrovskyt. Alwenslebent, akik Kreyza tanácsoshoz mentek. Aztán hirte­len, meglehetősen gyors tempóban megindultak a tárgyalások. Ebben az időben viszont, a tanú volt néhány napig szabadságon. Valamit maga is látott, valamit pedig hallott arról, hogy engedményről tárgyaltak. Ezeken a tárgyalásokon már Halla tanácsos vett részt, aki közben visszaérkezett szabadsá­gáról. A szerződés megszövegezéséhez a tanú megkapta az iratokat, megszerkesztette a többi szükséges iratot s megiratta a szerződés máso­latait. A tanú azután föl jegy zései alapján kijelenti, hofnr 1920-ban összesen 14.555 vagont vásároltak, a következő évben pedig 9306 kocsit. Arra a kérdésre, hogy ki döntött a vételről, azt feleli a tanú, hogy Halla tanácsos Burger állam­titkárnak járt referálni, ez pedig a miniszter­nek. De nem tud arról, hogy a miniszter fönn­tartotta volna magának ebben az ügyben a döntés jogát. A tanú még elmondja, hogy egy- izben Kreyza szobájában látta az Arons és Walter cég képviselőit, Schiffet és Alwenslebent. Az államügyész több kérdése után Rasin dr. fölemlíti a tanúnak, hogy még meg sem érkezett valamennyi vagon Németországból s máris újabb rendelésre gon­doltak. A tanú azonban azt állítja, hogy erről nincsen tudomása, mire Rasin dr. emlékezetébe idézi, hogy ő maga indítványozta további 900 vagon beszerzését Németországból, de a pénzügymi­nisztérium nem adta meg ebhez a beleegyezé­sét. Marianko dr. államügyész indítványára erre felolvassák Fasse dr. errev óra tkozó referátumát s a pónzü^vminisztérium válaszát. Az ügyész erre több újabb tanú kihallgatását inditványoz- za, akik azidőben a minisztérium tisztviselői voltak. Végül a bíróság úgy döntött, hogy rendőrorvossal vizsgáltatja felül Infeld tanú egészségi állapotát, aki ismételten orvosi bizonyítvánnyal mentette ki távolmaradását. Azután a tárgyalást a dél­utáni órákra halasztották. Orosz arisztokraták szenzációs pénzhamisítást bünpere a berlini bíróság előtt Ötszáz dolláros és száz lontos bankjegyek hamisítására és lorgalombahozására szövetkeztek Berlin, október 25. A berlini országos tör­vényszék büntető tanácsa tegnap rendkívül érdekes pén aliam isi tás i bünper fő tárgyalását kezdte meg, amelyhez hasonlót még nem tárgyalt német bíróság- A per vádlottéi: Ma­monov orosz mérnök, aki egy ízben már el volt ítélve pénzhamisításért, Mjaszoóedov, az ismert orosz festőművész, aki szintén börtön­ben töltött már három óvet pénzhamisítás miatt. A festő berlini vizsgálati fogságának ideje aliatt a fogház kápolnáját gyönyörű fres­kók Icai díszítette, amelynek csodájára jár­nak. Kivülök még négy vádlottja van a bünper- nek: Nelidov újságíró, két irkutszki keres­kedő, az Udiincev fivérek és egy Landau ne­vű lengyel államipolgár. A vád szerint vala­mennyi vádlott részt vett a hamis pénz ter­jesztésében, a festőművészt ezenkívül a hamis pénz elő- álüfásávial és u tle vélhami sitáss al i® vádol­ják. Az államügyész szerint, a társaság ötszáz dolláros és száz fontos bankjegyeket állított elő, illetve hozott forgalomba. A vádlottak közül Mamonov és Mjaszojedov a Németországban élő orosz emigráció ismert alakijai, az emigráció elitjeihez tartoznak. Mindkettő régi orosz arisztokrata ©aalád sarja, Mamonov egy egykor sokszoros mil­liomos nemesi család gyermeke. Édesapja arról is nevezetes, hogy ő állott modellt Ilja Rjepinnek , Rettene­tes Iván megöli Alexej fiái44 cinül világhírű festményéhez. Mjaszojedov is nagy szerepet játszott orosz