Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-25 / 244. (3057.) szám

4 TO^GM-7VSAG^tAR-HTKtifl& 1982 Október », kedd. Mesék az írógépről... Schneider Magda gyors karrierje az irodai kisegitölány heti garasaitól a filmsztár Mercedeséig és dollárjaiig Ha a modernnői karriéreket válogatjuk össze, akkor az igazi rekordokat a film szak­májában találják — Egy ilyen karrier a szép Magda története SóhD’eid'ea* Magda nagyon egyszemű család­iból származott s az augsburgi szülői házban otthonos volt a gond. De a mindig vidám, éneklő és táncoló Magda nem horgasztotta le a fejét és jókedvével sokban hozzájárult ahhoz, hogy a szülői házban elviselhetővé vált az élet és édesatyja olykor-olykor elfe­lejtette a gondjait. Egy napon nevetve tért haza és elmesélte, hogy csodálatos állást szerzett, mint — levéltári tanácsnoknő. Ez a tevékenység abban áll, hogy a® irodában alkalmazott urak számára meg kell hegyeznie a ceruzát és egyéb ilyen fontos teendőket kell Tegeznie. Azon nyomban ki is neveztette magát a ce­ruza-osztály titkos levéltári tanácsosnőjének és főnöknőjének és ebben a minőségében néhány márkát keresett hetemkint. Ezt a pár márkát azonban gondosan elzárta oda­haza a szekrényében. Az volt az ambíciója, hogy ilyen módon legalább egy milliót spórol­jon össze­Otthon sohasem állott be a szája, folyton énekelt. Szülei és ismerősei csodálkozva hallgatták ezt az éneket ós egyre ismétel­gették előtte: Magda, olyan hangod van, mint a fülemülének! Vagy: Schneider kis­asszony, ezzel a hanggal az operához kell mennie! Annyit beszélteik gyönyörű hangjá­ról előtte, hogy Magda végül is elszánta ma­gát és beiratkozott az augsburgi zenekonzer­vatóriumba. Fájdalmasan esett ugyan, hogy hozzá kellett nyúlnia megtakarított márkái­hoz, amelyekből milliókat akart összegyűj­teni, de mégis megtette, mert mér ekkor teljesen betöltötték színes álmait a világot jelentő deszkák és a hangosfilm csoda­országa­Egy kis újságban olvasta a hirt, hogy az ingolstadti városi színház szubrettet keres. Bensőjében egy jó negyedórán át heves harc viharzott. Végül is megjelent főnöké­nél, néhány szót dadogott súlyosain beteg nagynéniéről, erre megkapta egyhónapi bé­rét előre, kicsinosította magát ós merészen, mindent egy kártyára feltéve Ingoletadtba utazott, hogy mint szoxbrett felajánilkozzoin. Odahaza egyetlen szót sem szólott erről a vállalkozásáról. — Hát igen, kisasszony, el tudna-e vala­mit énekelni a Bőregérből? — kérdezte az intendáns- És Schneider Magda az ő füle­mül eh a ngján“ egyik nótát a másik után vágta ki. És amikor az intendáns feltette a kérdést, hogy vájjon tud-e jól táncolni, erre a kér­désre is igenlőleg felelt, bár soha életében balettet nem táncolt. Megállapodtak abban, hogy egy hónap múlva visszatér s a balett­mester előtt bemutatja tudását. Akkor majd beszélnek a gázsiról is. Amint Augsb'Urgba visszatért, azonnal az ottani színház balett iskolájába sietett. Fel­vették a növendékek közé és csakhamar az első növendék lett. A komor vég azonban nem sokáig váratott magára. Számlák és figyelmeztetések szólították fel arra, hogy fizesse meg a tandíjait és más egyéb illet­ményeket- Végül is a színház intendánsa elé citálták, aki megkérdezte, hogy tulajdon­képpen miért nem fizeti meg a tandíjat. Iz­galmában egészen megfeledkezett róla, hogy ki előtt áll és anélkül, hogy a követ­kezményekre gondolt volna, hangosan igy kiáltott fel: — Mert egyáltalán nincs pénzem, inten­dáns ur! Az intendáns azonban értette a tréfát és ahelyett, hogy ajtót mutatott volna a szem­telen kislánynak, harsányan nevetni kez­dett és azonnal szerződtette m augsburgi szín­házhoz. Az első gázsim nem volt valami hatalmas, de mégis néhány márkával többet tett ki, mint az irodában — mesélte