Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-21 / 216. (3029.) szám
* v WxfcAK* ti 1 i&aa »zepiomóer 21, «*zerüana.lf presztízsét, akikben a mi pártunk adott városatyákat, tanácstagokat az előbbi ciklusban. Aki ma cserbenhagyná ezeket a neveket, amelyekre mi büszkék vagyunk, az nemcsak párthiitlenségbe esik, hanem egyúttal követ dob azokra az érdemes városi képviselőtestületi és tanácstagokra is, akiket oda a párt bizalma állatott. Ne feledjük azonban, hogy nincs kényesebb és nehezebb feladat ma, mint a városok gazdasági politikaija. Ma az állaim olyan terheket is áthárított magáról a városokra, amelyeket a múltban maga az állaim viselt. Amellett a városi autonómiát szinte ülu zérussá feszi a közigazgatási gyámkodás korlátlan vétójoga., mely csak azt engedi érvényre jutni, ami a kormányzatnak kvad- rál, de nem mindig azt, amit a város közönsége kivan és annak érdeke követelne- így bukott el eddig a katolikus iskola ügye itt Eperjesen, holott a képviselőtestületi tagok többsége ezt tökéletesen garantálta a katolikus hitközségnek. Az ilyen városi politika teljesen ellentétben áll azzal a múltbeli irányzattal, mikor az állam tetemes szubvenciókat nyújtott az állampénztárból, sőt a városok tisztviselőit és alkalmazottait nagyresztben államilag segélyezte, amidőn ugyanis az állami státus előnyeit ezekre is kiterjesztette. Ma csak az önimegadóztatás jogát gyakorolhatják szabadon a városok egészen, rogyásig. Azonkívül az állam magára vállalta a múltban az összes állami épületeket, állami nép- és szakiskolákat, a kaszárnyákon (kívül. Ez utóbbiakért azonban szinte versenyeztek városaink, ment a kaszárnya a vidéki és városi kereskedelem és fogyasztás számára a lepnagvebb bevételi tételt jelentette. Végül Debránszky lelkes szavakkal buzdította a jelenlevőket a párt eszméltért való küzdelemre. A jelöltlisták A vasárnapi eperjesi községi választáson a következő tizenöt listáival vesznek részt a különböző pártok: I. Szociáldemokrata párt: Góliás András, Löwy Jenő, Svihilik Frantisek. 2- Cseh agrárpárt: Sztratka Károly, Partija Lajos, Macsuha Koméi dr. 3. Kommunista párt: Hűmen yámszky György, PAstej István, Maubauim Artúr dr, 4. Kereskedők, Iparosok, háztulajdonosok és polgárság gazdaságii választóközössége: Spányi Artúr, Sztankay Antal, Mandl Izsák. 5. Az országos keresztényszocialista párt: Záborovszky Béla, Kolozsy József, Magyar József, Rovó Gyula, Gödy György, Kvitov- szky Ignác, Lukács Rezső, Csartnogurszky Alajos dr., Szepesházy Bertalan dr6. Egyesült orosz pártok: Smandrai Simon dr., Dufanec V. Tivadar, Gondo Iván. 7. Cseh nemzeti szocialista párt: Knob Ja- roszlav dr.. Hadrava Jan, Strunskova Mária8. Cseh néppárt: Bihari Emánuel, Petrony István, Szepesi László. 9. Zsidó republikánus kereskedő és ipairospárl: Weis Oudik Hersch, Treitl, Sunj, Freireich Adolf. 10. Szlovák néppárt: Raslavskv Vojtech dr,. Soltész Vince, Hanuska Stefan. II. Zsidó republikánus gazdasági párt: P.retis Lajos, Fischgrund József, Gottdieuer Lajos. 12. Városi párt: Föórián Károly dr.. Kört- vélyessy Dezső dr., Rosenberg Mór dr., To- perezer Géza dr., Bárkán y Jenő mérnök, Fábry Viktor, Pálos Árpád, György Samu, Koós Ernő. 13. Katolikus szövetség: Bakajsza Amold, Makara József, Klimkó Gyula. 