Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-04 / 202. (3015.) szám
8 1932 szeptember 4, vasáiraap. A mai légi utazás biztonsága Ma i NEUBAUER FRIGYES mérnök Századunk első évtizedében elérték, hogy egy repülőgép hosszabb ideig fenn tudott maradni a levegőben. Ettél kezdve a repülőtechnika minden igyekezete arra irányult, hogy a légi közlekedés a személy- és teherforgalom komoly tényezőjévé váljon. A gazdaságosság szempontjából különösen •két mozzanat volt fontos: a gyorsaság és a biztonság. A gyorsaság feltétlen követelmény vol't, mert a repülésnek a szárazföldi és vizi utazással szembeni drágaságát kellett hogy ellensúlyozza, de éppen a repülőgépek voltak hivatva e szükséges gyorsaságot tényleg meg is valósítani, minden technikai adottságtól eltekintve már pusztán azért is, mert a levegő ellenállása sokkal csekélyebb, mint a talajé vagy vizé és azonfelül, mert a „légvonal" két földi pont között a legrövidebb távolság. Tényleg egyik gyorsasági rekord a másik után olyan rohamos tempóban következett, hogy azzal sem vasút, sem autó nem bírtak versenyezni. A második mozzanat: a biztonság is magas fokát érte el a tökéletességnek. Manapság a légi utazás már régóta nem tartozik a különösen kockázatos dolgokhoz Légi vonalak százain utasgépek ezrei közlekednek naponta menetrendszerű pontossággal és biztonsággal. Ez az utóbbi, a biztonság a légiforgalmi társaságok rendszeres utas-repülőjáratainál majdnem százszázalékos és nem kisebb, mint a vasútnál, mert ezeknél a gépeknél és repüléseiknél elsősorban a megbízhatóság szempontját veszik figyelembe: a drót- talan idöjárás-hirszolgálát, melyet a gép rádiós tisztje a repülés egész tartama alatt igényibe vesz, a megterhelés! képességnek sohasem teljes kihasználása, benzinnek, olajnak fölöslegben való vitele, minden kockázatosnak, sportszerűnek kizárása, a repülő vonal minden kilométerének és leszállási lehetőségeinek pontos ismerete. Jellemző, hogy a légiforgalmi társaságoknál a kötelezően befizetendő biztosítási illeték 30 korona, amelyért szerencsétlenség esetében az utas vagy hátramaradottjai 180.000 koronát kapnak, vagyis hatezerszer annyit, ami azt jelenti, hogy a társaság valószinüségszá- mitása szerint csak minden hatezer repülésre jut egy baleset, azaz egy és ugyanannál a gépnél egyszer 8—10 évi használat alatt. A légi szerencsétlen ségek túlnyomó része sport-, magán-, kísérleti és katonai gépekkel történik. A sportteljesítményekre való igyekezet e gépek anyagát sokszor a kelleténél jobban veszi igénybe és például hirtelen fordulatoknál, különösen akrobata-mutatványok alkalmával a fémrészekben ellenőrizhetetlen törésre hajlamos helyek, belső feszültségek keletkezhetnek, melyeket esetleg gondos felülvizsgálás sem vesz észre. De az ilyesmi természetesen rendkívül ritka, mert a gépeket mindig túlterhelés elbírására szerkesztik és a váratlan törések következtében való hirtelenül teljes felibMenésnek olyan esetei, amelyek End- reszt és ügylét szik legutóbb Rafiát érték, egészen elszigeteltek- Még ezeknél a gépeknél is a szerencsétlenségek egy nagy hányadát a leszállás és kikötés magas tál aj igényei okozzák. Mai repülőgépeink ugyanis lényegében sárkányok és hogy csak 5 méter magasban is tarthassák magukat, ahhoz legalább 80—100 órakilométerrel, vagyis a gyorsvonatnál sebesebben kell repülniük és igy a kikötésnél is evvel a sebességgel kell egy ideig a földön szaladnánk. Igen sok szerencsétlenség egyszerűen csakis azért tört-ént, mert valamilyen kisebb hiba miatt le kellett szállni és a közelben nem volt elég nagy alkalmas sima terület. Ezek a