később barát­nőjének. Természetesen most kútba ejtette az in­gotstadti utazást s igazi diplomáciai érzékre valló levélben jelentette be az ingolstadti színház intendánsának, hogy szándékát meg­másította. így lett Schneider Magdáiból balettpat­kány az augsburgi városi színháznál. Most már estéről-estére fellépett és táncolt. Egy este aztán megszólította az intendáns s megkérte, hogy énekeljen valamit előtte. A próbaszobában énekelt a leány, mig az in­tendáns fel és alá sétált- Egyszerre megál­lóit a Leány előtt s kijelentette, hogy még ma este fel kell lépnie és helyettesí­tenie a megbetegedett szubrettet. Ezen az estén alapozódott meg Schneider Magda szerencséje. A publikumot fellelkesi- fette és elbájolta a csinos kis fruska, aki­nek temperamentuma az első pillan atban minden szivet meghódított. A tánca is álta­lános tetszést aratott. Ezek a finom lábszá­rak bájos bécsies mozgással járták a kerin­get, valódi niggeresen jazzoltak, famtaziál- tak, amint a muzsika azt megkívánta. — Hét kihívás! — sóhajtott fel könnyek között, boldogan. — Hét kihívás! Ez volt az első fellépés sikere. Most egyik szeraődteíési ajánlat a mási­kat érte- Végül Münchenbe került, ahol Iglau, október 24. A Stribr-ny-pör mai tár­gyalásán nagy érdeklődés mellett Stránsky Jaroszláv dr. nemzetgyűlési képviselőt hall­gatták ki tanúként. Mielőtt erre sor került volna, Rasin védő kérte a bíróságot, hasson oda, hogy Stránsky tanúvallomása a büntető perrendtartás keretében mozog­jon, mivel a tanú a prágai tárgyaláson olymódon tett vallomást, hogy ez a vádemelés benyo­mását keltette- Stilbinger elnök biztosi tolta a védőt, hogy Stránsky magáéi értetődően csak tanúként fog vallani. Ezután megkezdődött Stránsky kihallgatása. Arra a kérdésre, hogy mit tud a vagonrende- lésről, nem válaszol rögtön, hanem azt fej­tegeti, hogy milyen viszonyban áll Strihray vádlottal, akit már óveik óta politikai ellen­felének tekint s e porhoz való személyes vonatkozásai abban nyernek 'kifejezést, hogy ő volt a kezdeményezője annak a parla­menti akciónak, amelyből ez a pör meg­szülte teit^ Az ő kezében összpontosult az egész anyag, amelyet azután a parlamenti vizsgálóbizott­ságnak terjesztetlek elő. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy saját tapasztalatból semmit sem tu da va­gon rend elésről s minden állítását erre vonatkozólag a vizs­gálati anyagból merítette. Elmondja, hogy 1920 augusztus 19-én Zbraislawban Englis informálta őt arról a minisztertanácsi ülésről, amely a németor­szági vagonreinidelésről tárgyalt. Englis el akarta ódázni a rendelést és a minisztertanácsban igyekezett Stribnny- től megtudni, vájjon a szerződés készen van-e már Stribrny miniszter azonban minden fele­lősséget elhárított magától arra az esetre, ha a rendelést tüstént nem realizálják. Eng­lis dr- minderről a tanúnak mint gyanús dologról beszélt. szintén az első pillanatban megfogta a kö­zönség szivét. A müncheni Gaertner-Thea- terrel keresztül-kasuii járta Németországot és igy került el Straesbourgiba is. Itt látta meg Joe May Schneider Magdát s annyira fellelkesült, hogy alig tudta megvárni, aimig a darab befejeződik. Megtörtént a csoda. May azonnyomban szerződtette a kis Schneider Magdát legkö­zelebbi filmje számára. Joe May később ma­ga mesélte el, hogy soha senkit nem szer­ződtetett olyan hirtelen, a pillanat hatása alatt, mint akkor Schneider Magdát. — A szerződést részben a gaml erőbe-bán, részben pedig a színház előtt beszélgetve kötöttük meg — mondotta. Érdekes, hogy ez a csodálatos szerződés csak olyan módon volt lehetséges, hogy Magda direktora éppen akkor fizetésképte­len volt, különben igen nagy nehézségeket okozott volna a leánynak szerződésszegés miatt­A legközelebbi útja már Parisba