Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-16 / 237. (3050.) szám

1932 október 16, vasárnap. 'PR\GAíMa«AaRHÍR1iAX> 5 Hetvennégy ház, hetven pajta, rengeteg bútor és termény pusztult el a nyitragerencséri tüzkatasztrófában Pár órán belül hétszer egymásután felszállt a vörös kakas a nyitrageren­cséri házlede ehre — Az első tűzvész elfojtására áldomást ittak a falusiak, s a másod h tüzhaíasztrófa részegen találta őket — A katonaság s a kör­nyéki tűzoltóságok mentették meg a fél falut a pusztulásiéi Nyitra, október 15. (Saját tudósítónktól) Le kóla és Récsény község után tegnap Nyíl­ragerencsér egy része pusztult el a lángok­ban, amelyek hetvennégy házat és hetven pajtát elihaimvaiszlotlak. A nyitrageirencséri óriási méretű tüzikatasztrófa olyan rendkívüli körülmények között zajlott le, amilyet még nem produkált Szlovenszkó igen tekintélyes tüakiróniikája. Pénteken délelőtt ismeretlen okból kigyul­ladt egy gerencsér! pajta. Ebben az időben nagy szél dühöngött, amely tova vitte a szikrát, úgyhogy nemsokára a szomszédos házak és gazdasági épületek ig lángnalob- bantak. A tüzriadó talpraállította a lakosságot, majd segítséget kértek Nyitráról is, ahonnan az ottani tüzérezred katonái vonultak ki a dü­höngő elem elleni küzdelemre. A községbe/^ tűzoltók, a lakosság és a tüzérezred katonái bét órai kemény erőie- szités árán gátat vetettek a lángoknak, amelyek addig hat házat és egy sor gazda­sági épületeit rommá tettek. A község lakossága, főleg pedig az oltásnál önfeláldozóan dolgozó tűzoltók mód felett örültek, hogy sikerült a veszedelmet elfojla- niok, mert félő volt, hogy a nagy szélben az egész falu martalékul esik a tűzvésznek. A szerencsés oltás örömére nagy áldomást csaptak s úgy a tűzoltók, mint a falu gaz­dái alaposan felöntöttek a garatra. A nagy mulatozás után kótyagos fejjel széledtek el, de a jókedvű társaság zöme továbbra is együtt maradt. Délután négy óra tájban új­ból fölszállott a vörös kakas s ezúttal Szom­bati István községi biró házát lepték el a lángok. Most szükség lett volna a tűzoltók­ra s a község minden lakójára, a férfinép azonban még nem szellőztette ki fejéből az áldomás mámorát s legtöbben olyan illu- minált állapotban voltak, hogy eszük ágá­ban sem volt újból kivonulni és másodszor is fölvenni a harcot a veszedelemmel. Csak akkor kezdtek tudatára ébredni az egész községet fenyegető veszedelemnek, amikor a biró házáról a lángok átcsaptak a szomszédos házakra és kazlakra is. Újból fél­reverték a vészharangot, de mivel a tűzol­tásra számiba jöhető községbeliek nagy része még ekkor is kapatos volt, a szomszéd falvak tűzoltóit hívták segítségül, értesítették a katonai parancsnokságot is, amely a nagy veszélyre való tekintettel egy egész száza­dot vezényelt ki. Eíiába volt azonban a sietség és az igyeke­zet, a fain házsorai percek alatt hatalmas ángtengerb&n úsztak, a tüzes pernyét szét- íordta a szél s mind több és több ház került i veszélyes zónába- A tűz gyors terjedése nég azt is Lehetetlenné tette, hogy az égő lázakból kimentsék az értékes ingóságokat, Dacára a katonaság és a tűzoltóság váll ve* ett munkájának, a legtöbb házban bennégett a bútor, el­pusztult a betakarított termés nagy része s a gazdák élelmiszerkészlete is. iz oltáshoz minden emberre