művészkörökben. A bünper előreláthatólag nyolc napig fog tartani. Szakértőiül bevonták Friedlaender titkos tanácsost, Leó von König festőt, a ber­lini rendőrség pénzhamisiiási szakértőjét, Liedermamn soinnenbergi reudőrfőbiztosl, ^chneikart Írásszakértőt, Lepmann egész­ségügyi tanácsost és másokat A tárgyalás elején Mamonov védője fontos előterjesztést tesz. Védencét annakidején Stockholmban tartóztatták le és diplomáciai utón adták ki Németországinak, hogy a né­met földön elkövetett bűncselekményért bi- róilag felelősségre vonják- A valóság ezzel szemben az, hogy a£ inkriminálj cselekmények nagy részét Mamonov Svédországban követte el, a kiadatási eljárás tehát nem volt helytálló. A tárgyalás folyik. Prágában is élt az uorosz Apolló a Prága, október 25. A pénzhamisítással vádolt Mjasszojedov orosz festőművész regényes élet­sorsáról és kalandokban gazdag múltjáról, amelynek cs tihszlovákiai vonatkozásai is van­nak, a D. N. D. az alábbi érdekes részleteket közli: Mjasszojedov 1897-ben az ukrajnai Pol- tavában született egy híres orosz festőművész gyermekeként. Elvégezte a festőakadémiát, az­után külföldre ment, hogy továbbképezze ma­gát. Föltűnő férfiszépség volt s olaszországi tanulmányútja során nemcsak mint festőmű­vésznek, hanem mint férfiszépségnek is nagy sikerei voltak. A lapok az „orosz Apollót41 üd­vözölték benne # annyira népszerű volt, 'hogy Rómában értékes szépségdijat is kapott. Halai-. más, sudártermetű, herkulesi erejű férfi volt, aki fiatal éveiben birkózással is próbálkozott, Bejárta Oroszországot, egyik győzelmet a má* 6ik után aratta. A birkózószőnyegen legyőzhet tetten volt. Szépsége, ereje és művészi tehet­sége a társaságok ünnepelt tagjává tették őt. Hires szerelmi kalandjairól sokat beszéltek Oroszországban, de a külföldön i6. Apja meg­halt, milliós vagyont hagyott fiára, 6 így az „orosz Apolló44 egyike lett Oroszország leggaz­dagabb aranyijainak. Válogathatott volna a legelőkelőbb orosz családok leányai között, ő azonban egy olasz cirkuszi artistanőt választott élete társául, aki bű maradt hozzá mindvégig és ma is oldala mellett áll. Művészetét a monumentalitás jelle­mezte. Hódolója volt a görög mitológiának s festményeit, szobrait rendszerint óriási ará­nyokban képzelte el és igyekezett megvalósí­tani. A tehetséges művészt az utolsó orosz cár is kegyeibe fogadta és portrét készíttetett vele. A forradalomban őt is utolérte az orosz .ural­kodó osztály sorsa. Egész vagyonát elvesztette, a bolsevisták elfogták é6 halálra ítélték s kalan­dos utakon menekült a Feketetengeren át Kon- stantinápolyba. Onnan Prágába érkezett és rövidebb ideig itt tartózkodott, ahol az érdekes külsejű, mű­vészkörökben nagy tekintélynek örvendő fes­tőművészt szívesen fogadták. Prágából Berlinbe költözött át, ott azonban föl­hagyott a fe6tőmüvészettel s áttért égy jöve­delmezőbb foglalkozásra, amely szintén össze­függésben volt rajzolási és festői tehetségével. Angol fontok hamisítását kezdte meg és olyan tökéletesen végezte, hogy az angol szakembe­rek csak hosszadalmas és tüzetes vizsgálat után tudták a festőművész százfontos bankjegyeit megkülönböztetni az eredeti bankóktól. — Tömeghalállal végződött a lakodalmi mu­latság. Kairóból jelentik: A felsőegyiptomi Crirga városkában az egyik háziban mo hámo­rán lakodalmat ültek. Javában folyt a mulat­ság, mikor a liáz második emeletének padlója beszakadt s a mohamedán szokás szerint kü­lön szórakozó asszonyok lezuhantak. A romok