vitte, ahol első filmjét forgatták. Átütő sikere volt ennek a filmnek, amire egymás után érteik a fényesebbnél fényesebb ajánlatok. <5 azonban hü maradt felfedezőjéhez, és a Lied einer Nacht, a Fraeulein, falsoh ver- bunden és az Ein bischen Liebe für Dicih jelzik karrierjének felfelé emelkedő állo­másait. Ma már a legnagyobb filmsztárok között szereped. Azonban mindennek ellenére a tanú annak­idején Stribrnyt nem tekintette bűnösnek, ami abból is kitűnik, hogy a tanú 1924-ben Stribrnyt vacsorára hívta meg, amit minden bizonnyal nem tett volna meg, ha akkoriban meg lett volna győződve arról, hogy Stribrny bűnös. Viszonyuk azonban az •évek folyamán egyre rosszabbodott s a tanú 1926-ban a lapokban cikket tett közzé, amely­ben rámutatott arra, hogy mint történt a va­gonrendelés. Stribrny erre a cikk egy része miatt beperelte öl, de a vágonrendelésre vo­natkozó rész miatt nem. De a tanú mindjárt hozzá is teszi, hogy ez a rész oly óvatosan volt megfogalmazva, hogy per esetén Stribrnymak nem lett vol­na sikere a bíróság előtt. A tanú ezután a pörről beszélt. Stribrny ugyanis a cikk azon része miatt pörölte be, amelyben a tanú azt állította, hogy Stribrny Vojna képviselővel 1914-ben meg­látogatta Thun prágai helytartót és mindketten fölmentésüket kérték a katonai szolgálat alól, amiért Stribrny megígérte, hogy a Őéské Slovo a háborúban lojálisán fog írni. Stránsky dr.-t ebben a pörben fölmentették az­zal az indokolással, hogy jóhiszeműen irta meg cikkét. A tanú ezután rámutat arra, hogy az­óta újabb értesülései vannak arról, hogy Stri­brny és Vojna Tbunnál voltak, amit Stribrny abszolúte tagadott. Célzást tesz arra, hogy ebben a pörben pörujltás lesz. A tanú ezután elmondja, hogy mint infor­málta őt Podlipsky dr. mindarról, amit a vagon- szállításról tudott. Ezután nagyjából rekapitu, lália azt, amit Podlipsky i« elmondott eddigi vallomásaiban. Majd arról beszél, hogy 1923 februárjában Benes külügyminiszter előszobájában találko­zott Englis miniszterrel, akinek megmutatta a Dyma-pör iratait. Englis az iratokban szereplő Stribrny-vallomásra ezt mondotta: „Ez hamis tanúvallomás." A tanút később ezért az újságban azzal vádol­ták meg, hogy amidőn ezt nyilvánosságra hoz­ta, nem járt el gentleman módjára, mire kije­lenti, hogy előbb a kötelességét teljesíti, csak azután gentleman. Ezután az 1920-ás politikai viszonyoktól beszél, majd arra a kérdésre, van-e tudomása arról, hogy Sichrovskynak befolyása volt a va­gonrendelés perfektuálására, azzal válaszol, hogy tudomása szerint Sichrosky közbenjárt a vasutügyi miniszté­rium tisztviselőinél és szép jutalékban része­sült Az elnök ekkor tizpercnyi szünetet rendel el. Stránsky leül a tanuk padjára. nem messze Stribrny feleségétől, aki a hallgatóság között van. Stribrnyné izga­tottan kiáltotta ekkor Stránsky felé: „így nem beszélnek október 28-a férfiúról/* Fivére, Beran építész, aki mellette ül, igyekszik megnyugtatni az asszonyt s maga Stribrny is csillapítóan szól feléje. Stránsky erre a 6zünet hátralévő perceire elhagyja a termet. A tanú ezután arról beszél, hogy Frida tanú, aki arról vallott az első tárgyaláson, hogy Stri­brny é6 Sichrovsky ismerték egymást, minden­áron be akart hozzá jutni, de ő egyenesen a bírósághoz utasította. Majd fölolvasták Stránsky dr. eddigi tanúval­lomásait. A parlamenti vizsgálóbizottság felől kérdeztetvén, a tanú beismeri, hogy anomália volt az a körülmény, hogy ő tagja volt a vizsgálóbizottságnak. Többen még azt is akarták, hogy ő legyen az ügy előadója, de ezt ő elutasította magától. A tárgyalást ezután a délutáni órákra halasz­tották, amikor a védelem intéz kérdéseket a tanúhoz. Tekeházán nincs árvizveszélyti ?) Prága, október 24. Hokky Károly képviselőnek a Tisza