Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-21 / 216. (3029.) szám

1938 szeptember 21, szerda. ^rxgmMag^rhtrlap 3 A kormány bizottságai és a koalíciós pártok szervezetei e héten tárgyalják a tisztviselők flzetésleszállitását A cseh nemzeti szocialisták Trapl terve ellen foglalnak állást — Bechyne súlyos betegsége miatt visszavonul az aktiv politikai élettől? - Ismét' aktuálissá válik a közélelmezési minisztérium likvidálása Prága, szeptember 20. Az állami tisztviselők és közalkalmazottak fizetésének leszáfllitása e héten foglalkoztatja az egyes koalíciós pártok szervezeteit. A kormánypártok magatartása azt sejteti, hogy a tárgyalások még sokáig el fog­nak húzódni, de valószínű az a föltevés, hogy müeltlenzékieskedésük csak előre megbeszélt alakoskodás s valójában a fizetésleszállitás el­határozott tény, csupán a pártok presztízsük mentése érdekében fognak „lealkudni” 2—3 százalékot. A komódiasorozatot a cseh 'nemzeti szocialista párt kezdte. A párt elnöksége tegnapi ülésén tárgyalta a fizetéscsökkentés kérdését a pártban levő tiszt­viselőszervezetek képviselőinek jelenlétében. Franké postaügyi miniszter jelentése után el­határozta az elnökség, hogy a minisztertanács­ban előterjesztett pénzügyminiszteri tervet el­fogadhatatlannak tartja. A kormánynak a ha­tározat szerint kötelessége megállapitani, váj­jon kiaknázta-e az összes lehetőségeket, hogy az állami költségvetés egyensúlyát a tisztvi­selők sérelme nélkül biztosítani lehetne és mindaddig, amíg ez meg nem történik, még csak diszkusszió tárgyává sem lehet tenni az állami közalkalmazottak fizetésének leszállítá­sára vonatkozó javaslatot. A parlamenti körökben általános az a felfo­gás, hogy a tisztviselők fizetésének leszállítása ezen állásfoglalás dacára befejezett tény és végrehajtják még abban az esetben is, ha emiatt a koalíció felborulna. Csupán a leszál­lítás magassága képezheti még vita tárgyát. A pénzügyminiszter esetleg hajlandó lesz a tizen­öt százalék helyett tizenkettővel is megelé­gedni. A cseh baloldali pártok azt kívánják, hogy a fizetéscsökkentés progresszív arányú legyen, vagyis az alsóbb fizetési osztályban levő kisebb fizetésű tisztviselőknél kisebb szá­zalékot vonjanak le, mint a jobban dotáltak­nál. Bechyne miniszter visszavonul a politikai élettől? A fizetésleszállitás kérdésével foglalkozni fog e héten a kormány politikai kollégiuma, és gazdasági bizottsága is. A politikai tanács­kozásokon azonban Bechyne közélelmezési miniszter nem fog részt venni, mert beteg. Mint egy szociáldemokrata lap közli, Bechyne a közeljövőben aligha fog visszatérni az aktív politikai életbe, mert orvosai ragaszkodnak ahhoz, hogy hoez- szabb időre valamely magaslati gyógyfürdőbe menjen. Nincs kizárva, hogy a közeli napokban le is mond miniszteri tár­cájáról s ezzel ismét aktuálissá válik a közélelmezési minisztérium likvidálása. Valószínű, hogy Be­chyne helyett nem neveznek ki uj minisztert, hanem egy másik szociáldemokrata minisztert fog­nak megbízni a minisztérium vezetésével. Mint ismeretes, ez a minisztérium teljesen fö­lösleges. A polgári koalíció idejében be is ter­jesztettek egy törvényjavaslatot ezen miniszté­rium likvidálására, de a mai koalíció megala­kulásakor elejtették tisztán azért, hogy a kor­mánypártok könnyebben osztozkodhassanak a nagyobb számú miniszteri tárcákon. „Soha nem volt nagyobb szükségünk az igazi evangéliumi szocializmusra, mint ma“ Dobránszky