Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-09 / 206. (3019.) szám
4 19S2 szeptember 9, péntek. Srüölcs és fegyverkezés Irta: NEUBAUER PÁL A világháború után a különböző tudományok különböző képviselői a háborús fenomént minden oldalról megvilágították és mindennek, ami közeli és távolabbi szerepet játszott a nagy küzdelemben, pontosan megrajzolták a maga helyét. Csodálatosképpen csak egy jelenségről feledkeztek meg, az erkölcsről, bár éppen az erkölcsnek jutott a háborúban az a megtiszteltetés, hogy legtöbbet és a legbehatóbban emlegették és rá hivatkozott mindenki, aki háborút viselt. Ez annál is inkább figyelemreméltó, mert az erkölcs szerepe azóta sem gyengült és bár Stresemann Brianddal rendszeresen lerombolta az antagonizmus legszembetűnőbb gócpontjait, nem sikerült megbirkózni az erkölcs démonával, amelyre a népeknek olyan szükségük van, mint a fegyverkezéshez szükséges pénzre. Azért mutatok rá erre, mert kezdem hinni é6 belátni, hogy az erkölcsre talán még sokkal nagyobb szükség van, mint az anyagi segédeszközökre és hogy ez az „ideális** valami, lényegében megfoghatatlan valami, sokkal nagyobb hatalom és erősebb erő az anyagi erőknél. Ezzel bebizonyosodik, hogy a legel vontabb filozófiának van igaza, amikor nem igen törődik az úgynevezett materiális világgal, hanem inkább a gondolkozás irányelveit kutatja, az ismeretelméletet és a logikát, mondván: minden anyagi történés a gondolat törvényei szerint kell, hogy végbemenjen, az anyag ura a gondolat (szellem) és minden lehető történés eleve bentfoglaltatik az eszmében. Röviden ezt plátonikus idealizmusnak szokás nevezni, bár Platón persze kriticisztikai szempontból természetesen mást és lényegesen mást értett idealizmusa alatt, mint azok, akik egyszerűen minden olyat, ami látszólag szembehelyezkedik a „terrné- szett&l** és a „normális*1 anyagi történéssel, plato- nikus idealizmusnak nevezik. Milyen meglepő, hogy minden anyaghalmozás ellenére az anyagi világnak nemcsak, hogy szüksége van az elvont gondolati törvényekre, hanem valóban még akkor is, ha ezeket meghazudtolja és elárulja, kénytelen magát a gondolati törvényeknek alárendelni, sőt csak rajtuk keresztül éri el azt, amit minden erőlködése mellett sem érne el, ha nem venni igénybe a gondolatot és az eszmét. Az erkölcs eszméje nélkül nem tudnak meglenni azok, akik fegyverkeznek és a jövő háborúját készítik elő. A világháborútól eltekintve, ahol minden nemzet egyebet sem tett, mint az erkölcsre hivatkozott (amelyet természetesen mindenki magának sajátított ki) most, hogy tizennégy évvel a békekötés után a németek megszólaltak és kérik a fegyverekben kifejezett egyenjogúsítást Európa többi nemzetével: a szándékolt fegyverkezéssel szemben azonnal és hangzatosán az erkölcsöt vonultatták fel azok, akiknek Németország a világháború mérlege szerint az ellensége kell hogy legyen, de akik az utóbbi tizennégy év alatt mást sem tettek, mint fegyverkeztek. Ebben a régi és valóban már átlátszóságánál fogva untató játékban az erkölcsi elem olyan szerepet játszik, hogy azok, akik a filozófiából nem tudnak tanulni, megtanulhatják, hogy lényegében mi a plátói idealizmus az anyagi világra való vonatkoztatásában. A német fegyverkezési követelésekre a * franciák azért vonultatták fel az erkölcsöt, mert a németek is megtanulták, hogy a diplomácia nem ér semmit, ha nincs az erkölcs mezébe bujtatva és ezért követelik az egyenjogúsítást az egyenjogú népek közt: vagy olyan erős fegyverkezést, mint a franciák, vagy a franciák és a többi felfegyverzettek szereljenek le olyan mértékben, mint amennyire Németországot leszerelték, — amikor mint győzök diktálták a leszerelést. Egyenjogúsítás, egyenlő jog és különben Í6: jog .......Más jogról, mint a saját jo gukról nem igen akarnak a hatalmak hallani, jogról rendszerint a hatalomtól megfosztott legyőzőnek beszélnek. Mégis: a jogról, mint erkölcsi alapjáról a világnak annyi szó esett és éppen a franciák olyan meggyőző forradalmat rögtönöztek a tizennyolcadik században mellette, hogy nem marad más hátra: a jognak joggal, az erkölcsnek erkölccsel kell felelni — eléggé furcsa, egy oly emberiség világában, amelyben még mindig a régi barbár „jaj a legyőződnek!