Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-22 / 217. (3030.) szám

10 Tenni sz verseny eh Európaszerte Dacára az előrehaladott szezónnak, a tenniszben még mindig élénk forgalom uralkodik. Az egyes versenyekről az alábbiakban emlékezünk meg: PRÁGÁBAN a temnisz ligabajokság során Male- csek Vodicskát 6:2, 6:0, 6:4 arányban legyőzte. A Hecht—Kozseluh meccs az utóbbi betegsége miatt elmaradt Helyette a Hecht—Csaska-pár mér­kőzött a Blabol-Kovarovics kettőssel. A meccs a vihar miatt 6:4, 8:6 arányban döntetlenül ma­radt félbe. BERLINBEN a profi-tenniszvilágbajnokság so­rán Tildén a német Soholtzot és Lanbet verte meg. Schmidt Ottó (magyar) Nüssleintól 1:6, 2:6, 3:6 arányban kikapott. Schmidt Ferenc Lángot verte meg. — A férfipárosban a Ramillon-Plaa francia pár az angol Stapenhorst testvéreket 6:2, 6:1, 6:3 arányban győzte le. MONTREAUXBAN Délsvájc tenniszbajnokságá- nak férfiegyes döntőjében nagy meglepetés adó­dott. Az örökifjú Fisher a német Prennt 6:1, 6:2, 4:6, 6:2 arányban győzte le. A nőiegyesben vi­szont a német Krahwtnkel a svájci Payot-on 4:6, 6:0, 9:7 arányban revansot vett a német bajnokság­ban szenvedett vereségéért A férfipárosban a Fisher Aeschlimann kettős győzött az olasz Del Bono és a francia Beüss™ kombinált ellem 6:3, 6:3, 6:4 arányban. A nőipárost a német Peitz- Krahwinkel kettős nyerte a svájci-francia Payot- Banbier pár ellen. A vegyespároeban a Barbier- Boussus kettős 7;5, 2:6, 6:2 arányban győzte le a döntőiben a Krahwinkeí-Prenn párt. GRÁCBAN Artens és Matejka találkoztak. Ez­úttal az exbajnok győzött Artens felett 6:3, 1:6, 7:5, 7:5 arányban. FRANCIAORSZÁG—OLASZORSZÁG válogatott tenniszmérkőzése az olaszországi Villa d‘Estben folyik. Az első két nap a franciák 6:1 arányban vezetnek. Az egyetlen győzelmet a Palmieri-Rado pár aratta az olaszoknak a Merlin^Glasser kettős felett. A francia Merlin Rád ót, Brugnon Sertoriót, Bonte Gaslinit győzte le aa egyesben. A legszebb virág is ipolásna ezerül ....... Áp olja arcát, szépsége drágát. Használjon rendszeresen, naponta HÁRY - CRÉMET, MARY - PÚDERT, tsnca bársonyos-sima, Ide, rózsás-fehér lesz. Hatása biztos!........ Vl imdenütt kaphatói ’oetán naponta küldi: i>r. Lad. PoIIák és Tsa. Pieétany. A gabonatermés értékesítése. A prágai ter­ménytőzsde a csehszlovákiai mezőgazdasági tanácsok állandó választmányához terjedel­mes memorandummal fordult, amelyben a gabonatermés értékesítése kérdésében állást foglal, illetve az értékesítés biztosítására irá­nyuló javaslatait terjeszti elő. A tőzsde a bel­földi gabona értékesítése egyik fontos eszkö­zének a behozatali lapok megfelelő kihaszná­lását tünteti fel, ami által különösen a rozs- termés értékesítése volna biztosítható, mely­ből ezidén mintegy 17 ez©r vagon kiviteli fö­lösleg mutatkozik. Ezenkívül a belföldi rozs- fogyasztás is emelhető volna olyképpen, hogy a munkanélküliek a segélyük egy részét ol­csóbb rozskenyérre szóló utalványok alakjá­ban kapnák. Ezenkívül a ruszinszkói éhezek ellátásánál is jelentősebb mennyiségű rozs volna értékesíthető. A rizsbehozatal okvetle­nül korlátozandó volna, ezzel szemben pro­pagandát kell indítani a búza- és árpadara fogyasztásának emelése érdekében. A ter­ménytőzsde ezenkívül célszerűnek tartaná, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek éves szállítási szerződéseket kössenek a malmok­kal, mely szerződések a szállítandó gabona árát fix összegekben állapítanák meg előre az év minden hónapjára, bár a tőzsde tuda­tában van annak, hogy