programon kívüli leszállások, a kényszerleszállások, teljességgel veszélytelenek lennének, ha a gép lassan és függőlegesen ereszkedne alá, mert akkor a pilóta sziklás környék vagy erdőségek fölött is sokkal több alkalmas ki'kötési helyet találna, mint ma, miután a leszállás helyének átmérője a mai 100 méter helyett csak 20 méter kellene hoszy legyenMár régóta fáradoznak olyan repülőgép szerkesztésén, mely — mint Verne Gyula Albatrosza — képes legyen a levegőben megállni és mozdulatlanul lebegni. E kérdés megoldásához ma még nem látnak más utat, mini olyan légcsavaroknak az alkalmazását. melyek függőleges tengelyre szere" ve vízszintes síkban forognak és igy a föld vonzást egy felfelé huzó erővel ellensúlyozzák. Ezt a technikai feladatot néhány konstruktőr már félig meg is oldotta, de éppen az a baj, hogy csak félig, ment a felfelé húzó légcsavarok már ugyan képesek egész köunyü és ezért nem nagyon biztos egyen- sulyu készülékeket a levegőbe emelni és őket ott egy ideig lebegésben tartani, de hogy e gépeknek egyúttal vízszintes mozgási szabadsága is legyen, ahhoz a motornak aztán már nincsen ereje. A függőleges kikötésnek, vagyis veszélytelen kényszerleszállásnak, ma már egy másik fél-megoldása is van, a spanyol J. de la Cierva mérnök egy találmánya, az úgynevezett „autogiro" (magyarul: önbiztósi'tó). Alapjában véve ez is csak egy vízszintes síkban forgó légcsavar, melyet azonban nem hajt motor és ezért nem bir felfelé huzó erőt kifejteni, azonban a gépnek minden lefelé siklásánál szélmalomhoz hasonlóan kezd forogni és a repülés vízszintes sebességének nagyobb csökkenésénél előálló esési mozgást hatékonyan fékezi,. így aztán, miután a gép vízszintes gyorsasága máj nem nagy, a kikötési terület is kicsiny lehet. E csavar motortalanságát ellensúlyozza, hogy tényleg szélmalom nagyság- rendű, tehát átmérője és hatékony felületei lényegesen nagyobbak, mint egy közönséges motorhaj tóttá propelleréi. De la Cierva az utolsó években sokat dolgozott e berendezésen és a vele felszerelt mostani gépe már ugyanolyan sebesen tud repülni, mint egy közönséges kicsi, könnyű gép és ugylátszik nemsokára eljön az idő, amikor az autogiiro nemcsak könnyű sportgépeknél, haném n,agy utasgépeknél sem fogja a megterhelést képességet és gyorsaságot lényegesen befolyásolni és igy a tömeggyártásra alkalmassá válik majd. Ez aztán a biztonság nagy tökéletesítését fogja jelenteni, mert a kényszerleszállások nem lesznek annyira bizonytalan kimenetelűek többé Még sokkal hatalmasabb lépés lesz a biztonság felé az, ha minden repülőgép majd olyan nagy ejtőernyőt bir magával vinni, amelynek segélyével szükség esetén földre ereszkedhetik. A közlekedési technikának és kultúrának azonban mindenesetre már ma is nagy vívmánya, hogy a légiforgalmi társaságoknak üzletszerűen űzött rendszeres utasjá.ratszol- gálatára az ember épp olyan nyugodtan rábízhatja magát, minit a vasútra. A BUDAI BASÁK Vezir Arnaud Abdi basa budavári emlékművének szeptember 2.-i leleplezése alkalmából irta: PALÓCZI EDGÁR (Budapest) Ha a fényképezést már négyszáz évvel feltalálták volna: a világ egyik legérdekesebb arcképcsarnoka lenne a kilenc vennynolc budai basának portré-gyűjteménye. Mivel azonban a Koráin, a muzulmánok szent könyve tiltja az emberi ábrázolást, még igy is nehézségekbe ütközött volna fényképészeti megörökítésük. Régi, megfakult pergamentek kuszabetüs Írásaiból, kor'tánsak feljegyzéseiből és egy-’két ránk maradt, lopva készült arcképből kísérlem meg most az utolsó budai basa emlékművének leleplezése alkalmából a török Budinvár hajdanvaló ozmán