** járja. Titokban persze, mert aki bevallja, hogy ez a barbár szólam húzódik meg az erkölcsi szimfónia mögött, elveszti a világ szimpátiáját, amely (alig hihető és mégis így van), ér annyit, mint a készpénz és a fegyveres felkészültség. Szóval a franciák azonnal úgy feleltek a németeknek, ahogyan az erkölcs szempontjából diplomatikusan felelni kell: Egyenjogúsítás csak annak jár, aki a jogot tiszteli és az erkölcs törvényeit tiszteletben tartja. Az erkölcsös embereknek é6 népeknek meg van a joga a fegyverkezésre, a többinek nem. Aztán, hogy erkölcsösnek az nevezi ki önmagát a többivel szemben, aki a háborúban győzött, az olyan természetes, mint a „jaj a legyőződnek**, de pont úgy el kell hallgatni, mint a barbár szólamot. Németország elvesztette a háborút, nincs hatalma, ergo a francia dialektika szerint nem tartozik a fönti értelemben vett erkölcsös és jogot tisztelő népek közé. Ez okból nem is szabad fegyverkeznie. Viszont Németország azért követeli a fegyverkezési egyenjogúsítást, mert tudja, hogy mindaddig, amig nem lesz olyan hatalmas, mint a többi erkölcsös felfegyverkezett ország, senki sem fogja elismerni, hogy épp olyan erkölcsös, mint mások, így harap a logika kígyója a saját farkába és a fegyver szerzi meg az erkölcsöt, amely nélkül nem lehet fegyverhez jutni. Fegyver és erkölcs — leszerelni mindenki csak a másikat szeretné és talán ez az újkor politikájában az első eset, hogy nyilt kártyával játszanak a politikusok. A Metternich által meghonosított titkos politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagy jobban mondva a jelenkorban nem alkalmazható megfelelő eredményekkel, úgy hogy a legyőzött németekben volt annyi mersz, szakítani evvel a titkos politikával és nyíltan kiállni a fórumra a legmilitaristább követelésekkel: kérünk ágyukat, hadsereget, tankokat, csatahajókat, repülőgépeket — követeljük mindazt, amit a többi nép birtokol! Csak hozzáteszi: az egyenjogúság elve alapján. Nem lehet tagadni, hogy az erkölcs és a jog szembehelyezése az ágyurengeteg- gel a saját ágyurengeteg érdekében ügyes fogás, több annál: zseniális ötlet. A világháború négy London, szeptember eleje. A zeanbcrek általában azt hiszik, hogy katolikus országokban, hol a válást az egyház tiltja, elvált embereknek legnehezebb a boldogulás. De furcsa módon, ez még társadalmilag sincsen egészen Így. Mert bár Anglia tulnyomórészbcn protestáns ország, sehol a világon sem kell egy válásban hibásnak kimondott félnek oly sok „következményt levonnia*1, mint Britanniában. Magában az, hogy minden válás esetében az egyik felet ártatlannak, a másikat hibásnak mondják ki, gondolkodóba ejt sok válásra készülő embert Annak a férfinak, akit „bűnösnek14 találtak, el kell hagynia az állami szolgálatot, — Angliának nincs elvált állami tisztviselője, — a legtöbb ezredben nyugalomba kell mennie — főképpen az előkelő gárdaearedekben azonnal nyugalomba kel! vonulnia a válóperben szereplő tisztnek; megyei, városi szolgálatban sem Igen tűrnek meg elvált embert; minden néven nevezendő politikai kariérnek pedig egyszer s mindenkorra befellegzett Csak ügyvédi e üzleti foglalkozásoknál neon fontos, de az angol City van olyan konzervatív, hogy még ott sem szeretik az elvált embereket. Néhány évvel ezelőtt egy 6ok esztendős politikai múltra visszatekinthető képviselő, aki már évek óta különváltan élt feleségétől, végül is elvált, s őt mondották ki bűnösnek. Természetesem lemondott