ez a lehetőség még nagyon messzefekvő. Ugyancsak nehézségek­be ütközik a varránsok rendszerének kiépí­tése is, mert nincs elég számú közraktár s a meglevők is távol fekszenek a gabonater­melő vidékektől. — A tőzsde a továbbiakban azt javasolja, hogy a kormány dolgozzon ki oly vetéstervezetet, amelynek megvalósítása esetén a buzabehozatal a minimumra korlá­tozódnék, ezzel szemben nehezen valósítható meg az a terv, amely a mezőgazdasági kivi­telt évi 160 millió koronával akarja támogat­ni. Ugyancsak nehezen valósítható meg a tőzsde nézete szerint a gabonára nyújtandó olcsó hitel. — A gabonamonopólium nagy tő­kéket igényel s emellett a gazdasági szabad­ságot megszűntetné. A prágai tőzsde memo­randumának befejező részében végül azt fej­tegeti, hogy a tőzsdéit gabonapiacainak bezá­rása, vagy a tőzsdék teljes bezárása a mező- gazdaság javára egyáltalán nem válnék, el­lenkezőleg, igen sok, a tőzsdei árak alapján szabályozott magánjogi vonatkozásba zavaro­kat hozna. KöZOAZDA SfÁCT1 . A takarékpénztárak szövetség* ellenzi az uj pénzintézetek alapitálát A kamatláb leszállításának szükségességével az előleg pénztárak is számolnak Prága., szeptember 21. A takarékpénztáraik szövetsége Prágáiban tegnap tartotta évi ren­des közgyűlését, amelyen a köztársaság vala­mennyi takarékpénztára 'képviseltette magát. A közgyűlésen Menger F. a weámíbergi taka­rékpénztár helyettes főiigazgatója a kamatláb leszállításának kérdéséről, Wiild dr. szövetsé­gi igazgató pedig egyéb aktuális gazdasági kérdésekről tartott előadást. A bosszú vitá­ban résztvevők különösen behatóan foglal­koztak a kamatláb leszállításának kérdésié­vel, majd a közgyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: — A cseli szlovákiai takarékpénztárak kép­viselői a Prágában tartott közgyűlésen egyes pénzintézet i kategóriáknál! fennálló kamat­láb tételek rendezésének, illetve leszállításá­nak szükségességét beható vitában tárgyal­ták meg s arra az egyöntetű meggyőződésre jutottak, hogy a kamatláb egyenetlenségének s mai ma­gasságának okai között első helyen szere­pei' az, hogy az uj pénzintézetek a gazdasá­gi szükségletet meghaladó számban léte­sülnek, különösen pedig osztály és politikai alapon álló előlllegpénztárak létesülnek fö­lös szán/ban, ezenkívül sok részvénytársa­sági banknak fölösleges számú fiókja van olyan helyeken is, ahol a fiók llétezését gazdaságilag nem lehet indokolni. — Ezért a kamatláb-politika szabályozását és rendezését nagy mértékben elősegítené, ha a kormánykörök, a törvényhozás és a tár­sadalom is egyetsült erővel közibetvetmék ma­gukat s megfelelő közigazgatási és törvényhozási intézkedésekkel gondoskodnának arról, hogy uj, fölösleges pénzintézetek létesítésére Sor ne kerüljön és hogy a meglevő pénzin­tézetek fölösleges fiókokat ne nyissanak, mert az uj pénzintézetek és az uj fiókok is csak tengődnek és létük a jövőben semmi­képpen sincsen biztosítva. — Ami magúiknak a kamatláb tételeknek a szabályozását illeti, a takarékpénztárak képviselői utalnak arra, hogy alaposan figyelembe kelül venni azt is, hogy a leszállított kamatlábat ne játiszák ki különféle illetékek és pótdijak szedésével s ebben az irányban a kormánynak igénybe kell vennie a legújabb bankitörvényadta meghatalmazást, amely az ilynemű pótlé­kok szedésének tilalmát lehetővé teszi. A takarékpénztárak éppen ismertetett hatá­rozatából nyilvánvalóan kitűnik, hogy a ta­karékpénztárak kezdenek megbarátkozni a kamatláb leszállításának szükségességével, illetve .azzal, hogy a leszállításnak rövidesen be kell következni©. Prágában tegnap az előleigpéniztárak szövet­ség© is közgyűlést tartott, amelyen különö­sen a kamatláb leszállításának a kérdésével foglalkoztak. Az ©lőlegpénztárak szövetsége a nyilvánosság számára ugyan külön határo­zatot nem hozott, a közgyűlésen elhangzott felszólalásokból azonban ugyancsak az tűnik ki, hogy a pénzintézeteknek ez a csoportja is számol a banfckamatláb közeli leszállításának lehetőségével. A gyáripar és a munkásság ellenzi a tex­tiláru forgalmi adójának átalányositását. Ma­tousek kereskedelemügyi miniszter előtt teg­nap egy 35 tagú depaitáció jelent meg, amely­ben a textilipari gyárosok és munkások kép­viselői vettek részt. A deputáció tiltakozott a pénzügyminisztérium által a textiláru for­galmi adójának átalányositása tárgyában ki­dolgozott rendelet tervezete ellen, mert az a textilipar súlyos megterhelését jelentené. A miniszter megígérte, hogy a kompromisszu­mos megoldás érdekében fog eljárni a mi­nisztertanácsban. A deputáció ezenkívül a pénzügyminiszternél is megjelent. Meghosszabbított moratórium. A teplitz-schönaoii Deutsche Grewerbekassa moratóriumát a pénzügy­minisztérium 1933. szeptember 30-iig meghosszabbí­totta. Magyarországon némileg romlott a kuko­rica terméskilátása. A múlt napokban jelen­tettük, hogy Magyarországon ezidén rekord kukoricatermésre van kilátás. A legújabb je­lentések szerint a tartós szárazság miatt ezek a kitűnő kilátások némileg megromlottak. A legújabb becslések szerint mintegy 24.6 mi­liő métermázsát fog kitenni az idei kukorica- termés, ami természetesen még mindig sok­kal magasabb a tavalyi s általában az utóbbi évek termésénél. Burgonyából közepesen jó termést várnak s azt 19 millió métermázsára becsülik. A cukor répa termés mintegy 3.8 mil­lió métermázsát fog kitenni, a tavalyi 9.5 millió métermázsával szemben. Németországban megdrágul a benzin. A német benzinkereekedelmi társaságok bejelentették, hogy a szesz kötelező átvétele folytán a benzin árát emelni kénytelenek. Az áremelés egyelőre literen- kint 2 pfenniget tesz ki, s az október elsején lép hatályba. Jugoszlávia gyüimöleskivitele. A jugoszláv központi gyümölcskiviteli bizottság jelentése szerint Jugoszlávia ez év szeptember 1-e és 14-i'ke között a következő gyümölcsöt expor­tálta: friss szilva Ausztriába 415 vagon, Cseh­szlovákiába 414 vagon, Németországba 315 vagon, Belgiumba 15 vagon, Hollandiába 10 vagon, Lengyelországba 5 vagon, Magyaror­szágra 1 vagon; szőlő Csehszlovákia 12 vagon, Ausztria 11 vagon, Németország 1 vagon; al­ma: Németország 64 vagon, Csehszlovákia 24 vagon, Ausztria 12 vagon, Svájc 2 vagon, Hol­landia 1 vagon. A kakaógyárosok nemzetközi tanácskozásai. A kakaógyárosok Londonban a múlt napokban nem­zetközi tanácskozásokat folytattak, amelyeken huszonöt termelő állam képviselői vettek részt. A konferencia a kaka óf ogyasz tás emelésére irá­nyuló propaganda tervezetét jóváhagyta. Erre a célra külön propaganda alapot létesitenek oly­képpen, hogy minden kakaó exportőr minden 1000 kg kakaóbab exportálásánál a saját, állama kormá­nyának egy arany fontot fizet s a kormány ezt az összeget átadja a kakaógyárosok nemzetközi hi­vatalának, mely Brüsszelben székel. Ausztria emeli a cukorbehozatalt. Ausztriá­ban ezidén némileg emelkedett a cukor fo­gyasztása, ennek következtében a piacon át­menetileg cukorhiány mutatkozott. Ennek el­lenére Ausztria mindent elkövetett, hogy ele­gendő saját termésű cukra legyen. Miután azonban a