szükség volt, az áldomástól részeg falusiakat azonban valósággal erőszakkal kellett kényszeríte­ni a segédke zésre, ügyre azt kiáltották: Pusztuljon el egészen, ha már pusztulásra van ítélve! ibhez járult még, hogy a tűzoltóság felsze- elése primitív volt. Víz sem volt bővében, gy hogy teljesen lehetetlenné vált egyes ázeorok megmentése. A késő esti órákig a tálra a>s lángok csaptak az égbe és mikorá- a sikerült körülzárni a tűzvészt, már hetvennégy ház, hetven pajta s egyéb gaz­dasági épület és egész sor kazal szénné égett. ilpuszlultak a gazdasági felszereléseik is, ( sót az istállók némelyikéből még a háziálla­tokat sem sikerült kimenteni. A fél falu la­kossága fedél nélkül maradt. A tűzvész okozta anyagi kár hozzávetőle­ges becslés Szerint meghaladja aiz egy millió koronát, amiből biztosítás révén aránylag csekély összeg fog csak megtérülni. A károsultak ja­vára a járási hivatal és az országos hivatal Pozsony, október lő- Az őslakos pártok az országos keresztényszocialista párt kezdemé­nyezésére a pozsonyi városházán a következő indítványt nyújtották be: A képviselőtestület ülésének napirendjén ál­landóan szerepelnek építési és parcellázási en­is segélyakciót indít. Még a délutáni órákban, amikor javában tomboltak a lángok, nagyobbszámu csend- őrség vonult ki az égő faluiba a rend fenn­tartása céljából, egyben pedig megkezdték a nyomozást a tűz keletkezési okának meg­állapítására. Egyelőre még nem sikerült ki­deríteniük a végzetes katasztrófa előidéző okát. gödölyék iránt beadott kérvények, amelyeket nem intéznek el, vagy elutasítanak a tervbevett városszabályozás miatt. A képviselőtestület ha­tározata alapján részleges városszabályozási terv készült már egyes városrészek, uccák és telkekre vonatkozóan, amely szerint főképpen Csizi Jód-Brúm Gyógyvíz Érelmeszesedésnél, Neurastheniánál, Vérszegénységnél kiváló gyógyhatású. Otthoni ivókúra használati utasítását készseggel küldi a &ürdöigazgatóság, Ciz-diupele. a telkeket és azok egyes részeit közcélokra (uccák, utak, utbővitések) szándékoznak igény­bevenni, úgy, hogy ezeket a telkeket most nem lehet beépíteni, vagy parcellázni és építési en­gedélyt se lehet ezekre kapni. Noha a város ezzel az eljárásával hallgatólagosan általános építkezési tilalmat érvényesít, szorult pénzügyi helyzete miatt még sem tudja ezeket a telkeket megvásárolni ég ugyanemiatt nem tudja a ki­sajátítási eljárást sem foganatosítani a kérdé­ses telkek tulajdonosai ellen. A szabályozás által érintett telek- és háztu­lajdonosok nem végezhetnek telkeiken sem uj építkezést, sem átépítést, mivel a városi hivatal megtiltja ezt, illetve nem adja meg az építkezési engedélyt; nem parcellázhatják, de nem is értékesíthetik telküket. így a tulajdo­nosokat nemcsak korlátozzák tulajdonjoguk érvényesítésében, hanem nyilvánvalóan kár is éri őket. A tervbevett, azonban beláthatatlan időn belül végre nem hajtható szabályozás által ugyanis nemcsak a telek vészit az értékéből, amikor a tulajdonos építkezni akar, hanem az eladást is meggátolja. Minden vevő előzetesen érdeklődik a telek, vagy a ház értékesítési lehetősége iránt és nem hajlandó megfizetni a vételárat a teleknek azokért a részeiért, amelyek a kö­zeljövőben esetleg kárpótlás nélkül kerülnek a város tulajdonába. Ez az