mandátumáról, de ismét fellépett. Két vagy három szavazattöbbséggel újra megválasztották, de oly botrányok közepette, aminőkre alig volt példa más választásoknál. A választók egy része ugyanis el volt keseredve és fel volt háborodva, hogy volt bátorsága, egyáltalán fellépni! S bár a választóé előtt sokam azt mondották, ha ez az ember újra bekerül a házba, akkor egy régi elv megy füstbe; a választás után azt hiszem még egy elvált jelölt aligha fog erre a „megpróbáltatásra“ vállalkozni! Természetesem sem férfiak, sem nők, akiket a bíróság vétkeseknek talált a válás okozásában, soha többé az udvarhoz nem mehetnek, sőt Aseotlbam — ahol a legelegánsabb angol versenyhét folyik — a versenypálya „királyi páholy- nak“ nevezett részébe sem mehetnek be. Ez periig igen nagy szégyen. Ninos olyan angol dáma, aki nagy házat visz, hogy fogadna hibásnak kimondott elvált embereket. Természetesen hivatalos estélyekre sem hívják meg őket. Mindezt a legelőkelőbbtől a legegyszerűbb emberekig egyforma pontossággal viszik keresztül: a Westminstert herceg ép oly kevéssé kivétel, mint akármely kispolgári asszonyka. Vájjon e társadalmi felfogás miatt-e, vagy sem, nehéz lenne megmondani, de annyi bizonyos, hogy ma Angliában a szerepet játszó politikusok mind példás házaséletet élnek s az asszonyok is nagyban hozzájárulnak hivatalos és leginkább társadalmi pozíciójuk előmozdításához. Az angol miniszterelnök Mr. MacDonald özvegy ember. De akik ismerték feleségét, nagy tisztelettel és szeretetted beszélnek róla. Csendes, de igen eszes és tapintatos asszony volt, aki férjének nagy segítségére volt azokban az időikben, amikor Rarnsay MacDonald még mint vad szocialista súlyos küzdelmeket vívott. Ma Isbbel leánya, aki házát vezeti és a háziasszonyi tesztet betölti. Iishbet MacDonald minden körben nagy közkedveltségre tett szert. MacDonaldnak még három gyermeke van Ishbelen kivül: egyik fia mérnök, a másik képviselő, a második leánya pedig a napokban megy férjhez egy orvoshoz Az angol miniszterelnök mérnök fia és családja még ma is oly egyszerűen ól, mint akármely munkás- család. Cselédet nem tartanak s a fiatal Mac- Donaldné minden munkát maga végez. Ha pedig Ishbel eljön fivérét megválogatni, akkor Iebbel esztendeje alatt az egész világ visszhangzott az erkölcsi követelményektől, mintha nem öldöklésről és világgazdaságról, nem ágyukról és gyarmatokról lenne szó, hanem valóban csak az erkölcsről ------PLátonról és nem az anyagi világról. Nem tudtak h adakozni az erkölcsi idealizmus hangoztatása nélkül: az ágyuk és a tankok egy magukban nem bizonyultak elég erőseknek, sőt a harcolók az erkölcsöt, mint monopóliumot legalább olyan hévvel igyekeztek a maguk számára kisajátítani, mint a gyarmatokat és az európai területeket. Wilson elnök híres tizennégy pontja csepegett az erkölcsi malaszttól, és most nem kell rajta csodálkozni, hogy a ravasz Schleicher tábornok a tizennégy pontra olyan tiz ponttal válaszol, amely az első lajstrom szabályszerű megfordítása és mondjuk ismeretelméleti etika szempontjából nem más, mint a híres Wilson féle pontoknak a győzőkre való alkalmazása. Pontok szembenállnak pontokkal, erkölcs az erkölccsel, jog a joggal és összesen: hatalom a hatalommal. A legyőzőttek követelik, hogy ismerjék el őket egyenjogunak a többivel a — fegyverkezésben, ami az egész dialektikai mosogat ég takarít. Ezt ő pihenőnek nevezi sok társadalmi szereplése után. Stanley Balidwin, a volt konzervatív miniszter- elnök és a mostani kabinet tanácsának elnöke, ugyancsak megértő és segitő feleséggel dieseled hetik. Lucy Baldwiin okos és aktív részt vesz férjének nagy politikai karrierjében. Hosszú esztendők óta minden fogadáson és estélyen jelen van, akár mulatságos, akár unalmas. Rengeteget dolgozik jótékonysági intézményekben, számtalan egyesületnek elnökinője, vagy