cukorfogyasztás még mindig emel­kedik, ennek következtében mintegy 400 va­gon külföldi cukor beszerzése nélkülözhetet­lenül szükségesnek mutatkozik. Csökken a hús- és zsiriogyOsztás. A statisz­tikai hivatal most kiadott jelentés© szerint júliusban a husifogyasztás valamivel kisebb volt a tavalyinál. Júliusban 299.573 métermá­zsa (hús fogyott el a tavaly júliusi 342.145 mé- termázsával szemben. A asirfogyasztás ez év júliusában 56.S65 métermázsa, tavaly július­ban 58.881 métermázsa volt. Az év első hét hónapjában 486.087 (486.024) métermázsa zsír és 2 millió 390 ezer 367 (2 millió 413 ezer 847) métermázsa hús fogyott el. Júliusban emelkedett a sörfogyasztás. A má­jusi és júniusi példátlanul rossz sörér tékesi- tés után júliusban a sörfogyasztás némi emel­kedése észlelhető. A statisztikai hivatal most kiadott jelentése szerint júliusban 1 millió 120 ezer 603 hektoliter sört értékesítettek a júniusi 888.287 hektoliterrel szemben, vagyis az emelkedés 26.2 százalékos. Tavaly július­ban 1 millió 232 ezer 981 hektoliter sör fo­gyott el. A belföldi fogyasztás ezidén július­ban 1,111.934 hektolitert (1,218.921) igényelt s kivitelre 8669 (14.060) hektoliter maradt. Az év első 7 hónapjában ezidén 5 millió 572 ezer 646 hektoliter, tavaly 6 millió 374 ezer 6l8 hektoliter sör fogyott el, vagyis a csökke­nés mintegy 12 százalékos. A kivitel hét hó­nap alatt a tavalyi 96.170 hektoliterről 61.197 (hektoliterre csökkent. A török dohány vételára Csehszlovákiában ma­rad. A két millió kiloigram török dohány szállítá­sára beérkezett ajánlatokat október 17-én bontják föl. A szállítás értéke mintegy 70 millió korona. Ezt az összeget nem fizetik ki Törökországban, hanem az a belföldön marad s a Skoda-üzemek tö­rökországi utalványainak kifizetésére használják föl. Ezeket az utalványokat a török kormány kö­tött török fontokkal már kifizette s erről a szám­láról fogják most kiegyenlíteni a török dohány- szállitást. A köztársaság borfogyasztása. Az állami sta­tisztikai hivatal kimutatása szerint júliusban 26.570 hektoliter szőlőbort adóztattak meg fo­gyasztási célokra a múlt évi júliusi 32.671 hektoli­terrel szemben. A csökkenés tehát a múlt évvel szemben 12.6 százalékos. Ez év első hét hónapjá­ban a borfogyasztás még mindig magasabb a tava­lyinál, mert ezidén különösen a téli és tavaszi hó­napokban sokkal több bor fogyott, mint tavaly. Hét hónap alatt ezidén 266.020 hektoliter, tavaly 263.857 hektoliter fogyott el. Ebből a mennyiség­ből Csehország 87.532 hektoliter, Morvaország 68.197 hektoliter, SzLovenezkó 102.200 hektoliter s Ruszinszkó 8071 hektoliter bort fogyasztott. 1932 szeptember 22, csütörtök. ABC utasok részére. A . Ha Budapestre jón szálljon meg a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, I D . mert olcsó áron nyújt mindent: • szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. ^. Mindezt (szobát teljes kitűnő * ellátással) — a szoba fekvésétől függöleg — már napi 12*— pen­gőért kaphatja. { __ Tö rökország újabb behozatali korlátozásai. A török minisztertanács a múlt napokban elhatároz­ta a kiviteli tanúsítványok rendszerének a meg­szüntetését éts a kivitel korlátozásának hatályon kívül helyezését. Ezzel szemben a kormány uj jegyzéket készít ama árufajtákról, amelyekre kon­tingenseket fognak megállapítani. Az uj kontin­gensek már október elsején lépnek hatályba. A tö­rök kormány ezzel a legújabb intézkedésével kü­lönösen a török ipart akarja védelmébe venni, ezért a nyersanyagok bevitelét nem