képviselő és Grosschmid szenátor nagysikerű beszédet mondott az országos keresztényszocialista párt eperjesi válaszfőgyiiiésén Eperjes, szeptember 20. Az országos ke­res ztényszociaüsta párt eperjesi szervezete vasárnap délután nagyszabású választási nepgyülést rendezett a Katolikus Kör nagy­termében. A gyűlés nagy igéretü seregszem­léje volt a pártnak a jövő vasárnap esedékes községi választás előtt. A népgyűlésnek a he­lyi eseményen túlmenő országos jeli ént őség-e' adott Dobránszky János nemzetgyűlési kép­viselő megnyitója és Grosschimid Géza dr szenátornak, a manifesztáció vezérszónoká­nak programot adó beszéde. Dobránszky Já Dobránszky beszéde elején arra utalt, hogy éppen a Kereszt föl magasztalta tájának ünne pén jött össze a gyűlés. Ha valaha, úgy ma kél, hogy áthasson mindenkit az exaltációs kereszt hitet erősítő, szeretietet nemesítő, igazságot szomjubozó szent fluidiumia — mondotta a szónok. — Balga az, aki még ma is ellenszegül, ellene esküszik a kereszt igazságának, szeretetének, áldozati nagysá­gának, legyőzhetetlen erejének. Mi, keresztényszocialisták a keresetne1 igazságával és szere te tével küzdünk a jobb jövőért, küzdünk népeink és nemzeteink összességéért, küzdünk hitbeli védbástyáin- kért, küzdünk saját kenyerünkért, küzdünk a jövő generáció elhelyezési és kenyérkere­seti lehetőségeiért, küzdünk az ipari és a mezőgazdasági válsággal! kínlódó testvé­reink megmentéséért, küzdünk a töke túl­kapásai ellen, főleg pedig küzdünk a szlo- venszkói és az egyházi autonómiáért. Mindezt pedig a kereszt szent erejével akar juk véghez vi-nni, mert tudjuk, hogy enélkül összeroppanunk saját keresztünk súlya alatt. Enélkül nem jutunk el sohasem az óhajtott békéhez, nyugalomhoz, benső lelki harmó niához, börtönöket nélkülöző közbiztonsá hoz, igazi társadalmi konszolidációhoz, tiszta’ levegőhöz, éltető lélegzethez. Hiszen csak a kereszt nyomában jött le a földre a Béke, a megújhodás, a megváltás, a pogány hatalmak letörése, a lelki felszaba­dulás, a társadalmi tisztulás, a jogegyenlő­ség kémyur és rabszolga között, a családi tűzhely szepiőtlensége, a tiszta-lelkű és ép­eszű ifjúság, az igazi mentőakció és vigasz az elnyomottak számára. A keresztnek mindeneket kibékítő és ki­egyensúlyozó szelleme nélkül bizony nem nos lángoló szavakkal verte vissza azit az ette- ve kudarcra ítélt eperjesi kísérletet, mely a katolikus program ürügyével rést akart ütni az országos keresztény szocialista párt sárosi frontján. Dobránszky beszédét, mélyben a papképviselő etikai alapozását adta az or­szágos keresztény szocialista párt programjá­ban foglalt evangéliumi szocializmusnak, az alábbiakban van módunkban bemutatni, mig Grosschmid beszédét — technikai okoból — lapunk holnapi számában fogjuk ismertetni. volt és nem is Ítész meg sohasem az igazi béke, az igazi konszolidáció és az igazság uralma. Ez a szellem impregmálódott a mi lelkűnkbe, küzdelmeinkbe, programiunkba. Ennek az ér­vényesüléséért küzdöttünk eddig, küzdeni fogunk végső erőmegfeszüll-ésig a keresztény­szocializmus zászlaja alatt u>gy, hogy az 40 év óla lebeg előttünk a Vatikán ormairól- Enélkül lehetetlen a társadalmi és közéleti problémám* megoldása, ezernyi bajaink or­vé* ása, a családi tűzhely biztonsága, az arany ifjúság igazi keresztény vilégnézetben vaió neveltetése. A mi harcunk azonban nemcsak elméleti, de gyakorlati is főleg azokért a testi-lelki szegényekért, akik a Megváltó szivéhez