nagyurainak arcképcsarnokát megfesteni. Csodás egy képtár ez. Sebforradásos agg vitézek, deli, napbarnított hősök, szálltának kegyencei, szultánleányok rabszolgasorból származott urai, vezirek és volt nagyvezirek, kegyelmet nem ismerő janicsár-agák, félvilágot végigverekedett fanatikus hitiharcosok, ravasz, hidegen számító, hullahegyeken emelkedett zsarnokok tekintenek reánk rég letűnt palotákból, keleti zenétől hangos budai háremek buja erotikummal túlfűtött világából, csodálatosan szép budavári török kertek rozs a ligetei bői, amelyekre ma már csak egy- egy itt felejtett törpe fügefa emlékeztet a budai Gell ért-hegy déli lejtőjén és a budai Far- kasvölgyben a természet őserejével évszázadokkal túlélten a magyarországi török világot. Az egész kelet fantasztikusan színes embervilága teszi még egzotikusabban érdekessé a budai török basák képtárát. Fanatikus ozmánok, akik azonban itt a szőke Duna partján csakhamar ráeszméltek a magyar lélek csodás hősiességére, szivjóságára és nemességére, idegenül széttekintő perzsák, vad harci tűz fütötte bosnyákok, hőslelkü albánok avagy arnauták, Georgia hegyvilágának vad férfiszépségei, tüzesszemü cserkészek és néger vérrel keveredett egyiptomiak adták egymás kezébe Rudinvárbam a próféta szent zászlaját és akadt közöttük renegát, elrablóit karantén és orosz gyermekből lett basa is, hogy még tarkább legyen a már amugy- is szines képtár. 145 év alatt 98 basa váltotta fel egymást az Osman birodalom rangban negyedik: Budai —■ p a sakkja élén. Legtöbbje átlag alig másfél évig viselte a budai basa büszke cimét, amellyel együtt járt az egész török országrész kormányzása. Valami titokzatos fá- tum lebegett a csellel ebül szerzett budai vár török basái felett, amelyet a kizmetben való megnyugvás sem tudott feledtetni velük. Gonosz dzsin lakózik Mátyás király palotájában a Kizil ermákban, a Vörösalma palotában: tartották Budavárában, ahova oly gyakorta érkezett futár a Magas Portától a jól becsomagolt selyemzsinórral és ahonnan nnó- susszal bélelt ládikákban vagy mézbe fü- rösztve oly gyakran indultak test nélküli utolsó utjokra a budai basák véres fejei a szultán trónusához, aki csak úgy hitt kegyetlen parancsa teljesítésében, akinek egy-egy nagyobb csata után. szekérszámra szállították győztek hadvezérei a diadal csalhatatlan, szörnyű, véres tanúbizonyságait: a levágott emberi fülek és orrok ezreit az Arany szarvhoz a véráztatta magyar harcterekről... Szörnyű lenne a kép, ha nem tarkítaná ezt is a romanticizmus örökké nyíló rózsája: a szerelem. Mert a budai basák, a kelet élvvágyó gyermekei, vad harci csaták után benne keresték a lélek enyhülését, az élet örömét és százszorszép angyali muzsikáját... * 1053 nyarán uj basa érkezett Budavárra: Vezir Szárik Kenán. A szárik név szőkét jelent. Regényes életsorsu férfiú volt az uj keleti Nagyur, akit mint kisgyermeket egy égő, oroszokiakta lengyel határszéli faluból rabolt el a gyermekszodgákra éhes, gyújtogató, öldöklő, kincskereső, emberkereskedő, vad akindzsi horda. Tevék és lovak nyeregkápájában zsákban függve, utazott hetedhét országon át a kisfiú ezer szenvedés, nélkülözés közepette. Hej, hány magyar gyereket ért hasonló sors azokban a félelmes napokban! Hány magyar gyermek tűnt el nyomtalanul a keleti rabszolgapiaoain! Amikor 1799-ben Napóleon egyiptomi hadjárata alkalmából Marmont marsall egy nilusparti faluban ismeretlen r ace-jellegü ben szülöttekre bukkant, csodálkozva hallotta tőlük, hogy Magyarországból elhurcolt rabszolgák késői leszármazottai. Ide, a Nílus partjára került a kis szőke Szárik is, mert Allah