alatt tizenegy férfi és asszony lelte halálát, köztük a menyasszony is. — A magyar nemzeti párt deáki szervezetének uj tisztikara. Vágsellyéröl jelentik: A magyar nem­zeti párt deáki községi he'lyiszervezete a napokban tartotta tisztújító közgyűlésiét, Nagy Mór törvény- bíró elnök lésé vei. Morva y Jenő körzeti titkár tar­tót tmaigvas beszédet, amii után megejtették a tiszt-, újítást. Az uij tisztikar a következő: elnök: Nagy Mór törvénybiró, ügyv. elnök: Puskás Lajos, a'lelnö- íkök: Tóth István (Simon) és Szabó Sándor, jegyző: Páfcozdi Ferenc, titkár: Pákozdá Béla, pénztárnok: KutujCz Endre, ellenőrök: Varga Elek és Tok Rezső. — Tifuszos lázrohamában öngyilkosságot követett el egy vágsellyei gazdalegény. Nyit- rai tudósítónk jelenti: Megrendítő öngyilkos­ság történt a napokban Vágsellyén. Belovics József egy fiatal vágsellyei gazdálkodó pár hét előtt hastífuszban megbetegedett s mivel szülei ellenezték kórházba szállítását, orvosi engedéllyel házi ápolásban maradt. Állapota nem javult, állandóan magas láz gyötörte és lázálmában rémlátásai is voltak. A hosszú és kínzó betegeskedés a fiatalember testi és lel­ki ellenállását is megtörte s az utóbbi napok­ban állandóan arról beszélt megrémült szü­leinek, hogy tovább már nem bírja a szenve­dést s véget vet éleiének. Két nappal ezelőtt még rosszabbra fordult a nagybeteg állapota. Egész nap magas lázzal felrengett az ágyá­ban, majd mikor szülei pár pillanatra ma­gára hagyták, hevenyészett végrendeletet irt egy papirszeletre, azután föltápászkodétt az ágyból, a tükör elé vonszolta magát s ott re­volveréből golyót röpített a halántékába. Mire az orvos odaérkezett, a halál már be­következett. — Nagybossányban letartóztattak egy vesze­delmes besurranó tolvajt. Nyitrai tudósitónk je­lenti: Az utóbbi hetekben egymást érték a be­surranó tolvajlások a nyitrameeyei falvakban, melyek tettesét hosszas keresés után tegnap ártalmatlanná tették. A nagybossányi csendőr­ség letartóztatta Tkácsik Mária rovotbmultu csavargónőt, akit számos csendőrállomás körö­zött. Tkácsik Mária sorra járta különféle ürü­gyekkel a gazdák házait és ellopott mindent, ami a kezeügyébe akadt. Kihallgatása során részben beismerte bűnét. Átadták a nagytapol- csányi bíróságnak. — Egy ismert francia filmszinésznő autóbalesete. Parisból jelentek: Jearame Marny flImeziaTésznőt tegnap súlyos autóbaleset, érte. A színésznő Tristan Bemard fiával. Raimond Bernarddail indult ami ó- kirámdiuilásna. CEban'tiWylbőd visszatérőben az amtó egy útkereszteződésnél belefutott egy másik kocsi­ba. Az összeütközés olyan eirővel történt, hogy az au ló ajtaja kinyitott és a színésznő kizuhant rajta. Kórházba szállították. Az orvosok attól tartanok, hogy a színésznő hátgerince megsérült. Állapota súlyos. — Ellopták a szélkakast a senlisi katedrába tornyáról. Párisból jelentik: SemiLs város lakossága az ©! ni miit nap reggelén a legnagyobb megrökönyö­déssel konstatálta, hogy ö katedrálás 78 méter ma­gas tornyáról eltűnt a s^ólkakas. amely egy méter nagyságú és 75 kilogramot nyomott. Utoljára 1S56- ban érintette emberkéz a szélkakast és pedig amikor III. No polcon fiának születése napján egy vállalkozó szellemű polgár fogadott, hogy fölmászik a torony tetejére és ott pörgeti meg a dobot, a* ünnep örömére. Azóta a széékakas háborítatlanul büszkélkedett a katedráiig tetején egész mosta­náig. A rendőrség serén yen keresi a vakmerő tolvíyt. 1 i 6 ■MnHWM/lU

Next

/
Thumbnails
Contents