14. Zsidó párt: Ferbstein Károly dr., Neu- wirth Zsigmond dr., Tvdor Lipót15. Cseh nemzeti demokrata párt: Duchon Alex dr., Stibal József, Maslyar András. Meghalt Daniig népszövetségi biztosa Danzig, szeptember 20. Gravina gróf, Danzig népszövetségi biztosa tegnap rövid betegség után meghalt. A halál híre Danzigban mély gyászt okozott, mert a népszövetségi biztost mindenütt, rendkívül szerették. Teteszfcy Stresi eltel Strosa, szeptember 20. A ma délelőtti ülés kiemelkedő eseménye volt Teleszlky magyar delegátus felszólalása. Telaszik.y beszédében hangsúlyozta, hogy a konferencia tárgyalásai során a magyar érdekeket védtelenül és a magyar kívánságokat teliesiteflenül hagyták. Teles/.kv csak röviden, tömören beszélt, legjobban kifogásolta azt, hogy a Magyarország részéről annyira várt pénzügyi rekonstrukció érdekében a stresai konferencia semmit sem .telt. Matuska hipnotikus álomban követte e! gaztetteit? Bizonyos Schlesmger Leó hipnotizálta? — Jelentkezett egy mentő tanú Matuskát hamarosan kiadják Magyarországnak Budapest, szeptember 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyarság értesülése szerint Ausztria hajlandó volna Matuska Szilvesztert, a biatorbágyi merénylőt, még Ausztriában kiszabott büntetésének kitöltése előtt kiadni Magyarországnak. Az osztrák igazságügyi hatóságok csak azt követelik, hogy bármilyen lenne is a magyar bíróság Ítélete, annak végrehajtását fel kell függeszteni és az ítéletnek jogerőre való emelkedése után j Matuskát újból vissza kell adni Ausztriának, hogy ott letöltse az osztrák bíróságok által kiszabott büntetését. I Matuskát ausztriai büntetésének kitöltése után újból ki kell majd kérni, hogy a. magyar bíróságok ítélete is végrehajtható legyen. A bécsi Mittags Zeitung jelentése szerint nem lehetetlen, hogy az osztrák bíróságok meg- ujitják Matuska pőrét. Matuska felesége ugyanis nemrégiben levelet kapott férje oroszországi fcfgolytársától Duis- burgból, amelyben az illető tanúként jelentkezik, hogy Matuskát a fogságban egy bizonyos Scblesinger Leó hipnotizálta és nem lehetetlen, hogy Matuska embertelen tetteit hipnotikus állapotban követte el. Ismeretes, hogy Matuska pőrének tárgyalása során állandóan arra hivatkozott, hogy őt egy bizonyos Leó nevű szellem hipnotizálta és tartotta hatalmában és az vette őt rá bűntetteinek elkövetésére. A bécsi államügyész, aki ugyancsak kapott hasonló tartalmú levelet Duislburgból, tegnap újságírók előtt kijelentette, hogy még állandóan nyomoz a vasúti merénylő tettestársai után. Megállapította azonban, hogy Schlesinger Leó már meghalt. Az államü gyészségnek is az a véleménye, hogy nem lehetetlen, hogy a bűnügy tárgyalását felújítják, bár a pszihiáterek kijelentik, hogy ilyen hosszú ideig tartó hipnózis esete csaknem teljesen ki van zárva. Károlyi MlMly Ismét milliomos i®nt Newsrorkban fSIaSdstték esi 2B esar deilátes kMelisÉ! Newyork. szeptepiíher 20. Az idegen vagyont ellenőrző hivatal, amely a háború alatt lefoglalt különböző ellenséges vagyonok felett rendelkezett, a, napokban feloldotta a Károlyi Mihály nevére 1914 júliusában letett 26.000 dollárt és annak kamatait- Az összeg felett most Károlyi Mihály szabadon rendeiKezhetik. ismeretes, hogy ezt az összegei Károlyi Mihály a háború kitörése előtt magyar függetlenségi propaganda- cé'Iokra gyűjtötte össze az amerikai magyaroktól. Az összeg ma kamataival együtt körülbelül negyvenezer dollárt tesz ki. Ismerd meg tenmagad! Irta: NEUBAUER PÁL Az emberek egyenesen sértőnek találják, ha egy facér Sokra tea tengernyi gondjuk közepette azzal a felszólítással molesztálja őket, hogy ismerjék meg önmagukat: nehéz ama másikat némileg is megismerni, akire szükségünk van* akitől a megismerésre kényszerülő függ; meglepetés soha sincs kizárva, annál inkább, mert a megismerendő emlber hatalmát úgy élvezi ki csak igazán, hogy meglepetéssel szolgál, igy kényszerítve az alantast arra, hogy behatóan foglalkozzon vele. Annál nehezebb önmagunk megismerése- A felett.