eljárás ellenkezik egyrészt a törvényes rendelkezésekkel, másrészt a köztársaságban érvényben lévő magánjog elveivel, amely nem ismeri el a tulajdonjog korlátozását törvényes rendelkezések nélkül. Magánjogunk ellenkezően azt Írja elő, hogy ha ingatlanokat, vagy telke­ket a község, az állam, vagy más nyilvános testület igénybevesz, vagy átvett, azokat köteles megfelelő áron megváltani. A város azonban ezt nem teheti, ment hiányoz­nak anyagi eszközei. Ellenben fölidézi a ve­szélyt, hogy belekeveredik számtalan perbe, amelyeket csak azért nem indítottak meg eddig, mert erre vonatkozóan még nem hozott a leg­felső biróság elvi döntést. Jogászok véleménye szerint a városnak nem állhat jogában a ma­gántulajdon ilyen korlátozása, amely Damokles kardként függ valamennyi ház- és telektulajdo­nos fölött. Kétségtelen, hogy mindegyik érde­kelt tulajdonos perelheti a várost, akár kár­pótlást követelve, a város által igényelt telek­részére vonatkozóan, akár épitési engedélyt kö­vetelhet, ha telkét be akarja építeni. Ha azon­ban ilyen pert a panaszos fél megnyer, akkor százával indulnak majd meg hasonló perek s ezeknek következménye katasztrofális lehet a városra nézve. A ház- és telek-tulajdonosok jogosan kifo­gásolják azt is, hogy a szabályozási vonalak kijelölése és megállapitása nem egyszer az ér­dekelt tulajdonos beleegyezése és értesítése nél­kül történik, noha ezt megfelelő formában minden esetre tudomásukra kellene adni. Hogy ez a tarthatatlan állapot megszűnjön, elvben el kellene határozni, hogy a város a szabályozási vonalakat csak ott je­lölje ki, ahol megvan a lehetőség arra, hogy a házat, va"^ a telket meg is tudja váltani a tulajdonostól. Ellenben mellőzni kell a szabá­lyozást olyan esetekben, amikor azt belátható időn belül nem lehet végrehajtani. Azt indítványozzák tehát az őslakos pártok, —- tisztázza a városi tanács a városi főjegyzői hi­vatallal egyetértőén az eddig megállapított szabályozás jogi helyzetét, a képviselőtestület pedig határozza el, hogy a városszabályozást mindaddig, amíg az ügy nem tisztázódik, azok­ra a telkekre korlátozzák, amelyeket módja vau a városnak megszerezni vagy kisajátítani. Pí has teltsége, májtájéki fájdal­mak, emésztési nehézségek, gyomor- bélhurut és sárgaság a természetes „Ferenc József" keserüvíz haszná­lata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vér- tódulások ellensúlyozhatok. Gyomor és bélspecialisták igazolják, hogy a Ferenc József vizze!, különösen az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál, nagyon kedvező eredménye­ket érnek el. F\ Ferenc József kese- rüviz gyógyszertárakban, drogériák­ban és füszerüzletekben kapható. IGYUNK KASSAI SÖRT I 12° PRIMUS GYÁRTJA: 1«°FLÓRIAN BAUERNEBL és FIA r.t. KOSICE H pozsonyi őslafc ospártok javaslatot nyújtottak he a telektulajdonosok jogainak indokolatlan korlátozása Allnn A városrendezés? tervek legtöbbször nincsenek val'Cíi összhangban a város anyagi lehetőségeivel ellen ) . 4 *v\ i ?.& V** ’«• • v Ruhád hónáí is fehérebb, az A B C-t ha bevésed: ~Z7~ Oldd fel a Radiont hideg vízben ___ Ezen oldatban főzd a ruhát JL 15-20 percig----öblögesd előbb meleg-, majd hid egben mindaddig, mig a víz teljesen tiszta marad 1 RT 15/32 fsai |j |fgj ||hÍ_kJ Mgj »Jj » Jj

Next

/
Thumbnails
Contents