Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-16 / 237. (3050.) szám

*PRA:<IAI-A\ACítAR-H!RLAP 1932 október 16, va«árnap. KLEBELSBERG Irta: SCHÖPFLIN ALADÁR (Budapest) A bábom utáni Magyarországban Bethlen Istvánt kivéve nem volt politikus, akit any- nyian támadtak s akiről annyit vitáztak volna, mint Klebeleberg Kunó gróf. Volt idő, amikor a támadások már csaknem vérre mentek, a mi­niszternek a biró6ág védelméhez kellett folya­modni s voltak, akik egyenesen őt tették fele­li őssé a gazdasági válságért, amely a muJt év­ben katasztrofálisan ránk zuhant. S akkor úgy tűnt föl, mintha az emberek egy részében vala­mi ős kultusz-ellenes ösztönök ébredtek volna fő! s azt hozták föl fő-vádul Klebelsberg ellen, amit a kultúra érdekében tett. Ezek a támadások bizonyítják legjobban, hogy egyéniség volt. Nyugtalan, mozgékony szellem, akiben az alkotás csillapíthatatlan vá­gya élt, tele volt villamos feszültséggel, eszme, iniciativa, ötlet egymás után pattant ki agyá­ból s amire rágondolta magát, azt azonnal meg is akarta valósítani. Szüntelenül foglalkoztatta a közvéleményt, ha mással nem, újságcikkek­kel. ö volt az első miniszter Magyarországon, aki állandó vezércikkírója volt egy újságnak. Életeleme volt a megszakítás nélküli érintkezés a közönséggel. S egész lénye fesztelen és köz­vetlen volt, nagyképűség nélkül. Hatalmas am­bíció égett benne, mintha bele akarta volna dolgozni magát a történelembe. Mialatt őrá volt ‘bízva a kultusz gondja, hozzányúlt minden kultúrintézményünkhöz, mindenütt talált alkot­ni valót s nem érte be a meglévő intézmények tatarozásával, újakat is igyekezett alkotni min­denütt. Kétségtelen, hogy folytonos nyugtalan­ságban tartotta a hivatalos kultúrintézménye­ket, de kétségtelen az is, hogy ez a nyugtalan­ság sok tekintetben hasznos volt, nem engedte, hogy a vizek elposványosodjanak. Ama kevés modern politikusok egyike volt. akinek megvolt a maga központi gondolata, egységes koncepciója. Szorosabban belekap­csolódni a nyugati kultúra áramkörébe, hogy akik eddig inkább csak áramfogyasztók vol­tunk, áramfejlesztőkké válhassunk. Ezt befelé a kultúrintézmények kifejlesztésével s a mun­ka intenzitásának fokozásával igyekezett el­érni. Ezrével teremtette meg az uj elemi isko­lákat, a középiskolák tantervét újra meg újra reformálta, erőltette bennük a modern nyelvek tanítását, a vidéki egyetemeket mondhatni ő alkotta meg véglegesen, szervezett, építkezett, biztatott, — mindenütt ott volt, a.hoi lázas te­vékenységi vágyát kielégíthette. Ma a történet- tudományért tett valamit, holnap Szegeden sar­kalta munkára az embereket, mindig örökös mozgásban volt, mindenütt megjelent, ahol a szavát hallathatta. És a módszerei is különle­gesek voltak. Mikor például maga ismertette újságcikkekben valamely készülő intézkedésé­nek céljait, vagy éppen — erről sokat beszél­tek Pesten s nem némi mosoly nélkül — a mi­nisztertanácsban egy Ady-vers elszavalásával érveit, egy terve mellett. A külföld felé a ma­gyar kultúra embereinek a külföldiekkel való érintkezését támogatta minden erővel. Maga is járt e célból Németországban, Becsben, Olasz­országban, az északi államokban, külföldi kol­légiumokat alapított, amelyek miatt 6okat tá­madták, holott kitűnő kuiturmunkát végeztek, százával adta az ösztöndijakat külföldre diá­koknak, fiatal tudósoknak, külföldi tudósokat hozott ide előadásokra és impulziv lényével mindenütt propagandát csinált a magyar tudo­mányosságnak. Es mindent valami egyéni mó­don csinált, szinte személyes érintkezésben ál­lott az egész közvéleménnyel, mert mindenben benne volt egész személyevei. Jellemző, hogy az összes politikusok közül neki