igazgatósági tagja s valamennyinek ügyeit gonddal és körültekintéssel intézi. Mindenre van ideje és kedve. Anglia bármely részében közismert, mert férjét oly sokszor kiséri ed, ha nevezetesebb beszédet vagy beszámolót tart. Most is vele volt az ottawai konferencián s bizonyára ismét egyszer hasznos élettárénak bizonyult. Mis. Baid'win roppant ,,ango- losan“ öltözködik: már messziről meg lehet ismerni szép színes ruháiról és virágos, vagy tollas kalapjairól. Nagy szerepet játszik az angol politikai életben Lomdomderry márki. Minden ehhez való kelléke megvan: nagy neve, óriási vagyona, politika iránti érdeklődés és érzék és hosszú éveken át való kitartó miunka. A mostani kormánynak tagja mint légügyi miniszter. Lady Londonderry ugyancsak ideális feleség, politikai szempontból is. Nemcsak szép, hanem roppant eszes és politika iránt nem kevésbbé érdeklődik mint férje. Évek óta a konzervatív párt nevében fogad; minden esztendőben legalább egy óriás fogadást rendez londoni palotájában, amelyre valamennyi konzervatív képviselő feleségével és családjával hivatalos. Rendesen kétezer ember hivatalos erre az estélyre. Lady Londonderry maga elsőrendű szónok. Sokat beszél nyilvánosság előtt és igen szívesen. Fia választását végig korteskedte s a rossz nyelvek szerint Lord Castlereagh anyjának (lady Londoniderrynek) köszönhette sikerét. — Lady Londonderry elnöknője a Y. W. C. A.: Young Worneng Ohristian Associatín-nek (Fiatal nők keresztény egyesületének). Ez Angliában óriás kiterjedésű és igen nagy befolyású egyesület. Lord és Lady Londonderry voltak azok a konzervatív politikusok, akik már két esztendő előtt baráti összeköttetésben voltak a Labour-pánt néhány kiváló tagjával s jól informált emberek azt állítják, hogy mindkettőjüknek nagy érdeme van abban, hogy a nemzeti kormány létre jött. ők készítették elő a terepet. A jelenlegi angol kormány legújabb tagja Lord Irwán, old előbb indiai alkirály volt s ott neki jutott az a hálátlan szerep, hogy India minden szakértője által hiábavalónak minősített engedményeket megadja, miért úgy az indus, mint az angol publikumnak be kellett bizonyítani, hogy engedményekkel Indiában most még célt érni nem lehet. Utóda, Lord Wiüingdon azért léphetett fel oly eréllyel, mert elődje az engedékenységnek minden formáját kimerítette. Lord Irwint éppen úgy mint feleségét szerették Indiában. Már amikor összeházasodtak, minden ismerősük és barátjuk örült, hogy ez a két kiválóan kedves ember összekerült. Lady Irwin is szereti a társadalmi életet s fogadásain ez meg is látszott. Valóban királynői megjelenés, aíká azonkívül oly ügyesen beszélget és kérdez, hogy sok esetben ő intéz el komplikált problémákat. Két hónappal ezelőtt Lord Lrwin közoktatásügyi miniszter lett s bár eddigi munkaköre teljesem más irányú volt, mindenki meg van róla győződve, hogy itt is nagyon jó eredménnyel munkálkodik. Lady Irwin pedig máris a női egyesületi mozgalom iránt érdeklődik. Lord Snowdee egyike a jelenlegi kormány legérdekesebb tagjainak. A labour--kormány volt pénzügyminiszterét, aki néhány nappal ezelőtt az angol House of Lords-ban azt mondotta, hagy csak úgy javulhatnak meg a viszonyok, ha az harc végcélja. Grosemáchte — mondja a német nyelv, nem pedig: Grossredhte. A Macidról, a hatalomról van ezó, nem a Reohtről, a jogról. így esik meg, hogy az „idealista*1 elvont filozófusnak van igaza, aki konokul tagadja az anyagi lét primér szerepét és tézisnek állítja fel, hogy az anyagi világ az eszmei ntán igazodik. A fegyverkezés erkölcsének dialektikai fölvonuliatása mutatja, hogy az anyagi síkon ennek a rosszul értelmezett filozófiának van igaza és pedig fordítottan: az anyagi világ az erkölcsöt kénytelen mozgósítani, hogy hatalma legyen az általános fegyverkező- mozgósitást megejtenie. Ha fegyverkezni akarsz, kiálts