kiöntésével állandóan veszélyeztetett Te­keháza község megmentése tárgyában beadott in­terpellációjára Bradác földművelésügyi miniszter a következő választ adta: A Tieza-folyó biztositási munkálatainak terve­zete Tőkovo községnél a vasúti híd feletti és alatti szakaszra vonatkozólag már az előző években ki­dolgoztatott 6 a közmunkaiigyi minisztériumnak 7-358/4-3437/28. sz. határozatával jóváhagyatott. A vasúti hid feletti munkálatokra 390.000 KS, mig a hid alatti munkálatokra 510.000 Ké volt elő­irányozva. Minthogy a vasutigazgatóság a vasúti hid feletti szabályozási munkálatok költségeihez való hozzá­járulást megtagadta, e szakasz szabályozása mel­lőzte tett és csupán a vasúti hid alatti szabályozás hajtatott végre. Emez építkezés a kiegészítő mun­kálatokkal együtt 950.000 Ké-t meghaladó költsé­gen az 1931. évben befejezést nyert s annak kol- landaciója iránt az uahorodi országos hivatal éppen folyamodott. A vasruti hid feletti szabályozás, amelynek ere­deti tervei annak idején már jóváhagyattak, a körülmények befolyása alatt tervezeti módosítá­sokat követelt meg, amiért is az uzhorodt országos hivatal ezen szakasz számára újabb tervezetet dolgozott ki, amelyet a földművelésügyi miniszté­rium 1932. II, 10-én kelt 192.434/31. sz. határozatá­val jóváhagyott. Az építkezési költség ezidőszerint 1,1000.000 Kő-val van előirányozva. Minthogy eme szakasz szabályozási munkálatai a közmunkaügyi minisztérium által annak idején jóváhagyott eredeti tervhez képest, úgy terjedel­mileg mint költségvetésileg is lényegesen változ­tak, szükséges, hogy a terv még vizjogi szempont­ból is megtárgyaltassék, aminél a közvetlen érde­keltek, a partmenti földek birtokosainak, az érde­kelt községeknek és a vasútigazgat ásnak a költ­séghez való hozzájárulása megállapittatnék és en­gedélyezési okirattal biztosíttatnék. A földműve­lésügyi minisztérium kénytelen volt e föltételt szabni azért, hogy eme szabályozási vállalkozás pénzügyileg is biztosittaesék és ezzel építkezési szempontból lehetővé tétessék. A vizjogi eljárás eredményéről a földművelésügyi minisztériumhoz ezideig semmiféle jelentés nem érkezett be. A fedbozottakból világos, hogy az időben, ami­kor az interpelláció benyujtatott, azaz f. é. már­cius havában, az ügy a földművelésügyi miniszté­riuminál már el volt intézve. Az építkezés megkezdésének kérdése függ a viz­jogi eljárás eredményétől, valamint attól, vájjon lesz-e valamennyi érdekelt fél hajlandó annak költségeihez a reá háramló haszon arányában hoz­zájárulni. Praha, 1932. junius 7-ón. A földművelés­ügyi miniszter: Bradáé s. k. — „Karácsony Betlehemben". Nem lehet mé­lyebb lelkihatásu és fenségesebb élmény, mint a karácsonyeetét ott tölteni, ahol a karácsonyi szentség megszületett. Egy életet magasztesithat- nak fel a karácsony betlehemi emlékei, egy életre szólóan adhatnak erőt, bizalmat és hitet... A PMH utazási osztálya révén megvalósítható ez a fensé­ges utazás. Egy francia hajózási társaság december 0-i indulással társasutat rendez Mareeilléből Egyip­tomba, Szíriába és Palesztinába s az utazás ja­nuár 12-ig tart. Az utasok december 23., 24, és 25-ét Jeruzsálemben és Betlehemben töltik. Felke­resik a bibliai nevezetességű helyeket ós a leg­szebb karácsonyi ünneplést élvezik végig. Az utazásra vonatkozóan készséggel szolgál közelebbi felvilágosítással a PMH utazási osztálya, Brat'shí­va, Central Passage. (Levelezésnél 2 koronás vá- laszbólyeg). wwwwwwwwwwwwwvwwwwwwwvwwwwwvvvvvvvvwwyvw Stránsky vall Strihrny elten Stribrny felesége sírva kiáltotta a tantt felé: „így nem beszélnek október 28-a hősérőtlu — Stránsky beismeri, hogy ő volt a Stribrny-afíér kezdeményezője, de közvet­len tapasztalatokból nem tud semmit

Next

/
Thumbnails
Contents