volt általáno­san elterjedt becéző neve. Klebinek emlegették. Szerette a népszerűséget, szeretett fürdeni a rnagasztalások meleg vizében, vo!t benne hiú­ság, de népszerűségét is fölhasználta alkotásai érdekében. Kevés olyan érdekes ember vo.lt a magyar közéletben. Természetesen sok célpontot adott a. támadásoknak, kritizálni senkit se lehetett könnyebben, mint őt. Úgy állították be ellenfe­lei, mint pazarlót, — de mennyivel szegénye­sebb lett volna kulturélctünk az ő ..pazarlásai41 nélkül! Vannak mindig emberek, akik a maga­sabb kultúrát fölösleges luxusnak tekintik s egy tenyészállattól kevésbé sajnálják a pénzt, mint egy tudóstól, vagy művésztől. S voltak szószólói a kulturális stagná'ásnak, amitől Kle­belsberg legjobban irtózott, ő nem akart ponty O 'tó&ar 23-án csak a 3-as vagy 4-as számú listára szavazzatok A 3-as a magyar nemzeti cárié, a 4-es az országos keresztény- szocialista párté lenni, amely a meleg iszapban poshad, ő csuka voit, amely kergeti a pontyokat, hogy el ne poshadjon a húsúk. A kor, amelybe beleszüle­tett, nem volt reá nézve 6z?ren^ses. Rendezet­tebb időkben, virágzó országban rendkívülit alkothatott volna. Még abban a korlátozott vi­lágban is, amelybe beleszületett, tudott olyan dolgokat csinálni, amelyekkel nyomott hagyott a magyar kultúra történetében. A háború utáni Magyarország egyik legtevékenyebb szelleme é9 legpregnánsabb egyénisége volt, érdekes hi­bákkal és jelentős kvalitásokkal s amit alko­tott, az megtartja a nevét. MORS BONA NIHIL ALSUD! Huszár Károlynak Köhögés és rokodtség ellen frappánsan hatnak a jóizu Xakerol tabletták. Eredeti csomagolásban 5.— K? és 10.— K.c arban. Brauners Apolheke „Zum weiGen L5wen“ Frag II, Príkopy 12. EGY ROMAI ORR EGY LÍRÁT ÉR Irta: NEUBAUER PÁL Azt hiszed, hogy tudod mi a szerelem? Azéint, ment könyvtárakat Írtak róla össze és minden titn'lakuü aforizmákkal bizo­nyltja, hogy neon ért hozzá, vagy csak any- nyit, amennyit azok értettek, akik a könyv­tárakat összeírták, ezért gondolod, hogy ez a probléma el van földelve? Rómában egy szerelmes szerelő meglepő értelmezéséit adta a szere leimnek, amely lehet, hogy egyéni felfogás, de arra jó. hogy belássuk, mennyire probléma minden szkep­szis és elintéző cinizmus dacára a szerelem. Alíredo szerelő féltékeny volt Marietta ba­rátnőjére. Marietta azt állította, hogy nem akar csalni, becsületes akar lenni és meg­mondta ALfredónak, hogy mást szeret és máshoz alkar feleségül menni. Ha egy asz- iszo.ny egyszer értelmesen kíván beszélni szerelmi ügyekben, mérget vehet rá, hogy a (legvadabb értelmetlenség hibáját követi el, mérhetetlenül ostobább ügyetlenséget, mint­ha hü maradna a férfiak áltail deklarált elvhez, amely szerint az asszonynak nincs lo­gikája. Marietta, szegény, logikusan akart ■gondolkozni. Szii mpátikus őszinileséTtrcPi, amelytől Alfredónak meg kellett kergülni, odaállt a féltékeny szerelő elé és azt mond­ta neki, hogy nincs szebb a tiszta őszin'e- éégnél, váljanak el békésen, me-rt ha egy ér­zés egyszer Lepergett, mint az óra rugóin, •i.ncs ember, aki vissza tudná csavarni. Én nem voltam jelen ennél a ki magyarázódnál éf- a lapok rövid jelentéseiből csak annyit láttam, hogy Marietta megpróbál közöli 'a csalás helyett a nyíltsággal ée — ez lett a veszte. A ezerelimes szerelő agyában Ma­rietta őszinte érzései és érvei egészen meg­lepő hatást idézlek elő: nekáugrolit a szép asszony pompás római orrának és — — le­harapta. Alapos munkát végzett egyetlen harapással, ezen az arcon a legszebb para- fiuorr sem segít. A bírósági tárgyaláson Al- f’edo nagyon konzekvens logikával operáit, szabatosan ugyanavval az őszinte nyíltság­gal, méllyel Marietta