legközelebb állottak s ál­lanak nu is, ha nem csaptak át az ellentá­borba, nem adták oda magukat a szociálde­mokrácia, vagy pláne a kommunizmus vak eszközének. A krisztusi nemzetszeretet és nemzetfölöttíség A mi harcunk nyílt és férfias harc az el­nyomott nemzetekért és szakadatlan tilta­kozás egyrészt a hatalmi túlkapások és a becsapások ellen, amilyeneket a kormány­zatok demagógiája kivált választások előtt produkál, másrészt az elnemzetlenitő tö­rekvések ellen, mivel tudjuk, hogy a nem­zeti élethez mindenkinek joga van, tehát a mi magyar kisebbségeinknek is s mivel Krisztus Urunk nemes nemszetszerető és nemzetéért könnyeket ontó példájával ma­ga szakcionálta mindenkinek a nem­zeti öntudatát, nyelvét, kultúráját s mind- ezekhes való jogá|, De ugyanakkor egg \ i| Fehér fögaic: Chlorodont nagy szent közösségben egybeolvasztotta a maga sokféllé nyelvű kiválasztott világegye­temes nemzetét, világ egyetemes keretben: az Egyházban, ame’Jy elitéi minden nem­zeti elnyomatást, minden ököljogot. És mégis n-ern lekicsinyítendő pártibontási tendenciák léptek fel ellenünk a községi választásokkal kapcsolatosan is. Sajnos nem­csak ellenfeleink táborából, amihez mi szokva és edz ve vagyunk, de a katolikus berkekből is, ami kétszeresen elszomorító- Ellenzéki pártállásunk közelebbi igazolá­sára szükségesnek tartam, hogy rámutassak bizonyos fölötte aggasztó szirnptornákra, me­lyeket a nagy és kis hatalmaik egymás el­len való féltékenysége és gyűlölködése szül. Az egész európai, sőt óceániul! kontinens mérlegén a világbéke és a közgazdasági konszolidáció egyensúlyát ezek a szfmpto­rnák ma még jobban lesüllyesztették, mint eddig. Ez a hangulat az összes államokat idegességben tartja és az egészséges köz­gazdasági és külkereskedelmi vérkeringést mindeddig meghiúsította. Számolva Franciaország diktatórikus fölé­nyével, Németország végső türelmetlenségé­vel, a szomszéd Ausztria agonizálásával, Magyarország életképtelenségével, amidőn gazdasági életének faütőerei minden oldal­ról megszakadtak, Románia belső állami rothadásával, Szerbia diktátarságáva.L, Man­dzsúria háborús állapotával, Keleten a bol- sevizmus rémével, idebent a kormánytöbb­ségnek zátonyra kerülésével, valamint el­viselhetetlen közterhei nkkel, megcsömörül- ve a genfi konferenciák tehetetlenségével és a leszerelés csúnya és hamis játékával, végül belemélyedve mindjobban szegényedő népünk elkeseredett lelkületébe és családi nyomorába, soha nem volt nagyobb szükségünk az igaza evangéliumi szocializmusra, mint ma, hogy jóvátegye a más nemzeteket tipró nacionalizmus igazságtalanságait, a magát kiélt liberalizmusnak gyászos örökségét, a csak a gyomron és a belek csatornáin dolgozó szociáldemokráciának bűneit és és anélküli költekezései^ a kom­Dobránszky: A kereszt igazságával és ereiével Szanatórium BELiEVUE Karlsbad továbbra is üzemben marad — Minden belbeteg és üdülésre szorult számára üdvös — Szabad orvosválasztás — Fausálarrangements munizmuSaak a lelkiember helyett puszta gépembert kitermelő törekvéseit. A keresztényszocializmus politikai tartalma Épp azért, ha valaha, úgy ma különösen kötelességünkké válik az, hogy tánto.ri thatatlan uil kitartsunk az eddigi politikánk mellett, persze javított és bővített kiadás szerint, hiszen az élet sok mindenfélére rátanitott, rávezetett bennünket, amit talán hiszékeny­ségünkben vagy érdemetlen emberekben való hitünkben eddig nem Láttunk, hogy hajszálnyira