őssel legtöbbször olyan intenzív© kell az életben foglalkozni, hogy önmaga megismerésére senkinek sem marad ideje, annak talán legkevésbé, akinek az önmegismerés játéka örömet okozna. A másik mindig fontosabb, mint tenmagad, mert az életlehetőséget a másik szolgáltatja, senki sem élhet büntetlenül önmagából. Sokra tesnek könnyű dolga volt: nem törődött Xantippe zúgolódásával, nem törődött polgári kötelességeivel és csak arra törekedett, ami a legfeleslegesebb: hogy megismerj© önmagát- Hites tanuk vallomása szerint még a mé regpoharat is iudolensen ürítette ki. Athénben lehetett, sőt még a há- boruelőtfci Münchenben is, de kötve hiszem, hogy ezek a dolgok ma bárkit is érdekelnének. Az alapos németek vannak csak más véleményen és nem nyugodtak meg, amíg be nem bizonyították meglepő kísérleti formában, hogy az ember nem ismeri magát, azaz csak akkor ismeri magát, ha nem ismerte fel, hogy a kísérlet tárgya ő maga volt. Szóval, Berlinben olyan kísérleteket végeztek, amelyek alapján kitűnt, hogy az ■ember önmagával szemben akkor bir megismerő öntudattal, ha az öntudatlan és a tu- datalattiság régióiból tör elő az önmagáról mondott ítéletA német kísérlet nagyon egyszerű: hetven ernbert gramofonifelvevő készülékbe beszéltettek bele és amikor évek múlva a saját lemezüket játszották el nekik, nem ismerték meg a saját hangjukat, a saját szavukat, a saját fonetikai Énjüket. Most azután felszólították az egyeseket, hogy jellemezzék azt a hangot, amelyet nem ismertek fel és amely válójában a jellemzésre felszólított. saját hangja volt: önmagát jellemezte tehát az, alti azt hitte, hogy idegen hangról van szó és kiderüli, hogy ez az öntudatlan, a tudatalattiból feltörő önjei leni zés sokkal pontosabb, mélyebb és színesebb, mint a legel lenő r izettebb tudatosság. Minden ember azl a jelleméi jellemezte, amely a felszín alatt rejtőzik és amelyet más nem ismer, de az sí:' i), aki tárgyilagosan rajta van, hogy önmagát megismerje- A kísérleti utón kierőszakolt ömitéletek mindegyike lehatolt az eltakart mélyebb jellemig, amelyről az emlber azért nem tud magának Sízámot adni, mert az élet harcában saját maga takarja el ezt a mélyebb és igazabb önmagát. Néhány hónappal a kísérlet után két ítéletet tettek a kísérleti emberek elé, az idegen emberek által leadottat és azt az yyön ítéletet", amelyről a kísérlet alanya nem tudta, hogy önmagáról adta; minden esetben minden ember a saját maga által öntudatlanul leadott önitéletet helyeselte, anélkül, hogy felvilágosították volna, hogy ezt az ítéletet ő maga adta volt. A kísérleti alanyokat meghagyták abban a hitben, hogy a két Bélé* idegen embereknek róla való Ítélete és mindig az győzött, arpely a tudatalatliság régióiból került ellő. A kísérletezést azután folytatták a kéz és a kézírás felismerésével (ez utóbbit tükörirás formájában mutatták be egy idő imiultán a kísérleti alanynak), sőt az. arcéllel is kísérleteztek és megállapították,' hogy alig volt ember, aki egy meghatározott idő elteltéivel megismerte volna a maga kezét, keze írását és arcélét. Egy asszony például matróz arcának nézte a saját profilját, beszélgetés közben pedig azt a meglepő kon- fessziót tette, begy mindig fiú szeretett .volna lenni. Voltak asszonyok, akik erős férfikéznek minősítették a saját kezüket, amelyet úgy fényképeztek le, hogy az illetők nem tudtak róla, és voltak atléták, akik a tudós finoman kidolgozott kezét vélték a magukéban felismerni. Mindez a freudizmus ,, Wunschtramn‘‘- járak felel meg: ezek az ítéletek a vágyak mélységéből törtek fel, de éppen ezért, többel árulnak el az ember igazi Énjéből, mint a logikus ellenőrzés alatt kimondott „normális" Ítéletek- Az ember jelleme ki nyilatkoztatja magát, de a berlini kísérletek szerint csak akkor, ha az ítélkező nem tudja, hogy saját magáról ítélkezik. A sokr.atesi megismerés eszerint egészen uj