erkölcsöt. Franciaország ha mint győztes hatalom akarsz fegyverkezni, hivatkozz erkölcsre és vindikáld magadnak, monopolizáld, amig nem késő, amig legyőzöttel állsz szemben, akinek a fegyverkezéshez nincs hatalma. Mert mihelyt egyszer ő, a legyőzött Némethon is ugyanúgy hatalom- í ra kerül, ő is kinevezi magát erkölcsőrnek, mint te, és fegyverkezni fog, mint te. Ugyanúgy: az erkölcs nevében. Két szembenálló erkölcs: biztos reváns. Tisztelt olvasó, ráismersz a plátonizmusra? adókat csökkentik s így a nagy vagyonokat megmentik, nem kell bemutatni. Pályafutását igen egyszerű sorból kezdte. Felesége sokkal magasabb társadalmi osztályból került ki s szülei úgy megharagudtak rá, hogy az ismeretlen kis Mr. Snow- denhez megy feleségül, hogy nem voltak hajlandók egyetemi tanulásának költségeit viselni. Lady Snowdennek ez égjük nagy szomorúsága. De elsőrendű éezbeli képességeit így is eléggé bebizonyította. Négy esztendővel ezelőtt Oroszországba ment egy szociális csoporttal s midőn megjött, ő volt az egyetlen, aki bátran megmondta az igazat Oroszországról A Latxrar Party akkoriban igen megharagudott rá ezért, de Mis Snowden (akikor még az volt) semmi kérésre és fenyegetésre nem hajlandó elitélő véleményét megszépíteni Lady Snowden iá igen jó szónok, temperamentumosán és színesen beszél, kitűnő arcjátéka van s könnyen meghatódik. A társadalmi érintkezést is igen szereti s aktív részt vesz London életében. Lloyd George feleségéről csak azt lehet mondani, hogy istápolója briliáns családjának. Mert nemcsak férje, de fia és leánya is elsőrendű po- >. Etikai tehetségek s ha Mre Lloyd George valaha gondolt volna is arra, hogy maga is szerepet játsszon, ebben a roppant aktivitású családban, alighanem elvesztette kedvét. De közkedveltségét ez nemcsak hogy nem csökkentette, hanem inkább talán emelte is. Az idősebb politikai generáció sorából még igen sok kiváló asszonyt lehetne megemlíteni. De ugyancsak sokan vannak az egészen fiatalok is, kik máris „nevet11 szereztek maguknak. o. d. Szeptember 15-e után Pőstyéube jön Trotkij? Prága, szeptember 8. Trockij Leó volt szovjetnépbizbos, mint már jelentét tűk, újabb tartózkodási engedélyt ként a csehszlovák kormánytól, hogy egy itteni fürdőben győgykezeltethesse magát. A Národni Politika szerint Trockij már megkapta az átuítazáisi engedélyeket s megkapta az engedélyt, hogy Töröli országba visszatérhessen. Trockij mostani kérvénye szerint nem Trencséntepllioen, hanem Föstyéníben akarja magát gyógykezeli telni Szep tember 15-itoe •utánra szól az engedélye, amikor már befejeződött a hivatalos fürdőidény. A osetoszilo- ’ vák kormány az őszi terminussal el akarta kerülni a túlságosan nagy szenzációt, amelyet Trockij pöstyéni tartózkodása a nyári J hónapokban ellőidézett voflna. A belügyminisztérium a miniszterfanáios döntése következtében csak azon föltétellel engedi Pös- tyénbe Trookijt, ha a kikötéseket szigorúan betartja. Trookijtól eddig még nem érkezett meg ez a reverzáílis s csak ennek beérkezte után lehet számítani arra, hogy Csehszlovákiába érkezik. Trockig konstantinápolyi orvosa a cseh nyelven irt kérvényhez egy francia és német nyelvű jegyzőkönyvet mellékelt a volt népbiztos betegségéről és azt a szakvéleményét juttatta kifejezésre, v hogy a pöstyéni gyógykezeltetésre föltétlenül szüksége van. Troekij csehszlovákiai tartózkodási engedélye ellen a nacionalista sajtó és a jobboldali légionáriusok erősen tiltakoznak és a t kormánynál is lépéseket tellek Troekij . csehszlovákiai tartózkodásának megakadd- •'< lyozására. a y V Angliában örökre tönkreteszi karriériét, akinek hibájából kimondják a válást Le kell mondania állami hivataláról, nem lehet katonatiszt, sem köztisztviselő s elveszti udvarképességét — Az angol politikusok mind ideális családi életet élnek — Híres politikus-feleségek r .