viseltetett iránta: azt mondta, hogy nem akarta Mariettát másnak átengedni és ez csak úgy volt lehetséges, ha egész éleiére eirutitja. A bíróság a nyílt és egyenes szerelőt kétévi börtönre ítél le és káriéri’ésül a leharapott orrért egy, mondd: egy olasz lírát ítélt meg. Van ebben a hu­morban némi igazság, mert ez a szép női ró- n«.'i‘ orr nagyon provokáló lehetett és Ma­rietta magasan hordhatta, ha őszinteséggel do’go/oü. Vannak pisze és római, egyenes és görbén csavart orrok. Az orr mindig ba­jokat okozott, hol Cyranónak, aki minden szellemessége dacára sem tudta lenyelni, hogy feleslegesen nagy orrába mindenki beleütközik és arra kényszerült, hogy a sa­ját orrának hadakozó .Dónkidiótája legyen; sok asszonyt halálosan elkeseriiolt az orra (magam ismertem eg> tökéletes szépséget, akinek az orrmülét előtt förtelmesen bur­jánzó uborkája vök) és Mariettának egyene­sen a veszte lett. Alfredo józan megfontolás ■alapján a szerelmet úgy értelmezte, hogy le­harapta Marietta orrát — parafintból soha sem lesz valódit. tehát olyan szerelem, amely- lyel ő viseltetett Marietta iránt. Ez a for­dulat mint aforizma előnnyel bir a paradoxo­nokkal szemben, mert egy szerelemből leha­rapott rő’mai orr igazság, valóság, megmá- síihatallan, megfellebbezhetetlen definíció. Amiről nem akarod, hogy veled történjen, •ne tedd meg mással? Dehogy is! Ami veled megtörtént; történjen meg mással is Egyes ortodox keteti népeknél előírás, hogy az asszonynak a házasság megkötése után azon­nal le kell vágatnia a haját. Az előírás, ameljet szigorúan betartanak, ezt azzal okoJja meg, hogy az asszony, mint feleség ne tessék senkinek az urán kávül és e cél­ból viseljen rutiió parókái. Barbár rendel­kezés? Jobb a leharapott orrnál, melyet Al­frédé ugyanavval a célzattal harapott le: Ma­rietta ne lessék másnak, ha ő már nem tet­szik Mai»etIának. Le\ágott haj, leharapott orr — Llyen arzenálja van a szerelemnek. Az egész arzenál leli van a szerelem elleni védekezési eszközökkel. Ezt Marietta nem gondolta meg, amikor elhagyta asszonytár­sai ösvényét és beledugta szép római orrát a férfi logikába. Igazuk van a férfiaknak: az asszonyoknak nincs logikájuk- Ezt akkor bi­zonyítják be precízen, ha logikával kezde­nek operálni, mint a leharapott orr esetében. Amennyiben pedig van logikájuk, ellentéte a férfilogikának. Logikus, férfinak, aki sze­ret, azt mondani: nem szeretlek, mert mást szeretek? Legalább lett volna annyi re- garddal arra, hogy a logika az egoizmus után igazodik és nem beszélt volna a másikról! Erre és ettől minden Cyrano megvadul. Ilyen logika után lelt pont egy ‘leharapott orr keli, hogy legyen. A római bíróság a brutalitást két eszten­dővel viszonozta és enyhítő körülményt lá­tott abban, hogy Marietta egy szerelmes embernek beszélt végzetesen oktalanul, azaz őszintém és nyiltao. Az orrot magát nem taksálta sokra, egy lírára csak, mii,néha azt akarta volna kifejezésre juttatni, hogy nem is kár egy ilyen orrért, elég galibát okozott. Mariettának a jelen helyzetben pedig sakkal nagyobb szüksége lett volna egy szép pénz­összegre, mint anra, hogy brutális barátját két évre lecsukják. Kitől lásson most pénz.? Orr nélkül a másik szerelmes, aki műatt le­harapták az orrát, nem fog kötélnek állni és mondhatnám, joggal őrről meg azért, hogy Marietta iiyeu elővigyázatlan volt- Rossz viccnek illlik be az a líra, amit a bíróság »egy nemes római orrért megítélt. Pedig nemi .tehető fel, hogy az olasz bíróság ilyen ko­misz vicceken törné a fejét. Mit kezdjen Ma­rietta evvel a tórával? Uj orra neon teliét szert. Misztikusan érthetetlen ez a bíród döntés akkor is, ha szem előtt tartjuk, hogy Olaszországban