utjai csodálatosak. Szerencsecsdllag ragyogott a feje felett. A rabszolgavásárok egyikén megtetszett Ba- kirdzsi Ahmed urnák, Egyiptus mindenható basájának, aki felnevelte és legbelsőbb udvarának bizalmi emberévé tette. A basa legfelsőbb helyről elrendelt megfojtása után, amelyben a hálás Szárik is tevékeny részt vett, kitüntetésül a szultáni szerájba került Konstatinápolyba a megbízható férfiú. Itt meg a szultánnak, Ibrahimnak, ennek a gyáva, véreskezü kéjemnek a kegyét sikerült sorozatos gazságokkal megnyernie. Ibrahim szultán nemcsak a Dardanelláknak, Konstantinápoly kulcsainak őrzését bízta rá, amelyeket egy század múltával erődített meg bevehetetlen várrá Tóth Ferenc báró, a zseniális kurucsarj, hanem Átika nevű, százszorszép leányát is feleségül adta a rabszolgáiból lett basának. A fiatal pár 1653 tavaszán került Budára. Ez volt a nászutjuk. Ott csókol óztak a várkert rnadárdalo-s kioszkjában, rózsalugasaiban mondogatták el egymásnak százszor is, hogy szerelmükön kívül nincs a világon semmi érték. És Átika, a szépséges szultánleány szentül hitt a szőke basa szerelmében ... Két évig tartott a budin vári, regényíró tollára kívánkozó idill, amikor szultáni parancs elparancsolta őket boldogságuk szigetéről. Roham'lépésiben kezdett felfelé Ívelni Vezir Szárik Kenán életpályája. Először kapudán basának, azaz a török flotta főtengernagyának tette meg a szultáni após kegye. A kapudán basaságból csakhamar a kaimakám- ságba csöppent a szerencse fia. Ezentúl ő lett a szultán hadbaszállása idején az ozmán főváros legfőbb őre: élet és halál ura. Csakhogy a szerencse kereke forgandó. A szeráj tele volt cselszövőkkel, akik Vezir Szárik Kenánra i's kivetették biztos dobással hálójukat. Egyelőre eltávolították a fővárosból és elküldették Brusszába várnagynak. Itt a régi szultánok temetkező helyén kétszáz mecset között válogathatott naponta imahelyet és küldhette imáit Általihoz segítségért. Hitvese oldalán itt merengett a budai szép napokról, mígnem egy uj formán 1659-ben a sziriai Aleppóba parancsolta basának. Egy szép napon futár érkezett ide habzó lovon a szultántól. Hozta Vezir Szárik Kenán klvégzésá parancsát. Nem használtak a szép Átika asz- szony könnyei, a mindennapi hasasára beteljesedett. Másnap már lóhátaiban vágtatott a futár vissza a szerájba. Nyeregsapkájában ott függött Vezir Szárik Kenán mosuszba gondosan becsomagolt véres feje, a gondosan lepecsételt tadikában. Budavár 36. török basáját, Vezir Gurdzsi Muhamedet nemcsak hadi erényei, hanem a georgiai férfiakat jellemző megkapó férfi- szépség is emelte fokról-fokra fölfelé a nők kegyéből a konstantinápolyi szerájiban. Ez a basa 1664-ben ért Budára és már 1665-ben feleségül adta neki szultánja: IV. Muhamed ugyancsak Átika nevű húgát. Tizenegy évvel az előbb elmondott budai idill után, isméi megismétlődött Magyarország királyi várában a szultáni ház egyik szépséges rózsájának a legszebb tavasza, melyet azonban nem követett oly haimar dér és a két szerető szi-v a szerelmesek késő vénségéig örvendhetett osztatlan boldogságnak. Pedig II. Átika ő gyönyörűsége már nem is volt az ártatlanság rózsabimbója, amikor szultáni kegyből felesége lett a szép georgiaiaának, mivelhogy Budavár 83. basájának, Vezir Bosnák Izmai! basának volt már ekkor a hites özvegye, kinek első férjét „a hitetlen gyaurok" kardcsapással küldtek e bűnös világból Mohammed hetedik paradicsomába, ahol a legszebb hurik szolgálták a hitvalló hősöket, akik a földi tereken itták ki. a vértanuság kelyhének .