korlátozzák. Franciaország korlátozza a mezőgazdasági bevi­telt. A francia kormány most kiadott rendeletével lényegesen korlátozza a mezőgazdasági termé­nyek bevitelét. A korlátozás egyrészt a zab, rozs, kukorica, árpadara és búzadara vámjának jelentős emelése, másrészt kontingensek megállapítása ut­ján történik. így különösen az árpa és lóheremag behozatalát korlátozzák kontingenseikkel. A németországi gabonamonopólium. A Lidové Noviny Írja: Miig nálunk Csehszlovákiában egyes gazdasági tényezők, így különösen az agrár körök és a szociáldemokraták még mindig a teljes gabo­namonopóliumért harcolnak, addig Németország­ban ezt a kérdést már sokkal józanabbul kezelik, A Deutsche Land-wirtschaftliöhe Presse című szak­lap a múlt napokban vezetőhelyen közölt egy érte­kezést a gabonamonopólium lehetőségéről. A cikk eszmemenete igen érdekes. A monopólium önma­ga nem képes a gabonát elfogyasztani. A monopó­lium a gabonát veszi s a foigyasztóknak adja el. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor minden monopólium jól működik. Az árakat tart­hatja, áruja jól fogy és emellett maga is jól keres. A magas árak azonban nem magyarázhatók a mo- monopólhim létezésével magával, hanem csakis az­zal, hogy gabona hiányában az áresés ki van zár­va. Mi legyen azonban a monopólium szerepe olyan időben, mint ezidén is, amikor gabonából óriási fölöslegek vannak? A mezőgazdaság világtörténe­tében eddig nem volt rá példa, hogy gabonaföiös- leigek esetén a monopóliumnak sikere lett vol­na, mert hiszen elképzelhetetlen, hogy milyen in­tézkedéseket tehetne a nehezen elhelyezhető ga­bonafölöslegek értékesítésére. A főkérdés mindig az, hogy milyen mennyiségeket képes a monopó­lium átvenni s tovább eladni. A német gazdakörök azt a nézetet vallják, hogy a gabonamonopólium 'bevezetése nemcsak a szabad gabonakereskedelem, hanem a műtrágya s takarmánynemüek kereske­delmének teljes ellanyhulásához vezetne. Ezenkívül az a veszély is fennáll, hogy a gabona és a ke­nyér árát politikai érdekek szerint állapítanák meg, ami annál is veszedelmesebb, mert Német­országban a lakosság háromnegyed része fogyasz­tó. A cikk végül arra utal, hogy a német mező- gazdaság már évek óta harcol a termelési költ­ségek leszállításáért. Ebben a harcban azonban a gazdák szemben állanak a műtrágya és egyéb ipari és kartellek monopóliumával, ezenkívül a közterhek csökkentését követelik. A behozatali lapok használatának kiterjesz­tése. Az ipar és kereskedelemügyi miniszté­rium az illetékes gazdasági szervezetek segít­ségév el most állapítja meg a behozatali lapok használatának a kiterjesztését, mert a gabona és liszt csekély behozatala mellett 6 a rozs aránylag jelentős kivitele mellett a behozatali lapoknak már most is igen nagy a diszázsiójuk. A földművelésügyi minisztérium azt javasolja, hogy a behozatali lapokkal legyen fizethető a zsirsertés és egyes ipari termékek behozatali vámja is. Az iparnak nyilvánvalóan nagy ér­deke fűződik a behozatali lapok felhasználásá­hoz, ami abból is kitűnik, hogy az 1931. évben 107 millió korona vámértékíben kiadott beho­zatali lapból 80,5 millió korona értékű behoza­tali lap jutott az ipari kivitelre (maláta, sajt, vaj, ugorka). A fölvetett kérdés megoldása elég nagy nehézségekbe ütközik, mert a nyersanya­gok behozatala vámmentes mig a behozatali la­poknak a fiskális vámok fizetésére való fel- használása (kávénál, teánál stb), az állampénz­tár jövedelmeinek jelentős csökkenésével járna. j. HtfflUM

Next

/
Thumbnails
Contents