valamiért nagyon haragusz- !nak az orrokra és a Rómát koronázó Pincio- idomib szobrainak rendszerint le van törve az orruk és folyton javításra szorulnak Ezt la- ián az Alfrédek köieUk el, akik szintén le­harapnák hűtlen barátnőik orrát, de nincs annyi elán bennük, mint ebben a szerel­mes szerelőben volt. Ne kutassuk az Ítélet értelmét! Olyan ho­mályos, miint maga a szerelem! Azt hiszed, hogy tfadod, mi a szerelem? Azért mert könyvtárakat Írtak róla össze? Egy lehara­pott orr, amelyért a bíróság egy Urát ítél meg — — hiába gondolkozol erről, nem fo­god megérteni a szerelemnek ezt a bár szubjektív, de mégis megtrásúthatatlan al- fredói definícióját: szerelem az. ami leharap­ja az orrodat. Ami pedig ezen felül mara­dék. abból még paraffinra sem telik. Ebben az útvesztőben csak a nők Hídnak eligazod­ni: már ösztönből sem próbálkoznak mez az .igazmondás logikájával, amelyért betörik a fejed, vagy leharapják az orrod. Mi mást te­gyenek, hegy megvédjék az orrukat? Vala­hogy úgy vannak ezzel, mint az a bizonyos <nép, amelynek egyes gyűlöl ködőik nem bo­csátják meg. hogy görbe az orra. Szép orr éts görbe orr igy szükségszerűen crörbe uta­kat eredményez. U-odálatos logika akarja, hegy a többi ut járhatatlan legyen. A sze­re leim és a gyűlölet logikája. xx A szlovenszkól és ruszinszkói magyar uők lapja: a „Nagyasszony”, 4 A boldogságban hinni kell! Ö, hinni jó! Sok lélek folyton vádat éré®, Ki ismeri a pókok millió, meg millió mert tüske tépi újra s újra kis műhelyét, hol a hírhedt apró ragadozó s hűn,bánat barlangjába bújva hálót &ző a rejtekhelyen? csak foltozgatja, igazítja, kimegy, bűn-bokron elszakítja, Van ennél finomabb selyem! dolgozni kozd újból egészen s halálos ágyán lesz csak készen! Ki tudja hol csinálja mind a lepke és szitakötő a szárnyat s rajta azt a ^ nagy művész egyszerre kész, sz*n*5 mint Szent Ferenc vagy Kis Teréz, amely esendő, percnyi és puha? vagy Imre. A keresztre néz: az Ő receptjét leste meg! Van ennél színesebb ruha! j{j testén ily ruhát viszon: k orosz tjén rózsák f esi ének, Ki tudja, hol születnek a mesék? átmegy fagyon, tűzön, vizen, A Hófehérke mennyegzői könlösét a bánatnak jó éjt izén, nem gáncsolna el semmi vizsga-próba viperaszájba dugja ujját és belefér egy csöppnyi mogyoróba. s az furulyává váhk s fújják kis angyalok az allelujját Van százszor véknyabb köntös már azóta! v ... .... . ... Lelkem vigyázz, hogy ne legyen hiba Ne.m pun ara: semmiféle bolttá s „„ u a k;ha I#pMn6l[ aWta acm kapható! K, meanyegr.be kferi.1 mfJ stórnvat írt heray.falakba (es minden ember hold osságra termest!) terU]j8ll ja, az i^MaMba! maganak kell megszűrne a selymet türelmesen, titokban és vitézül! Lelkem vigyázz, ne légy hanyag! A boldogságban hinni kelj! ö, hinni jó! A Semmibe, vagyis az ás kristallizíciós Ki ismeri a lelkek millió meg millió ... anyag kis műhelyét? hol egy nagy boldogság-illúzió Semmijébe dobta a Ingyent ^ szövögeti, szincsgeti az Ur s a mindeuseg minden fúriája (ó milyen könnyű ez neki!) megjelent! imák, jótettek gondolatnál finomabb s kegyelmi kender-kivonat Lelkem vigyázz, ne légy hanyag. különleges száliából szőttesét benned van a szépség-anyag: a szent vágyakból nött-mesét: belé ha Legyen-szód esett, a lélekre külön-szabott megszökteted a szőttesed! mennyegzői ruhadarabot. Lcgv Iakzi-készon, hátha hívnak; Sok léiken a köntös szakad, az álom, illat­mert Sátántól kc.r szálakat kapuk a mennyen cgyr& nyílnak, a boldogsága szőttedéhez; a bűn komornyik, a Halál foga vacog cs didereg, valakit mindig invitál kikezdik bánatok, derek, és boldog.kit készen talál! csömörök, könnye meg pereg. Mécs László

Next

/
Thumbnails
Contents