jelentőséget nyer, olyat, amely nemcsak az egyén játékos önmegismerését érinti. Akkor ismered meg magadat legjobban, ha szembenállsz magaddal, de nem tudod, hogy a másik te vagy és azt, hiszed, hogy mást itélrfz meg. Te vagy a „ipiásik“‘-önmagád mása és nem tudsz róla- Ezért van az, hogy tudsz róla és kimeri többen, igazabban, mjni az étet bármely más tudatos pillanatában. .V régi ...ismerd meg f emmingad a I" uj Ki '•deli formájában azt jelenti, hogy ne lnite ismerd fel a saját Énedet, akkor a kai ;iu) Mned mélyebb rétegeit fogod ■elárulni é*s tielkesel olyan maradéktalan őszinteséggel magadról, hogy önmagadnak lenne a legnagyobb meglepetés annak a felismerése, amit önmegismerésnek nevezünk. A „Wunschtraumé‘ eltakarja az egyén jellemét önmaga és a világ elől és mindenki annak tartja magát, ami lenni szeretne- Tudatos gondolkodásunk és logikus Ítélkezésünk mintegy el van árasztva kívánságok és vágyak lián fonat j,gival és tisztásra a saját jellemünk őserdejéből csak akkor tudunk kivergődni, ka valami különös körülmény vagy kísérlet következtében elfelejtjük és elhanyagóljuk az önitélkezés pillanataiban a féitveőrzött logikát és mindazt, ami Wunsehtraum, vágy és kívánság bennünk, mert mindettől nem jutunk önmagunkhoz. Vájjon ki gondolta volna, hogy ilyen mélységes ér telnie van a sokra'tesi követelésnek, amely ugy fest, mintha egy vicces elme a gazdag Athéniben unatkozott volna? Egyet azonban elfelejtett a görög bölcs; nem tudhatta, hogy egy tisztára kísérleti pszichológia ugyan követni fogja az ő kategórifcus imperatívuszát, de fordítottan — azt fogja követelni az embertől, hogy ismerje meg önmagát, de akkor, amikor nem tudja, hogy a saját Énjéről van azó. A két Én között sürü bozót van, uttalan utak — világok az eaniber két Énje közt és az ember nem tud róluk. Azt hiszi, hogy ismeri magát és csak akkor ismeri magát meg, ha nem ismeri lel magát- Milyen nagy kihatással lehet ez a pszichológiai kísérlet a szociológiára, erkölcsre, orvostudományra, ma még nem lehet megmondani. Az önmegismerés ilyen formája nevelési szempontból elemi hatású kell hogy legyen. Ember, aki meg vagy róla győződve, hogy te vagy, ha azt mondod magadról: Én — vesd alá magadat ennek a ki- ©érletnek, a berlini gépezet csődalaboratóriumának szokráteszi megfordításával. Majd ha azután titokban lefényképezett profilodat női arcnak, kezedet atléta vagy tudós kézé nek fogod gondolni, kézírásod tükörképét nem ismered fel és sok grafológiai rosszat fogsz magadról mondani, végül ped.ig fonetikai Énedet hallva, elmondod magadról legtitkosabb vágyaidat (csak azért, mert azt gondolod, hogy másról ítélkezhetsz) — gondolkodóba fogsz esni, felismervén, mennyire nem ismered magad és megtudván, milyen világok tátonganak tudatosan elgondolt világi Éned és ama másik közt, amely egész létedet irányítja, anélkül, hogy létezéséről tudnál. Igv fordítja ki egy egyszerű pszichológiai kísérlet az évezredes azonossági filozófiát, a filozófia büszkeségét sarkaiból és az identitás elve az ellentmondás elvévé lesz: Én = Nem-Én! Népszerűén: Más, egészen más vagy, mint akinek magadat gondolod. Menj és nézd meg, ki vagy, ismerd meg igazi tenmagad! Iusssís? pártja a magyar ftépyiseISMz összehívása elten Budapest, szeptember 20, (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemze- ti szabadelvű pari. Has sav pártja bétfőii ülésén foglal kozotí a képviiselőihiz újabb ösz- szehivasának ügyében a független kisgazda párttól érkezeit megkereséssel és arra az át- Mspontira belyezkdett, hogy a jelenlegi idő- pontot nem barija alkalmasnak a parlament 'összehívására. A párt álláspontja az, hogy meg kell váinni a sleesni ős. a népszövetségi 1 árgy elástok befője zését.