se lépjünk le a keresztény­szocializmus gránitalapzatáról, mert ez az egyedüli ék, amelyet a kereszt tő mellé akarunk verni a társadalom lelkében, hogy meg ne inogjon benne a felniagasztalt kereszt. Nekünk a Róma által kodifikált és szen­tesített keresztényszocializmus az a nagy megváltó eszme, amely igyekszik magát a Megváltót minden szeretetével beidegziteni az emberi társa­dalomba, a közéletibe, a parlamentbe, a na* gyök és kicsinyek leikébe. Az az eszme, amelyet maga az evangéliumi szeretet szült meg a szerencsétlen emberiség számára, de amelyet nekünk kell nagyra nevelni, hogy mielőbb nagykorúvá lehasson, hogy inkább ma, mint holnap átvegye a maga törvényes örökségét a eok tékozló édes vagy félmosto­ba testvértől, átvegye a politikailag több­szörösen kompromittált klikkhatalmasoktól az uralmat itthon és mindenütt a gyengéb­bek testi-lelki javára, hogy a sötét pokoli felhőkön keresztül végre kiüssön az evan­géliumi égboltozatról a ragyogó krisztusi nap, kicsinyekre, nagyokra, reménykedők* re, boldogtalanokra egyaránt, hogy minden­ki boldoggá lehessen saját anyaföldjéu. így, ahogy vagyunk, tarthatatlan az ál lá­pot. így, ahogy nő a munkanélküliség, még csak gondolni sem jő a közeljövőre, a köze­ledő télre, hiszen a munkátlanságra kár­hoztatott millió kéz helyett ugyanannyi mil­lió gyomrot az adókkal és családi gondok­kal terhelt gazdálkodó osztály és a dekon­junktúrával küzdő egyéb termelő ágak nem tudják ellátni a végtelenségig. Lám, unit nem tett a nemzeteik elzárkózott sága. A bajok két gyökere Látjuk tehát, hogy a bajok egyik gyökere az élére állított nemzetközi politikában rejlik, ahol még mindig előretör a hél­ium omnium contra omnes, a másik gyö­kere pedig a ki nem egyensúlyozott büro­kratizmussal kibélelt és magas költeke­zéssel dolgozó belpolitikánkban kere­sendő. Mi keresztényszocialisták úgy az egyik, mint a másik veszedelem ellen mindenkor állást foglaltunk és minden állampolgárt védő, kieliégitő, kibékítő politikát követel­tünk, úgyszintén egyforma bánásmódot, méltánylást és igazságot követelünk főleg a szomorú sorsban levő kisebbségek számára. A külpolitika visszásságai ma elég isme­retesek az újságolvasó közönség előtt. Eléggé pőrére vetkeztette azokat Sziilílő Géza dr., a mi nagynevű, de immár lelé­pett országos elnökünk, akit mi ez alka­lommal is szivünk egész melegével üdvöz­lünk és változatlan nagyrabecsülésünkről biztosi tünk. Hisz lehetetlen elfelejtenünk az ő kiváló ér­demeit és azt a nagy tekintélyt, amelyet ba­rátnál, ellenségnél egyaránt kivívott úgy a maga, mint a mi pártunk számára is. A 'belpolitikát is mindenkor a megérde­melt kritikában részesítettük. De mi hasz­na, ha a bajok százszázalékosan megvannak. Az igazi orvoslás helyett mindenütt csak in­jekciós .műveletek vétetnek igénybe, sőt ve­szélyes kuruzslások is­A széthúzás átka Ahol pedig a szlovenszkóiak szava súllyal nehezedhetne a politikai mérlegre, ott a szlovenszkóiak széjjel mennek, erre-arra, sőt a zátonyra jutott hatalmi bálvány eltávolítá­sa helyett egymásnak esnek, azért nincs autonómiánk, nincs érvényesülés, nincs ke­reset s egyelőre kilátás sem a jobb jövőre. Sajnos, hogy velünk szemben is fellépett itt Eperjesen a széthúzás szelleme- Föl kel­lett vennünk a becsületes harcot velők, ezek ellen az elemek ellen Is, bár program­juk élére odatüzték a katolikus jelszót, vé­delmünkbe kell vennünk azoknak a férfiak*

Next

/
Thumbnails
Contents