édes serbe tjét. Hatalmas precessziót küldözgettek a magyar vitézek szablyái évente erre a csodálatosan szép helyre és nem rajtuk, hanem a kelet óriási embertartalékain múlott, hogy sokáig kevés látszatja volt szlzifusi munkájuknak, mivel minden elesett török helyére két uj is lépett. A budai basák tisztes sorából az érdeklődés azonban mégis csak az els őés utolsó basára irányul leginkább. * II. Szulejmán kíséretében' azon a hírhedt 1541 szeptember 2-i napon, amikor a janicsár- ság csellel vette be Magyarország büszke királyi várát, volt egy jeles eszű. nagy vitézségü hitvalló harcos, Vezir Szulejmán basa, akit már fiatalon harci babérjai a sziriai tarabuluszi (ma Tripolis) bégségbe iktattak. Innen Diar- bekrhe, Kisázsiába a vad kurdok közé került basának, ahol is működésével 1635-ben kiérdemelte a bagdádi pasalik vezetését. 1539-ben Anatóliát, a mai Kisázsiát bizta kormányzására a szultán, aki az 1541. évi hadjáratban el- kisértette magát a békében és háborúban any- nyira bevált hűséges emberével. Sziria, Kurdis- tan, Mezopotámia és Anatólia földjén szerezte meg tehát azokat a kormányzati kvalifikációkat, amelyek Mátyás király hajdanvaló Budavárának és a magyar föld szivének élére állították. Budai működése a keleti közönyösség-^ ben, a keresztény kultúra meg nem értésébén és páratlan becsű emlékeinek vandál pusztításaiban merült ki. Az általa kezdeményezett módszert követték összes utódai. Mert a török nem épiteni, hanem csak ragadmányának ideig-óráig való megerősítésére vállalkozott. A meghódított föld kincseit elherdálta, emberanyagát harcban és békében kegyetlenül pusztította, alkotó munkája pedig kimerült a már meglévő várak erősítésében, a hadiutak karbantartásában, vallása előirta fürdők gondozás sában és kiépítésében, karavánszerájok, mecsetek, síremlékek (türbék) és hasonló kegyhelyek fölépítésében és a folyók áthidalásában, amelyek hátán 145 éven át úsztak lefelé a legdrágább portékával: magyar rabokkal megrakott gályái, amelyeknek szerencsétlen páriái a keresztény mártírokhoz hasonlóan, ősi egyházi dalaikban keresve vigaszt, úsztak lefelé a nagy sorsfolyón a halálnál is rémesebb rabszolgaságba. Negyvenhat évvel Buda török kézre kerülte után Reinhold Lubenau, a török kézre került Magyarországon békésen átutazó königsbergi patikus, már megrázó képet fest a basák kezére került Budáról, amikor igy festi ősbuda akkori állapotját: „A házak és paloták balomra dűlnek. Legtöbbjét mesterséges támaszokkal kell az ösz- szeomlástól megvédeni. A török csak azzal törődik, hogy lovának legyen jó helye. Azzal, hogy a tetőn már mindenütt beázik a ház, nem törődnek. Fényes épületeket hiúságoknak tartanak, mintha örökre akarna itt élni az ember a földön. Különben is úgy tesznek, mintha hamarosan el akarnák hagyni az országot és nem törődnek vele, hogy egerek, gyíkok, menyétek, kigyók és skorpiók lepik el a budai házakat," Csak diszkertjeik tudták belőle is a dicséret szavát kiváltani, s valóban a magyar flóra gazdagításában volt érdeme a törökségnek, melynek művészetéből akkor ment át a magyar népművészetbe az a sokféle tulipántos, rózsás, szekfiis és más növényi ornamentum, amelyet ma mint magyar népművészeti jelleget könyvelünk el, holott az ősi magyar művészeti formakincs a perzsa szasszanida és kínai művészettel rokon elemei az Árpád-kor kőemlékein élnek ma már csak a múzeumok kőtáraiban és néhány ősi egyháznak ma is álló szobrászati díszeiben, igy a híres hevesmegyei Feldebrő altemplomában. ♦ A félhold hatalmának legfényesebb korszakában született meg a budai pasalik. a félhold hatalmának letűnésekor kormányzott az utolsó budai basa. ő az első ozmán hős-, aki egykori
